• Nem Talált Eredményt

A vizsgálatok során értékeltem a magyar szürke szarvasmarha borjak születési súlyát, és testméreteit. Vizsgáltam a különböz környezeti tényez k hatását a választási teljesítményekre, additív és szorzó faktorokat számítottam ki ezen hatások korrigálására.

Elvégeztem továbbá a választási súly, súlygyarapodás és a 205 napos súly genetikai paramétereinek becslését apa-, és egyedmodellel. Az ellések szezonalitásának vizsgálatát is elvégeztem és vizsgáltam annak hatását a két ellés között eltelt id re. Él súly- és testméret- adatokat vettem fel tenyészbikák és tehenek esetén, értékeltem a különböz korú ill. ivarú magyar szürke egyedek növekedési sajátosságait, valamint vizsgáltam az üsz k és tehenek küls és bel medenceméreteit.

Az vizsgálatban 48 magyar szürke borjú (26 bika és 22 üsz ) születési súlyát, testméreteinek alakulását és néhány testarány indexét értékeltem. A vizsgálatban szerepl borjak 2005. év január hónapjában születtek. Anyjukat azonos körülmények között tartották a Hortobágyi Génmeg rz Kht. gulyáiban. A súlymérést és a testméret felvételezést a borjak felszáradását követ en végeztem el. A bikaborjak átlagosan 31±9 kg-mal, az üsz borjak átlagosan 28±8 kg-mal jöttek a világra. Mindkét ivar átlagában marmagasságuk 70,4 cm, vállszélességük 16,8 cm, csíp szélességük 16,1 cm, szárkörméretük 10,7 cm és törzshosszúságuk 63,7 cm volt. Az újszülött borjakat 111 - 109%-os magassági-index jellemzi. A születési súly a különböz testméretekkel többnyire közepes, illetve szoros (r=

0,41 - 0,87) pozitív korrelációt mutatott.

Kilenc magyar szürke állományban vizsgáltam 182 tenyészbika és 2638 tehén ivadékainak (n= 5744 azaz 1481 bikaborjú és 4263 üsz borjú) választási eredményeit. A vizsgálat során becsültem a választási súly (VS), a választás el tti napi súlygyarapodás (SGY), 205 napra korrigált választási súly (KVS) örökölhet ségi értékét, az apák tenyészértékét, valamint genetikai- és környezeti variancia komponenseket. A vizsgálatban a tenyészet, a születés éve és évszaka, az ivar és az ellések száma fix, az apa hatása mint véletlen hatás szerepelt. A vizsgált környezeti tényez k szignifikánsan befolyásolták a vizsgált tulajdonságokat. A VS, a SGY, a KVS f átlaga és hibája (SE): 208±3,31 kg, 887±15,66 g/nap és 199±14,77 kg volt. Az értékelt tulajdonságok örökölhet sége 0,24 – 0,25, közötti volt. Az eredmények szerint az anya életkorának emelkedésével, a 7. ellésig

Becsültem a növekedési tulajdonságok variancia-, kovariancia komponenseit, populációgenetikai paramétereit és a tenyészbikák tenyészértékét apa-, és egyedmodellel. A vizsgálatok eredménye szerint az additív direkt és az anyai genetikai hatás közötti korreláció rdm= -0,81 – -0,89 között változik, tehát szoros negatív kapcsolat figyelhet meg a két hatás között. A választási súly, a választás el tti napi súlygyarapodás, a 205 napra korrigált választási súly direkt örökölhet sége h2d= 0,58, 0,61, 0,61 volt, az anyai örökölhet ségi értéke h2m = 0,24, 0,25, 0,26 között változott. A vizsgálat során a 27 tenyészbika direkt- és anyai hatásra becsült tenyészértéke alapján jelent s különbségeket tapasztaltam az egyes apaállatok között. A vizsgált populációban a VS, SGY, KVS esetében, az 1991-es évet követ en a genetikai érték csökkenése, 1994-t l a genetikai érték kiegyenlít dése figyelhet meg.

Az egyedmodellel kapott hibavariancia 2e= 351 kg2, míg az apamodellel kapott hibavariancia 2e= 622 kg2.

Apamodellel becsülve a választási súly, a választás el tti napi súlygyarapodás és a 205 napos súly örökölhet ségi értéke h2d= 0,24, 0,25 és 0,25 volt. Az egyedmodellel becsült örökölhet ségi értékek nagyobbak, mint az apamodellel kapottak – az el z sorrendnek megfelel en h2d= 0,58, 0,61 és 0,61.

Három eltér szaporítási gyakorlatot alkalmazó magyar szürke szarvasmarhatenyészetben vizsgáltam 7343 ellés havonkénti megoszlását és az ellések közötti id alakulását. Az egyik tenyészetben szezonális (márciustól – júliusig) bikahasználattal, a másik tenyészetben folyamatos bikahasználattal fedeztettek, a harmadik tenyészetben pedig egész éven át mesterséges termékenyítést alkalmaztak. Szezonális és egész évbeni bikahasználat esetén az ellések 90 - 99%-a lezajlott az év els hat hónapjában. Folyamatos mesterséges termékenyítés esetén az év szinte minden hónapjában történt ellés, az év els hat hónapjában a tehenek 63%-a ellett.

A tehenek ellések közötti ideje átlagosan a szezonális bikahasználat esetén 412 nap, az egész évbeni bikahasználatot folytató tenyészetben 409 nap, folyamatos mesterséges termékenyítés esetén 470 nap volt.

23 magyar szürke tenyészbika és 42 tehén él súlyát, testméreteit és néhány testarányindexét értékeltem. A bikákat és a teheneket azonos körülmények között nevelték fel és tartották a Hortobágyi Génmeg rz Kht. gulyáiban. A vizsgálatban szerepl egyedek súlyát és testméretét 2005. január hónapjában vettem fel. A súlymérést megnyúlás- érzékel vel ellátott, digitális mérleggel végeztem. A testméret felvételezése során mér botot és

él súlyúak voltak. A bikák marmagassága 149 cm, vállszélessége 57 cm, far I. szélessége 53 cm, szárkörmérete 24 cm és törzshosszúsága 171 cm volt átlagosan. A tehenek marmagassága 141 cm, vállszélessége 48 cm, far I. szélessége 58 cm, szárkörmérete 22 cm és törzshosszúsága 157 cm volt átlagosan. A bikákat és a teheneket 87,1 – 89,8%-os magassági-index jellemezte. Az él súly a különböz testméretekkel többnyire közepes, illetve szoros (bika r=0,41 – 0,80, ill. tehén r= 0,45 – 0,62) pozitív korrelációt mutatott.

A vizsgálatban különböz korú n ivarú és hímivarú állatok általam felvett él súly és testméret adatait értékeltem.

A magyar szürke tehenek átlagos kifejlettkori súlya 562 kg volt. A tenyésztésbevételi korát, az állatok él súlyával fejezzük ki, miszerint az állat elérte a kifejlettkori súlyának 2/3, ill. 3/4 részét. Ez a magyar szürke üsz k esetében az el z sorrend alapján becsülve 375 kg, ill. 421 kg.

Bikák esetén becsült 568 kg, ill. 639 kg-os él súlynál célszer tenyésztésbe venni. Ezt a súlyt megközelít en 3 éves korukra érik el.

A szürke üsz k és tehenek esetében a far III. szélesség növekedésének „ K” sebességi állandója meredek lefutást mutat, és már 300 napos korban nagyon alacsony szintet ér el, majd egy intenzív növekedési szakasz figyelhet meg. A szürke üsz ket a legtöbb tenyészetben 3 éves (1068 nap) korban veszik tenyésztésbe, így átlagosan 4 éves (1424 nap) korukban ellenek el ször. Nagy valószín séggel ez a kés i növekedés a vemhesség ill. az ellés mechanikai folyamatainak az eredménye.

A szürke üsz k 1500 napos korukra szinte elérik a kifejlettkori övméretüket. A függvény illeszkedése R2= 0,92 volt. A szürke bikák 1700 napos korukra érik el a kifejlett kori övméretüket, ezt követ en már kondícióváltozásról beszélhetünk. A függvény illeszkedése R2= 0,93 volt.

Két magyar szürke tenyészetben 15 üsz és 30 tehén küls ( far I. szélesség, far III.

szélesség, farhosszúság) és bels (ferde átmér , vízszintes átmér , függ leges átmér ) medence méreteit vizsgáltam. A méretfelvételezést követ en valamennyi állatot mérlegeltem.

Az üsz k méréskor átlagosan 369 kg, míg a tehenek átlagosan 569 kg súlyúak voltak. Az üsz k medencéjének bels ferde átmér je 16,2 cm, vízszintes átmér je 15,28 cm, függ leges átmér je 13,83 cm, medencebejárat területe 166,01 cm2 volt átlagosan. A tehenek ferde átmér je 21,85 cm, vízszintes átmér je 20,51 cm, függ leges átmér je 19,60 cm, medencebejárat területe 315,72 cm2 volt átlagosan.

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

Ezúton szeretném köszönetemet kifejezni témavezet mnek, DR. SZABÓ FERENC professzor úrnak, aki önzetlenül segítette és egyengette kutató munkámat.

Köszönetemet fejezem ki a Magyar Szürke Szarvasmarhát Tenyészt k Egyesületének ill.

munkatársainak, akik vizsgálataim elvégzéséhez biztosították adatbázisukat és szakmai tanácsaikkal segítették munkámat.

Dr. Bodó Imre, egyetemi tanár,elnök Gera István, ügyvezet

Mészáros Béla, adatbázis kezel

Nagy köszönettel tartozom a Hortobágyi Génmeg rz KHT. számadóinak ill. gulyásainak, hogy a sokszor nem könny és fáradságos mérésekben segítettek és a megfelel feltételeket biztosították.

Koszta János számadó Kaltenecker Endre számadó Kosina Péter gulyás

Kota István gulyás Nagy Imre gulyás Szarvas Zoltán gulyás Tóth József gulyás

Köszönöm FELESÉGEMNEK a türelmét, megértését és kitartását.

Végezetül, de nem utolsó sorban szeretném megköszönni ÉDESANYÁMNAK és ÉDESAPÁMNAK, hogy lehet vé tették számomra PhD tanulmányaim folytatását. Köszönöm bátorításukat és hasznos tanácsaikat.