A bontás helye a jogrendszerben

Ahhoz, hogy valami alapjogi rangot kapjon, az egyén és a társadalom számára fontos értéket, alapértéket kell képviselnie. A házassági kapcsolat lebontása önmagában nem képvisel értéket.⁴⁷⁰

A bontásra való lehetőség levezethető a magából az élethez való jogból és a személyiség szabad kibontakoztatásának jogából, ám önmagában aligha állja ki az alapjoggá válás próbáját.⁴⁷¹ Az alapjogi minőség a házasságkötés szabadságáról csak a házasságkötés jogától való tartózkodást foglalja magában.⁴⁷²

A házasság felbontásának lehetősége – a házasság állami szabályozásával – azért került bevezetésre, mert ezt kívánta a társadalmi realitás és ebbe az irányba mozdult el a politika.⁴⁷³ Azonban az aktuális szabályozáshoz vezető út lépcsőin is látszik annak kisegítő, szükségszerű jellege. Bár a házasság megszűnésének egyik esete a bontás, nem tekinthető a természetes megszűnés esetének. Egy szerződésjogi párhuzamot használva különbség van aközött, hogy a szerződés teljesedésbe ment, vagy hogy meghiúsult, utóbb felbontották, esetleg

469 HERGER (2010) i. m. 149.

470 Az amerikai Legfelsőbb Bíróság egyetlen ítéletében sem mondta ki explicit módon a váláshoz való jog alapjogi jellegét, bár a szakirodalom már több mint 30 éve várja ezt és ennek hiányában a házassághoz való jog és a magánélethez való jogból igyekszik azt levezetni ld. Elizabeth HOROWITZ: The ’Holey’ Bonds of Matrimony: A Constitutional Challenge to Burdensome Divorce Laws. Journal of Constitutional Law, vol. 8., no. 5. (2006 Aug.), 881. vagy Leonard P.STRICKMAN: Marriage, Divorce and the Constitution. Boston College Law Review, vol. 22., issue 5., no. 935. (1981), 935-1008.

471 Ha lenne váláshoz való – különösen egyoldalú bontáshoz való – alapjog, akkor létezhetne szerződésszegéshez való alapjog is. Ellenkezően érvel DINÓCZI – ZELLER (2005) i. m. 83. miszerint a családi élethez való jog tekintetében a családalapítás szabadsága magában foglalja a családi életből való kilépés szabadságát és mivel a házasság mindig családi életnek számít ez a válás kapcsán is felhozható. Kérdéses, hogy létezik-e ilyen alapjog azért, mert ez mások családi élethez való jogát sértheti és különösen a gyermek érdekét sérti. Ezért sem tudunk egyetérteni azzal, hogy a házasság felbontását a jog támogatná, az hogy létezik állami szabályozás egy jogi célját betölteni nem tudó intézmény felszámolására még nem következik, hogy azt támogatja a jogrendszer ld. HALMAI Gábor, POLGÁRI Eszter, SÓLYOM Péter, UITZ Renáta, VERMAN Martin: Távol Európától. Kiemelt védelem alacsony színvonalon. Fundamentum, 2009/1. 93. Attól, hogy létezik csődjogi szabályozás, felszámolási eljárás a jog még nem támogatja, hogy jogi személyek fizetésképtelenné váljanak.

472 CSINK –SCHANDA i. m. 498.

473 Ettől függetlenül a német Alkotmánybírósági gyakorlat ismeri a bontáshoz való jogot ld. SANDERS (2012) i. m.

920.

szerződésszegés történt. A jogintézmény rendeltetésellenes alakulása okán létező és szükséges szabályozás. A válás bevezetésére például Írországban csak 1997-ben,⁴⁷⁴ Máltán pedig csak 2011-ben került sor. Bontás akkor következik be, ha a felek úgy találják, a házas kapcsolat valamilyen oknál fogva számukra nem folytatható, de a megkötése – jogunkban és kultúránkban – soha nem irányulhat ilyen típusú befejezésre, következésképpen a szabályozás is csupán kényszermegoldás.

A feltételhez, időhöz kötött házasságkötési nyilatkozat alapján nem jön létre a házasság.⁴⁷⁵ Ellenkező esetben joggal való visszaélésre adna lehetőséget ez az intézmény, ha a felek például csak az állampolgárság megszerzése végett kötnének házasságot.

Feltehető a kérdés, hogy a házassághoz való jog magában foglalja-e az újraházasodáshoz való jogot, így ennek következtében a váláshoz való jogot is. Az ilyen feltétel melletti házasságkötési nyilatkozat, vagyis, hogy azzal tesz valamelyik fél nyilatkozatot, hogy újraházasodhat, szintén nem hozza létre a köteléket. A házasságkötéshez való jog, ahogy bármilyen jog, egy jogintézmény esetén, nem tekinthető egyenlőnek egy szolgáltatással, hanem jog és kötelezettség egysége és annak rendeltetése szerint lehet élni vele.⁴⁷⁶ Ezen érdemben nem változtat az Európai Emberi Jogi Bíróság F. v. Svájc ügyben hozott döntése,⁴⁷⁷ miszerint a házasságkötéshez való jogot sértő az olyan rendelkezés, ami a felbontástól számított három évig tiltja a vétkes fél újraházasodását, mivel ez nem a bontáshoz való jogot ismeri el az újraházasodás joga részeként.

A szabályozás mikéntje nagyban függ attól, hogyan teremti meg a jogalkotó az egyensúlyt a magánélet sérthetetlensége és a társadalmi érdek érvényesítése között. A házasság az egyén életének egyik legfontosabb döntése, ám szorosan kötődik hozzá társadalmi érdek, amely okán a házasság intézményének szabályozása, konjunktív normákkal, állami hatáskörbe tartozik.

Ellentétben az élettársi kapcsolattal, legalábbis annak kialakulásakor, hiszen növekvő társadalmi elterjedése miatt és tartóssága esetén ma már hordoz társadalmi érdeket, továbbá a gyengébbik fél védelme okán tarthat igényt szabályozásra.

Tekintettel arra, hogy, mint láttuk, a nemzetközi dokumentumokban és a hazai jogrendben is kitüntetett védelmet élvez a házasság és a házasságkötéshez való jog, evidensnek tűnik, hogy a jogalkotó a felbontás esetén – amennyire a magánszféra tiszteletben tartása engedni – a házasság helyrehozhatatlan megromlását állítja feltételül. Azonban amennyiben a válás könnyen elérhető, az a társkapcsolati együttélésre jellemzően elkerülhetetlen problémák megoldásává válhat, ekként előmozdíthatja a felbomló házasságok számának növekedését.

Az hogy a házasságot Magyarországon csak bíróság bonthatja fel garanciális jelentőséggel bír, és ez a korlátozás nem alkotmányellenes.⁴⁷⁸ Míg a házasságot egy közigazgatási eljárás során azonban magánjogi jognyilatkozattal, hozza létre a két fél, és bár a felbontáshoz hasonlóan megváltoztatja a felek személyi státuszát, a bontás azonban nem helyezi vissza feleket a

474 Family Law (Divorce) Act 1996 No.33.

475 Ptk. 4:5. § (1)

476 Leonard P. STRICKMAN i. m. 978.

477 F v. Switzerland (Application no. 11329/85) 18 December 1987

478 995/B/1990 AB határozat, ABH 1993, 515, 520.

házasság előtti állapotba, maradék jogviszonyok keletkeznek utána.⁴⁷⁹ A házasságkötésnél a szükséges feltételek bizonyítása egyszerűbb, részint azért is, mert a felek teljes akarategységben vannak, mint a bontás esetében, ahol a bíróságnak kell bizonyítást lefolytatnia.⁴⁸⁰ Az eljárás terjedelme attól függ, egyszerűsített vagy teljes körű bizonyítást igényelnek a körülmények, ennek megállapítását biztosítja a bíróság. Bár az ésszerűtlenül hosszan elhúzódó eljárás sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot, ez nem jelent egyet azzal, hogy jogalkotói céllá kell tenni a minél rövidebb, gyorsabb eljárást. Így nem volt alátámasztható a 2008. évi T/5949-es javaslat 3:25. §-a és miniszteri indokolása, mely a házasság gyors megszüntetését tűzve ki célul, bevezette volna a közjegyzői bontást, mivel a felek közös kérelme és egyezsége is bírói kontrollt igényel, a házasság és a gyengébb fél védelme érdekében.⁴⁸¹

Nyilvánvalóan a válás megnehezítése sértené azoknak az érdekét, akik egy elviselhetetlen kapcsolatból szeretnének kilépni és új életet kezdeni. Azonban a legtöbb házasság nem azért szűnik meg, mert valamelyik fél súlyosan sérti a másik jogát, ez inkább csak következmény, jellemzőbb az érzelmi közösség megszűnése, és sokszor az elhidegülés a hivatkozott ok. Az a tény, hogy könnyű felbontani a házasságot, maga után vonja, hogy kevésbé küzdenek a felek a fenntartásáért, ha az nagy kényelmetlenséggel, erőfeszítéssel járna együtt. Annak az oka, hogy az élettársi kapcsolatok még bomlékonyabbak,⁴⁸² mint a házasságok, abban is keresendő, hogy még könnyebb kilépni belőlük, még csak jogi eljárást sem von maga után a kapcsolat megszüntetése, nincs kötelék, csupán a nem rendezett vagyoni kérdések, illetve a tartás és szülői felügyeleti viták citálják a volt élettársakat bíróság elé.

A magyar bontójogi szabályokba beépített elem volt, a kötelező gondolkodási idő, a per megkezdését követően. Talán további lépés lehetne, ha az egyházi jogban – mivel válást nem ismer a kánonjog – létező ágytól-asztaltól való elválás, vagyis az életközösség hivatalos megszüntetése, bekerülne opcionális lépcsőként a bontójogba.⁴⁸³ A divorce a vinculo matrimonii mellett a divorce a mensa et thoro bevezetése. Az ír családi jogi, válási törvény⁴⁸⁴ kötelezővé teszi, hogy az ügyet ellátó ügyvéd, a bontási per megindítása előtt, részletes tájékoztatást adjon az alperesnek a bíróság által elrendelt különélés, a „separation”-ről, mint a bontás alternatívájáról.⁴⁸⁵ Spanyolországban például a váláson kívül létezik a „separación”

vagyis a különválás esete, ami a házassági köteléket nem szünteti meg, békülés esetén az könnyebben visszaállítható, míg a különélés idején az egyéb jogkövetkezmények (közös szerzés stb.) szünetelnek.⁴⁸⁶

479 Sanford N. KATZ: Family Law in America. Oxford, Oxford University Press, 2011. 76.

480 Leonard P. STRICKMAN i. m. 981.

481 A hatályba nem lépett 2009-es Ptk. azonnal megköthető házassága és a gyors felbontás biztosítása valóban egy forgóajtó házasság képét rajzolta ki.

482 FÖLDHÁZI Erzsébet: Válás és szétköltözés. In: MONOSTORI Judit - ŐRI Péter - SPÉDER Zsolt (szerk.):

Demográfiai portré 2015. Budapest, KSH NKI, 2015. 38.

483 Ennek eredményessége kimutatható korábbi joggyakorlatunkban ld. HERGER (2010) i. m. 154.

484 Family Law (Divorce) Act 1996 No.33. 6. cikk

485 További megfontolásra adhat alkalmat, hogy az ügyvéd a válságba került házasság kapcsán hozzáforduló ügyfelet (az alperest és a felperest is) a békülés lehetőségére, a segítséget nyújtani tudó módszerekre és a mediáció előnyeire is kötele felhívni ügyfele figyelmét.

486 Código Civil Español (Real Decreto de 24 de julio de 1889) 81-84. cikk

Amennyiben a házasság mégis válással végződik, ez a szakasz alkalmat teremthet a járulékos kérdésekben való megegyezésre is, aminek szintén van társadalmi hasznossága és a felek is jobban tudnak teljesíteni egy önként vállalt kompromisszumot. Itt is választható lehetőségről lenne szó, amit eljárási eszközökkel lehetne akár honorálni. Így például, ha a szeparáció alatt megegyeztek a járulékos kérdésekben, illetékkedvezményben részesülnek a felek, sőt elképzelhető, hogy egy ilyen szakasz opcionális beiktatásával könnyebben lehetne terelni az új Ptk. által bevezetendő közvetítés (4:22. §) irányába a házassági vitarendezést.

6.3.1. A különválás

Kitérünk a hazánkban nem létező elválásra, elhagyásra, mely bizonyos hasonlóságokat mutat a külön élő házastársra vonatkozó szabályokkal. A spanyol házasságjogban a kánoni hatás miatt három kategória létezik a házasság befejezésére: az érvénytelenség megállapítása, amelynek joghatása, hogy a házasság a megkötés pillanatától nem létezett, de nem jár visszamenőleges joghatásokkal a jóhiszemű házasfélre és a gyermekekre tekintettel, így nem is biztosít jogot kártérítés megfizetésének követelésére egyik fél részére sem; az „ágytól, asztaltól való elválás”

amelyet bírósági ítélet és reálaktus is megvalósíthat; valamint a felbontás.

A különválás intézménye kánonjogi eredetű, melyben a házassági kötelék nem bomlik fel.

Ennek megfelelően a joghatások az életközösség helyreállításával visszaállnak. Ha bíróság szünteti meg az életközösséget, a különélés idejére megszűnik a vagyonközösség, a felek eltérő megegyezése hiányában az együttélési vélelem⁴⁸⁷ és az apasági vélelem⁴⁸⁸ is. Később az elválasztás ok lehet a házasság felbontására is, ahogy helyre is állhat az együttélés. Ha az életközösséget bíróság szüntette meg, a felek külön-külön kötelesek értesíteni az eljáró bírót a megbékülésről, hogy a házasság joghatásai helyreálljanak. Az elválasztás kérelméhez szükséges legalább három hónapos házasság kivéve, ha súlyos testi, erkölcsi veszély fenyegeti az egyik felet akár a közös akár bármelyik fél gyermekét. Ilyen okokat példálózóan felsorol a törvény, úgymint az alkoholizmus. Az intézmény még abban az időben vert gyökeret a jogrendszerben, amikor a válás nem volt lehetséges, vagyis 1981 előtt.⁴⁸⁹ Az egyházi bíróság általi ágytól, asztaltól való elválasztásnak nincs civiljogi joghatása, olyan, mintha csak reálaktussal szűnt volna meg az életközösség.

A spanyol családjogban, történelmi okok miatt az egyházjogi intézmények hatása jelentős, bár ma már szekularizált a jogrendszer. Mégis az önálló civiljogi kidolgozottság néhány intézmény esetében mintegy harminc évre tekint vissza, így az éles reformok a jogtudomány, a joggyakorlat által még nem teljesen kidolgozott területre érkezve fejtik ki hatásukat.

487 CC 83. cikk

488 CC 116. cikk

489 A törvényt az 1981/30-as törvény módosította, előtte nem volt felbontás, leszámítva a köztársasági időszakot, amikor is 1932-től 1938-39-ig volt lehetőség a házasság felbontására