INTERJÚALANYOK, KUTATÁSI TÉMÁK
Elemzésem alapját kvalitatív módszereken alapuló vizsgálatok képezik, amelyeket 2003–2009 között folytattam munkatársaimmal a Buda kör-nyéki településeken. Jelen elemzés nagymértékben támaszkodik a 2003–
2006 között az MTA Politikatudományi Intézetben lezajlott RURBAN1 nemzetközi kutatás során készített interjúkra. A RURBAN kutatás során több Buda környéki településen készítettünk interjúkat2, a ku-tatás vizsgálati területét a Budától nyugatra elhelyezkedő telepü-lések, a Budapesti agglomeráció részét képező és azon kívül elhe-lyezkedő falvak: Nagykovácsi, Páty, Etyek, Alcsútdoboz és Tabajd jelentették. A kutatás során félig strukturált interjúkat készítettünk a települések meghatározó szervezeteinek képviselőivel (önkormány-zatok, civil szervezetek, vállalkozások, ingatlanügynökségek, stb.), valamint a helyi lakosság különböző típusú szereplőivel, városi ki-költözőkkel és „őslakosokkal”. Arra kerestük a választ, hogy a vá-rosi nyomás hatására hogyan alakul át a vidék társadalma, gazdasága, és melyek a vidék azon javai és szolgáltatásai (rural goods and
1 Building new urban-rural relationships under urban pressure, EU FP5 kutatás.
5 ország részvételével (Hollandia, Finnország, Spanyolország, Franciaország, Ma-gyarország), amelyben a magyarországi kutatást az MTA Politikai Tudományok Intézetének kutatócsoportja végezte Kovách Imre vezetésével.
2 A RURBAN kutatás interjúit az MTA Politikai Tudományok Intézetének ku-tatócsoportja készítette: Kovách Imre (kutatásvezető), Csurgó Bernadett, Jókuthy Emese, Kristóf Luca, Megyesi Boldizsár, Nagy Kalamász Ildikó. Ezúton is sze-retnék köszönetet mondani Kovách Imre kutatásvezetőnek, disszertációm témave-zetőjének, hogy a kutatás során készített interjúkat a disszertációmban és a belőle készült kötetben történő feldolgozáshoz rendelkezésemre bocsátotta. Továbbá kö-szönöm kollégáimnak a kutatásban végzett munkájukat.
services: RGS), amelyek a városi fogyasztást generálják, illetve ez a fogyasztás, azaz a városi nyomás (urban pressure), milyen válto-zásokat eredményez a helyi társadalomban, gazdaságban és politi-kában. A kutatás során 75 interjú készült a kutatási terület öt telepü-lésén. A kutatás négy munkacsomagban gyűjtötte össze az elemzés alapjául szolgáló adatokat. Az interjúalanyok kiválasztása minden munkacsomag esetében szakértői mintavétellel történt, az egyes munka-csomagok elméleti tanulmánya előre meghatározta az interjúalanyok fő kiválasztási kritériumait. Az így kialakított kritériumok alapján minden településen döntően az önkormányzathoz kapcsolódóan egy kiválasztott helyi személy vagy személyek segítségét kértük az ala-nyok kiválasztásához és eléréséhez. A kutatás első munkacsomagja a városi nyomás (urban pressure) fő trendjeit, a helyi társadalomban és gazdaságban, valamint a földhasználatban megjelenő változásokat vizsgálta a kutatási területen. Itt az interjúalanyok az önkormányzat különböző tisztségviselőiből (polgármesterek, alpolgármesterek, bi-zottságvezetők, stb.), a jelentős helyi intézmények képviselőiből (pl.
Nemzeti Parkok helyi szervezetei) és a helyi civil szervezetek kép-viselőiből tevődtek össze. A második munkacsomag a fogyasztókra (consumers) fókuszált. Itt, néhány városból kiköltöző mellett döntően olyan helyi vállalkozásokat, illetve civil szervezeteket kerestünk meg, amelyek különböző termékeket és szolgáltatásokat kínálnak a városi fogyasztók számára (fesztiválszervező, borász, lovastanya tulajdonos, szálloda tulajdonos, arborétum vezető, kereskedő, golf-klub vezető stb.). Azt tudakoltuk az interjúalanyoktól, hogy hogyan jött létre a vállalkozás, milyen változást eredményezett a városiak megjelenése a településen, és kik alkotják a fogyasztók körét, és nekik milyen igényeik vannak. A kiköltöző városiaktól pedig a ki-költözés motivációit valamint az általuk fogyasztott vidéki javak és szolgáltatások jellegzetességeit tudakoltuk. A harmadik munkacso-mag az ún. közvetítő szereplők (intermediate actors) feltérképezé-sére szolgált, a kutatás közvetítő szereplőként azokat a helyi vagy nem helyi aktorokat definiálta, akik a vidék és város között közve-títenek, egyrészt vidéki javakat és szolgáltatásokat kínálnak a váro-siak számára, másrészt városi javakat (tudást, kapcsolatot, erőforrást)
a vidékieknek. A kutatásnak ebben a szakaszában ingatlanügynök-ségekkel, építési beruházókkal, vidékfejlesztési pályázati és projekt-cégekkel, kulturális rendezvényszervezőkkel, turisztikai ügynöksé-gekkel készítettünk interjúkat. Arra kerestük a választ, hogy milyen eszközökkel teszik vonzóvá a vidéket a városi fogyasztók számára, mennyire kötődnek a helyhez és hogyan tudják befolyásolni a tele-pülések átalakulását. Végezetül a negyedik munkacsomagban a helyi
„termelők” (producers) vizsgálatára került sor. Termelőként a kuta-tás a vidék hagyományos szereplőit, a helyi lakosságot, a mezőgaz-dasági termelőket és a helyi kézműveseket azonosította. Az interjú-alanyok körét a régi lakosság képviselői, borászati vállalkozók, mezőgazdasági termelők és helyi kézművesek jelentették. A kérdé-sek a városiak hatására fókuszáltak, hogy milyen változásokat hozott a városiak megjelenése a helyi társadalomban, gazdaságban, kö-zösségben, és hogy hogyan reagálnak a helyiek az egyre növekvő városi igényekre. A kutatás magyarországi része egyértelműen bi-zonyította, hogy a városiak megjelenése jelentős átalakulást ered-ményezett a vizsgált települések társadalmában, gazdaságában, helyi hatalmi viszonyaiban, ugyanakkor a kutatás kiinduló tézisé-vel ellentétben a helyi szereplők a változásokat a számos formában megjelenő konfliktusok ellenére nem egyértelműen érzékelik nyo-másként, hanem a fejlődés alapját is látják benne. A legfőbb termék és szolgáltatás, amit a vizsgált vidék kínál a városi fogyasztóknak a föld, mint lakóterület, és a vidékiség a hozzá kapcsolódó szolgál-tatásokkal.
Mivel a kutatás alapvetően a meghatározó intézmények és a vi-dék hagyományos szereplőinek szemszögéből vizsgálta a változáso-kat, kevés figyelem esett, a kutatás eredményei alapján is bizonyítot-tan a változások kulcsát jelentő városból kiköltöző családokra. Ezért a RURBAN kutatás folytatásaként és abból kiindulva a disszertá-cióhoz kapcsolódóan 2007–2009 között jómagam további kutatást végeztem a városból vidékre költözők körében az öt, a RURBAN kutatásban kiválasztott településen. Célom a nemzetközi szakiroda-lomban megfogalmazott poszt-strukturalista elméletekből kiindulva az volt, hogy a vidék szociális reprezentációját középpontba állítva
értelmezzem a város környéki vidéken zajló átalakulást, a vidék funkcióváltását, a városi fogyasztás tereként megjelenő vidéki teret.
Ennek érdekében a városból kiköltöző 32 család körében 38 inter-júalannyal félig strukturált mélyinterjúkat készítettem a városból kiköltözők vidékreprezentációjáról és mindennapi életéről Nagy-kovácsiban, Pátyon, Etyeken, Alcsútdobozon és Tabajdon.
Ezt a kutatás megelőzte 2006 végén egy másik kutatás, amely során különböző Buda környéki falvakba kiköltöző családok nőtag-jaival, azaz a feleségekkel készítettem interjút a nők vidékpercepció-járól, mindennapi életéről és térhez kötődő identitásáról (Csurgó, 2008).
Ez a kutatás módszertani bázisául szolgált a későbbi, a kiköltöző családok körében végzett kutatásomhoz. Az itt alkalmazott kérdések közül számos, „jól működő kérdést” használtam a későbbi kutatá-som során is a vidékreprezentációk vizsgálatához, illetve volt olyan család, akit ismét felkerestem és a család felnőtt férfi tagjával (férj) készítettem interjút.
A családok kiválasztása a szakértői mintavétel és a hólabda minta-vétel kombinációjával történt. A kutatás kiindulásaként 5 általam kivá-lasztott településen Nagykovácsiban, Pátyon, Etyeken, Alcsútdobo-zon és Tabajdon a RURBAN kutatásban szerzett terepismereteimből adódóan magam kerestem fel Budapestről az elmúlt években kiköl-töző családokat, akikkel interjút készítettem, majd ezektől a csalá-doktól kértem, hogy ajánljanak másokat, akik szintén Budapestről költöztek a településekre. A migrációs irodalomból kiindulva, amely szerint a vándorlás nem egyénileg, hanem családok tagjaként tör-ténik, a kutatás egységének a családokat tekintettem, a válaszadók pedig a férjek és/vagy feleségek voltak. 11 esetben a férjjel készült interjú 12 esetben a feleség volt a válaszadó, 6 esetben a férjjel és a feleséggel is készült interjú, és 3 esetben az alanyok kérésére az interjú szituációban a férj és feleség együtt volt jelen.
A kérdések a családok mindennapi életére és a válaszadó vidék-reprezentációjára, vidékkel kapcsolatos véleményére, attitűdjeire vonatkoztak. Arra kértem az interjúalanyokat, hogy mondják el, mi jut eszükbe arról, hogy vidék, mutassák be a falut, ahol élnek, mi-lyen szerintük a vidéki élet. A mindennapi életre vonatkozóan pedig
arra kértem őket, hogy meséljék el hogyan telnek a hétköznapjaik, hétvégéik, mi jelenti a legnagyobb változást számukra a vidéki és városi élet között. Igyekeztem minél kevesebb kérdés segítségével hosszabb elbeszélésekre inspirálni az interjúalanyokat.
Írásom alapját tehát a fenti kutatások során készített 113 félig strukturált interjú képezi. A félig strukturált (semi-structured) inter-júk lényege, hogy a kérdések segítségével tematizálja az elbeszélést, ugyanakkor a strukturált interjúkkal ellentétben, amelyek szigorúan rögzített kérdések mentén strukturálják a beszélgetést, a félig struk-turált interjú flexibilisebb, nagyobb teret ad a kérdezettnek új té-mák felvetésére, történetek elmesélésére. A félig strukturált interjúk esetében a kérdések csupán a beszélgetés keretét adják meg, a vezér-fonal témái és kérdései az interjú szituációnak megfelelően alakít-hatók, nem kötelező érvényűek, nagyobb szabadságot adva mind a kérdező, mind a kérdezett számára (Longhurst, 2002).
Úgy vélem, hogy a vizsgált esetek természetesen a módszer kor-látait figyelembe véve, hozzájárulhatnak a vidéki tér egy sajátos tí-pusa, a város környéki vidéken zajló folyamatok megértéséhez.
Az interjús módszer mellett az szólt, hogy a nemzetközi szakiro-dalomban is döntően kvalitatív, és azon belül is interjús módszerek segítségével kutatják a vidékreprezentációt (Halfacree, 1993, 1995;
Munkejord, 2006), és általában a szociális reprezentáció empirikus vizsgálatában is nagy hagyományai vannak a kvalitatív interjús vizs-gálatoknak (László, 2000a,b). Emellett a kvalitatív módszereket alkalmazó esettanulmányi megközelítés rendkívül népszerű a nem-zetközi vidékszociológiában, valamint a hazai lokalitás kutatások esetében is elterjedt és egyre elfogadottabb (Kovács É., 2008; Vá-radi, 2008). A hazai szakirodalomban a város környéki vidék, azaz a döntően szuburbiaként azonosított területen a kvantitatív módsze-reket alkalmazó vizsgálatok terjedtek el inkább (például Dövényi–
Kovács Z., 1999; Csizmady–Csanádi, 2002; Bajmóczy, 2002), és vi-szonylag csekély a kvalitatív eszközöket alkalmazó elemzések száma, ugyanakkor információgazdagságuk bizonyítja a kvalitatív vizsgála-tok (például Váradi, 1997; Kiss R., 2007) szükségességét a szubur-banizáció, illetve az általam használt terminusban a város környéki
vidék vizsgálatában. Azt gondolom, hogy a város környéki vidéken zajló folyamatok mélyebb megértéséhez, a kvantitatív vizsgálatok eredményeinek értelmezéséhez, szükséges feltáró jellegű, a mélyebb összefüggésekre fókuszáló kvalitatív vizsgálatokat is végezni, kuta-tásommal ehhez kívántam hozzájárulni.