A közhasznú szervezet támogatóit megillető kedvezmények

A támogatásokon belül – a hozzá kapcsolódó kedvezmények érdekében – meg kell különböztetni az adománynak minősülő, illetve nem minősülő támogatásokat.

Adománynak¹⁶⁹ minősülő támogatást csak közhasznú civil szervezet fogadhat, nem közhasznú civil szervezet, adójogi értelemben, adományban nem részesülhet, adomány-igazolást¹⁷⁰ nem állíthat ki a támogató felé. Természetesen csak a társasági adó alanya jogosult a társasági adóval kapcsolatos kedvezmények, így az adományhoz kapcsolódó kedvezmény érvényesítésére is.

165 Szja Törvény 1995. évi CXVII. törvény

166 Szja Törvény 1. számú melléklet 3. pontja

167 Szja Törvény 1. számú melléklet 3. 1. pontja

168 Szja Törvény 1. számú melléklet 3. 3. pontja

169 Tao Törvény 4.§ 1/a pontja adomány: a közhasznú szervezet részére az Civil Törvény szerinti közhasznú tevékenység támogatására,

– az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke,

– feltéve, hogy az nem jelent a Tao. tv-ben meghatározottakon túl vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának (részvényesének), vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a magánszemély tag (részvényes) közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás

Tao Törvény 7§ (7) bekezdés Az igazolásnak tartalmaznia kell; mindkét fél azonosító adatait, az adomány összegét és a támogatott célt.

Egyrészt nem kell megnövelni az adományozó adózás előtti eredményét az adomány címen nyújtott támogatás (pénz, eszköz, szolgáltatás) adóévi ráfordításként elszámolt összegével, ha az adózó rendelkezik a közhasznú szervezet által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, az adomány összegét és a támogatott célt. ¹⁷¹

Másrészt csökkenti az adományozó adózás előtti eredményét a közhasznú tevékenység¹⁷² támogatásaként nyújtott adomány értékének 20%-a közhasznú szervezet támogatása esetén, további 20%-a tartós adományozási szerződés¹⁷³ esetén, de együttesen legfeljebb az adózás előtti eredmény összege.¹⁷⁴

Az adományozott szolgáltatás és tárgy, adományozó által igazolt értéke is kedvezményezett adományozást jelent, s ebben az esetben az adományozónak a szolgáltatás és tárgy után nem kell általános forgalmi adót fizetni.

Itt szintén érdemesnek tartom megjegyezni a 2013. év elején folytatott kutatás eredményeit,¹⁷⁵ mely a támogatások, előnyök igénybevételére vonatkozott. A civil szervezetek között rendkívül megosztó – 50-50% mind közhasznú státusz nélkül működő, mind ilyen státusszal rendelkező szervezet esetében - az, hogy járnak – e közhasznúsági státusszal kedvezmények egy szervezet számára. Az viszont rendkívül meglepő, hogy a közhasznú szervezetek¹⁷⁶ kevesebb, mint egyharmada vesz igénybe a közhasznúsági státuszból fakadó kedvezményeket.

A kérdés az, sikerült–e a jogalkotónak a jelenlegi közhasznúsági szabályozással elérni, hogy a közhasznúság azt a tartalmat kapja, ami valójában a lényege. A lényege pedig az lenne, hogy azokat a feladatokat, amelyek a köz számára hasznosak, elengedhetetlenek, és

171 Tao Törvény 3. számú melléklet B/17. pontja.

172 Civil Törvény 2§. 20. pontja

173 Tartós adományozás: az alapítvány, vagy az egyesület és az adományozó által írásban kötött szerződés alapján nyújtott pénzbeli támogatás, ha a szerződésben az adományozó arra vállal kötelezettséget, hogy az adományt a szerződéskötés (szerződésmódosítás) évében, és az azt követő legalább három évben, évente legalább egy alkalommal – azonos vagy növekvő összegben – ellenszolgáltatás nélkül adja, azzal hogy nem számít ellenszolgáltatásnak, ha a közhasznú szervezet a közhasznú szolgáltatása nyújtása keretében utal az adományozó nevére, tevékenységére.

174 Tao Törvény 7.§ (1) bekezdés z) pontja

175 SEBESTYÉNY, 2013. 14-15. o.

176 Fontos megjegyezni, hogy gyakorló szervezetek vizsgálatáról volt szó, olyanokról, amelyeknek 2011-ben az éves bevétele az 1 millió forintot meghaladta, tehát az eredmény reprezentatívnak mondható.

segítik őket, ne csak az állam lássa el, hanem egyéb civil, nonprofit szervezetek. Ez az állam és a közösség számára is egyaránt hasznos, hiszen ezen szervezetek elősegítik az állam munkáját, másrészt a közösség is nyer vele, hiszen ezen szervezetnek sokkal közvetlenebb a kapcsolata a közösségekkel, célcsoportokkal. Ehhez viszont szabadon felhasználható forrásokra lenne szükség, amihez normatívan juthatnak hozzá. Nem normatív állami támogatás, nem is működési, programmegvalósítási pályázatok, hanem olyan jogi normák közé épített rendszer, amely komollyá teszi a közhasznúságot, és a maga helyén kezeli. Tulajdonképpen a jelenleg hatályban lévő kedvezményrendszerben, a közhasznúság – összehasonlítva a nem közhasznú szervezetekkel - semmilyen előnnyel nem jár. De a másik oldalon, a komolyabb ellenőrzöttség szempontjából sincs meg az a jelentős különbség, amely korábban létezett. Ehhez még hozzájárult az időközbeni jogszabály-módosítás, amely már csak 50 milliós bevétel felett teszi kötelezővé felügyelő szerv létrehozását. Valamennyi szervezetnek – azaz nem közhasznúnak is - nyilvános az éves beszámolója, és kell közhasznúsági jelentést készítenie. Az adókedvezmény a támogatók részére minimális, ugyanez mondható el közhasznú szervezetek esetében is.

Előnyként lehet említeni, hogy közszolgáltatási szerződést csak közhasznú szervezet köthet. Másrészt az ilyen szervezet számára juttatott adományok értéke a társasági adót bizonyos mértékben – de már korántsem olyan mértékben, mint korábban - csökkenti.

Harmadrészt meg lehet említeni előnyként a pályázatnál kapható plusz pontokat, illetve azokat a pályázati kiírásokat, amelyek csakis közhasznú szervezetek számára adják meg a pályázási lehetőséget. Azonban már ez is kezd eltűnni a gyakorlatból, az utóbbi két-három évben nem találtam olyan civil szervezeteknek kiírt pályázatot, amely feltétellé tette volna a szervezet közhasznúságát. Az előnyök közé sorolandó talán még a hitelfelvételi könnyebbség, valamint a munkavállalók foglakoztatási könnyítése, bár már itt is kezd eltűnni a közhasznúság feltétellét tétele. Én még előnyként említeném az ilyen szervezetekbe vetett bizalmat, miután a közhasznúság használata erősítheti a szervezetek iránti elvárást, bizalmat, és talán nagyobb komolysággal vannak az ilyen szervezetek iránt.

De jogi és gazdasági megközelítésből nézve a közhasznúsági jelzővel járó előny elenyésző.

Véleményem szerint ez a tartalom kiüresedett.