161/I/2008. AB elnöki végzés
Az Al kot mány bí ró ság el nö ke jog sza bály alkot mány -elle nességének utó la gos vizs gá la tá ra irá nyu ló in dít vány tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
v é g z é s t : Az in dít ványt el uta sí tom.
I n d o k o l á s I.
Az in dít vá nyo zók Ti sza föld vár Vá ros Ön kor mány za tá nak a te le pü lé si szi lárd hul la dék kal össze füg gõ te vé keny
ség rõl és a szer ve zett köz szol gál ta tás kö te le zõ igény be vé -te lé rõl szóló 38/2003. (XII. 30.) ÖR. szá mú ren de le te (a továb biak ban: Ör.) 3. § (3)–(4) be kez dé sei, va la mint a Ma gyar Köz tár sa ság ügyész sé gé rõl szóló 1972. évi V. tör vény (Ütv.) mó do sí tá sá ról szóló 1989. évi XLVI. tör vény (a továb biak ban: Ütvm.) tár gyá ban for dul tak az Al -kot mány bí ró ság hoz. Az in dít vá nyo zók ál lás pont ja sze rint az Ör. ki fo gás olt ren del ke zé sei el len té te sek az egyes he lyi köz szol gál ta tá sok kö te le zõ igény be vé te lé rõl szóló 1995. évi XLII. tör vény (a továb biak ban: Kötv.) 1. § (1) be kez dé sé vel és ezért sér tik az Al kot mány 44/A. § (2) be kez dé sét. Az Ütvm. vo nat ko zá sá ban pe dig az in dít vá nyo zók csu pán azt ad ták elõ, hogy a ,,tör vény azon pont -ja it kell el tö röl ni, ame lyek sér tik az Al kot mány 53. § (2) be kez dé sét”. Az Al kot mány bí ró ság fõ tit ká ra hi ány pót lás ra hív ta fe l az in dít vá nyo zó kat, mi vel ké rel mük al kot
-mány jo gi lag ér té kel he tõ in do ko lást nem tar tal ma zott.
Egy ben fel hív ta az in dít vá nyo zók fi gyel mét ar ra is, hogy a Kötv. 1. § (1) be kez dé sé nek ál ta luk is mert szö ve ge meg vál to zott. A fõ tit kár ál tal meg kül dött tá jé koz ta tást köve -tõen az in dít vá nyo zók az zal egé szí tet ték ki in dít vá nyu kat, hogy a Kötv. 1. § (1) be kez dé sé nek mó do sí tott szö ve gét ké rik „tö röl ni” és „az ere de ti vál to zat lan” szö veg re hi vat -ko zás sal in dít vá nyoz zák az Ör. 3. § (3)–(4) be kez dé se i nek meg sem mi sí té sét. Az in dít vá nyo zók azon ban is mé tel ten el mu lasz tot ták ki fej te ni, hogy a tá ma dott jog sza bá lyi elõ -írások mi ért és mennyi ben sér tik az Al kot mány fel hí vott ren del ke zé se it.
II.
Az in dít vány nyilván valóan alap ta lan.
Az Al kot mány bí ró ság ról szóló 1989. évi XXXII. tör -vény (a továb biak ban: Abtv.) 22. § (2) be kez dé se sze rint az in dít vány nak a ké re lem alap já ul szol gá ló ok meg je lö lé se mel lett ha tá ro zott ké rel met kell tar tal maz nia. Az Al kot mány bí ró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és an nak köz zé té te lé rõl szóló, több ször mó do sí tott és egy sé ges szer ke -zet be fog lalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. ha tá ro zat (ABK 2009.
ja nu ár, 3., a továb biak ban: Ügy rend) 21. § (2) be kez dé se ér tel mé ben a ké re lem ak kor te kint he tõ ha tá ro zott nak, ha az in dít vány tar tal maz za: a vizs gá lan dó jog sza bály meg je lö lé se mel lett az Al kot mány nak azo kat a ren del ke zé se it, ame lye ket – az in dít vá nyo zó ál lí tá sa sze rint – a hi vat -ko zott jog sza bá lyok meg sér te nek. Az Al -kot mány bí ró ság gya kor la ta sze rint ez azt je len ti, hogy az in dít vá nyo zó nak meg kell je löl nie nem csak a jog sza bályt, ha nem a jog sza bály nak azt a konk rét ren del ke zé sét, ame lyet az Al kot -mány nak ugyan csak va la mely konk rét ren del ke zé sé be üt kö zõ nek tart. (440/B/1993. AB vég zés, ABH 1993, 910.; 346/D/1998. AB ha tá ro zat, ABH 2003, 1054, 1058.) Az Al kot mány bí ró ság ar ra is rá mu ta tott, hogy nem ele gen dõ az Al kot mány egyes ren del ke zé se i re hi vat koz ni, az in dít vány ban meg kell in do kol ni, hogy az Al kot mány egyes fel hí vott ren del ke zé se it a meg sem mi sí te -ni kért jog sza bály mi ért és mennyi ben sér ti. (472/B/2000.
AB vég zés, ABH 2001, 1655.; 494/B/2002. AB vég zés, ABH 2002, 1783, 1784.)
Az in dít vány nem fe le l meg az Abtv.be n és az Ügy -rend ben fog lalt kö ve tel mé nyek nek. Az in dít vá nyo zók a fõ tit kár több szö ri hi ány pót lás ra tör té nõ fel hí vá sa el le né -re sem in do kol ták, hogy a ki fo gás olt jog sza bá lyok és az Al kot mány meg je lölt ren del ke zé sei kö zött mi lyen al kot -mány jo gi lag ér té kel he tõ össze füg gés van.
A fen ti ek re te kin tet tel az in dít ványt az Abtv. 23. § (1) be kez dé se alap ján – mint nyilván valóan alap ta lant – el -uta sí tom.
Bu da pest, 2009. má jus 13.
Dr. Pa czo lay Pé ter s. k.,
az Al kot mány bí ró ság el nö ke
174/I/2008. AB elnöki végzés
Az Al kot mány bí ró ság el nö ke jog sza bály alkot mány -elle nességének utó la gos vizs gá la tá ra irá nyu ló in dít vány tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
v é g z é s t : Az in dít ványt el uta sí tom.
I n d o k o l á s I.
Az in dít vá nyo zó az ál ta la ko ráb ban vissza vont – a 604/B/1998. ügy szá mon ik ta tott – in dít vá nya te kin te té -ben kér te az Al kot mány bí ró ság el já rá sát, mert ál lás pont ja sze rint „az in dít vány oka is mét fel éledt”. Te kin tet tel ar ra, hogy az in dít vány vissza vo ná sát köve tõen az Al kot mány bí ró ság a 604/B/1998. AB vég zé sé vel meg szün tet te az el já rást, az Al kot mány bí ró ság fõ tit ká ra tá jé koz tat ta az in dít vá nyo zót, hogy a tes tü let nek a be fe je zett ügy új ra tár gya lá sá ra nin csen mód ja. Ugyan ak kor a fõ tit kár ar ról is tá jé koz -tat ta az in dít vá nyo zót, hogy az Al kot mány bí ró ság ról szóló 1989. évi XXXII. tör vény ben (a továb biak ban: Abtv.) és az Al kot mány bí ró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és an nak köz zé té te lé rõl szóló, több ször mó do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 2/2009. (I. 12.) Tü. ha tá ro zat ban (ABK 2009. ja nu ár, 3.; a továb biak ban: Ügy rend) meg ha tá ro zott ala ki kö ve tel mé nyek nek meg fele lõen elõ ter jesz tett in dít -vány ban is mé tel ten kér he ti az Al kot mány bí ró ság el já rá sát.
Az in dít vá nyo zó ere de ti ké rel mét – a fõ tit kár több szö ri tá jé koz ta tá sa el le né re – fenn tar tot ta és egy ben kér te az Al -kot mány bí ró ság so ron kí vü li el já rá sát.
II.
Az in dít vány nyilván valóan alap ta lan.
Az Abtv. 22. § (2) be kez dé se ki mond ja: az in dít vány nak a ké re lem alap já ul szol gá ló ok meg je lö lé se mel lett ha tá ro zott ké rel met kell tar tal maz nia. Az Ügy rend 21. § (2) be kez dé se ér tel mé ben a ké re lem ak kor te kint he tõ ha tá ro zott -nak, ha az in dít vány tar tal maz za: a vizs gá lan dó jog sza bály meg je lö lé se mel lett az Al kot mány nak azo kat a ren del ke zé se it, ame lye ket – az in dít vá nyo zó ál lí tá sa sze rint – a hi vat ko zott jog sza bá lyok meg sér te nek. Az Al kot mány bí ró ság ál lan dó gya kor la ta sze rint nem ele gen dõ az Al kot -mány egyes ren del ke zé se i re hi vat koz ni, az in dít vány ban meg kell in do kol ni, hogy az Al kot mány egyes fel hí vott ren del ke zé se it a meg sem mi sí te ni kért jog sza bály mi ért és mennyi ben sér ti. (472/B/2000. AB vég zés, ABH 2001, 1655.; 494/B/2002. AB vég zés, ABH 2002, 1783, 1784.)
Az in dít vá nyo zó ál tal elõ ter jesz tett ké re lem nem fe le l meg az Abtv.be n és az Ügy rend ben fog lalt kö ve tel mé -nyek nek, mi vel az in dít vá nyo zó nem je löl te meg, hogy mely jog sza bály al kot má nyos sá gi fe lül vizs gá la tát kér te,
nem hi vat ko zott az Al kot mány konk rét ren del ke zé se i nek sé rel mé re, s eb bõl ki fo lyó lag in do ko lá si kö te le zett sé gé nek sem tet t ele get. Emel lett az in dít vány olyan ké rel met tar tal -ma zott, amely re az Al kot mány bí ró ság nak nincs ha tás kö re, ugyan is sem az Abtv., sem az Ügy rend, sem az Al kot -mány bí ró ság Ügy vi te li Sza bály za ta sem ad le he tõ sé get egy be fe je zett ügy új ra tár gya lá sá ra.
A fen ti ek re te kin tet tel az in dít ványt az Abtv. 23. § (1) be kez dé se alap ján – mint nyilván valóan alap ta lant – el -uta sí tom.
Bu da pest, 2009. má jus 13.
Dr. Pa czo lay Pé ter s. k.,
az Al kot mány bí ró ság el nö ke
1045/I/2008. AB elnöki végzés
Az Al kot mány bí ró ság el nö ke jog sza bály alkot mány -elle nességének utó la gos vizs gá la tá ra irá nyu ló in dít vány tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
v é g z é s t : Az in dít ványt el uta sí tom.
I n d o k o l á s I.
Az in dít vá nyo zó az Al kot mány bí ró ság hoz in té zett in -dít vá nyá ban Csa nád pa lo ta Nagy köz ség Ön kor mány za ta Kép vi se lõ-tes tü le té nek a te le pü lé si szi lárd hul la dék kal kap cso la tos köz szol gál ta tás kö te le zõ igény be vé te lé rõl szóló 21/2000. (VII. 7.) ÖR. szá mú ren de le té nek (a továb biak ban: Ör.) ha tá lyon kí vül he lye zé sét kez de mé nyez te. In dít vá nyá ban azt sé rel mez te, hogy az Ör. kö -te le zõ vé -te szi a hul la dék szál lí tá si díj meg fi ze té sét azok szá má ra is, akik nem ve szik igény be a hul la dék szál lí tá si köz szol gál ta tást. Az in dít vá nyo zó úgy vél te, hogy az Ör.
el len té tes a Pol gá ri Tör vény könyv rõl szóló 1959. évi IV. tör vény 201. §ával, mert a szol gál ta tás és az el len -szol gál ta tás egyen ér té kû sé ge kö ve tel mé nyé nek nem tesz ele get. Az in dít vá nyo zó mind azon ál tal nem je löl te meg té te le sen sem az Ör. ki fo gás olt ren del ke zé se it, sem az Al -kot mány azon sza ka sza it, ame lyek kel el len té tes nek tart ja az Ör.t és eb bõl ki fo lyó lag nem fej tet te ki a vélt alkot mány elle nesség okát sem. Az Al kot mány bí ró ság fõ tit ká ra hi ány pót lás ra hív ta fe l az in dít vá nyo zót, aki utó ira tá -ban im már az Ör. hi á nyos vol tát ki fo gás ol ta, kö ze lebb rõl pe dig azt, hogy az Ör. „egy ér tel mû en nem tér ki a nem igény be vett szol gál ta tás kö te le zõ fi ze té sé rõl”. Ha bár az
in dít vá nyo zó meg je löl te az Ör. 8. § (1) be kez dé sét, azon -ban to vább ra sem fej tet te ki az al kot mány sér tés okát.
II.
Az in dít vány nyilván valóan alap ta lan.
Az Al kot mány bí ró ság ról szóló 1989. évi XXXII. tör -vény (a továb biak ban: Abtv.) 22. § (2) be kez dé se sze rint az in dít vány nak a ké re lem alap já ul szol gá ló ok meg je lö lé se mel lett ha tá ro zott ké rel met kell tar tal maz nia. Az Al kot mány bí ró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és an nak köz zé té te lé rõl szóló, több ször mó do sí tott és egy sé ges szer ke -zet be fog lalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. ha tá ro zat (ABK 2009.
ja nu ár, 3., a továb biak ban: Ügy rend) 21. § (2) be kez dé se ér tel mé ben a ké re lem ak kor te kint he tõ ha tá ro zott nak, ha az in dít vány tar tal maz za: a vizs gá lan dó jog sza bály meg je lö lé se mel lett az Al kot mány nak azo kat a ren del ke zé se it, ame lye ket – az in dít vá nyo zó ál lí tá sa sze rint – a hi vat -ko zott jog sza bá lyok meg sér te nek. Az Al -kot mány bí ró ság gya kor la ta sze rint ez azt je len ti, hogy az in dít vá nyo zó nak meg kell je löl nie nem csak a jog sza bályt, ha nem a jog sza bály nak azt a konk rét ren del ke zé sét, ame lyet az Al kot -mány nak ugyan csak va la mely konk rét ren del ke zé sé be üt kö zõ nek tar t. (440/B/1993. AB vég zés, ABH 1993, 910.; 346/D/1998. AB ha tá ro zat, ABH 2003, 1054, 1058.) Az Al kot mány bí ró ság ar ra is rá mu ta tott, hogy nem ele gen dõ az Al kot mány egyes ren del ke zé se i re hi vat koz ni, az in dít vány ban meg kell in do kol ni, hogy az Al kot mány egyes fel hí vott ren del ke zé se it a meg sem mi sí te -ni kért jog sza bály mi ért és mennyi ben sér ti. (472/B/2000.
AB vég zés, ABH 2001, 1655.; 494/B/2002. AB vég zés, ABH 2002, 1783, 1784.)
Az in dít vá nyo zó ál tal elõ ter jesz tett ké re lem nem fe le l meg az Abtv.be n és az Ügy rend ben fog lalt kö ve tel mé -nyek nek. Az in dít vá nyo zó a hi ány pót lás ra tör té nõ fel hí vás el le né re sem hi vat ko zott az Al kot mány konk rét ren del ke -zé se i nek sé rel mé re, to váb bá in do ko lá si kö te le zett sé gé nek sem tet t ele get.
A fen ti ek re te kin tet tel az in dít ványt az Abtv. 23. § (1) be kez dé se alap ján – mint nyilván valóan alap ta lant – el -uta sí tom.
Bu da pest, 2009. má jus 13.
Dr. Pa czo lay Pé ter s. k.,
az Al kot mány bí ró ság el nö ke
1255/I/2008. AB elnöki végzés
Az Al kot mány bí ró ság el nö ke jog sza bály alkot mány -elle nességének utó la gos vizs gá la tá ra irá nyu ló in dít vány tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
v é g z é s t : Az in dít ványt el uta sí tom.
I n d o k o l á s I.
Az in dít vá nyo zó Sze ged, Ti sza fo lyó – Ber ta lan híd nyu ga ti ol dal a – Te mes vá ri kör út pá ros ol dal a – Nép kert sor Li get fe lõ li ol dal a – a Li get nyu ga ti ré sze az Er zsé bet temp lom mal – Tor on tál tér – Al só Ki kö tõ sor – Bel vá ro si híd észak ke le ti ol dal a ál tal ha tá rolt te rü let épí té si sza bály -za tá ról szóló Sze ged Me gyei Jo gú Vá ros Köz gyû lé sé nek 15/2008. (IV. 17.) Kgy sz. ren de le te (a továb biak ban: Ör.) azon ren del ke zé se it kér te meg sem mi sí te ni az Al kot mány 18. §-ában biz to sí tott egész sé ges kör nye zet hez való jog gal össze füg gés ben, ame lyek az új sze ge di Li get he lyi vé dett sé get él ve zõ te rü le te it te lek ha tár mó do sí tás sal más öve zet -be so rol ták át. Az in dít vá nyo zó emel lett az ön kor mány zat 194/2008. (IV. 11.) szá mú és 195/2008. (IV. 11.) szá mú ha tá ro za ta it is sé rel mez te. Az Al kot mány bí ró ság fõ tit ká ra az Al kot mány bí ró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és an nak köz zé té te lé rõl szóló, több ször mó do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. ha tá ro zat (ABK 2009. ja nu ár, 3., a továb biak ban: Ügy rend) 23. § (1) be -kez dés d) pont ja alap ján hi ány pót lás ra hív ta fe l az in dít vá nyo zót, aki azon ban a fel hí vás el le né re is mé tel ten hi á nyo -san nyúj tot ta be in dít vá nyát.
II.
Az in dít vány nyilván valóan alap ta lan.
1. Az Al kot mány bí ró ság ról szóló 1989. évi XXXII. tör vény (a továb biak ban: Abtv.) 22. § (2) be kez dé se sze rint az Al kot mány bí ró ság el já rá sá ra vo nat ko zó in -dít vány nak ha tá ro zott ké rel met kell tar tal maz nia és meg kell je löl nie a ké re lem alap já ul szol gá ló okot. Az Ügy rend 21. § (2) be kez dé se sze rint a ké re lem ak kor te kint he tõ ha -tá ro zott nak, ha az in dít vány tar tal maz za: a vizs gá lan dó jog sza bály meg je lö lé se mel lett az Al kot mány nak azo kat a ren del ke zé se it, ame lye ket – az in dít vá nyo zó ál lí tá sa sze rint – a hi vat ko zott jog sza bá lyok meg sér te nek. Az Al kot -mány bí ró ság gya kor la ta sze rint az in dít vá nyo zó nak meg kell je löl nie nem csak a jog sza bályt, ha nem a jog sza bály -nak azt a konk rét ren del ke zé sét, ame lyet az Al kot mány -nak ugyan csak va la mely konk rét ren del ke zé sé be üt kö zõ nek tar t. (440/B/1993. AB vég zés ABH 1993, 910.;
346/D/1998. AB ha tá ro zat, ABH 2003, 1054, 1058.) Az in dít vá nyo zó ál tal elõ ter jesz tett ké re lem nem fe le l meg az Abtv.be n és az Ügy rend ben fog lalt kö ve tel mé -nyek nek, mi vel az in dít vá nyo zó az Ör. sé rel mes nek vélt ren del ke zé se(i) meg je lö lé se nél kül nyúj tot ta be.
2. Az Abtv. 1. § b) pont ja alap ján az Al kot mány bí ró ság ha tás kö ré be a jog sza bály, va la mint az ál la mi irá nyí tás egyéb jo gi esz kö zei alkot mány elle nességének utó la gos vizs gá la ta tar to zik. A jog al ko tás ról szóló 1987. évi XI. tör vény (a továb biak ban: Jat.) ha tá roz za meg az ál la mi irá nyí
tás egyéb jo gi esz kö ze i nek kö rét. Az in dít vánnyal tá ma -dott ön kor mány za ti ha tá ro za tok nem mi nõ sül nek a Jat.
sze rin ti jog sza bály nak, il let ve ál la mi irá nyí tás egyéb jo gi esz kö zé nek, mi vel nem bír nak nor ma tív tar ta lom mal.
Mind ezek alap ján a ki fo gás olt ön kor mány za ti ha tá ro za tok vizs gá la ta nem tar to zik az Al kot mány bí ró ság ha tás kö ré be.
A fen ti ek re te kin tet tel az in dít ványt az Abtv. 23. § (1) be kez dé se alap ján – mint nyilván valóan alap ta lant – el
A fen ti ek re te kin tet tel az in dít ványt az Abtv. 23. § (1) be kez dé se alap ján – mint nyilván valóan alap ta lant – el