A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Al kot mány bí ró ság jog sza bály alkot mány elle nességének utó la gos vizs gá la tá ra irá nyu ló in dít vány tár -gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
h a t á r o z a t o t :
1. Az Al kot mány bí ró ság az igaz ság ügyi és ren dé sze ti mi nisz ter fel ügye le te, irá nyí tá sa alá tar to zó fegy ve res szer vek kel hi va tá sos szol gá la ti vi szony ban ál lók szol gá la -ti vi szo nyá ról és a sze mély ügyi igaz ga tás rend jé rõl szóló 18/2008. (IX. 18.) IRM ren de let 31. § (5) be kez dés e) és g) pont jai alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyu ló in dít ványt el uta sít ja.
2. Az Al kot mány bí ró ság a bel ügy mi nisz ter irá nyí tá sa alá tar to zó szer vek, va la mint az ön kor mány za ti tûz ol tó ság szol gá la ti vi szony ban ál ló tag jai szol gá la ti vi szo nyá nak egyes kér dé se i rõl és a sze mély ügyi igaz ga tás rend jé rõl szóló 9/1997. (II. 12.) BM ren de let 34. § (1) be kez dés „az ál lam pol gá rok fe lé irá nyu ló szol gál ta tás sal kap cso la tos te -vé keny ség gel jár” szö veg ré sze alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyu ló in dít vány tár gyá ban az el já rást meg szün te ti.
I n d o k o l á s I.
1. Az Al kot mány bí ró ság hoz in dít vány ér ke zett a bel -ügy mi nisz ter irá nyí tá sa alá tar to zó szer vek, va la mint az ön kor mány za ti tûz ol tó ság szol gá la ti vi szony ban ál ló tag jai szol gá la ti vi szo nyá nak egyes kér dé se i rõl és a sze mély ügyi igaz ga tás rend jé rõl szóló 9/1997. (II. 12.) BM ren de let (a továb biak ban: R1.) 33. § (9) be kez dés e) és g) pont -jai, va la mint a 34. § (1) be kez dés „az ál lam pol gá rok fe lé irá nyu ló szol gál ta tás sal kap cso la tos te vé keny ség gel jár”
szö veg ré sze alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re. A sé rel me zett ren del ke zé sek azt sza bá lyoz zák, hogy mi kor nem en ge dé lyez he tõ a hi va tá sos ál lo mány tag ja ré szé re mun ka vég zés sel já ró egyéb jog vi -szony lé te sí té se.
Az in dít vá nyo zó ké rel mét ar ra ala pí tot ta, hogy a tá ma dott ren del ke zé sek el len té te sek a fegy ve res szer vek hi va -tá sos ál lo má nyú tag ja i nak szol gá la ti vi szo nyá ról szóló 1996. évi XLIII. tör vény (a továb biak ban: Hszt.), il let ve a sze mély- és va gyon vé del mi, va la mint a ma gánnyo mo zói te vé keny ség sza bá lya i ról szóló 2005. évi CXXXIII. tör -vény (a továb biak ban: SzVMt.) re le váns ren del ke zé se i vel.
Ezen túl me nõ en ar ra is hi vat ko zott, hogy a mi nisz ter nem ka pott fel ha tal ma zást a Hszt.be n meg ha tá ro zott össze fér -he tet len sé gi okok bõ ví té sé re. Az in dít vá nyo zó e miatt úgy vé li, hogy sé rül az Al kot mány 2. § (1) be kez dé se (jog ál la mi ság el ve, ille tõ leg a jog biz ton ság kö ve tel mé nye), va la -mint a 37. § (3) be kez dé se (a mi nisz te ri ren de let nem le het el len té tes ma ga sabb szin tû jog sza bály elõ írásaival).
2.1. Az in dít vány be nyúj tá sát köve tõen meg je lent az igaz ság ügyi és ren dé sze ti mi nisz ter fel ügye le te, irá nyí tá sa alá tar to zó fegy ve res szer vek kel hi va tá sos szol gá la ti vi -szony ban ál lók szol gá la ti vi szo nyá ról és a sze mély ügyi igaz ga tás rend jé rõl szóló 18/2008. (IX. 18.) IRM ren de let (a továb biak ban: R2.). A 2008. szep tem ber 21. nap ja óta ha tály ban lé võ R2. 31. § (5) be kez dés e) és g) pont jai szö -veg sze rû en meg egyez nek az in dít vány ál tal tá ma dott R1.
33. § (9) be kez dés e) és g) pont ja i val.
2.2. Úgy szin tén az in dít vány be nyúj tá sát köve tõen a hi -va tá sos ka taszt ró fa vé del mi szer vek, -va la mint a hi -va tá sos ön kor mány za ti tûz ol tó ság szol gá la ti vi szony ban ál ló tag jai szol gá la ti vi szo nyá nak egyes kér dé se i rõl és a sze mély ügyi igaz ga tás rend jé rõl szóló 11/2009. (III. 6.) ÖM ren de let az R1.t 2009. már ci us 14. nap já val ha tá lyon kí vül he -lyez te.
II.
1. Az Al kot mány in dít vánnyal érin tett ren del ke zé sei.
„2. § (1) A Ma gyar Köz tár sa ság füg get len, de mok ra ti -kus jog ál lam.”
„37. § (3) A Kor mány tag jai tör vény ben vagy kor mány -ren de let ben ka pott fel ha tal ma zás alap ján fel adat kö rük ben
el jár va ren de le tet ad nak ki, ame lyek tör vénnyel és kor -mány ren de let tel nem le het nek el len té te sek. A ren de le te ket a hi va ta los lap ban ki kell hir det ni.”
2. Az R1. in dít vánnyal érin tett ren del ke zé sei:
„33. § (9) Nem en ge dé lyez he tõ ak kor sem a hi va tá sos ál lo mány tag ja ré szé re a mun ka vég zés sel já ró egyéb jog vi -szony lé te sí té se, ha
[...]
e) a te vé keny ség a hi va tá sos ál lo mány tag já nak mun ka -kö ri -kö te les sé gé bõl fa ka dó szol gá la ti fel ada ta,
[...]
g) sze mé lyek õr zé sé vel, biz to sí tá sá val és e sze mé lyek ob jek tu ma i nak õr zé sé vel kap cso la tos fel adat ra ter jed ki, vagy kö ve te lés be haj tá sá ra irá nyul,”
„34. § (1) A hi va tá sos ál lo mány ba tar to zás sal össze fér he tet len mun ka vég zés sel já ró – így ál ta lá ban, amely az ál lo mány tag já nak szol gá la ti te vé keny sé gé vel érin tett szerv vel lé te sí ten dõ, va la mi lyen ha tó sá gi vagy fel ügye le ti te vé keny ség gel össze füg gõ, il let ve az ál lam pol gá rok fe lé irá -nyu ló szol gál ta tás sal kap cso la tos te vé keny ség gel jár, vagy a szol gá la ti hely és a te vé keny sé get biz to sí tó szer ve zet kö -zött gaz da sá gi, el szá mo lá si jog vi szony áll fenn – egyéb jog vi szonyt az ál lo mány tag ja nem foly tat hat.”
3. Az R2.-nek az in dít vánnyal tá ma dott sza bá lyo zás sal meg egye zõ ren del ke zé sei:
„31. § (5) Nem en ge dé lyez he tõ a hi va tá sos ál lo mány tag ja ré szé re a mun ka vég zés sel já ró egyéb jog vi szony lé -te sí té se kü lö nö sen, ha
[...]
e) a te vé keny ség a hi va tá sos ál lo mány tag já nak mun ka -kö ri -kö te les sé gé bõl fa ka dó szol gá la ti fel ada ta,
[...]
g) sze mé lyek õr zé sé vel, biz to sí tá sá val és e sze mé lyek ob jek tu ma i nak õr zé sé vel kap cso la tos fel adat ra ter jed ki, vagy kö ve te lés be haj tá sá ra irá nyul,”
III.
Az in dít vány nem meg ala po zott.
1. Az Al kot mány bí ró ság az in dít vány be nyúj tá sát kö -ve tõ jog sza bály-vál to zá sok ra fi gye lem mel meg ál la pí tot ta, hogy az R1. tá ma dott ren del ke zé sei az in dít vány el bí rá lá -sa kor már nem ha tá lyo -sak. Egy út tal azt is meg ál la pí tot ta, hogy a tá ma dott sza bá lyo zás egy ré szét [az R1. 33. § (9) be kez dés e) és g) pont ját] az R2. tar tal maz za.
Az Al kot mány bí ró ság a ha tá lyon kí vül he lye zett jog sza bály alkot mány elle nességét fõ sza bály ként nem vizs -gál ja (elõ ször: 335/B/1990/13. AB ha tá ro zat, ABH 1990, 261, 262.). Er re utó la gos nor ma kont roll ke re té ben csak az Al kot mány bí ró ság ról szóló 1989. évi XXXII. tör vény 38. § (1) be kez dé se sze rin ti bí rói kez de mé nye zés, il let ve a 48. § sze rint al kot mány jo gi pa nasz alap ján van mód, mi vel ezek ben az ese tek ben az al kal ma zott jog sza bály alkot
mány elle nességének meg ál la pí tá sa mel lett a konk rét ügy ben való al kal ma zá si ti la lom ki mon dá sá ra is van le he tõ -ség. A ki ala kult gya kor lat sze rint azon ban a ha tá lyon kí vül he lye zett jog sza bály he lyé be lé põ új ren del ke zé sek te kin -te té ben is le foly ta tan dó a vizs gá lat ak kor, ha a ré gi és az új sza bá lyo zás tar tal mi azo nos sá ga meg ál la pít ha tó [pl.
335/B/1990. AB vég zés, ABH 1990, 261, 262.; 32/2005.
(IX. 15.) AB ha tá ro zat, ABH 2055, 329, 333–334.;
519/B/2003. AB ha tá ro zat, ABH 2005, 1182, 1184.;
26/2004. (VII. 1.) AB ha tá ro zat, ABH 2004, 398, 406.;
2/2007. (I. 24.) AB ha tá ro zat, ABH 2007, 65, 92.].
A fen ti ek ben ki fej tett gya kor lat nak meg fele lõen az Al kot mány bí ró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és an nak köz zé té te lé rõl szóló, több ször mó do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 2/2009. (I. 12.) Tü. ha tá ro zat (ABK 2009. ja nu ár, 3.) 31. §ának a) pont ja alap ján az R1. 34. § (1) be kez dés „az ál lam pol gá rok fe lé irá nyu ló szol gál ta tás sal kap cso la tos te vé keny ség gel jár” szö veg ré sze alkot mány elle -nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyu ló in dít vány tár gyá ban az Al kot mány bí ró ság az el já rást meg -szün tet te. Ugyan ak kor az R2. 31. § (5) be kez dés e) és g) pont jai, mint az in dít vánnyal tá ma dott ren del ke zé sek egy ré szé nek he lyé be lé pett sza bá lyo zás te kin te té ben az Al kot mány bí ró ság az ér de mi vizs gá la tot le foly tat ta.
2. Az in dít vá nyo zó két szem pont alap ján ki fo gás ol ta a ren del ke zé se ket: egy részt tör vénnyel való el len tét re hi vat -ko zott, más részt azt ál lí tot ta, hogy az adott tárgy kör ren de le ti sza bá lyo zá sá ra nem volt fel ha tal ma zá sa a mi nisz ter nek.
A Hszt. re le váns ren del ke zé sei sze rint a hi va tá sos ál lo mány tag ja csak en ge déllyel lé te sít het olyan mun ka vég zés sel já ró egyéb jog vi szonyt, amely a hi va tá sos szol gá lat tal, il let ve a szol gá la ti be osz tás sal nem össze fér he tet len. A tör vény azt is ki mond ja, hogy nem ad ha tó en ge dély, ha a mun -ka vég zés sel já ró egyéb jog vi szony el len té tes a fegy ve res szerv fel ada ta i val, vagy a szol gá lat kö te les ség sze rû, pár tat -lan és be fo lyás tól men tes el lá tá sát, il let ve a fegy ve res szerv te kin té lyét ve szé lyez te ti [65. § (2), il let ve (5) be kez dés].
A Hszt. egyik fel ha tal ma zó ren del ke zé se fel jo go sít ja a fegy ve res szer vet irá nyí tó mi nisz tert ar ra, hogy ren de let -ben ha tá roz za meg a más ke re sõ fog lal ko zás be je len té sé vel, en ge dé lye zé sé vel kap cso la tos sza bá lyo kat [342. § (2) be -kez dés c) pont].
Az SzVMt. 3. § (5) be kez dé se sze rint a rend õrség és a pol gá ri nem zet biz ton sá gi szol gá la tok hi va tá sos ál lo má nyú tag ja állományille té kes pa rancs no ka en ge dé lyé vel vé -gez het sze mély- és va gyon vé del mi te vé keny sé get.
Az Al kot mány bí ró ság a fel hí vott tör vényi ren del ke zé -sek kel össze füg gés ben rá mu tat: a tör vényhozó a hi va tá sos szol gá lat tal, il let ve a szol gá la ti be osz tás sal egyéb ként nem össze fér he tet len ese tek ben is csak ak kor te szi le he tõ vé a mun ka vég zés sel já ró egyéb jog vi szony lé te sí té sét, ha az érin tett er re en ge délyt ka pott. Az R2. te hát nem to váb bi össze fér he tet len sé gi oko kat ha tá roz meg, ha nem fel so rol ja – nem ki me rí tõ jel leg gel – azo kat az ese te ket, ami kor az en ge dély nem ad ha tó ki. Az en ge dé lye zés rõl dön tõ ál lo mány pa rancs nok nak egyéb ként eze ken az ese te ken túl me
-nõ en is jo gá ban áll to váb bi szem pon to kat mér le gel nie dön té se meg ho za ta la kor. Mind ez, vagy is az en ge dély hez kö tött ség tar tal mi lag szo ros össze füg gés ben áll az zal a tör -vényi meg szo rí tás sal, amely biz to sí ta ni kí ván ja a szol gá lat kö te les ség sze rû, pár tat lan és be fo lyás tól men tes el lá tá sát.
Eb bõl fa ka dó an sem az in dít vá nyo zó ál tal hi vat ko zott tör vénnyel való el len tét, sem a fel ha tal ma zás ról szóló ren del ke zés ke re te i nek túl lé pé se nem ál la pít ha tó meg, így a fel -hí vott al kot má nyi ren del ke zé sek sem sé rül nek. Ezért az Al kot mány bí ró ság az R2. 31. § (5) be kez dés e) és g) pont jai alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem -mi sí té sé re irá nyu ló in dít ványt el uta sí tot ta.
Bu da pest, 2009. má jus 25.
Dr. Len ko vics Bar na bás s. k., Dr. Lé vay Mik lós s. k.,
alkotmánybíró elõadó alkotmánybíró
Dr. Pa czo lay Pé ter s. k.,
al kot mány bí ró
1370/B/2007. AB határozat
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Al kot mány bí ró ság jog sza bály alkot mány elle nességének utó la gos vizs gá la tá ra irá nyu ló in dít vány tár -gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
h a t á r o z a t o t :
Az Al kot mány bí ró ság a mû te rem la ká sok bér le té re vo nat -ko zó egyes sza bá lyok ról szóló 15/1995. (XII. 29.) MKM ren de let 5. § (2) be kez dé se alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyu ló in dít ványt eluta -sítja.
I n d o k o l á s I.
Az in dít vá nyo zó azt sé rel me zi, hogy míg az ön kor mány za ti la kás ba a bér lõ ál tal jog sze rû en be fo ga dott sze mély – bi zo nyos fel té te lek ese tén – a bér lõ ha lá la után jo go sult a bér -le ti jog foly ta tá sá ra [la ká sok és he lyi sé gek bér -le té rõl szóló 1993. évi LXXVIII. tör vény (a továb biak ban: Ltv.) 32. § (2) be kez dés], ad dig a mû te rem la ká sok bér le té re vo nat ko zó egyes sza bá lyok ról szóló 15/1995. (XII. 29.) MKM ren de let (a továb biak ban: R.) 5. § (2) be kez dé se alap ján mû te rem la ká sok ese té ben ez nem le het sé ges: a mû vész ha lá lát köve -tõen az ál ta la be fo ga dott sze mély nek el kell hagy nia a la kást.
Az in dít vá nyo zó sze rint mind ez hát rá nyos meg kü lön böz te tést ered mé nyez az ön kor mány za ti la kás és az ön kor mány
za ti tu laj do nú mû te rem la kás bér lõi ál tal jog sze rû en be fo ga dott hoz zá tar to zók kö zött, ezért az R. em lí tett ren del ke zé sé -nek meg sem mi sí té sét kér te.
II.
1. Az Al kot mány in dít vánnyal érin tett ren del ke zé se:
„70/A. § (1) A Ma gyar Köz tár sa ság biz to sít ja a te rü le -tén tar tóz ko dó min den sze mély szá má ra az em ber i, il let ve az ál lam pol gá ri jo go kat, bár mely meg kü lön böz te tés, ne -ve ze te sen faj, szín, nem, nyelv, val lás, po li ti kai vagy más vé le mény, nem ze ti vagy tár sa dal mi szár ma zás, va gyo ni, szü le té si vagy egyéb hely zet sze rin ti kü lönb ség té tel nél -kül.”
2. Az Ltv. érin tett ren del ke zé se:
„32. § (2) Ön kor mány za ti la kás ese tén az, akit e tör vény alap ján a bér lõ a bér be adó hoz zá já ru lá sa nél kül fo gad hat be a la kás ba, a la kás bér le ti jog foly ta tá sá ra jo go sult, ha a bér lõ a la kás ba be fo gad ta és a bér lõ ha lá la kor élet vi tel -sze rû en a la kás ban la kott.”
3. Az R. tá ma dott ren del ke zé se:
„5. § (2) Az (1) be kez dés alap ján be fo ga dott sze mély a la kás bér le ti szer zõ dés meg szû né se ese tén a mû te rem la kás bér le ti jo gá nak foly ta tá sá ra nem jo go sult, és el he lye -zé sé rõl ma ga kö te les gon dos kod ni.”
III.
Az in dít vány nem meg ala po zott.
1. Az in dít vá nyo zó ál tal fel hí vott sza bá lyok át te kin té se so rán az Al kot mány bí ró ság meg ál la pí tot ta, hogy az Ltv. és az R. valóban el té rõ en sza bá lyoz za a la kás bér le ti jog foly -ta tá sá nak jo gát: az ál -ta lá nos sza bály sze rint [Ltv. 32. § (2)–(4) be kez dés] ön kor mány za ti la kás ese té ben a jog al ko tó a bér lõ ha lá la ese tén el is me ri az együtt la kó hoz zá tar -to zó nak a bér le ti jog foly ta tá sá hoz való jo gát. Eh hez sem a bér be adó el is me rõ nyi lat ko za tá ra, sem pe dig új bér le ti szer zõ dés kö té sé re nincs szük ség. Az R. azon ban a bér le ti jog ala nyi jo gon tör té nõ foly ta tá sát ki zár ja.
Az Al kot mány bí ró ság szá mos ha tá ro za tá ban ér tel mez te az Al kot mány 70/A. § (1) be kez dé sé ben fog lalt ren del ke zést. Rá mu ta tott egy részt, hogy sze mé lyek kö zöt ti, al kot -mány sér tõ hát rá nyos meg kü lön böz te tés ak kor ál la pít ha tó meg, ha va la mely sze mélyt vagy em ber cso por tot más, azo -nos hely zet ben lé võ sze mé lyek kel vagy cso port tal tör tént össze ha son lí tás ban ke zel nek hát rá nyo sabb mó don [21/1990. (X. AB ha tá ro zat, ABH 1990, 73, 78.; 32/1991.
(VI. 6.) AB ha tá ro zat, ABH 1991, 146, 162.; 43/B/1992.
AB ha tá ro zat, ABH 1994, 744, 745.]. A diszk ri mi ná ció vizs gá la tá nál te hát az el sõ el dön ten dõ kér dés az, hogy az
AB ha tá ro zat, ABH 1994, 744, 745.]. A diszk ri mi ná ció vizs gá la tá nál te hát az el sõ el dön ten dõ kér dés az, hogy az