Szent István Egyetem, Pedagógiai Kar, Természettudományi és Egészségnevelési Intézet
„A fának légzésre és sűrű, élénkítő mozgásra van szüksége, amelyet szél, eső, fagy idéz elő, máskülönben könnyen kiszárad.
Éppígy igen nagy szüksége van az emberi testnek is mozgásra, aktivitásra, komoly testgyakorlatokra vagy játékokra.”
/Commenius Ámos János/
Abstract
Tout le monde sait que les exercices physiques, c'est à dire l'hygiène et l'entraînement du corps jouent un rôle déterminant dans le développement convenable de l'enfant.
Cependant, bien que de plus en plus de gens reconnaissent l’importance du mouve-ment, il y en a de moins en moins qui en font régulièrement et d’une manière adéquate.
Les derniers sondages révèlent que seul un tiers des jeunes fait du sport régulièrement.
Il serait peut-etre intéressant d’analyser ce problème et de savoir pourquoi la vie sans mouvement leur est-elle plus attirante
A társadalom egyre nagyobb része ismeri fel a testkultúra jelentőségét, mégis mintha inkább csökkenne, mintsem növekedne azoknak a száma, akiknek a megfe-lelő színvonalú testkultúra beépülne az életmódjába.
A testkultúra fogalmával kapcsolatban eltérő értelmezésekkel találkozhatunk, de egy dologban teljesen azonosak a fogalmi meghatározások, nevezetesen, hogy a testkultúra az egyetemes kultúra szerves része.
Nézzük meg most közelebbről a testkultúra kérdéskörét.
„A testkultúra az egyetemes kultúra részeként tartalmazza a test egészségét, a testi, lelki képességek fejlesztését és versenyszerű összemérését szolgáló tevékeny-ségeket, az e tevékenységek űzéséhez szükséges eszközöket, valamint a tevékenysé-gek szellemi tükröződését az egyes tudományokban, köztük a testnevelés és sporttu-dományban. (Takács, 1972)
Ha testkultúráról beszélünk, mindig a test és a lélek egységéről beszélünk, ahogy a definíció is hangsúlyozza.
Egy másik megfogalmazásban „a testkultúra a kultúra ága, mely magába fog-lalja azon társadalmi, tárgyi, anyagi és szellemi javak összességét, mindazon érték és normarendszert, amely a célra irányított tevékenységek folyamatában hozzájárul
az emberi személyiség egészséges testi és szellemi fejlődéshez, önkibontakoztatásá-hoz”. (Prisztóka 1998)
A testkultúra legfontosabb elemei tehát: az egészség, a testnevelés és sport.
Az egészség értelmezése és megfogalmazása sokféle megközelítésben meg-történt már, a különböző szempontok vitára is okot adnak.
Az egészség alapvető értékkategória. A WHO meghatározása szerint a szer-vek, szervrendszerek teljesítőképessége, betegségtől való mentesség, teljes testi, szellemi, szociális jóllét. (Bíróné 2004)
Az egészség egyensúlyi állapot, amelynek fenntartása állandó „egyensúlyban tartást, egyensúlyozást” a „kibillenés” megelőzését (prevenció), folyamatos karban-tartását (rekreáció), aktivitást, öntörvénységet igényel.
Az egészség megtartásában jelentős szerepet tölt be a mozgásos aktivitás.
A megfelelő fizikai terhelés a szív- és érrendszeri betegségek, lelki betegsé-gek, mozgásszervi betegségek legjobb megelőzési módszere.
Ugyanakkor tény, hogy Európában a magyar gyerekek ülnek a legtöbbet a tévé előtt és ők mozognak a legkevesebbet.
Ennek alapján érdemes megvizsgálni, hogy miért vonzóbb a mozgásszegény életmód, mint a rendszeres testedzés.
A teljesség igénye nélkül az 1. táblázat felsorol néhány lehetséges okot.
A mozgásszegény életmód lehetséges okai
Ok Magyarázat
Az egészség hibás értékelése Sokkal kevesebbet teszünk az egészség megőrzéséért, mint a betegségből való felgyógyulásért.
A munkatevékenység Egyre mozgásszegényebb a munkatevékenység (gépek, számítógépek kezelése, fizikai erőre kisebb mértékben van szükség).
Pihenés és szórakozás A tényleges pihenés rövidült: a szórakozás eldurvult (alkohol, kábítószer, diszkó stb.).
A sport társadalmi
szerepváltozása A sport üzletté válása háttérbe szorítja a testkulturális szempontokat.
A testkultúra és az egészség kölcsönkapcsolata két szempontból való megközelítése
1. A testkultúra az egészséges életmód részeként elősegíti a maximális fizikai teljesítőképességgel mérhető egészségi állapot elérését és fenntartását. Ma már elég jól ismerjük azokat az élettani mechanizmusokat is, amelyek a rendszeres testedzés hatására fejlődnek.
Izommunka a legjobb élettani „izgatószer”, mert
• erősíti a csontokat, az izületeket és az izmokat
• fokozza az anyagcserefolyamatokat.
Hajlamosak vagyunk megfeledkezni arról, hogy a „lelki egészség” is csak ápolt és edzett testben érhető el. A rendszeres testedzés idegrendszeri hatásai az aláb-bi pontokban foglalhatók össze a teljesség igénye nélkül:
• Fokozza a mozgástanulást;
• Fejleszti az önértékelést, az önismeretet, az önfegyelmet és a
céltudatossá-• Formálja a gyermek személyiségétgot;
Ily módon gyermekeink testkultúrája megalapozza erkölcsi normáik és szelle-mi gazdagságunk fejlesztését is.
2. A rendszeres testedzés hatékony módszer számos betegség megelőzésében és gyógyításában is.
Néhány betegséget említenék, amelyeknek a megelőzésében, illetve a gyógyí-tásában kedvező hatású a rendszeres testedzés:
• szívbetegségek
• elhízás
• magas vérnyomás
• mozgásszeri betegségek
• szorongás
• depresszió
A helyes és kívánatos testkultúrát iskoláskorban kell megalapozni. Ha iskolás korban nem alakul ki a testmozgás szeretete, akkor erre később már kevés lehetőség és esély van. Hiszen a szabadidő eltöltésének módját felnőttkorban már nehéz for-málni és a testmozgás csak akkor válhat a szabadidő struktúra szerves részévé, ha a fizikai aktivitás már iskoláskortól az életmód elemévé vált.
A testmozgás mellett szólni kell a gyermekek testápolásáról is. Ápolatlan, mozgásszegény gyermekből ápolatlan, mozgásszegény felnőtt lesz!
Nagy feladat vár és egyben nagy felelősség hárul a gyermekek egészségével foglalkozó szakemberekre, valamint a testnevelő tanárokra, s az iskolai testnevelésre.
Az iskolai testnevelés feladatai 1. Megtanítja a testápolás és a testedzés élettani hatásait.
2. Megtanítja a biztonságos és hatékony edzésmódszereket.
3. Fejleszti a mozgáskultúrát.
4. Megszeretteti a testedzést úgy, hogy az az életmód szerves része legyen.
A testkultúra színvonalának mérése, valamint a teendők felvázolása céljából szükség van megbízható tudományos igénnyel végzett vizsgálatokra (Pados és mtsai, 1987). Számos módszer áll rendelkezésünkre a testkultúra vizsgálatára.
A széleskörű orvosi szűrővizsgálatok szolgáltatják a legátfogóbb adatokat a testkultúráról, s általában az egészségi állapotról. Sajnos a magas költségek, s az elvileg lehetséges támogatók érdektelensége miatt beszűkültek az ilyen vizsgálatok.
A testkultúra vizsgálatára alkalmas módszerek
Módszer Megjegyzés
Orvosi szűrővizsgálat Elsősorban a megelőzést szolgálják Motoros képességek mérése Céljuk az edzettségi állapot felmérése Kérdőíves felmérés Az életmódról való tájékozódást szolgálja Programszervezés (egészségmegőrző
programok) Különböző mozgásprogramok hatásának a
vizsgálatára szolgál
Ezek a módszerek alkalmazhatók mind a falusi, mind a városi gyerekek körében.
Sok az elhízott gyermek nálunk mondják. Ez bizonyára igaz, a mozgássze-gény életmódnak már gyermekkorban kedvezőtlen hatása van a testsúlyra. A kövér gyerekeknél van egy típus, aki keveset mozog, ellustul, nem sportol, hosszú órákat ül a TV előtt, közben édességeket majszol, kólát és egyéb magas cukortartalmú ita-lokat iszik.
A mi feladatunk, hogy ezekkel a gyerekekkel megkedveltessük az egészséges életmódot biztosító testmozgást. A kövér gyermekek mellett figyelnünk kell az alul-táplált, sovány gyermekekre is.
Nem kívánok kitérni a teljesség igényével a riasztóan nagyszámú mozgás-szervi elváltozásokra: a hanyag tartásra, tartási gyengeségre, fejletlen mellkasra és a lúdtalpra, de tudni kell mindenkinek, hogy ezek a gyerekek is a társadalom részét képezik, s az eddiginél jóval nagyobb figyelmet igényelnének.
Manapság sokat beszélünk a mozgás, a testedzés fontosságáról, de alig esik szó a testápolásról. Pedig a személyi higiéné is a testkultúra része, s befolyásolja az egészségi állapotot, ahogy a közismert mondás szól: „A tisztaság fél egészség!”
Szörnyülködni lehet az elhanyagolt, ápolatlan testeken, de ki tanítja meg ezeket a gyermekeket arra, hogy hogyan kell tisztán tartani és ápolni a saját bőrüket, hajukat?
Sok esetben magunk a szülők is tanításra szorulnának, s ha a pedagógusok vagy az egészségügyi szakemberek nem foglalkoznak velük, akkor ezek a gyermekek ma-gukra maradnak.
Sokan, sokszor és sokféleképpen hangoztatjuk a testkultúra fontosságát, va-lamint a gyermek és a felnőtt lakosság rossz egészségi állapotát. Nem elég azonban beszélni róla, többet kellene tennünk a testkultúráért.
Tenni kell, mindenkinek, konkrétan a maga területén. Nekünk, akik a felső-oktatásban dolgozunk, mindenekelőtt a kor követelményeinek megfelelő szakem-berek képzése a dolgunk.
iroDaLomjeGyzék
Bíróné, N. E. (2004): Sportpedagógia. Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs, 41. o.
Pados, Gy. (1995): Elhízás – fogyókúra. Medintel Könyvkiadó, Budapest, 53. o.
Prisztóka, Gy. (1998): Testneveléselmélet. Dialóg Campus Kiadó, Budapest–Pécs, 24–25.
Takács, F (1972): A testkultúra fogalma és néhány tudományelméleti problémája. TF. Tudományos Közlemények