4. EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
4.1. A BORJAK SZÜLETÉSI SÚLYA ÉS TESTMÉRETEI
A magyar szürke borjak születési súlyát a 8. táblázat szemlélteti. Az adatok alapján megállapítható, hogy a bikaborjak átlagosan 31 kg-mal, az üsz borjak átlagosan 28 kg-mal jöttek a világra.
A nemzetközi szakirodalomban fellelt más fajták születési súlyával összevetve elmondható, hogy a magyar szürke születési súlya mindkét ivarban kisebb, mint más húsmarha fajták születési súlya (Reynold és Knapp (1990), Nugent és Notter (1991,b), Nugent és mtsai (1991,a), Sims és Bailey (1995), Phocas és Laloë (2004). Ugyanakkor mindkét ivarban megtalálható az átlagnál jóval szerényebb súlyú ugyanakkor az átlagnál jóval nagyobb súllyal született borjú is.
A két ivar közötti különbség (3 kg) szignifikánsnak bizonyult (P<0,05). A bikaborjakra kapott eredmény nagyon közel áll a Magyar Szürte Szarvasmarhát Tenyészt k Egyesülete által használt adathoz (30 kg), a különbség csupán 1 kg. Az üsz borjak esetében az egyesület által használt (25 kg) születési súlyhoz képest 3 kg eltérés figyelhet meg.
8. táblázat
A magyar szürke borjak születési súlya, kg
Ivar N Átlag Szórás CV% Minimum Maximum
Bika 26 30,84 4,46 14,46 22 39
Üsz 22 28,04 4,31 15,38 21 38
Együtt 48 29,5 4,57 15,46 21 39
P<0,05
A 9a és b. táblázatban az átlagos testméretadatokat foglaltam össze. A bikaborjakat (70,8 cm), az üsz borjakat átlagosan (69,8 cm) marmagasság jellemezte.
A farbúbmagasság tekintetében is a bikaborjak (74,5 cm) átlagosan magasabbak voltak az üsz borjaknál (73,7 cm). A bikaborjak övmérete átlagosan 71,8 cm, míg a
9a. táblázat
A magyar szürke újszülött borjak átlagos testméretei
Átlag Szórás Minimum Maximum
9b. táblázat
A magyar szürke újszülött borjak átlagos testméretei
Átlag Szórás Minimum Maximum Testméret Ivar n
cm CV%
cm
bika 26 63,5 3,73 5,88 57 72
üsz 22 63,9 4,07 6,37 57 72
Törzshossz
együtt 48 63,7 3,85 6,05 57 72
bika 26 65,8 4,12 6,26 55 75
üsz 22 66,0 4,12 6,24 60 76
Ferde törzshossz
együtt 48 65,9 4,08 6,19 55 76
bika 26 21,5 1,14 5,31 19 23
üsz 22 21,6 1,62 7,49 20 27
Farhossz
együtt 48 21,5 1,37 6,35 19 27
A születéskori testméretek tekintetében is elmondható, hogy kisebb testméretekkel rendelkezik a magyar szürke borjú más húsmarhafajták születéskori testméretével szemben (Nugent és mtsai (1991,a), Nugent és Notter (1991,b). Az üsz borjaké átlagosan 68,7 cm, míg a legnagyobb mért adat 78 cm volt.
A szárkörméret az ivarokon belül kiegyenlítettséget mutat, a bikaborjaké 11 cm, üsz borjaké átlagosan 10,3 cm, s= 0,69 - 0,71 volt.
Kiszámítottam a különböz testarány indexeket melyeket az 10. táblázatban szemléltetek. A magassági-index (111-109 %). Az újszülött borjakra nagymértékben jellemz a túln ttség. A túlnöttségi index 105 – 106% volt.
10. táblázat
Testméret indexek (%)
Testméret-index Bika Üsz Átlag Magassági index 111 109 110 Farhosszúsági index 33,8 33,8 33,8 Szármegterhelési index 35,4 36,7 36,3 Testtömegindex (Rohrer-féle) 43,8 40,1 41,9 Túln ttségi index 105 106 105
Fejindex 56,9 55,4 56,4 Zömökségi index 108 106 107
A 11. táblázat tartalmazza a születési súly, marmagasság, farbúb-magasság, vállszélesség, far I. szélesség, far III. szélesség, övméret, szárkörméret, fejhosszúság, fejszélesség, törzshosszúság, ferde törzshosszúság és a farhosszúság testméretek között számított korrelációs (r) értékeket.
Megállapítható, hogy a születési súly különböz testméretekkel többnyire közepes, illetve szoros (r= 0,41 - 0,87) pozitív korrelációt mutat, erre a megállapításra jutottak Nugent és mtsai (1991,a). A fejhosszúság ill. fejszélesség adja a leglazább fenotípusos korrelációs értéket (r= 0,15 - 0,34) a többi testmérethez viszonyítva.
11. táblázat
A születési súly összefüggései a testméretekkel
Születési
4.2. VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEK
A vizsgálat eredménye szerint – amint a 12. táblázatban látható – az apa, a tenyészet, az anyák elléseinek száma, az év és az ivar szignifikánsan befolyásolta a vizsgált tulajdonságokat (P<0,01), erre a megállapításra jutott Komlósi (1999), Jakubec és mtsai (1998). Az évszak a három vizsgált tulajdonság közül csak a 205 napra korrigált választási súlyt befolyásolta.
12. táblázat
A becslésre alkalmazott modellek
Variancia
forrása Osztályok
Választási súly, kg
Súlygyarapodás, g/nap
205 napos súly, kg
Apa 78 *** *** ***
Tenyészet 7 *** *** ***
Ellésszám 14 *** *** ***
Év 19 *** *** ***
Évszak 4 - - ***
Ivar 2 *** *** ***
b1 *** *** -
Hiba + + +
***= P<0.01
A vizsgált tényez k hozzájárulását teljes varianciához a 13. táblázat szemlélteti. Az apa varianciájának (additív genetikai variancia) aránya az összvarianciában, a vizsgált tulajdonságok esetén kicsi (0,77-0,86% közötti). A környezeti tényez k közül a legnagyobb hatása az ivarnak (81,16-89,85%) volt. T zsér és mtsai (1996) charolais borjak választási súlynak értékelése során is erre a megállapításra jutottak.
13. táblázat
A varianciaforrások aránya az összvarianciában, %
Variancia forrása Választási súly, % Súlygyarapodás, % 205 napos súly, %
Apa 0,80 0,86 0,77
Tenyészet 1,01 1,22 1,57
Ellésszám 1,43 1,74 1,19
Év 6,94 6,33 6,69
Évszak - - 8,61
Ivar 89,82 89,85 81,16
A 14/a-c táblázatban a vizsgált tulajdonságokat befolyásoló környezeti tényez k hatása látható. Ezen tényez k hatását számos hazai és külföldi szerz is vizsgálta más húsmarhafajták esetében. Hasonló eredményeket kaptak: Magyari (1976), Bourdon és Brinks (1982), Liu és Makarechian (1993), Gregory és mtsai (1995), T zsér és mtsai (1996, 1998), Gáspárdy és mtsai (1998), Lengyel és mtsai (2001), Szabó és mtsai (2005,2006).
A tenyészet hatása igen jelent s, mely a jobb választási eredményekben nyilvánul meg.
A választási súly esetében, a 3. tenyészet +16 kg-mal, a választásig elért súlygyarapodás esetében +78 g/nappal, a 205 napra korrigált választási súly esetében +6 kg-mal volt jobb az átlagnál. Az e területen leggyengébb eredményeket mutató tenyészet a 10. számú volt.
14a. táblázat
A környezeti tényez k hatása a vizsgált tulajdonságokra,x ±±±±SE
Hatások N Választási súly,
kg Súlygyarapodás,
g/nap 205 napos súly,
F átlag 5744 211±5,58 918±24,36 191±5,05 kg
1. 2857 208+6,40 906+27,93 187+5,79
2. 574 215+7,05 939+30,68 193+6,36
3. 795 224+7,39 965+32,15 205+6,66
5. 620 206+6,61 881+28,83 185+5,97
10. 424 193+7,68 848+33,37 166+6,88
14. 121 210+7,57 928+32,92 192+6,83
20. 125 209+8,44 896+36,68 191+7,61
22. 109 213+7,00 926+30,46 194+6,32
Tenyészet
42. 119 220+9,46 974+41,02 204+8,51
1. 831 206+5,63 896+24,58 186+5,09
2. 829 211+5,62 918+24,55 191+5,09
3. 820 214+5,62 932+24,57 193+5,09
4. 806 213+5,63 928+24,59 192+5,10
5. 641 217+5,65 945+24,70 196+5,12
6. 536 217+5,67 944+24,78 195+5,14
7. 386 218+5,72 946+24,97 196+5,17
8. 260 214+5,78 927+25,26 192+5,23
9. 226 215+5,82 935+25,43 194+5,27
10. 176 208+5,90 905+25,76 188+5,34
11. 112 214+6,07 928+26,47 193+5,48
12. 62 204+6,46 890+28,17 185+5,84
Ellésszám
13. 59 194+6,52 845+28,40 176+5,89
14b. táblázat
A környezeti tényez k hatása a vizsgált tulajdonságokra,x ±±±±SE
Hatások N Választási
súly, kg Súlygyarapodás,
g/nap 205 napos súly, kg
F átlag 5744 211±5,58 918±24,36 191±5,05
Tél 3144 217+5,42 927+23,71 198+4,90
Tavasz 2485 215+5,46 928+23,86 188+4,92
Nyár 94 215+6,12 941+26,69 205+5,45
Évszak
sz 21 197+8,02 875+34,85 171+7,18
Bika 1481 222+5,60 965+24,47 200+5,07
Ivar
Üsz 4263 200+5,58 871+24,39 181+5,05
b1 - - 0,56±0,02 -1,57±0,66 -
A vizsgált kilenc állományban a tehenek elléseinek száma 1 és 13 között változott. Az eredmények alapján elmondható, hogy az ellések számának növekedésével (tehenek életkorának növekedésével) a 7. ellésig n tt a választási súly (218+5,72kg) és természetesen vele együtt a választás el tti napi súlygyarapodás (946+24,97 g/nap), valamint a 205 napra korrigált választási súly (196+5,17kg).
Az egyes évek között jelent s ingadozást figyelhetünk meg. A legjobb évjáratnak 1995 (229+6,12 kg választási súly, 989+26,70 g/nap választás el tti napi súlygyarapodás, 205+5,37 kg 205 napra korrigált választási súly), a leggyengébbnek, pedig 1999 (188+6,01kg választási súly, 811+26,22 g/nap választás el tti napi súlygyarapodás, 168+5,43 kg 205 napra korrigált választási súly) bizonyult. A fajta teljesítménye szerényebb, mint más szerz k által vizsgált húsmarhafajtáké (Bourdon és Brinks (1982), Liu és Makarechian (1993), Gregory és mtsai (1995), Lengyel és mtsai (2001), Szabó és mtsai (2005, 2006).
14c. táblázat
Az évjárat hatása a vizsgált tulajdonságokra,x ±±±±SE
Hatások N
Választási súly, kg
Súlygyarapodás, g/nap
205 napos súly, kg
F átlag 5744 211±5,58 918±24,36 191±5,05
1984 89 218+7,28 968+31,69 196+6,56
1985 57 243+7,73 1066+33,61 220+6,97
1986 68 251+7,68 1091+33,37 229+6,92
1987 70 224+7,55 973+32,83 205+6,81
1988 97 214+7,24 942+31,51 195+6,53
1989 75 210+7,29 928+31,70 189+6,57
1990 23 217+8,36 965+36,30 203+7,53
1991 14 213+10,82 950+46,91 198+9,74
1992 18 190+9,23 812+40,05 169+8,31
1993 115 210+6,58 913+28,66 187+5,94
1994 376 206+6,14 894+26,809 185+5,55
1995 379 229+6,12 989+26,70 205+5,37
1996 292 210+6,12 904+26,68 186+5,53
1997 95 206+6,61 889+28,79 184+5,97
1998 166 195+6,24 856+27,20 177+5,64
1999 544 188+6,01 811+26,22 168+5,43
2000 618 193+6,05 829+26,41 173+5,47
2001 628 209+6,07 903+26,49 187+5,49
2002 881 207+6,06 897+26,43 185+5,47
2003 868 196+6,09 843+26,56 176+5,50
Év
2004 271 200+6,31 859+27,51 182+5,69
Az ivar hatását vizsgálva, az eredmények minden esetben a bikaborjak fölényét igazolják. Választási súlyuk +22 kg-mal, választás el tti napi súlygyarapodásuk +94 g/nap-pal, 205 napra korrigált választási súlyuk, pedig +19 kg-mal volt nagyobb, mint az üsz borjaké. Az ivari különbségeket a bikaborjak nagyobb növekedési erélyével, valamint az üsz borjak fejl désének eltér ütemével magyarázhatjuk.
A 15. táblázat a környezeti tényez k korrigálására alkalmas additív- és szorzó faktorokat mutatja be a választási súly, a választás el tti napi súlygyarapodás és a 205 napra korrigált választási súlyra vonatkoztatva. Például a választási súly esetében az els ellésb l született borjak választási súlyához +8 kg-ot hozzáadva, vagy azt 1,04-dal szorozva tudjuk azt korrigálni. Természetesen a számított korrekciós faktorok teljes mértékben csak a hét vizsgált tenyészetben alkalmazhatók, és csak irányadóként szolgálhatnak más tenyészetek részére.
15. táblázat
Additív és szorzófaktorok az egyes környezeti tényez k hatásának korrigálására
Választási súly, kg Súlygyarapodás, g/nap 205 napos súly, kg Hatás
Additív, kg Szorzó Additív, kg Szorzó Additív, kg Szorzó
1 +8 1,040 +23 1,027 +6 1,032
2-11 0 1 0 1 0 1
12 +5 1,027 +10 1,012 +3 1,016
Ellésszám
13 +7 1,037 +28 1,033 +6 1,031
Bika 0 1 0 1 0 1
Ivar
Üsz +11 1,058 +53 1,063 +11 1,058