Nonprofit szervezetek száma Magyarországon
III. Egyesülési jog
IV.1. Az egyesület elhelyezése a Polgári Törvénykönyvben
Az előző fejezetből tisztán kitűnik, hogy az egyesület, mint jogi személy az egyesülési szabadságból, mint alkotmányos alapjogból származtatható. Ez a jellemzője biztosít e civil szervezetnek egy erős közjogi jelleget, azonban az egyesület megalapítására, megszűnésére vonatkozó szabályok mégis a legfontosabb magánjogi kódexben, a Polgári Törvénykönyvben kerültek elhelyezésre. Az értekezés ezen részében megpróbálom feltárni azt, hogy helyénvaló-e az egyesület Polgári Törvénykönyvben történő elhelyezése. Ehhez szükséges annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy mitől közjogi, és mitől magánjogi
egy jogi személy, valamint, hogy csak tisztán magánjogi szervezeteknek az elhelyezése indokolt a magánjogi kódexben, vagy egyéb szervezetek is helyet kaphatnak.
Az egyesület szempontjából a válasz nem minden kérdés tekintetében volt teljesen egyértelmű. Az új Polgári Törvénykönyv elkészítése kapcsán is dilemma támadt a tekintetben, hogy az egyesület közjogi, vagy magánjogi intézmény-e, amelyet nagyon jól alátámaszt az a tény, hogy a 2009. évi CXX. törvényből az egyesületre vonatkozó szabályozás teljesen kimaradt. A korábbi szabályozás erre nem ad magyarázatot, hiszen már az 1928-as törvényjavaslat, Magyarország Magánjogi Törvénykönyvéről is tartalmazta az egyesületekre vonatkozó szabályokat, ezt követően az 1959. évi IV. Polgári Törvénykönyv kezdetektől, egészen az új Polgári Törvénykönyv megalkotásáig szabályozta az egyesületet.
A Polgári Jogi Kodifikációs Szerkesztőbizottság 2006 februárjában megjelentetett új magyar Polgári Törvénykönyv szövegtervezetében a jogi személyek vonatkozásában még merőben más koncepciót alkalmazott a jelenlegi szabályozáshoz képest, az egyesületeket azonban tartalmazta. A második könyvben találhattuk a személyekre vonatkozó szabályokat, melyek hat részből álltak; ennek második része vonatkozott a jogi személyek általános szabályaira, negyedik része pedig az egyesületekre. Az, hogy a jogi személy típusok közül az egyesületek részletes szabályozását tartalmazni fogja a tervezet, már az 1003/2003 (I. 25.) Kormányhatározattal jóváhagyott koncepció és tematikából tudni lehetett, hiszen ez többek között273 az egyik egyértelműen megfogalmazott sarokpontja volt a koncepciónak. A koncepció az egyesületekkel kapcsolatban csak annyit rögzített, hogy a kétharmados parlamenti szavazatot nem igénylő magánjogi szabályok a személyek könyvben kerülnek elhelyezésre, egyebet nem. Az egyesületi szabályozás javaslatait Csehi Zoltán készítette, amely jelentős átalakítás után 2005 áprilisában került elfogadásra.274 Megjegyezendő, hogy ezzel párhuzamosan Sárközy Tamás is készített egy javaslatot,
273 CSEHI Zoltán: A jogi személyek szabályozása az új magyar Polgári Törvénykönyv tervezeteiben – egy kísérlet eddigi története, Polgári Jogi Kodifikáció 2008/5-6, 4- 13. o.
274 Szerkesztőbizottsági Javaslat, I. Könyv: A személyek. II. rész: A jogi személyek általános szabályai Polgári Jogi Kodifikáció 2005/4-5 3-34. o.
melyben az egyesületek szabályozáshoz elegendőnek tartotta volna a Legfelsőbb Bíróság addigi jogfejlesztő gyakorlatát.275
A 2006-os törvénytervezet az egyesületet negyvenkettő §-ban szabályozta, míg Sárközy Tamás által készített javaslat tizenöt § - ban foglalta össze. A jelenleg hatályos Ptk-ban huszonnégy § - t tesz ki az egyesületi szabályozás. Az, hogy az első szövegtervezet ilyen széles körűre duzzadt annak is köszönhető, hogy a jogi személyekre vonatkozó szabályozás alapelvi kiindulópontja a kógencia volt, és ebben az esetben a jogalkotónak valamennyi lehetséges élethelyzetet számba kellett vennie, e törvénytervezetben a jogalkotó ugyanis nem mondta ki a szabályoktól történő általános eltérés lehetőségét.
Számos olyan szabályozást találhattunk a koncepcióban, mely egyébként a diszpozitívitás elvéből levezethető, és ennek következtében szükségtelenné vált törvényi szinten történő szabályozása. Így elhagyta például a Ptk. azt a szabályt, amely kimondta, hogy a közgyűlés a tagot jogaitól nem foszthatja meg.276 Ez levezethető abból a szabályozásból, mely szerint az egyesület tagjait azonos jogok illethetik meg, tehát később a jogalkotó szükségtelennek ítélte a szabály újbóli megismétlését.
E szabályozás tradícióját a már korábban említett Polgári törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvény próbálta megtörni, hiszen az egyesület jogintézményét törölni kívánta a magánjogi jogrendből277 annak ellenére, hogy ennek a korábbi szabályozás is ellentmondott, valamint Vékás Lajos sem helyeselte: „az egyesülési jog a magánautonómia egyik döntő eleme, társadalmi jelentősége pedig felbecsülhetetlen egy demokratikus jogállamban”.278 Az egyesületi jog magánjogi kódexből történő kimaradása mellett elvi érveket nem lehetett felhozni, kizárólag azt, hogy az egyesülési jogról szóló - akkor hatályban lévő - 1989. évi II. törvény minőségi többséggel elfogadott jogszabály volt.
Egyébként az egyesület szabályainak rendezése a Ptk-tól függetlenül is elkezdődött.279
275 SÁRKÖZY Tamás: Alternatív javaslat a „Jogi személyek általános szabályai” – ra, Polgári Jogi Kodifikáció 2005/4-5 34-37. o.
276 2006-os Törvénytervezet 2:130. § (2)
277 CSEHI Zoltán: Meghiúsított kísérlet az egyesület szabályainak megszüntetésére a magyar polgári jogban.
Iustum Aequum Salutare, 2010/2 13-23- o 22. o.
278 VÉKÁS Lajos: Bírálat és jobbító észrevételek az új Ptk. kormányjavaslatához, Magyar Jog 2008/9 577-590. o.
279 Nem sokkal később elkezdődött az új Civil Törvény tárgyalása, melynek nagy része 2012. január 1-én hatályba is lépett. 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról1
Miután az Alkotmánybíróság 436/B/2010 AB határozatával megsemmisítette a 2009. évi CXX. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 2010. évi XV. törvény 1. § (1) bekezdését, valamint 208. §-át, így az egyesület nem tűnt el magánjogunk színteréről, és szabályozása továbbra is megmaradt a Polgári Törvénykönyv keretein belül.280