A diszpozitivitás alkalmazhatóságának területei

A diszpozitív szabályozás egy átfogó területre nézve a régi Ptk-ban csak a szerződések jogában volt ismert, miszerint a felek szabadon állapíthatták meg a szerződés tartalmát, az ide vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal eltérhettek abban az esetben, ha az eltérést jogszabály nem tiltotta.³⁷⁹ Ami lényeges, hogy ez csak a kötelemben résztvevők belső viszonyára hathatott ki, harmadik személyekre nem. Tehát csak szerződéses viszonyokban engedte alkalmazni a jogalkotó, és csakis a felek belső viszonyában, egymásra kihatással, közös akarategységben.

Vajon alkalmazható-e az általános diszpozitivitás a szerződések jogán kívül is, nevezetesen a jogi személyek körében, ahol a feleknek a lehetősége nem csak egymással szembeni szerződéses jogaik és kötelezettségeik általuk történő alakítására terjed ki, hanem szervezeti kérdésekre is, így jogi személy és tag, tag – tag közötti viszonyára, valamint jogi személy szervezetének és működésének szabályozására is?

A 2006-os Ptk. normaszöveg javaslat még a kógenciából indult ki, nem engedte meg ezen a területen az általános eltérés lehetőségét.

Ugyanezt alkalmazta az első javaslat, mely 2010-ben akként hangzott el, hogy a jogi személyekre vonatkozó szabályoktól a létesítő okiratban csak akkor lehet eltérni, ha azt a

378 Ptk. 3:63.§ (2)

379 régi Ptk. 200. § (1)

törvény megengedi, a nem szabályozott kérdésekben pedig szabadon rendelkezhetnek a tagok, de ez nem lehet ellentétes az adott jogi személy rendeltetésével.³⁸⁰ Ekkor még az általános kötelező jelleget szorgalmazták, amelyet a 2006. évi IV. törvény is használt.³⁸¹ A 2011. évi Szerkesztő Bizottság javaslatának eredeti szövege szerint már megengedte az általános eltérést, azzal a korláttal, ha az eltérés alapján a rendelkezés érvénytelen, a létesítő okirat megalkotásában részt nem vevő személyek jogait vagy érdekeit sérti, a tagok kisebbségének jogszabályban biztosított jogait csorbítja vagy a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesítését akadályozza, akkor arra nincsen lehetőség.³⁸² Ezt követte a végleges változat, mely tulajdonképpen az új Polgári Törvénykönyv tartalmi sajátosságai közül a legfeltűnőbb újdonság, a diszpozitív szabályozás bevezetése a jogi személyek, így a gazdasági társaságok esetében is.

Amit idáig csak a szerződések jogában tapasztalhattunk, azt a jogalkotó a jogi személyek estén is általános szabályként mondja ki.³⁸³ Szükségesnek tartom megemlíteni, hogy az eltérés lehetősége csakis a polgári jogi szabályoktól való eltérést foglalja magába, így a Ptk.-n kívül eső szabályokra nem vonatkozik, hiszen arra csakis az adott jogszabály adhat felhatalmazást. A jogalkotó az eltérés lehetőségét nem hagyta korlátok nélkül – az általános korlátokon kívül -, és a diszpozitivítás elhagyása során a jogi személy munkavállalóit, kisebbségi tagjait, illetve az állam által gyakorolt törvényességi felügyeleten keresztül a társadalom egészét tekintette olyan csoportoknak, amelyeknek a

380 3:3 § (1)” Törvényben meghatározott típusú jogi személy létrehozásáról a polgári jog alanyi szerződésben, alapító okiratban vagy alapszabályban (továbbiakban egységesen: létesítő okirat) szabadon rendelkezhetnek, a jogi személy szervezetét és működését – a törvényi keretek között – maguk állapíthatják meg.

(2) A jogi személyekre vonatkozó szabályoktól a jogi személy létesítő okiratában csak akkor lehet eltérni ha azt a törvény megengedi. A törvényben nem szabályozott kérdésekben a tagok, illetve az alapító szabadon rendelkezhet, kivéve, ha ez a rendelkezés ellentétes lenne az adott jogi személy rendeltetésével, jogi alap sajátosságaival.

381 2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról 9. § (1)

382 3:4. § (1) „A jogi személy létrehozásáról a személyek szerződésben, alapító okiratban vagy alapszabályban továbbiakban együtt: létesítő okirat) szabadon rendelkezhetnek, a jogi személy szervezetét és működését maguk állapítják meg.

(2) A jogi személy tagjai és alapítói az egymás közötti jogi személyhez fűződő viszonyaik és a jogi személy szervezetének és működésének szabályozása során a létesítő okiratban eltérhetnek a törvénynek a jogi személyekre vonatkozó szabályaitól, kivéve, ha az eltérő rendelkezés a törvény alapján érvénytelen, az eltérés a létesítő okirat megalkotásában részt nem vevő személyek jogait vagy érdekeit sérti, az eltérés a tagok kisebbségének jogszabályban biztosított jogait csorbítja vagy az eltérés a jogi személyek törvényes működése feletti felügyelet érvényesítését akadályozza.”

383 Ptk. 3:4. § (2)

törvényben biztosított jogait a felek közös akarattal sem tehetik félre. Fontos kiemelni, hogy az eltérő szabályozás lehetősége csak a jogi személy alapítóinak és tagjainak egymáshoz, illetve a jogi személyhez fűződő viszonyait, a jogi személy szervezetével és működésével kapcsolatos viszonyokat foglalja magába, ami a magánjogi jogalanyok rendelkezési körébe tartozik. A koncepció célja az volt, hogy azok a személyek, akik saját céljaik elérésének érdekében hoztak létre szervezetet, a saját érdekeiknek megfelelően alakíthassák, saját igényeiknek megfelelően rendezzék a jogi személy szabályait, e tekintetben szabad kezet kapjanak. Továbbá, hogy ezzel a megoldással megpróbálják csökkenteni a bíróságok elől „bújtatott” szindikátusi szerződések számát, hiszen ennél a szabályozásnál a tagok cselekvési szabadságát meghatározott korlátok között meghagyja a jogalkotó, és így nincs okuk keresni a jogszabályon kívül adta lehetőségeket.³⁸⁴

Sárközy Tamás szerint a diszpozitivitást csak a társasági szerződéssel létesített jogi személyeknél lehet értelmezni, hiszen e norma alkalmazásának csak a szerződések körében van értelme. És véleménye szerint ekkor sem helyes ezt a fogalmat használni, hogy diszpozitivitás, hanem helyesebb jogszabálytól való eltérés lehetőségeként megemlíteni.³⁸⁵ Így azoknál a jogi személyeknél, amelyek létesítése nem szerződéssel történik, a diszpozitivitás kérdése fel sem vethető, így az egyesületeknél sem.³⁸⁶

Kisfaludi András szerint azonban annak van jelentősége, hogy az intézményi jelleget kívánjuk-e kidomborítani a jogi személyeknél, vagy pedig a magánautonómia jelleget, nevezetesen az alapítók magánérdekét, akaratát helyezzük-e előtérbe.³⁸⁷ Miután a jogi személyek elsősorban az alapítók céljait, és nem alapítókon kívüli célokat hivatottak szolgálni, mindenképpen az utóbbi jellegnek a hangsúlyozására van szükség, hiszen ez igaz valamennyi Ptk-ban elhelyezett jogi személyre, így az egyesületekre, szövetkezetekre, alapítványokra, gazdasági társaságokra egyaránt.

384 KISFALUDI András: Harmadik Könyv, Első Rész In: A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal, In: ( Szerk: Vékás Lajos – Gárdos Péter), Complex Kiadó, Budapest, 2013, 87. o.

385 SÁRKÖZY Tamás: Még egyszer a Ptk. jogi személy könyve állítólagos diszpozitivitásáról, Gazdaság és Jog 2015/11 11. o

386 SÁRKÖZY Tamás: Az új Ptk. jogi személy könyvének néhány problémája, Ügyvédek Lapja 2013/5, 2-7. o.

Hasonlóképpen foglalt állást Szladits Károly, miszerint a diszpozitív és kógens norma kettőssége kizárólag jogügyleti, szerződéses fogalom.

387 KISFALUDI András: A jogi személyek szabályozása az új Polgári Törvénykönyvben, Jogtudományi Közlöny 2013/7-8 333-342. o.