A lokalitás egy adott vidéki térben a fogyasztáshoz és termeléshez kapcsolódó eltérő térbeli-társadalmi gyakorlatokon keresztül írható le.
A lokalitások vizsgálatán keresztül megragadhatóak az adott vidéki tér típusra jellemző térbeli praxis és társadalmi gyakorlat fő sajá-tosságai. Halfacree szerint a vidéki tér, illetve a különböző vidéki terek meghatározásának egyik fő eleme a lokalitások vizsgálata (Halfacree, 2007).
Az általam vizsgált városi fogyasztás tereként értelmezhető vá-ros környéki vidéken a lokalitások vizsgálatán keresztül Halfacree modelljéből és a konstruktivista vidékszociológia megközelítései-ből kiindulva úgy vélem, hogy megragadhatóak a városi fogyasztás hatásai a térbeli és társadalmi gyakorlatokra. A vizsgálat abból az előfeltevésből indul ki, hogy a város környéki vidék a vidéki tér egy sajátos formája, amely a városi szereplők vidéki megjelenésének ha-tására jön létre (Cloke, 1997; Mormont, 1990). A települések elem-zésével arra keresem a választ, hogy a lokalitások szintjén hogyan értelmezhető a városiak hatása. Vélelmezem, hogy a város környéki vidéket a városi igények és az ezekre az igényekre adott vidéki vá-laszok alakítják, és hogy a városiak megjelenése átalakítja a vidék társadalmát, gazdaságát, térbeli és hatalmi viszonyait.
A vizsgálat öt, Budapesttől nyugatra elhelyezkedő települést érintett. A települések kiválasztásakor – amely a RURBAN kutatás során történt –, abból az előfeltevésből indultunk ki, hogy a városi fogyasztás hatása a vidékre nem feleltethető meg egy az egyben a szuburbanizációval, hipotézisünk szerint a város környéki vidék nem egyenlő az agglomerációval. Ezért a települések kiválasztásá-nak fő kritériumát az jelentette, hogy a városi fogyasztás eltérő fokait
képviseljék, és ezáltal nyomon követhetővé váljanak a változások szintjei. Mindehhez alapindikátorként a RURBAN kutatás alapelvei szerint a Budapesttől való távolságot jelöltük meg. Nincs egységes álláspont vagy módszer arra vonatkozóan –sem a hazai, sem a nem-zetközi szakirodalomban, hogy hol kezdődik, illetve meddig terjed a város környéki vidék határa. A nemzetközi szakirodalom város kör-nyéki vidékként általában a városközpontoktól maximum 40-60 km-re elhelyezkedő területeket jelöli meg, amit ingázási területként, vidék és város közötti peremterületként (Mahon, 2007), vagy szub ur ba ni-zációs területként definiál, és ebből kiindulva a várostól 65 km-nél nagyobb távolságra elhelyezkedő területeket tekinti távoli vidéknek, és a városiak megjelenését, a városból vidékre költözést ezeken a te-rületeken ellenurbanizációként azonosítja (Boyle, 1995).
A kutatásban szereplő 5 település a fenti kritériumokat figyelembe véve Budapesttől eltérő távolságban helyezkedik el, de a távolság nem éri el a legtávolabbi vizsgált község esetében sem a 60 km-t.
A legtávolabbi falu, Tabajd 43 km-re található Budapesttől. A vizs-gált települések közül kettő a Budapesti agglomerációban helyezke-dik el, Nagykovácsi Budapesttől 12 km-re, míg a másik agglomerá-ciós falu Páty 20 km-re található, a nem agglomeráagglomerá-ciós települések közül három, egymás mellett elhelyezkedő Fejér megyei községet vizsgáltunk, Etyek Budapesttől 27 km-re, Alcsútdoboz 40 km-re és Tabajd 43 km-re fekszik.
A vizsgált településeket elhelyezkedésükből adódóan a városi fo-gyasztás, a városból kiköltözés eltérő mértékben érinti. Hipotézisem szerint a város környéki vidék a városi fogyasztás hatására kialakuló multifunkcionális vidéki tér, amelyben a városiasság és vidékiesség elemei keverednek, és a városi fogyasztás mértékének, a városi igé-nyek különböző formáinak hatására eltérő funkciókat töltenek be.
Célom a kvalitatív vizsgálat eredményei alapján értelmezni és meg-ragadni a város környéki vidéket, mint a vidéki tér egy sajátos típu-sát, és leírni és megérteni ennek a sajátos vidéki tértípusnak a jelleg-zetességeit, tér- és társadalom átalakító folyamatait. Feltételezésem szerint a város környéki vidék nem azonos az agglomeráció terüle-tével, és a városiak hatása nem egyenlő az urbanizációs hatásokkal.
A városból vidékre költözés és a városi fogyasztás hatásainak megértéséhez kiindulópontként az érintettek elbeszéléseit haszná-lom. A laikus diskurzusok alapján a vizsgált települések a Budapest környéki vidék részének tekinthetők, mivel az érintettek a település életében, fejlődésében, gazdasági-társadalmi folyamataiban jelen-tős tényezőként azonosítják Budapest közelségét. A város környéki vidék meghatározásának alapját így a „Budapest közelsége” hatás jelenti. A kutatás kvalitatív, esettanulmány jellegéből adódóan nem kívánom meghatározott mutatók mentén definiálni a vizsgált vidéki tér típust, hanem az interjúkból kiindulva város környéki vidéknek azokat a településeket tekintem, amit az érintettek annak tekintenek, tehát ahol érvényesül a „Budapest közelség” hatás. Így az öt vizs-gált települést eltérő sajátosságaik ellenére, az érintettek percepciója alapján a Budapest környéki vidék részeként azonosítom. A telepü-lések között megfigyelhető hasonlóságok és különbségek alapján igyekszem kvalitatív eszközökkel meghatározni, hogy milyen mi-nőségi kritériumok alapján írható le a város környéki vidék. A kivá-lasztott települések eltérő sajátosságaikból adódóan úgy gondolom, jól példázzák a város környéki vidéki lokalitás eltérő sajátosságait, sokszínűségét.
Az elemzésnek nem célja az öt vizsgált település minden rész-letre kiterjedő bemutatása, amelyre sem a felhasznált interjúk, sem a kötet keretei nem alkalmasak. A lokalitások vizsgálata és elem-zése nem követi az antropológiai sűrű leírás elvét, (Geertz, 1994) hanem egy előzetesen az interjúk első lépcsőben történő elemzése során kialakított elemzési terv mentén, a vizsgálat kérdésfeltevése szempontjából releváns témák köré rendezve értelmezi a kutatás so-rán összegyűjtött információkat. Célom csupán azokat a fő jelleg-zetességeket bemutatni, amelyek segítségével értelmezhető a városi fogyasztók hatása a vidék átalakulására. Az interjúkból származó információkat alapul véve, az érintettek elbeszélései és ezek elemzése alapján értelmezem a városiak térbeli és társadalmi folyamatokra gyakorolt hatását. Mindezeket alapul véve a továbbiakban két fő- és ezen belül több altéma köré csoportosítva mutatom be a városiak vidékre gyakorolt hatását a vizsgált településeken. Az információk
alapját minden esetben az interjúk képezik, amit az elérhető telepü-lés-szintű statisztikai adatokkal is kiegészítettem, amelyek segítsé-gével az elbeszélések alapján kibontakozó fő sajátosságokat meny-nyiségi mutatókkal is illusztrálom.
Az elemzés két fő témakörét a (1) tér átalakulása és a (2) társa-dalom átalakulása jelenti. Célom tehát a Buda környéki települések, a lokalitások szintjén, a városi fogyasztók hatásának bemutatása azon keresztül, ahogyan a helyiek, önkormányzatok, civilek, gazdasági sze-replők, szakértők érzékelik a városból kiköltözők megjelenésének hatását a településre.1 A települések vizsgálatának célja, hogy az ese-tek segítségével megragadhatóvá váljanak azok a fő sajátosságok, amelyek a városi fogyasztás hatására kialakuló város környéki vidéki teret és annak térbeli-társadalmi viszonyait jellemzik.