620/E/2001. AB végzés
Az Al kot mány bí ró ság mu lasz tás ban meg nyil vá nu ló alkot mány elle nesség meg ál la pí tá sá ra irá nyu ló in dít vány tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
v é g z é s t :
Az Al kot mány bí ró ság a Pol gá ri Tör vény könyv rõl szóló 1959. évi IV. tör vénnyel össze füg gés ben a mû vé sze ti te vé keny ség re spe ci á li san ki ala kí tott gaz dál ko dá si for ma hi á nyá ban meg nyil vá nu ló alkot mány elle nes mu lasz tás meg -ál la pí tá sá ra irá nyu ló in dít ványt vissza uta sít ja.
I n d o k o l á s
Az in dít vá nyo zó az Al kot mány 70/G. § (1) be kez dé sé ben dek la rált mû vé sze ti élet sza bad sá gá nak sé rel mét je len -tõ mu lasz tást lát ab ban, hogy a Pol gá ri Tör vény könyv rõl
szóló 1959. évi IV. tör vény (a továb biak ban: Ptk) nem tar -tal maz „egy ún. mû vé sze ti (nem el sõ sor ban pro fit ori en tált) gaz dál ko dá si for mát a már meg lé võ non pro fit szer ve ze tek és a gaz dál ko dó szer ve ze tek kö zött, hogy a mû vész (...) ne kény sze rül jön vá lasz tás ra (...) az egye sü le ti, ala pít vá nyi non pro fit szer ve ze tek és a pro fit ori en tált gaz da sá gi vál -lal ko zá sok vég le tei kö zött”. Az in dít vá nyo zó sze rint „a mû vé szet tõl ide gen mû kö dé si for mák (...) sér tik a mû vé -sze ti te vé keny ség sza bad sá gát és lé tét is”.
Az in dít vá nyo zó az alkot mány elle nes mu lasz tás meg ál -la pí tá sát az Al kot mány 70/G. § (1) be kez dé sé re a-la pí tot ta, azt azon ban nem fej tet te ki, hogy mi ként ered mé nyez he ti ezen al kot má nyos jog sé rel mét az ál ta la em lí tett, a spe ci á -li san a mû vé sze ti te vé keny sé gek vég zé sé re lét re ho zott szer ve zet tí pus hi á nya. Az Al kot mány bí ró ság ról szóló 1989. évi XXXII. tör vény 22. § (2) be kez dé se ér tel mé ben az in dít vány ban meg kell je löl ni a ké re lem alap já ul szol gá ló okot, nem elég az alkot mány elle nességet ál lí ta ni, ille tõ -leg az Al kot mány ren del ke zé se i re hi vat koz ni (472/B/2000. AB ha tá ro zat, ABH 2001, 1655.;
654/H/1999. AB ha tá ro zat, ABH 2001, 1645.).
Az Al kot mány bí ró ság ezért az in dít ványt, mint ér de mi el bí rá lás ra al kal mat lant, az Al kot mány bí ró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és an nak köz zé té te lé rõl szóló, több ször mó -do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 2/2009. (I. 12.) Tü.
ha tá ro zat (ABK 2009. ja nu ár, 3.) 29. § d) pont ja alap ján vissza uta sí tot ta.
Bu da pest, 2009. má jus 25.
Dr. Pa czo lay Pé ter s. k.,
az Al kot mány bí ró ság el nö ke
Dr. Ba logh Ele mér s. k., Dr. Bra gyo va And rás s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Hol ló And rás s. k., Dr. Kiss Lász ló s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Ko vács Pé ter s. k., Dr. Len ko vics Bar na bás s. k.,
elõadó alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Lé vay Mik lós s. k., Dr. Tró csá nyi Lász ló s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
573/B/2002. AB végzés
Az Al kot mány bí ró ság jog sza bá lyok alkot mány elle nességének utó la gos vizs gá la tá ra irá nyu ló in dít vány tár -gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
v é g z é s t :
Az Al kot mány bí ró ság a sza bály sér té sek rõl szóló 1999. évi LXIX. tör vény 111. § (3) és (5) be kez dé se, a hely szí ni bír sá go lás rész le tes sza bá lya i ról szóló 10/2000. (II. 23.) BM ren de let 3. § (6) be kez dé se és 1. szá -mú mel lék le té nek „a köz ér de kû mun kák át vál toz ta tá sá ról a sza bály sér té si ha tó ság a la kó hely vagy tar tóz ko dá si hely sze rint ille té kes jegy zõ)” szö veg ré sze, va la mint a sza bály -sér té sek rõl szóló 1999. évi LXIX. tör vény vég re haj tá sá ról szóló 11/2000. (II. 23.) BM ren de let 29. § (2) be kez dé se alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyu ló in dít vány tár gyá ban az el já rást meg szün -te ti.
I n d o k o l á s I.
Az in dít vá nyo zó a tu do má sul vett, de meg nem fi ze tett hely szí ni bír ság vég re haj tá sá val kap cso la tos jegy zõi ha tás kört érin tõ jog sza bá lyi ren del ke zé sek alkot mány elle
-nességét ál lí tot ta in dít vá nyá ban. Ez zel össze füg gés ben tá mad ta a sza bály sér té sek rõl szóló 1999. évi LXIX. tör -vény (a továb biak ban: Sztv.) 111. § (3) és (5) be kez dé sét, a hely szí ni bír sá go lás rész le tes sza bá lya i ról szóló 10/2000. (II. 23.) BM ren de let (a továb biak ban: BMr.) 3. § (6) be kez dé sét és 1. szá mú mel lék le té nek „a köz ér de kû mun kák át vál toz ta tá sá ról a sza bály sér té si ha tó ság a la -kó hely vagy tar tóz ko dá si hely sze rint ille té kes jegy zõ)”
szö veg ré szét, va la mint a sza bály sér té sek rõl szóló 1999. évi LXIX. tör vény vég re haj tá sá ról szóló 11/2000.
(II. 23.) BM ren de let (a továb biak ban: Vhr.) 29. § (2) be -kez dé sét.
Az Sztv. 111. § (3) és (5) be kez dé se ar ra ad fel ha tal ma zást az in dít vá nyo zó sze rint, hogy más tör vény, il let ve kor mány ren de let kor lát la nul ál la pít son meg köz igaz ga tá si ha tás kört a jegy zõ ré szé re. Így a más ha tó sá gok ál tal el in dí -tott köz igaz ga tá si el já rá sok be fe je zé sét a jegy zõ re le het há rí ta ni. Ez az Al kot mány 44/B. § (3) be kez dé sé vel el len -té tes.
Az Sztv. 111. §-a, a Vhr. 29. § (2) be kez dé se és a BMr.
3. § (6) be kez dé se egy aránt azért alkot mány elle nes, mert ki zár ja, hogy a jegy zõ a vég re haj tást meg elõ zõ el já rás tör vényességérõl tá jé ko zód jon. Ez ab ból fa kad az in dít vá nyo zó sze rint, hogy a sza bály sér té si el já rás ban az alap -el já rást nem a vég re haj tást fo ga na to sí tó jegy zõ foly tat ja le (míg a jegy zõ ha tás kö ré be tar to zó köz igaz ga tá si ügyek ben az alap el já rás és a vég re haj tás is a jegy zõ ha tás kö ré be tar to zik). Ez sér ti az Al kot mány 37. § (2) be -kez dé sét.
A Vhr. 29. § (2) be kez dé se, va la mint a BMr. 3. § (6) be -kez dé se az adó zás rend jé rõl szóló 1990. évi CXI. tör vény (a továb biak ban: Art.) 93. § (1) be kez dé sé vel el len té te sen sza bá lyoz az in dít vá nyo zó sze rint, ezért sér ti az Al kot mány 37. § (3) be kez dé sét. Az Art. 93. § (1) be kez dé se sze rin ti meg ke re sés ugyan is az in dít vá nyo zó sze rint ki vé te le -sen ad le he tõ sé get a meg ke re sés re, míg a Vhr. és a BMr.
rend sze res meg ke re sés rõl szól. Ezért az Art. 93. § (1) be -kez dé se nem al kal maz ha tó a Vhr. 29. § (2) be -kez dé sé re és a BMr. 3. § (6) be kez dé sé re.
A BMr. 3. § (6) be kez dé se, va la mint 1. szá mú mel lék le té nek fent idé zett szö veg ré sze pe dig azért alkot mány elle nes az in dít vá nyo zó sze rint, mert az Sztv. 167. § (1) be kez dé sé be fog lalt fel ha tal ma zá son túl ter jesz ked ve olyan kér -dés kört sza bá lyoz, amely re te kin tet tel az Sztv. 131. és 135. §-a tar tal maz ren del ke zé se ket. Ez az in dít vá nyo zó sze rint „al kot mány sér tõ és el lent mon dá sos”. Az in dít vá -nyo zó az Al kot mány 37. § (2)–(3) be kez dé sé re és 44/B. § (3) be kez dé sé re hi vat ko zott.
II.
Az Al kot mány bí ró ság el já rá sa so rán min de nek elõtt azt ál la pí tot ta meg, hogy a hely szí ni bír ság vég re haj tá sá ra vo nat ko zó sza bá lyo zás az in dít vány be nyúj tá sát köve tõen je -len tõ sen át ala kult. Az Sztv. mó do sí tá sá ról szóló 2007. évi CLX. tör vény 7. § (2) be kez dé se mó do sí tot ta az Sztv.
135. § (4) be kez dé sét, ami nek kö vet kez té ben a tu do má sul vett, de be nem fi ze tett hely szí ni bír ság be haj tá sá ra je len leg nem az Sztv. vég re haj tás ra vo nat ko zó ál ta lá nos sza bá lya it kell al kal maz ni, ha nem azt adók mód já ra kell be haj ta ni. E tör vényi szin tû mó do sí tás nak meg fele lõen mó do sí -tás ra ke rült a BMr. a 64/2007. (XII. 23.) IRM ren de let tel.
A tör vényi szin tû át ala ku lás hoz kap cso ló dó an mó do sult a BMr. 3. § (6) be kez dé se, és ez zel egy út tal mó do sult a jegy zõ fel ada ta az el já rás ban. Emel lett a BMr. 1. szá mú mel lék le te a mó do sí tás ha tály ba lé pé se, vagy is 2008. már -ci us 1. óta nem tar tal maz za azt a szö veg részt, ame lyet az in dít vá nyo zó tá ma dott.
A jog sza bá lyi kör nye zet meg vál to zá sá ból az is kö vet -ke zik, hogy nem csu pán az Sztv. 111. §-a, ha nem a Vhr.
29. §-a sem ke rül al kal ma zás ra ak kor, ha a tu do má sul vett, de meg nem fi ze tett hely szí ni bír ság be haj tá sá ra ke -rül sor.
Mind er re te kin tet tel az Al kot mány bí ró ság meg ál la pí tot ta, hogy az in dít vá nyo zó ál tal tá ma dott egyes jog sza bá -lyi ren del ke zé sek már ha tá lyu kat vesz tet ték, il let ve az Sztv. 111. §ával és a Vhr. 29. §ával össze füg gés ben fel -ve tett al kot má nyos sá gi prob lé ma az in dít vány be nyúj tá sát köve tõen meg szûnt, így e te kin tet ben az in dít vány oka fo gyot tá vált. Ezért az Al kot mány bí ró ság az el já rást az Al kot mány bí ró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és an nak köz zé té te lé rõl szóló, több ször mó do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 2/2009. (I. 12.) Tü. ha tá ro zat (ABK 2009. ja nu -ár, 3.) – a BMr. tá ma dott ren del ke zé sei te kin te té ben – 29. § a) pont ja, il let ve – az Sztv. 111. §a és a Vhr. 29. §a te kin -te té ben – 29. § e) pont ja alap ján meg szün -tet -te.
Bu da pest, 2009. má jus 4.
Dr. Pa czo lay Pé ter s. k.,
az Al kot mány bí ró ság el nö ke
Dr. Ba logh Ele mér s. k., Dr. Bra gyo va And rás s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Hol ló And rás s. k., Dr. Kiss Lász ló s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Ko vács Pé ter s. k., Dr. Len ko vics Bar na bás s. k.,
alkotmánybíró alkotmánybíró
Dr. Lé vay Mik lós s. k., Dr. Tró csá nyi Lász ló s. k.,
elõadó alkotmánybíró alkotmánybíró
213/E/2004. AB végzés
Az Al kot mány bí ró ság al kot mány jo gi pa nasz, jog sza bály alkot mány elle nességének utó la gos vizs gá la tá ra, va la -mint mu lasz tás ban meg nyil vá nu ló alkot mány elle nesség
meg ál la pí tá sá ra irá nyu ló in dít vány tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
v é g z é s t :
1. Az Al kot mány bí ró ság a pol gá ri per rend tar tás ról szóló 1952. évi III. tör vény 270. § 2002. ja nu ár 1.- 2005.
de c. 31. kö zött ha tá lyos (3) be kez dé se alkot mány elle -nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyu ló in dít vány tár gyá ban az el já rást meg szün te ti.
2. Az Al kot mány bí ró ság a pol gá ri per rend tar tás ról szóló 1952. évi III. tör vény 270. § (3) be kez dé se alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé -re irá nyu ló al kot mány jo gi pa naszt vissza uta sít ja.
3. Az Al kot mány bí ró ság az il le té kek rõl szóló 1990. évi XCIII. tör vénnyel össze füg gés ben, nem zet kö zi szer zõ dés be üt kö zés re ala pí tott, mu lasz tás ban meg nyil vá nu ló alkot -mány elle nesség meg ál la pí tá sá ra vo nat ko zó in dít ványt vissza uta sít ja.
I n d o k o l á s I.
Az in dít vá nyo zó nak az ál ta la vi ta tott, sza bály ta lan parkolás miatt foly ta tott bí ró sá gi el já rás per újí tá si sza ka -szá ban be nyúj tott, sze mé lyes költ ség men tes ség irán ti kérelmét az el já ró Fõ vá ro si Íté lõ táb la a 3.Kpkf.50.217/2003/5. szá mú vég zé sé vel el uta sí tot ta.
Mint hogy ezen vég zés el len fel leb be zés nek nem volt he -lye, az in dít vá nyo zó al kot mány jo gi pa naszt nyúj tott be.
Egy részt mu lasz tás ban meg nyil vá nu ló alkot mány elle nesség meg ál la pí tá sát kér te, mi vel vé le ke dé se sze rint eb -ben az eset -ben az íté lõ táb la el sõ fo kú bí ró ság ként járt el, ezért an nak ha tá ro za ta el len jog or vos la ti le he tõ sé get kell biz to sí ta ni, ami re a pol gá ri per rend tar tás ról szóló 1952. évi III. tör vény (a továb biak ban: Pp.) nem ad mó dot.
Más jog al ko tói mu lasz tást is ki fo gás olt, ne ve ze te sen, hogy a sza bály sér té sek rõl szóló tör vény – szem ben a bün te tõ el já rá si tör vénnyel – nem sza bá lyoz za a kár ta la ní tá si el já -rást. Így a kár ta la ní tás iránt csak pol gá ri per in dít ha tó, „a pol gá ri bí ró ság elõtt fo lyó el já rás azon ban nem il le ték -men tes”, szem ben a bün te tõ el já rás ról szóló tör vény ben sza bá lyo zott kár ta la ní tá si el já rás sal. Az in dít vá nyo zó ok -fej té se sze rint az il le ték men tes sé get ak kor ér he ti el, ha ered mé nyes al kot mány jo gi pa nasz ered mé nye ként el in dít -ha tó a pol gá ri per.
Mi u tán az ere de ti leg be nyúj tott al kot mány jo gi pa nasz nem fe lel t meg az elõ írt ko ve tel mé nyek nek, a hi ány pót lás -ra tör tént fel hí vás nyo mán az in dít vá nyo zó kér te a Pp.
270. § (3) be kez dé sé nek a meg sem mi sí té sét ar ra hi vat ko -zás sal, hogy mi vel az pél dá ló zó jel leg gel meg ha tá roz za, mely jog sza bály sér té sek nem te kint he tõk az ügy ér de mi el bí rá lá sá ra ki ha tó ak nak, a jog al ko tó „az ügy fe lek ro vá sá ra, az Al kot mány 45. § (1) be kez dé sét sér tõ mó don kor lá
-toz ta a Leg fel sõbb Bí ró ság irá nyí tá si ha tás kö rét”. Kér te to váb bá az il le té kek rõl szóló 1990. évi XCIII. tör vénnyel (a továb biak ban: Itv.) össze füg gés ben mu lasz tás ban meg -nyil vá nu ló alkot mány elle nesség meg ál la pí tá sát, mi vel az – ál lás pont ja sze rint – jog al ko tói mu lasz tás ból ki fo lyó lag aka dá lyoz za az Em ber i Jo gok Eu ró pai Bí ró sá gá hoz való for du lás jo gát, amely pe dig sér ti az Em ber i Jo gok Eu ró pai Egyez mé nyét, ez ál tal az Al kot mány 7. § (1) be kez dé sét.
II.
1. Az Al kot mány bí ró ság az al kot má nyos sá gi vizs gá lat meg kez dé se kor meg ál la pí tot ta, hogy a Pp. in dít vá nyo zó ál tal meg je lölt 270. §ának (3) be kez dé sét a Pol gá ri per -rend tar tás ról szóló 2005. évi CXXX. tör vény 14. §-a 2006.
ja nu ár 1. nap já val ha tá lyon kí vül he lyez te és he lyé be új, a ko ráb ban ha tá lyon kí vül he lye zett ren del ke zés tõl tar tal -mi lag el té rõ sza bályt ik ta tott be.
Az Al kot mány bí ró ság utó la gos nor ma kont roll ke re té -ben csak ha tály ban lé võ jog sza bály vizs gá la tát vég zi el.
Ha tály ban már nem lé võ jog sza bá lyi ren del ke zé sek ese té -ben a vizs gá lat le foly ta tá sá ra csak al kot mány jo gi pa nasz [az Al kot mány bí ró ság ról szóló 1989. évi XXXII. tör vény (a továb biak ban: Abtv.) 48. §-a], il let ve bí ró sá gi el já rás ke re té ben tör tént kez de mé nye zés (Abtv. 38. §-a) alap ján van le he tõ ség. Ezért az Al kot mány bí ró ság az in dít vány nak azon ré sze tár gyá ban, amely utó la gos nor ma kont roll ra irá nyult, az Al kot mány bí ró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és an -nak köz zé té te lé rõl szóló, több ször mó do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 2/2009. (I. 12.) Tü. ha tá ro zat (a továb -biak ban. Ügy rend, ABK 2009. ja nu ár, 3.) 31. § a) pont ja alap ján az el já rást meg szün tet te.
2. Az al kot mány jo gi pa nasz ér de mi el bí rá lás ra al kal -mat lan.
Az Al kot mány bí ró ság el sõ ként azt vizs gál ta, hogy az al kot mány jo gi pa nasz meg fe lele az Abtv. 48. §ában fog -lalt fel té te lek nek.
Az Abtv. 48. § (1) be kez dé se ki mond ja: Az Al kot mány -ban biz to sí tott jo ga i nak meg sér té se miatt al kot mány jo gi pa nasszal for dul hat az Al kot mány bí ró ság hoz az, aki nek a jog sé rel me az alkot mány elle nes jog sza bály al kal ma zá sa foly tán kö vet ke zett be, és egyéb jog or vos la ti le he tõ sé ge it már ki me rí tet te, ille tõ leg más jog or vos la ti le he tõ ség nincs szá má ra biz to sít va.
Az Al kot mány bí ró ság kö vet ke ze tes gya kor la ta sze rint al kot mány jo gi pa nasz ke re té ben ki zá ró lag azo kat a jog sza bá lyo kat vizs gál hat ja, ame lyek nek a jog erõs ha tá ro zat ban tör té nõ al kal ma zá sa so rán az in dít vá nyo zó vélt jog sé -rel me be kö vet ke zett, ezért az al kot mány jo gi pa nasz tár gya ki zá ró lag a Fõ vá ro si Íté lõ táb la jog erõs vég zé sé ben al kal ma zott jog sza bá lyi ren del ke zé sek le het nek. Az Al kot -mány bí ró ság meg ál la pít ja, hogy az in dít vá nyo zó ál tal meg je lölt jog sza bá lyi ren del ke zé se ket a jog erõs vég zés egy ál ta lán nem is tar tal maz za, így azok al kal ma zá sa – és en nek so rán a jog sé re lem be kö vet ke zé se – fe l sem me rül
-het. A vég zést a bí ró ság per újí tá si el já rás fo lya mán hoz ta meg, ugyan ak kor a Pp. tá ma dott és a pa nasz be nyúj tá sa kor ha tá lyos ren del ke zé se a fe lül vizs gá la ti el já rás sza bá lyo zá sá nak a ré szét ké pez te. A Fõ vá ro si Íté lõ táb la nem ne ve sí tet te, hogy a Pp. mely cik ke alap ján mond ta ki, hogy a vég zés el len fel leb be zés nek he lye nincs, de a vég zés szö ve gé bõl vi lá go san ki de rül, hogy a Fõ vá ro si Íté lõ táb la a sze mé
-het. A vég zést a bí ró ság per újí tá si el já rás fo lya mán hoz ta meg, ugyan ak kor a Pp. tá ma dott és a pa nasz be nyúj tá sa kor ha tá lyos ren del ke zé se a fe lül vizs gá la ti el já rás sza bá lyo zá sá nak a ré szét ké pez te. A Fõ vá ro si Íté lõ táb la nem ne ve sí tet te, hogy a Pp. mely cik ke alap ján mond ta ki, hogy a vég zés el len fel leb be zés nek he lye nincs, de a vég zés szö ve gé bõl vi lá go san ki de rül, hogy a Fõ vá ro si Íté lõ táb la a sze mé