Nonprofit szervezetek száma Magyarországon
II.4. Civil szektor
Az egyesületekről szóló 1989. évi II. törvény az egyesületeket összefoglaló néven társadalmi szervezetként definiálta,79 magának a jogi személynek a fogalmát pedig a Polgári Törvénykönyvben találhattuk.80
75 Ptk. 3:4.§
76 Kivéve az államot, hiszen az is jogi személynek minősül. a Ptk. 3:405§. (1) bekezdése
77 Bár a KSH a nonprofit gazdasági társaságokat nem csak ebben a szektorban veszi számításba, hanem a gazdasági társaságok mutatóinak felmérésekor is, ezért megtévesztő lehet. De ha a működési vizsgálat körét megnézzük, akkor láthatjuk, hogy a nonprofit gazdasági szervezetek ebbe a szektorba tartoznak.
78 PAPP Tekla: Társasági jog, Lectum Kiadó 2011. NOCHTA Tibor: Társasági jog, Dialóg Campus Kiadó, Pécs, 2011.
79 Egyesületi Törvény 2.§.
80 Régi Ptk. 61.§.
2012. január 01-én hatályba lépő 2011. évi CLXXV törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény már új gyűjtőfogalmat vezetett be a magyar jogrendszerbe; a civil szervezetet.81 E fogalmi kategória a civil társaságot, az egyesületet – a párt, szakszervezet és kölcsönös biztosítópénztár kivételével – valamint az alapítványt – a közalapítvány és a pártalapítvány kivételével - öleli fel. Ezeknek a szervezeteknek korábban nem volt gyűjtőfogalmuk. A civil társaságnak azért sem lehetett, mert ez az elnevezés is az új Civil Törvénnyel került be a magyar jogrendszerbe.82 Az egyesületnek, és alapítványnak, mint jogi személynek a definícióját egyébként jelenleg is a Polgári Törvénykönyvben83 lelhetjük fel.
II.4.1. A civil szervezet fogalmának szükségessége
A mai értelemben vett civil szervezetekre korábban nem volt gyűjtőfogalom. Az egyesületeket nagyon sokáig a társadalmi szervezet elnevezéssel azonosították, így a jogalkotók is érezték az egyesülettel kapcsolatos elnevezés, meghatározás hiányát, ezért is tűzték ki célul a jelenleg hatályban lévő Civil Törvény elfogadása előtt, hogy az új jogszabály egyik legfontosabb feladata legyen a civil szervezet fogalmának definiálása. Az Egyesületi Törvény nem határozta meg a társadalmi szervezetek körét, arra csak következtetni lehetett. Annyit mondott ki, hogy a polgári jog alanyai az egyesülési jog alapján társadalmi szervezeteket hozhatnak létre. Megadta viszont a társadalmi szervezetek fogalmi kritériumait, mely az önkéntesség, önkormányzatiság, nyilvántartott tagság, alapszabályban meghatározott cél, és tagjai tevékenységét céljának elérésére szervezi.84 Ilyen jogi személy, hogy társadalmi szervezet, semmilyen nyilvántartásban nem szerepelt, mint jogi személy nem létezett, egy gyűjtőfogalom volt. Társadalmi szervezetek csoportjába tartozott az egyesület, párt, szakszervezet, és a szövetség. A társadalmi szervezetet és egyesületet tehát sokszor egymással azonosították, pedig e két fogalom nem egy és ugyanaz, használatuk sokáig rendezetlen volt.
81 Civil Törvény 2. § 6. pontja
82 Maga a civil társaság, mint civil szervezet körébe tartozó identitás 2012. január 01-én, a törvény hatályba lépésekor került be a jogszabályba, de a definícióját csak a 2013. évi CXXIII. törvény 7. § (2) bekezdése iktatatta be. Hatályos 2014. III. 15-től. Civil Törvény 5/A. §
83 Ptk. 3:63.§; 3:378.§
84 Egyesületi Törvény 3.§ (1)
Az 1972-es módosítást követő Alkotmány,85 valamint a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyve86 is megkülönböztette e fogalmi kategóriákat. E szervezetekre eltérő szabályokat állapított meg, a leglényegesebb különbséget az jelentette, hogy a társadalmi szervezeteket jogszabály hívta életre, míg az egyesületek az alkotmányos alapjog mentén az alapszabály elfogadásával jöhettek létre az egyesületekről szóló 1970. évi 35. tvr.
alapján, igaz, hogy az állam elismerésére már a szerveződés létszakaszában is szükség volt.
A két fogalom szétválasztását enyhítette az, hogy a társadalmi szervezetekre az egyesületekre irányadó szabályozást rendelte alkalmazni,87 hiszen ebből sejteni lehetett, hogy nem ugyanarról a meghatározásról van szó. A társadalmi szervezeteket létrehozó jogszabályok nem mindig voltak egyértelműek, így külön bírói gyakorlat alakult ki a két szervezet közötti különbségtételre.88 Később a társadalmi szervezet megjelölés az Alkotmányból már kimaradt, valamit 1994. január 1. napját követően a Ptk. is elhagyta, és az egyesülési törvényben került szabályozásra, az előbb meghatározottak szerint, gyűjtőfogalomként. E két törvény innentől kezdve oda-vissza utalt egymásra, hiszen a Ptk.
a társadalmi szervezetekre az egyesületekre vonatkozó szabályokat rendelte alkalmazni,89 míg az egyesülési törvény az egyesületekre a társadalmi szervezetekre irányadó szabályokat – természetesen az egyesülési törvény alkalmazása során.90 Az egyesületeket tehát a társadalmi szervezetekkel kezdték el azonosítani, és fordítva, pedig két különböző kategóriáról van szó, ahol a társadalmi szervezet volt a nagyobb halmaz, és ezen belül helyezkedtek el az egyesületek.91
A KSH felmérései is a fogalom hiányát támasztották alá, hiszen a nonprofit szektoron belül a civil szervezeteket alszektornak nevezték. A korábban használt társadalmi szervezet, nonprofit szektor terminológia értelmezési kerete – mint ahogyan azt az előbbiekben felvázoltam - különböző körülményektől függően változott. A jogalkalmazási-jogértelmezési problémák rámutattak arra, hogy szükség lenne, egy új gyűjtőfogalom
85 1949. évi XX. törvény a Magyar Népköztársaság Alkotmánya – 1988-ban hatályos szöveg – 4. § és 65. §.
86 régi Ptk. – 1988-ban hatályos szövege – 68-70. §§-ai tartalmazták a társadalmi szervezetekre vonatkozó szabályokat, 71-80. §-ai pedig az egyesületekre vonatkozó szabályokat..
87 régi Ptk. – 1988-ban hatályos szövege – 58. §.
88 Sárközy Tamás: A jogi személyek egyes fajtái In: (Szerk:Eörsi Gyula – Gellért György), A polgári Törvénykönyv magyarázata. I. kötet, Budapest, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1981
89 régi Ptk. – 1994 január 01-től hatályos – 64. §.
90 Egyesülési törvény 4/A. §.
91 CSEHI Zoltán: A jogi személyek szabályozása az új magyar Polgári Törvénykönyv tervezeteiben – egy kísérlet eddigi története, Polgári Jogi Kodifikáció 2008/5-6, 4- 13. o.
kialakítására, a sokszor meghatározatlan tartalmú társadalmi szervezet kifejezés helyett.
Ennek eredményeképpen az új Civil Törvény kialakított egy új terminológiát, és a civil szervezet elnevezést használja. A jelenleg hatályos Civil Törvény szerint a civil szervezet a civil társaság, az egyesület - a párt, szakszervezet és kölcsönös biztosítópénztár kivételével -, valamint az alapítvány - a közalapítvány és pártalapítvány kivételével.92 Tehát pontosan felsorolja, mely szervezeteket tekinti civil szervezetnek, de összefoglaló definíciót – mint azt a társadalmi szervezettel tapasztalhattuk – nem ad. Az ide sorolandó egyes jogi személyek meghatározását a Polgári Törvénykönyvben, valamint a Civil Törvényben találhatjuk. A jogalkotó a civil szervezet elnevezést így a meghatározott jogi szervezeti formákra használja. Véleményem szerint ez a szervezeti forma szerinti felsorolás biztonságot nyújt, rövid, és egyértelmű határokat jelöl, nem lehet tévedni a tekintetben, hogy mely szervezetek tartoznak e körbe.
II.4.2. Civil szervezet kritériumai
A civil szervezet kritériumait az alábbiakban tudom összefoglalni:
- profitszétosztás tilalma, és a gazdasági tevékenység végzésének kizárása teljesen, vagy elsődlegesen;
- szerződés, alapszabály, vagy alapító okirat alapján jönnek létre, szervezett keretek között működnek;
- szervezethez csatlakozás kötelezettségének kizárása;
- pártpolitikai, egyházi, hitéleti tevékenység kizárása;
- tartós, hosszú távú cél, melynek középpontjában akár közvetlenül, akár közvetetten a közjó szolgálata, valamilyen közérdekű cél, a civilek, polgárok életének megkönnyítése, segítése, jobbá tétele bármely társadalmi területen.
Ha nem jogi szervezeti megközelítésből nézzük a civil szervezeteket, akkor a következőképpen jellemzem. Megmutatja, hogy az emberek, mint civilek, hogyan vehetik kézbe saját környezetük jobbá tételét, olyan ügyeket, célokat szolgálva, amelyek bár társadalmunk fontos részét képezik – hiszen olykor állami, önkormányzati hatáskörbe tartozó feladatok elvégzéséről van szó – mégsem jut elég idő, figyelem, szándék rájuk.
92 Civil Törvény 2. § 6. pontja
Legtöbbször elhivatottságból, a változtatás, a segítés erős szándékától vezérelve hoznak létre ilyen szervezeteket, és kevés pénzből, tenni akarásból táplálkozva, nonprofit, azaz haszonszerzési cél nélkül léteznek.
Összehasonlítva a nonprofit szektorral, megállapítható, hogy a nonprofit szektornak egy részét képezik csak a civil szervezetek, tehát valamennyi civil szervezet nonprofit, de nem valamennyi nonprofit szervezet lesz civil. Ebből következik, hogy a civil szervezetekre helyesen alkalmazható a nonprofit elnevezés, azonban fordítva vigyáznunk kell, hiszen csak kevés nonprofit szervezetet hívhatunk egyben civil szervezetnek is.