847/B/2000. AB határozat
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Al kot mány bí ró ság jog sza bály alkot mány elle nességének utó la gos vizs gá la tá ra irá nyu ló in dít vány tár -gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
h a t á r o z a t o t :
1. Az Al kot mány bí ró ság a mun ka vé de lem rõl szóló 1993. évi XCIII. tör vény 86. § e) pont ja alkot mány elle -nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyu ló in dít ványt el uta sít ja.
2. Az Al kot mány bí ró ság az egész ség ügyi ha tó sá gi és igaz ga tá si te vé keny ség rõl szóló 1991. évi XI. tör vény
2. § (1) be kez dés a) pont ja alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyu ló in dít ványt el uta sít ja.
I n d o k o l á s I.
1. Az Al kot mány bí ró ság hoz in dít vány ér ke zett a mun ka vé de lem rõl szóló 1993. évi XCIII. tör vény (a továb biak ban: Mvt.) 86. § c) pont ja alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re. Az in dít vá nyo zó ál lás pont ja sze rint a tá ma dott ren del ke zés sér ti az Al kot mány nak az egész ség hez való jo got dek la rá ló 70/D. § (1) be kez dé sét, va la mint a hát rá nyos meg kü lön böz te tés ti lal mát ki -mon dó 70/A. § (1) be kez dé sét.
Az in dít vá nyo zó ar ra hi vat ko zott, hogy a mun ka vé de -lem ha tó sá gi fel ada ta it – sze rin te az Mvt. sza bá lyo zá sá ból kö vet ke zõ en – egy sé ge sen és ki zá ró la go san spe ci á lis ál lam igaz ga tá si szerv nek, konk ré tan az Or szá gos Mun ka biz ton sá gi és Mun ka ügyi Fõ fel ügye lõ ség nek (a továb biak ban: OMMF), ille tõ leg te rü le ti szer ve i nek kell el lát -nia. Ez zel szem ben a tá ma dott ren del ke zés a fegy ve res erõ ket, fegy ve res tes tü le te ket és ren dé sze ti szer ve ket ki ve -szi az OMMF fel ügye le te alól. Kü lön hang sú lyoz ta, hogy en nek alap ján a bün te tés-vég re haj tá si szer ve zet nél tör té nõ mun ka vég zés kö ré ben nincs le he tõ ség az OMMF ál ta li el -len õr zés re.
Meg je gyez te to váb bá, hogy az Ál la mi Nép egész ség -ügyi és Tisz ti or vo si Szol gá lat ról (a továb biak ban:
ÁNTSZ) szóló 1991. évi XI. tör vény [amely 2007. ja nu ár 1jé tõl az egész ség ügyi ha tó sá gi és igaz ga tá si te vé keny -ség rõl szóló 1991. évi XI. tör vény (a továb biak ban: Ehit.) el ne ve zést vi se li] 2. § (1) be kez dé se is ugyan ezen ok ból alkot mány elle nes.
2. Az Al kot mány bí ró ság fõ tit ká rá nak hi ány pót lá si fel -hí vá sá ra az in dít vá nyo zó in dít vány-ki egé szí tést nyúj tott be. Eb ben egy részt fenn tar tot ta az Mvt. 86. § rész be ni meg sem mi sí té sé re irá nyu ló ké rel mét, más részt ha tá ro zott ké rel met ter jesz tett elõ az Ehit. ki fo gás olt ren del ke zé se vo nat ko zá sá ban. Ál lás pont ja sze rint az Ehit. 2. § (1) be kez dé se sér ti az Al kot mány 70/A. § (1) be kez dé sét, va la -mint a 70/D. § (1) be kez dé sét, mert a lak ta nyák, bör tö nök te kin te té ben nem ér vé nye sül het az ÁNTSZ el len õr zõ ha -tó sá gi jog kö re.
Ugyan ezen ké rel mé ben az in dít vá nyo zó utalt az egész sé get nem ve szé lyez te tõ és biz ton sá gos mun ka vég zés sza bá lya i ról, va la mint a fog lal ko zásegész ség ügyi szol gá lat -ról a bün te tés-vég re haj tá si szer ve zet nél cí met vi se lõ 2/1999. (II. 11.) IM ren de let re (a továb biak ban: BvR.), de a BvR.-rel kap cso lat ban in dít ványt nem ter jesz tett elõ.
3. Az elõ adó al kot mány bí ró nak az idõ köz ben be kö vet ke zett jog sza bálymó do sí tás ról szóló tá jé koz ta tá sa nyo -mán az in dít vá nyo zó meg erõ sí tet te, hogy az Ehit. 2. § (1) be kez dé sé re vo nat ko zó in dít vá nyát fenn tart ja.
4. Az Al kot mány bí ró ság el já rá sa so rán be sze rez te a szo ci á lis és csa lád ügyi mi nisz ter nek, az egész ség ügyi mi nisz ter nek, va la mint az igaz ság ügymi nisz ter nek az in -dít vány ban fog lal tak ról ki ala kí tott vé le mé nyét.
II.
1. Az Al kot mány in dít vánnyal érin tett ren del ke zé sei:
„70/A. § (1) A Ma gyar Köz tár sa ság biz to sít ja a te rü le tén tar tóz ko dó min den sze mély szá má ra az em be ri, il let ve az ál lam pol gá ri jo go kat, bár mely meg kü lön böz te tés, ne ve ze te sen faj, szín, nem, nyelv, val lás, po li ti kai vagy más vé le mény, nem ze ti vagy tár sa dal mi szár ma zás, va gyo ni, szü le té -si vagy egyéb hely zet sze rin ti kü lönb ség té tel nél kül.”
„70/D. § (1) A Ma gyar Köz tár sa ság te rü le tén élõk nek jo guk van a le he tõ leg ma ga sabb szin tû tes ti és lel ki egész -ség hez.”
2.1. Az Mvt. 86. §ának az in dít vá nyo zó ál tal hi vat ko -zott (tény le ge sen csak 1996. de cem ber. 1-ig ha tály ban volt) szö ve ge:
„86. § Az OMMF ha tó sá gi jog kö re nem ter jed ki a) a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott mun ka és su -gár egész ség ügyi, va la mint az atom ener gia al kal ma zá sá val kap cso la tos su gár vé del mi fel ada tok el len õr zé sé re;
b) a bá nya fel ügye let ha tás kö ré be tar to zó ha tó sá gi ügyek -re;
c) a fegy ve res erõk re, a fegy ve res tes tü le tek re és ren dé -sze ti -szer vek re.”
2.2. Az Mvt. 86. §-ának az in dít vány be nyúj tá sa kor tény le ge sen ha tá lyos szö ve ge:
„86. § Az OMMF, il let ve a me gyei (fõ vá ro si) mun ka biz -ton sá gi és mun ka ügyi fel ügye lõ ség ha tó sá gi jog kö re nem ter jed ki a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott mun ka és su gár egész ség ügyi, az atom ener gia al kal ma zá sá val kap cso la -tos su gár vé del mi fel ada tok el len õr zé sé re, a bá nya fel ügye let ha tás kö ré be tar to zó ha tó sá gi ügyek re, to váb bá a fegy ve res erõk re és rend vé del mi szer vek re, ame lyek re vo nat ko zó an az irá nyí tó jog kört gya kor ló mi nisz ter lát ja el a mun ka vé del mi ha tó sá gi fel ügye le ti te vé keny sé get.”
2.3. Az Mvt. 86. §ának az in dít vány el bí rá lá sa kor ha tá -lyos szö ve ge:
„86. § (1) A mun ka vé del mi ha tó ság ha tó sá gi jog kö re nem ter jed ki
a) a kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott su gár egész ség ügyi, az atom ener gia al kal ma zá sá val kap cso la tos su gár vé del mi fel ada tok, a nem io ni zá ló su gár zás sal, va la -mint az elekt ro mos és mág ne ses erõt erek kel kap cso la tos elõ írások el len õr zé sé re,
b) a ké mi ai biz ton ság gal össze füg gõ fel ada tok vég re -haj tá sá ra, ki vé ve a mun ka vál la lók vé del mét a ké mi ai anya gok mun ka köz be ni ha tá sá ból ere dõ mun ka egész ség ügyi és mun ka biz ton sá gi koc ká za ta el len biz to sí tó fel ada -tok ra, elõ írások el len õr zé sé re,
c) a nem do hány zók vé del mé re vo nat ko zó elõ írások el -len õr zé sé re,
d) a bá nya fel ügye let ha tás kö ré be tar to zó ha tó sá gi ügyek -re, ki vé ve a mun ka egész ség ügyi fel ada to kat, to váb bá
e) a Ma gyar Hon véd ség re, a rend vé del mi szer vek re, a nem zet biz ton sá gi szol gá la tok ra, a ka taszt ró fa vé de lem szer ve i re, az ön kén tes tûz ol tó ság ra.
(2) Az (1) be kez dés e) pont já ban em lí tett szer vek te kin te té ben kü lön jog sza bály ren del ke zik a mun ka vé del mi ha -tó sá gi te vé keny ség el lá tá sá ról.”
3.1. Az Ehit. 2. § (1) be kez dé sé nek az in dít vány be -nyúj tá sa kor ha tá lyos szö ve ge:
„2. § (1) A Szol gá lat fel ügye le tet gya ko rol az or szág köz egész ség ügyi-jár vány ügyi (a továb biak ban együtt:
köz egész ség ügyi) vi szo nyai fe lett. En nek ke re té ben
a) az or szág egész te rü le tén – a fegy ve res erõk, be le ért -ve az or szág ban tar tóz ko dó kül föl di fegy -ve res erõ ket is, és a rend vé del mi szer vek te vé keny sé gé nek ki vé te lé vel – köz -egész ség ügyi el len õr zést vé gez;
b) biz to sít ja a vas úti, a ví zi és a köz úti ha tár for ga lom, va la mint a nem zet kö zi lé gi for ga lom köz egész ség ügyi el -len õr zé sét;
c) el len õr zi a köz egész ség ügyi sza bá lyok ér vé nye sü lé -sét;
d) vég re hajt ja a kü lön jog sza bá lyok ban ha tás kö ré be utalt fel ada to kat.”
3.2. Az Ehit. 2. § (1) be kez dé sé nek az in dít vány el bí rá -lá sa kor ha tá lyos szö ve ge:
„2. § (1) Az egész ség ügyi ál lam igaz ga tá si szerv fel ügye le tet gya ko rol az or szág köz egész ség ügyijár vány -ügyi (a továb biak ban együtt: köz egész ség -ügyi) vi szo nyai fe lett. En nek ke re té ben
a) az or szág egész te rü le tén – a Ma gyar Hon véd ség, az or szág ban tar tóz ko dó kül föl di fegy ve res erõk és a rend vé del mi szer vek (ide nem ért ve a bün te tésvég re haj tá si szer -ve ze tet) te vé keny sé gé nek ki vé te lé -vel – köz egész ség ügyi el len õr zést vé gez;
b) biz to sít ja a vas úti, a ví zi és a köz úti ha tár for ga lom, va la mint a nem zet kö zi lé gi for ga lom köz egész ség ügyi el -len õr zé sét;
c) el len õr zi a köz egész ség ügyi sza bá lyok érvényesü -lését;
d) vég re hajt ja a kü lön jog sza bá lyok ban ha tás kö ré be utalt fel ada to kat.”
III.
Az in dít vány nem meg ala po zott.
1. Az Al kot mány bí ró ság elõ kér dés ként vizs gál ta, hogy az in dít vány ál tal tá ma dott ren del ke zé sek tar tal ma a ha tá -lyos jog sza bá lyok ban meg je le nik-e. Az in dít vá nyo zó az Mvt. 86. § c) pont já ra vo nat ko zó an ter jesz tett elõ ké rel -met, amely ben az al kot má nyos sá gi prob lé mát ab ban lát ta, hogy az OMMF ha tás kö re nem ter jed ki a fegy ve res erõk re, a fegy ve res tes tü le tek re, ille tõ leg a ren dé sze ti szer vek re. Az Al kot mány bí ró ság meg ál la pí tot ta, hogy az in dít vánnyal érin tett ren del ke zés idõ köz ben mó do sult. Ugyan er re a meg ál la pí tás ra ju tott az Ehit. 2. § (1) be kez dé se vo -nat ko zá sá ban is.
Az Al kot mány bí ró ság jog sza bály alkot mány elle nességének utó la gos vizs gá la tát kez de mé nye zõ in dít vány tár gyá ban a ré gi he lyé be lé põ új sza bá lyo zás te kin -te té ben ak kor foly tat ja le, ha az tar tal mi lag a ko ráb bi val azo nos, és ez ál tal azo nos a vizs gá lan dó al kot má nyos sá gi prob lé ma. [137/B/1991. AB ha tá ro zat, ABH 1992, 456, 457.; 163/B/1991. AB ha tá ro zat, ABH 1993, 544, 545.;
4/1999. (VI. 3.) AB ha tá ro zat, ABH 1999, 396, 399.;
1314/B/1997. AB vég zés, ABH 2000, 1049.] A je len eset ben azt le het meg ál la pí ta ni, hogy az in dít vá nyo zó ál -tal fel ve tett al kot má nyos sá gi prob lé ma – a sza bá lyo zás lé nye ges vo ná sa i nak figye lembe véte lével – vál to zat la nul
fenn áll, ezért az Al kot mány bí ró ság az ér de mi vizs gá la tot az in dít vánnyal tá ma dott sza bá lyo zás ha tá lyos ren del ke -zé se i re, va gyis az Mvt. 86. § e) pont já ra és az Ehit. 2. § (1) be kez dés a) pont já ra vo nat ko zó an foly tat ta le.
2. Az Al kot mány bí ró ság ezt köve tõen át te kin tet te az in -dít vány el bí rá lá sa szem pont já ból re le váns mun ka vé del mi és köz egész ség ügyi sza bá lyo zás tárgy kö re it és azok össze füg -gé se it. En nek so rán a kö vet ke zõ ket ál la pí tot ta meg.
2.1. Az Mvt. 86. § (1) be kez dés e) pont ja sze rint a mun ka vé del mi ha tó ság [az Or szá gos Mun ka vé del mi és Mun -ka ügyi Fõ fel ügye lõ ség rõl szóló 295/2006. (XII. 23.) Korm. ren de let 1. § (1) be kez dé se ér tel mé ben ez vál to zat -la nul az OMMF, ille tõ leg an nak te rü le ti szer vei] jog kö re nem ter jed ki a Ma gyar Hon véd ség re, a rend vé del mi szer vek re, a nem zet biz ton sá gi szol gá la tok ra, a ka taszt ró fa vé de lem szer ve i re és az ön kén tes tûz ol tó ság ra. Az in dít vá -nyo zó sze rint azért alkot mány elle nes ez a sza bá lyo zás, mert a ki fo gás olt ren del ke zés ben meg ha tá ro zott te rü le te -ken nem ér vé nye sül het az OMMF ha tó sá gi jog kö re.
Az Mvt. 86. § (2) be kez dé se úgy szól, hogy az OMMF ha tó sá gi jog kö ré bõl ki vett szer vek te kin te té ben kü lön jog sza bály ren del ke zik a mun ka vé del mi ha tó sá gi te vé keny -ség el lá tá sá ról. Az Mvt. 9. § (3) be kez dé se pe dig azt te szi le he tõ vé, hogy rend kí vü li mun ka vég zé si kö rül mé nyek ese té re (pl. men té si, ka taszt ró fa el há rí tá si te vé keny sé gek), il let ve a Ma gyar Hon véd ség nél, a rend vé del mi szer vek nél, a pol gá ri nem zet biz ton sá gi szol gá la tok nál, a ka taszt ró fa vé de lem szer ve i nél mun ka vég zés re irá nyu ló jog vi szony -ban, szol gá la ti vi szony ban ki fej tett mun ka te vé keny ség re a fel adat kör ében érin tett mi nisz ter ál tal ki adott kü lön jog sza bály e tör vény figye lembe véte lével ki vé te le sen in do -kolt eset ben el té rõ kö ve tel mé nye ket, el já rá si sza bá lyo kat ál la pít hat meg az egész sé get nem ve szé lyez te tõ és biz ton sá gos mun ka vég zés re vo nat ko zó an. Az Mvt. 88. § (2) be -kez dé sé ben fel ha tal ma zást ka pott a Kor mány, hogy a mun ka vé del mi ha tó sá got vagy ha tó sá go kat, ille tõ leg a 86. § (2) be kez dé sé ben em lí tett Ma gyar Hon véd ség, a rend vé del mi szer vek, a nem zet biz ton sá gi szol gá la tok, a ka taszt ró fa vé de lem szer vei te kin te té ben a mun ka vé del -mi ha tó sá gi fel ada to kat el lá tó szer ve ket ren de let ben je löl je ki. Ezen fel ha tal ma zás nak ele get té ve je len t meg a mun ka vé del mi ha tó sá gi fel ada to kat el lá tó egyes szer vek ki je lö lé sé rõl szóló 230/2008. (IX. 12.) Kor m. ren de let (a továb -biak ban: Vhr.).
Az Al kot mány bí ró ság át te kint ve az Mvt. és a Vhr. ren del ke zé se it, to váb bá a tárgy kör ben ki adott mi nisz te ri ren de le te ket, meg ál la pí tot ta, hogy va la mennyi érin tett szerv -nél (ille tõ leg te vé keny sé gi te rü le ten) ki je löl ték az el sõ- és má sod fo kú mun ka vé del mi ha tó sá gi jog kör gya kor lá sá ra jo go sult sze mé lye ket. Ez annyit je len t, hogy az OMMF ha -tó sá gi jog kö re alá nem tar to zó te rü le tek a mun ka vé de lem szem pont já ból nem szá mí ta nak el lá tat lan nak, vagy is a szer ve zett mun ka vég zés re vo nat ko zó mun ka biz ton sá gi és mun ka-egész ség ügyi kö ve tel mé nyek be tar tá sá nak ellenõrzése biz to sí tott.
2.2. Az Ehit. 2. § (1) be kez dés a) pont ja sze rint az egész ség ügyi ál lam igaz ga tá si szerv [az Ál la mi Nép egész -ség ügyi és Tisz ti or vo si Szol gá lat ról és a gyógy sze ré sze ti ál lam igaz ga tá si szerv ki je lö lé sé rõl szóló 362/2006.
(XII. 28.) Kor m. ren de let ér tel mé ben ez vál to zat la nul az ÁNTSZ, an nak köz pon ti, te rü le ti és he lyi szer vei] nem vé -gez köz egész ség ügyi el len õr zést a Ma gyar Hon véd ség nél, az or szág ban tar tóz ko dó kül föl di fegy ve res erõk nél és a bün te tésvég re haj tá si szer ve zet ki vé te lé vel a rend vé del mi szer vek nél. Az in dít vá nyo zó sze rint azért alkot mány -elle nes ez a sza bá lyo zás, mert a ki fo gás olt ren del ke zés ben meg ha tá ro zott te rü le te ken nem ér vé nye sül het az ÁNTSZ el len õr zé si jog kö re.
Az Ehit. 2. § (3) be kez dé se meg ha tá roz za, hogy a Ma gyar Hon véd ség és a hon véd ele mért fe le lõs mi nisz ter fel ügye le te alatt ál ló szer ve ze tek köz egész ség ügyi fel ada ta i nak el lá tá sát – az egész ség ügyi ál lam igaz ga tá si szerv szak mai irány el ve i nek be tar tá sá val és ve le együtt mû köd ve – a Ma gyar Hon véd ség ki je lölt szer ve vég zi. A (4) be kez dés pe dig ar ról ren -del ke zik, hogy az egész ség ügyi ál lam igaz ga tá si szerv és a kü lön fel ha tal ma zás alap ján köz egész ség ügyi fel ada to kat
Az Ehit. 2. § (3) be kez dé se meg ha tá roz za, hogy a Ma gyar Hon véd ség és a hon véd ele mért fe le lõs mi nisz ter fel ügye le te alatt ál ló szer ve ze tek köz egész ség ügyi fel ada ta i nak el lá tá sát – az egész ség ügyi ál lam igaz ga tá si szerv szak mai irány el ve i nek be tar tá sá val és ve le együtt mû köd ve – a Ma gyar Hon véd ség ki je lölt szer ve vég zi. A (4) be kez dés pe dig ar ról ren -del ke zik, hogy az egész ség ügyi ál lam igaz ga tá si szerv és a kü lön fel ha tal ma zás alap ján köz egész ség ügyi fel ada to kat