Beszédtempó

7

2 3 8

6.15. ábra

Az egy beszédszakaszra jutó szavak száma

A hatéveseknél átlagosan 3,08 (±0,62), a hétéveseknél 3,55 (±0,53), a kilencéveseknél 3,36 (±0,56), a tizenegy éveseknél 3,68 (±0,61), a tizenhárom éveseknél pedig 4,26 (±1,54) szó jutott egy beszédszakaszra. A csoportok között szignifi káns eltérést mutatott a Kruskal–Wallis-teszt: χ² = 11,829; p = 0,019. A szavak tekintetében átlagosan a legrö-videbb beszédszakasz egy óvodásra volt jellemző (beszédszakaszai átlagosan 2,37 szó-ból álltak), a leghosszabb pedig egy tizenhárom éves gyermekre (beszédszakaszai átla-gosan 7,57 szóból álltak). A legnagyobb egyéni eltérések a tizenhárom évesekre voltak jellemzőek.

6.2. Beszédtempó

A beszéd sebessége függ az életkortól, hiszen a beszéd időviszonyait több tényező befo-lyásolja, amelyben az életkornak meghatározó szerepe van. Ilyen egyrészt a szegmentá-lis szerkezetben a beszédhangok időtartama, ami az artikulációs mozgások stabilitásá-val, a beszédszervek és a motoros kontroll fejlődésével van összefüggésben. Kilenc- és tizenkét éves kor között a beszédhangok időtartamában tapasztalható variabilitás csökken, a szegmentális szerkezet időviszonyai tizenkét éves korra közelítik meg a felnőtteknél jel-lemzőket (LEE et al. 1999; WHITESIDE et al. 2003). A beszédtervezési folyamatok életkori

változékonysága is hatással van az időviszonyok alakulására/alakítására. A gyermekekre és az idősekre – többek között a lassabb hozzáférési folyamatokból fakadóan – jellem-zőbbek az alacsonyabb tempóértékek. Számos kutatás kimutatta, hogy a beszédtempó az anyanyelv-elsajátítás korai szakaszaiban lassabb, mint később, majd időskorban is-mét lelassul (SUBOSITS 1990; LACZKÓ 1991; BALÁZS 1993; GOCSÁL 2000; MENYHÁRT 2000;

BÓNA 2007).

A beszédtempó meghatározásakor többféle mértékegységgel találkozhatunk a szakiro-da lomban: beszédhang/másodperc, fonéma/másodperc, szótag/másodperc, szó/perc (STETSON

1951; HEGEDŰS 1957; FÓNAGY–MAGDICS 1960; GROSJEAN–LANE 1976; KOREMAN 2003; QUENÉ

2007; BÓNA 2007). A jelen vizsgálatban a kutatási célnak megfelelően szó/perces, illetve szótag/másodperces tempóindexszel határozzuk meg a beszéd sebességét. A beszédterve-zés, a mentális lexikon, illetve a hozzáférési folyamatok vizsgálatakor ugyanis a nagyobb egységek, mint például a szavak száma kerül előtérbe. A szó/percben megadott értékek csak hozzávetőlegesen határozzák meg a beszéd tempóját, hiszen a szavak különböző hosszúsá-gúak lehetnek, valamint bizonyos esetekben problematikus lehet annak eldöntése, hogy mit tekintsünk szónak. Bizonyos megakadásjelenségek (téves kezdés, például: allergiás a ku- macskának a szőrére, újraindítás, például: akkor jön- jönnek rokonok is) és egyes kollo-kációk beszélt nyelvi változata (például: azt hiszem – asszem, azt mondta – aszonta) ese-tében nehéz meghatározni, hogy egyáltalán szónak tekinthetők-e, és ha igen, hány szónak tekintendők. Ezt a problémát részben kiküszöbölhetjük a szótag/másodperces tempóindex használatával. A szótag a beszédhangnál magasabb, a szónál alacsonyabb szintű egység, amely egy vagy több hangból áll, jelentéssel nem bír, saját nyelvi funkcióval nem rendel-kezik, formai jellegű akusztikai és ritmikai egység (TÖRKENCZY 1994). Kitüntetett szerepe van a beszédprodukciós és beszédpercepciós mechanizmusban. A megakadás jelenségek és önkorrekciók elemzése a szótag nagyságrendű tervezést igazolja: diszharmónia esetén a be-szélő artikulációja általában szótaghatáron szakad meg, illetve a javítás is szótagok egysé-gében történik (GÓSY 2002).

Kiszámoltuk tehát a hetven gyermek beszédtempóját szó/perces, illetve szótag/má-sodperces formában. Az eredményekből az a tendencia fi gyelhető meg, hogy az életkor előrehaladtával a gyermekek egyre több szót mondanak percenként (6.16. ábra). A hatéve-sek beszédtempója átlagosan 82,1 szó/perc (szórás: 16,0), a hétévehatéve-seké 81,3 szó/perc (szó-rás: 13,7), a kilencéveseké 88,9 (szó(szó-rás: 14,1), a tizenegy éveseké 90,1 (szó(szó-rás: 16,2), a ti-zenhárom éveseké pedig 99,6 szó/perc (szórás: 24,4). Az életkor hatását varianciaanalízis segítségével teszteltük, amely szignifi káns különbséget mutatott ki az öt csoport között:

F(4, 69) = 2,553; p = 0,047. A Tukey-féle post hoc teszt azonban nem jelzett szignifi káns különbséget az egyes csoportok adatait összehasonlítva.

Beszédtempó (szó/perc)

40 60 80 100 120 140

6 évesek 7 évesek 9 évesek 11 évesek 13 évesek

6.16. ábra

A gyermekek beszédtempója szó/percben

A legnagyobb egyéni különbségek a tizenhárom évesek között tapasztalhatók a beszédtempó-ban: ebben a csoportban a leglassabb beszédtempójú gyermek 61,3 szót mondott percenként, míg a leggyorsabb beszédtempójú 140,3-at (6.6. táblázat). A teljes korpuszban a leglassabb tempóban beszélő gyermek egy óvodás fi ú volt (49,6 szó/perc), a leggyorsabb beszédtempó (140,3 szó/perc) pedig egy tizenhárom éves lány beszédére volt jellemző.

6.6. táblázat:

A beszédtempó (szó/perc) átlagos és határértékei az egyes korcsoportokban Korcsoport Beszédtempó (szó/perc)

átlag

Beszédtempó (szó/perc) határértékek

6 évesek 82,1 49,6–110,6

7 évesek 81,3 60,3–100,8

9 évesek 88,9 66,5–114,4

11 évesek 90,1 66,3–120,6

13 évesek 99,6 61,3–140,3

Szemléltetésképpen bemutatjuk a szélsőséges eseteket, vagyis a leglassabb és a leggyorsabb be-szédtempójú szöveget egy-egy 13 másodperces közlésrészlet segítségével, melyekből jól látszik, hogy mekkora különbség van az azonos időegység alatt kiejtett szavak számában (a szünetek jelölése nélkül). A leglassabb beszédtempóval ejtett beszédből egy 13 másodperces részlet:

(1) autózni éés motorozni meeg kártyázni (hatéves fi ú spontán beszéde)

A leggyorsabb beszédtempójú szövegből pedig egy 13 másodperces részlet így hangzik:

(2) olyan két-három órát szoktam tanulni másnapra ha pedig témazáró van hát akkor ki-csit tovább hogy mindenképpen felkészüljek rá hát nagyon sokat szoktunk elmenni moziba vagy programokra játszótérre akár (tizenhárom éves lány spontán beszéde) A beszéd sebességének pontosabb meghatározásához a tempóértékeket

szótag/másodperc-ben is meghatároztuk (6.17. ábra). Ebszótag/másodperc-ben az esetszótag/másodperc-ben is látszik a tendencia, hogy az életkor növekedésével párhuzamosan a beszédtempó is növekszik. A hatévesek átlagos beszédtem-pója 2,63 szótag/s (szórás: 0,49), a hétéveseké 2,66 (szórás: 0,4), a kilencéveseké 2,8 (szórás:

0,46), a tizenegy éveseké 3,1 (szórás: 0,43), a tizenhárom éveseké pedig 3,41 (szórás: 0,75).

Beszédtempó (szótag/másodperc)

1,5

6 évesek 7 évesek 9 évesek 11 évesek 13 évesek 2,0

2,5 3,0 3,5 4,0 4,5 5,0

6.17. ábra

A gyermekek beszédtempója szótag/másodpercben

A varianciaanalízis igazolta az életkor szignifi káns hatását a tempóértékekre: F(4, 69) = 5,712;

p = 0,001. A Tukey-féle post hoc teszt szerint szignifi káns a különbség a következő csopor-tok között: a hat-, a hét- és a kilencévesek adatai térnek el szignifi kánsan a legidősebbek eredményeitől (minden esetben p < 0,03).

A legnagyobb egyéni eltéréseket ugyancsak a tizenhárom évesek csoportjában találhat-tuk a szótag/másodpercben megadott tempóértékekben is: a leglassabb beszédtempójú gyer-mek 2,3 szótagot ejtett másodpercenként, míg a leggyorsabb 4,63-at (6.7. táblázat). A teljes korpuszban a leglassabb beszédtempó 1,75 szótag/s volt (hatéves fi ú), a leggyorsabb pedig 4,63 szótag/s (tizenhárom éves lány).

6.7. táblázat: A beszédtempó (szótag/másodperc) átlagos és határértékei az egyes korcsoportokban Korcsoport Beszédtempó (szótag/s)

átlag

Beszédtempó (szótag/s) határértékek

6 évesek 2,63 1,75–3,28

7 évesek 2,66 2,02–3,41

9 évesek 2,80 2,04–3,74

11 évesek 3,10 2,48–3,94

13 évesek 3,41 2,30–4,63

A nemek tekintetében is szignifi káns különbséget találtunk a tempóértékekben, a lányok átlagosan 95 (±18,44) szó/perces, a fi úk pedig 81 (±14,81) szó/perces tempóval beszéltek:

F(1, 69) = 11,775; p = 0,001. A szótag/másodperces tempóértéket tekintve a lányok átla-gosan 3,09 (±0,62) szótagot, a fi úk pedig 2,73 (±0,49) szótagot ejtettek másodpercenként.

Az eltérés így is szignifi káns: F(1, 69) = 6,985; p = 0,010. Az életkor és a nem – mint a két független változó – együttesen azonban nem hatott szignifi kánsan az értékekre (variancia-analízis: p > 0,05).