4. EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK
4.3. A BORJAK NÖVEKEDÉSI TULAJDONSÁGAINAK VARIANCIA
A 16. táblázat az apa- és egyedmodellel becsült genetikai paramétereket és (ko)variancia komponenseket tartalmazza. Az egyedmodell esetében, mivel nemcsak az apát ismerjük, hanem a pedigrét is, a genetikai variancia pontosabban becsülhet , ezért a hibavariancia kisebb lesz. Ezt támasztja alá, ha megnézzük a hibavariancia változását. Például a választási súly esetében az egyedmodellel kapott hibavariancia 2e= 351 kg2, apamodellel
2e= 622 kg2.
Apamodellel becsülve a választási súly, a választás el tti napi súlygyarapodás és a 205 napos súly örökölhet ségi értéke h2d= 0,24, 0,25 és 0,25 volt. Ha megnézzük a direkt örökölhet ségre kapott értékeket (egyedmodell) a vizsgált tulajdonságoknál, látható, hogy az egyedmodellel becsült örökölhet ségi értékek nagyobbak: az el z sorrendnek megfelel en h2d=0,58, 0,61 és 0,61. Ez annak köszönhet , hogy a teljes pedigrét ismerjük, ezért a genetikai variancia pontosabban becsülhet , mint apamodellel, és így a hibavariancia kisebb lesz.
Az anyai örökölhet sége e tulajdonságoknak h2m= 0,24, 0,25 és 0,26. Ha összehasonlítjuk a vizsgált tulajdonságokra kapott direkt és anyai örökölhet ségi értékeket, – amely h2d= 0,58 - 0,61, illetve, h2m= 0,24 és 0,26 között változik - látható, hogy az anyai örökölhet ség kisebb, azaz az anyai genetikai hatás kialakításában résztev gének örökölhet sége rosszabb.
Ebb l az is látható, hogy az adott tulajdonság esetében a fenotípus kialakításában az anyai genetikai hatásnak önmagában nincs olyan nagy szerepe, mint az additív direkt genetikai hatásnak. Ez abból is adódik, hogy az additív direkt genetikai variancia tartalmazza az anyai genetikai varianciát is, tehát az anyai genetikai variancia az additív direkt genetikai variancia része. Ez azt jelenti, hogy az apa kiválasztása során, annak additív direkt genetikai és az anyai genetikai hatásra becsült tenyészértékét is ajánlott figyelembe venni.
Meyer (1992), Koch (1972), Willham (1972), Baker (1980) szerint ez a negatív korreláció az anya negatív hatásának tulajdonítható, melyet lányainak anyai képességeire fejt ki.
16. táblázat
A becsült genetikai paraméterek, variancia és kovariancia komponensek
Tulajdonság Paraméterek Apamodell Egyedmodell
2d direkt additív genetikai variancia 47,83 450
2m anyai genetikai variancia - 186
rdm direkt-anyai genetikai korreláció - -0,89±0,04
c2 állandó környezeti var. aránya a
2d direkt additív genetikai variancia 1087,97* 0,0089
2m anyai genetikai variancia - 0,0037
rdm direkt-anyai genetikai korreláció - -0,81±0,05
c2 állandó környezeti var. aránya a
2d direkt additív genetikai variancia 45,28 384
2m anyai genetikai variancia - 162
rdm direkt-anyai genetikai korreláció - -0,88±0,04
c2 állandó környezeti var. aránya a
Az anya állandó környezeti hatása (c2) a fenotípusra mindhárom tulajdonság esetén, kisebb mérték 0,10 (10%) mint az anyai genetikai hatás. Meyer (1992), Carnier (2000) mindhárom tulajdonság esetén azt az eredményt kapták, hogy az anya állandó környezeti hatása nagyobb, vagy hasonló az anyai genetikai hatáshoz.
Lengyel (2004) vizsgálatának alapján az anya állandó környezeti hatásának fenotípushoz való hozzájárulása hereford esetén 21%, magyartarka esetén 13% volt.
A saját vizsgálat eredményei alapján, mindegyik tulajdonság esetén az additív direkt- és anyai genetikai hatás közötti kovariancia negatív, azaz a két hatás közötti korreláció is negatív. Ennek értéke rdm –0,70 és -0,77 között változik, azaz a két hatás között szoros negatív összefüggés van.
A negatív korreláció abból adódhat, hogy a tehénállomány genetikailag kiegyenlítettebb, mint a termékenyítésre használt bikaállomány. Erre a megállapításra jutott Meyer (1992, 2004), Koch (1972), Willham (1972), Baker (1980) is miszerint ez a negatív korreláció az anya negatív hatásának tulajdonítható, melyet a lányainak anyai képességeire fejt ki.
A 17. táblázatban 27 tenyészbika direkt- és anyai genetikai hatásra becsült tenyészértéke szerepel. A választási súly és a 205. napra korrigált választási súly esetében látható, hogy az apa- és az egyedmodell alapján egyaránt a 9914400-as számú apa tenyészértéke a legkisebb. A választási súly esetében tenyészértéke -30,79 kg az apamodell esetén, -38,27 kg a direkt hatásra becsült tenyészértéke, míg a 205. napra korrigált választási súly esetén –26,01 kg, -35,41 kg.
Ezek a tenyészértékek azt jelentik, hogy ivadékai várhatóan a populáció átlagához képest átlagosan hány kg-mal kisebb választási súlyt és hány kg/nap-pal kisebb súlygyarapodást fognak elérni. Mivel az ivadékok apjuk genetikai anyagának csak a felét kapják, így teljesítményükben az apa tenyészértékének csak a fele fog megjelenni. Így pl.
ezen apa ivadékainak választási súlya átlagosan –15 kg, illetve –18 kg-mal lesz kisebb a populáció átlagához képest.
A választás el tti napi súlygyarapodás esetén a legrosszabb apa a 9913009-es (-80,1 g/nap, -0,182 kg/nap).
A választási súly, választás el tti napi súlygyarapodás és a 205 napra korrigált választási súly esetén pedig a 9913937-es számú apa bizonyult a legjobbnak.
17. táblázat
A tenyészbikák becsült tenyészértékei a vizsgált tulajdonságokban
Választási súly,
kg Súlygyarapodás,
g/nap, kg/nap 205 napos súly, kg
Egyedmodell Egyedmodell Egyedmodell
Apa
Figyelmet érdemel a 9913944 számú apa amelynek 188 ivadéka született, mivel jelent s rontó hatással rendelkezett. Apamodellel becsült tenyészértéke a növekedési tulajdonságokra –4,04 kg, -23,16 g/nap és –5,16 kg. Ezt a rontó hatást az egyedmodellel történ becslés is meger sítette (-5,19 kg, -0,037 kg/nap és –7,73 kg).
Az anyai genetikai hatásra becsült tenyészértékek esetén látható, hogy a már el z ben említett szoros negatív genetikai kapcsolat a direkt és az anyai genetikai hatás között megnyilvánul a becsült tenyészértékekben is. Így amely apának a direkt hatásra becsült tenyészértéke pozitív, annak az apának anyai genetikai hatásra becsült tenyészértéke a legtöbb esetben negatív el jel (a közepes kapcsolat miatt), és fordítva.
Mindkét modellel becsülve egyazon apa bizonyult a tenyészérték tekintetében a legértékesebbnek (9913937 klsz-ú), a legkisebb tenyészértékkel a (9914400 klsz-ú) tenyészbika tendelkezett. Ez is mutatja, hogy mindkét modell jónak bizonyult, valamint mindkét becslés hasonló eredményt hozhat.
A tenyészbikák rangsorát vizsgálva (18. táblázat) megfigyelhet , hogy a két modellel becsült tenyészértékek, ill. ezekb l számolt rangsorok nem mindig egyeznek meg. A rangsor els három helyét választási súly (VS), választás el tti napi súlygyarapodás (SGY) és 205 napra korrigált választási súly (KVS) esetén is ugyanazon bikák foglalják el mindkét modellben.
A továbbiakban megfigyelhet , hogy az egyedmodell esetén a teljes pedigré ismeretében már jelent sen megváltozhat egy-egy bika rangsorbeli helye. A választási súly esetén apamodellel becsült rangsorban a 6. helyet betölt bika, az egyedmodell rangsorában visszamin sül és 4 helyet visszacsúszik.
18. táblázat
Tenyészbikák rangsora a két modellel értékelve
apa egyed apa egyed apa egyed
9913937 25 1 1 1 1 1 1 (rrang=0,96, rrang=0,96, rrang=0,94) (P<0,01) szoros pozitív kapcsolatot mutatnak a két modellel becsült tenyészértékek alapján kialakult rangsor között. Ez azt jelenti, hogy a rangsor kevésbé változik, akár apa- akár egyedmodellel becsüljük a tenyészértéket.
19. táblázat
Az apa- és egyedmodellel kapott rangsorok
Apamodell
VS SGY KVS
rangkorreláció (rrang)
VS 0,96 ** - -
SGY - 0,96** -
Egyedmodell
KVS - - 0,94**
**=P<0,01;
Az egyedmodellel történ pontosabb becslés nyilvánvalóan el térbe helyezi annak használatát, annak ellenére, hogy kivitelezése sokkal nehezebb. Ez ugyanis szélesebb kör adatfelvételezést és szérmazésellenörzést igényel.
A 2. 3. 4. ábra 1984-t l - 2004-ig mutatja a vizsgált populáció tenyészértékének változását a három növekedési tulajdonságban. A választási súly, súlygyarapodás és a 205 napra korrigált választási súly esetében megfigyelhet , hogy a vizsgált populációkban 1984-t l 1991-ig a gene1984-tikai ér1984-ték, azaz a 1984-tenyészér1984-ték jelen1984-t sen emelkede1984-t1984-t. Az 1991-es éve1984-t követ en 1994-ig csökkenés, illetve 1994-t l stagnálás figyelhet meg. A magyar szürke szarvasmarha nemesítésben, nem a nagyobb növekedési erély, anagyobb súlygyarapodás elérése volt a cél, hanem a genetikai sokszín ség meg rzése. Ezért olyan bikákat is használtak illetve használnak, amelyek teljesítménye elmarad a populáció átlagtól, viszont a genetikai sokszín ség meg rzése szükségessé teszi továbbtenyésztésüket, használatukat.
2. ábra
A vizsgált populáció tenyészértékének változása a választási súly esetében
-20
direkt genetikai hatás anyai genetikai hatás
3. ábra
A vizsgált populáció tenyészértékének változása a választás el tti napi súlygyarapodás esetében
4. ábra
A vizsgált populáció tenyészértékének változása a 205 napra korrigált választási súly esetén
-20 -15 -10 -5 0 5 10 15
1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
év
kg
direkt genetikai hatás anyai genetikai hatás
A 20. táblázat és a 5. 6. 7. ábra szemlélteti 27 tenyészbika 5744 ivadékának genetikai variabilitását. Megfigyelhet , hogy a tenyészetek között nagy az eltérés a direkt- és anyai hatásban. Az additív direkt és az anyai genetikai hatás tekintetében kiemelhet a 14-os számú tenyészet, ugyanis itt a legnagyobb a genetikai variabilitás.
Ezért e tenyészetnek fontos szerepe lehet a fajta fenntartásban, genetikai változékonyságának meg rzésében. E tekintetben még az 5-ös, 20-as, 42-es tenyészetet indokolt megemlíteni.
20. táblázat
A genetikai érték alakulása a vizsgált tenyészetekben, a növekedési tulajdonságok esetében
VS SGY KVS
Tenyészet
azonosító N direkt genetikai
hatás
anyai genetikai
hatás
direkt genetikai
hatás
anyai genetikai
hatás
direkt genetikai
hatás
anyai genetikai
hatás
1 2857 -1,07 0,73 -0,007 0,004 -1,41 0,74
2 574 -1,61 1,37 0,003 -0,001 0,05 -0,05
3 795 2,89 -2,89 0,000 -0,001 0,45 -0,56
5 620 -5,47 2,40 -0,013 0,006 -3,16 1,54
10 424 3,86 -1,61 -0,001 -0,002 -0,10 -0,36
14 121 7,54 -4,85 0,002 -0,002 0,44 -0,33
20 125 -3,12 0,44 0,010 -0,004 1,79 -0,89
22 109 5,31 -2,92 -0,002 -0,001 -0,58 -0,16
42 119 -4,46 2,75 -0,021 0,013 -6,34 3,81
5. ábra
-6 -4 -2 0 2 4 6 8
kg
1 2 3 5 10 14 20 22 42
tenyészet azonosító száma
A vizsgált tenyészetek genetikai értékének alakulása a választási súly esetén
direkt genetikai hatás anyai genetikai hatás
6. ábra
-0,025 -0,02 -0,015 -0,01 -0,005 0 0,005 0,01 0,015
kg/nap
1 2 3 5 10 14 20 22 42
tenyészet azonosító száma
A vizsgált tenyészetek genetikai értékének alakulása a választás elötti napi súlygyarapodás esetén
direkt genetikai hatás anyai genetikai hatás
7. ábra
-8 -6 -4 -2 0 2 4
kg
1 2 3 5 10 14 20 22 42
tenyészet azonosító száma
A vizsgált tenyészetek genetikai értékének alakulása a 205 napra korrigált választási súly esetén
direkt genetikai hatás anyai genetikai hatás
4.4. AZ ELLÉSEK SZEZONALITÁSA ÉS ANNAK HATÁSA A KÉT ELLÉS KÖZÖTT ELTELT ID RE
A 21. táblázat azt szemlélteti, hogy a fedeztetési és termékenyítési gyakorlattól függ en miként alakultak az ellések a f id szakban, illetve az azt követ id szakban.
A szezonális fedeztetés eredményeként az ellések 99%-a megtörtént a f szezonban.
Az év többi hónapjában elenyész számban fordult el ellés.
Az egész évbeni fedeztetés során az ellések 93%-a a decembert l májusig terjed f szezonban volt és az ellések 7%-a tev dött csak a júniustól novemberig terjed id szakra.
A folyamatos mesterséges termékenyítést alkalmazó tenyészet esetében a decembert l májusig ill. a júniustól novemberig terjed id szak elléseinek százalékos aránya 63:37. Az eredmények alapján az valószín síthet , hogy ha a mesterséges termékenyítést csak a f szezonban végeztek volna, akkor közel 40%-al több tehén maradt volna üresen.
21. táblázat
Az ellések megoszlása az év els és második felében a szaporítási gyakorlat szerint
December-május között ellett tehenek
Június-november között ellett tehenek
Tenyészet
Összes ellés,
db N % N %
Szezonális
fedeztetés 6778 6707 99 71 1
Egész évbeni
fedeztetés 254 236 93 18 7
Egész évbeni mesterséges termékenyítés
311 195 63 116 37
A szezonális bikahasználattal történ fedeztetést alkalmazó tenyészet elléseinek megoszlását az 8. ábra tartalmazza. Az adatok azt mutatják, hogy az ellések 99%-a az év els felében hat hónap alatt, a decembert l – májusig terjed id szakban lezajlott.
A borjazások nem húzódtak el az év második felére. A legtöbb ellés március hónapban volt.
8. ábra
A szezonális fedeztetést alkalmazó tenyészet elléseinek megoszlása (1994-2004).
megoszlását foglalja össze. Az adatok alapján e fedeztetési gyakorlat mellett is megfigyelhet a szezonalitás, mivel az ellések dönt hányada (93%) az év els felében, a f szezonban volt.A fennmaradó ellések egyenletesen oszlottak meg az év második felében .
9. ábra
Az egész évben folyamatos fedeztetést alkalmazó tenyészet elléseinek megoszlása (1994-2004).
0 10 20 30 40 50 60 70 80
December Január
Február Március
Április Május
Június Július
Augusztus Szeptember
Október November Ellés hónapja
Ellésszám m1)
A 10. ábra az egész évbeni, folyamatos mesterséges termékenyítést alkalmazó tenyészet elléseinek megoszlását szemlélteti. E szaporítási mód alkalmazása során megfigyelhet , hogy az ellések folyamatosan, egész évben történtek, bár az ellések nagy része a tavaszi, nyár eleji hónapokra esett.
10. ábra
A folyamatos mesterséges termékenyítést alkalmazó tenyészet elléseinek megoszlása (1994-2004).
0 10 20 30 40 50 60 70 80
December Január
Február Március
Április Május
Június Július
Augusztus Szeptember
Október November Ellés hónap
Ellésszám (1)
Az 22. táblázat foglalja össze az ellések közötti id alakulását a szaporítási gyakorlattól függ en. Az eredmények alapján elmondható, hogy a szaporítási gyakorlat szignifikánsan (P<0.01) befolyásolta az átlagos két ellés közt eltelt id t. A legkedvez bb ellési id közt az egész évbeni bikahasználatot folytató tenyészetben kaptuk (409 nap). A szezonális bikahasználat esetében (412 nap) az el bbit l nem mutatkozik nagy eltérés. A folyamatos mesterséges termékenyítést alkalmazó tenyészetben az ellések közti id hosszabb volt (470 nap), mint a fedeztetést alkalmazó tenyészetekben.
22. táblázat
Az ellések közti id alakulása a szaporítási gyakorlat szerint (nap)
Szaporítási gyakorlat N átlag szórás CV% minimum maximum Szezonális fedeztetés 5326 412 110,4 26,79 286 993 Egész évbeni fedeztetés 176 409 119,6 29,24 292 996 Egyész évbeni mesterséges
termékenyítés 217 470 151,5 32,23 309 976
Összesen 5719 414 113,8 27,48 286 996
P<0.01
A 23. táblázat szemlélteti az ellések közötti id alakulását az ellés hónapja és a termékenyítési gyakorlat függvényében. Az adatok azt mutatják, hogy az ellések között eltelt id nagy mértékben változik attól függ en, hogy a tehén melyik hónapban borjazott. A téli ill.
tavaszi hónapokban ellett tehenek korábban vemhesültek, rövidebb id n belül borjaztak újra, mint a nyár végi ill. szi hónapokban ellettek.
23. táblázat
Az ellések közti id alakulása az ellés hónapja és a termékenyítési gyakorlat szerint, nap
Ellések közti id , nap
Ellés hónapja
Szezonális
fedeztetés szórás Egész évbeni
fedeztetés szórás
Egyész évbeni mesterséges termékenyítés
szórás
január 414 3,24 424 19,59 663 110,85
február 401 3,37 394 19,60 510 20,12
március 401 2,94 391 15,67 429 18,47
április 418 3,71 391 18,47 462 15,67
május 453 6,86 443 33,42 468 17,31
június 465 41,90 483 41,90 424 21,74
július 561 30,75 516 78,38 413 30,75
augusztus 533 22,17 493 78,40 659 78,39
szeptember 460 110,85 364 38,38 579 110,85
október - - 339 110,85 558 23,11
november 421 49,57 454 110,85 510 28,62
december 420 5,22 444 78,38 541 36,95
P<0.01
A 11. ábra a vizsgált három tenyészet teljes állományának ellési id közét ábrázolja az év hónapjai szerint. Megfigyelhet , hogy a legkedvez bb ellés közti id t (402 - 417 nap) az év els hónapjaiban vemhesített állatok érték el. Július hónapot követ en 500 – 550 nap körüli két ellés közti id figyelhet meg.
11. ábra
Az ellések közti id alakulása az ellés hónapjai szerint
0 100 200 300 400 500 600
December Január
Február
Március Április
Május Június
Július Augusztus
Szeptember Október
November Ellés hónapja
Ellések között eltelt id(nap) (nap)
P<0.01
A 12. ábra a két ellés között eltelt id alakulását a tehenek életkora (ellések száma) szerint mutatja be. Megfigyelhet , hogy az 1-2. és a 2-3. ellés között mutatkozik a leghosszabb id szak átlagosan 445 – 428 nap. Ezt követ en nagyon kedvez 390 nap körüli ellések közötti id figyelhet meg, majd a 6. ellést követ en ismét emelked tendencia figyelhet meg.
12. ábra
Az ellések között eltelt id alakulása az ellés száma szerint
360 370 380 390 400 410 420 430 440 450
1-2, 2-3, 3-4, 4-5, 5-6, 6-7, 7-8, 8-9, 9-10, 10-11, 11-12, 12-13, Ellések száma
Ellések közötti id (nap) id(2)