1128/H/2006. AB határozat
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Al kot mány bí ró ság ön kor mány za ti ren de let egyes ren del ke zé sei alkot mány elle nességének utó la gos vizs gá -la tá ra irá nyu ló in dít vány tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
h a t á r o z a t o t :
Az Al kot mány bí ró ság az Ó bu daBé kás me gyer Ön kor -mány zat Kép vi se lõ tes tü le té nek a la kás épí tés- és vá sár lás he lyi ön kor mány za ti pénz ügyi tá mo ga tá sá ról szóló 32/1995. (XII. 29.) ren de le te 4. § és 17/A. §ai alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá -nyu ló in dít ványt el uta sít ja.
I n d o k o l á s I.
1. A Bu da pest Fõ vá ros Köz igaz ga tá si Hi va tal ve ze tõ je (a továb biak ban: hi va tal ve ze tõ) a he lyi ön kor mány za tok ról szóló 1990. évi LXV. tör vény (a továb biak ban: Ötv.) 99. § (2) be kez dés a) pont ja alap ján kez de mé nyez te az Ó bu daBé kás me gyer Ön kor mány zat Kép vi se lõ tes tü le te (a továb biak ban: kép vi se lõtes tü let) ál tal al ko tott, a la kás épí tés és vá sár -lás he lyi ön kor mány za ti pénz ügyi tá mo ga tá sá ról szóló 32/1995. (XII. 29.) sz. ön kor mány za ti ren de let (a továb biak ban: Ör.) 4. §ának és 17/A. §ának fe lül vizs gá la tát és meg sem mi sí té sét. A hi va tal ve ze tõ az Ötv. 98. § (2) be kez dé sé -ben biz to sí tott tör vényességi el len õr zé si jog kö ré -ben el jár va fe lül vizs gál ta az Ör.-t és meg ál la pí tot ta, hogy az tör vénybe üt kö zõ ren del ke zé se ket tar tal maz, ezért az Ötv. 99. § (1) be kez dé se alap ján fel hív ta a kép vi se lõtes tü le tet a tör vénysértés meg szün te té sé re. A kép vi se lõtes tü let meg tár gyal ta a tör vényességi ész re vé telt és meg al kot ta az Ör. mó do sí tá sa tár gyá ban a 3/2005. (II. 14.) sz. ön kor mány za ti ren -de le tet. A hi va tal ve ze tõ a mó do sí tás sal be ik ta tott 17/A. § ren del ke zé sei te kin te té ben az alkot mány elle nességet to vább ra is fenn ál ló nak vél te, ezért is mé tel ten fel hív ta a kép vi se lõtes tü le tet, hogy a tör vénysértést 2006. már ci u sá ig szün -tes se meg. A kép vi se lõ--tes tü let 2006. feb ru ár 22-i ülé sén meg tár gyal ta a tör vényességi ész re vé telt és meg al kot ta a 7/2006. (II. 24.) sz. mó do sí tó ren de le tét. A hi va tal ve ze tõ sze rint azon ban az ön kor mány zat a mó do sí tó ren de let meg al ko tá sá val to vább ra sem tet t ele get a tör vényességi ész re vé tel ben fog lal tak nak, ezért is mé tel ten tör vényességi ész re vé -telt tet t 2006. jú li us 31-én, és 2006. ok tó ber 30-ig biz to sí tott idõt a tör vénysértés meg szün te té sé re. A kép vi se lõ-tes tü let 2006. au gusz tus 30i ülé sén meg tár gyal ta az is mé telt ész re -vé telt és 45/2006. (IX. 5.) sz. ön kor mány za ti ren de le té vel mó do sí tot ta az Ör.-t, azon ban a hi va tal ve ze tõ vé le mé nye
sze rint a tör vénysértést is mét nem szün tet te meg. A hi va tal -ve ze tõ a mó do sí tá sok el le né re to vább ra is tör vénysértõnek tar tot ta az Ör.t, ezért kez de mé nyez te az Al kot mány bí ró ság -nál az Ör. 4. §-a és 17/A. §-a alkot mány elle nességének a meg ál la pí tá sát és a ren del ke zé sek meg sem mi sí té sét.
2. A hi va tal ve ze tõ in dít vá nya sze rint az Ör. 4. §-a – amely nek szö ve gét, kis el té rés sel, a mó do sí tá sok nyo mán a 17/A. § tar tal maz za – a Pol gá ri Tör vény könyv be (a továb biak ban: Ptk.) üt kö zõ ren del ke zé se ket tar tal maz.
A 4. § alap ján a he lyi ön kor mány za ti tá mo ga tás nyúj tá sá nak fel té te le az, hogy a tá mo ga tás ban ré sze sü lõ a tá mo ga tás össze gé nek ere jé ig hoz zá já rul jon az ön kor mány zat ja vá ra tör té nõ jel zá log jog, to váb bá an nak biz to sí tá sá ra el ide ge ní té si és ter he lé si ti la lom be je gyez te té sé hez a tá mo -ga tás sal érin tett in -gat lan ra. A ren del ke zés ezek alap ján ma ga ke let kez tet jel zá log jo got, il let ve ír elõ el ide ge ní té si és ter he lé si ti lal mat, ame lyet a hi va tal ve ze tõ a Ptk. 114. § (1) be kez dé se, a 254. § (1) be kez dé se és a 685. § ér tel me zõ ren del ke zé se alap ján tör vénysértõnek tar t. A Ptk. 114. § (1) be kez dé se és a 254. § (1) be kez dé se ugyan is le he tõ vé te szi jog sza bály nak jel zá log jog ke let kez te té sét, il let ve el -ide ge ní té si és ter he lé si ti la lom elõ írását, a Ptk. 685. §-a alap ján azon ban a hi va tal ve ze tõ ál lás pont ja sze rint az Ör.
nem mi nõ sül jog sza bály nak. Ezt az ál lás pont ját ar ra ala poz za, hogy olyan fel ha tal ma zást tör vényi elõ írás nem tar -tal maz, amely az ön kor mány za tot fel jo go sít ja ar ra, hogy ren de le té ben jel zá log jog ke let ke zé sét, il let ve el ide ge ní té si és ter he lé si ti lal mat elõ ír jon. A Ptk. 685. § a) pont ja pe dig fel so ro lá sá ban nem tar tal maz za a jel zá log jog ra és el ide ge -ní té si ti la lom ra vo nat ko zó sza ka szo kat, amely nek alap ján az ön kor mány za ti ren de let ezen tárgy kör ben jog sza bály -nak mi nõ sül ne.
Az in dít vá nyo zó hi vat ko zott to váb bá a 31/1996.
(VII. 3.) AB ha tá ro zat ra (a továb biak ban: Abh1.) is, mely ben az Al kot mány bí ró ság meg ál la pí tot ta: az ön kor mány zat nem jo go sult ar ra, hogy zá log jog ke let kez te té sét ren de -le té ben elõ ír ja. A hi va tal ve ze tõ ál lás pont ja sze rint az Ör.nek a Ptk.b a üt kö zõ ne ve zett ren del ke zé sei alkot mány elle nesek, el len té te sek az Al kot mány 44/A. § (2) be -kez dé sé vel, mely nek ér tel mé ben a he lyi kép vi se lõ-tes tü let fel adat kör ében al ko tott ren de le te nem le het el len té tes ma -ga sabb szin tû jog sza bállyal. Ezért a fen ti in do kok alap ján in dít vá nyoz za az Ör. 4. §a és 17/A. §a alkot mány elle -nességének meg ál la pí tá sát és meg sem mi sí té sét.
II.
1. Az Al kot mány in dít vánnyal érin tett ren del ke zé se:
„44/A. § (2) A he lyi kép vi se lõ tes tü let a fel adat kör ében ren de le tet al kot hat, amely nem le het el len té tes a ma ga sabb szin tû jog sza bállyal.”
2. A Ptk. hi vat ko zott ren del ke zé sei:
„114. § (1) Ha jog sza bály vagy bí ró sá gi ha tá ro zat a ren del ke zés jo gát ki zár ja vagy kor lá toz za, az e ti la lom mal, il -let ve kor lá to zás sal el len té tes ren del ke zés sem mis.”
„254. § (1) Zá log jog szer zõ dés, jog sza bály vagy bí ró sá gi ha tá ro zat és – ha jog sza bály így ren del ke zik – ha tó sá gi dön tés alap ján szü let het.”
„685. § E tör vény al kal ma zá sá ban
a) jog sza bály: a tör vény, a kor mány ren de let, to váb bá a tör vény fel ha tal ma zá sa alap ján, an nak ke re tei kö zött az ön kor mány za ti ren de let; a 29. § (3) be kez dé se, a 200. § (2) be kez dé se, a 209/B. § (6) be kez dé se, a 305. § (1) be kez -dé se, a 434. § (3)–(4) be kez -dé se, az 523. § (2) be kez -dé se és az 528. § (3) be kez dé se te kin te té ben va la mennyi jog sza -bály;”
3. Az Ör. érin tett ren del ke zé sei:
„4. § A tá mo ga tás nyúj tá sá nak fel té te le, hogy a tá mo ga tás ban ré sze sü lõ hoz zá já rul jon a tá mo ga tás ere jé ig az ön kor mány zat ja vá ra tör té nõ jel zá log jog, to váb bá an nak biz to sí tá sá ra el ide ge ní té si és ter he lé si ti la lom be je gyez te té sé -hez a 2. §-ban sze rep lõ in gat lan ra.”
„17/A. § (1) Az el ide ge ní té si és ter he lé si ti la lom a tá mo ga tás tel jes vissza fi ze té sé ig tar t, vissza nem té rí ten dõ tá mo -ga tás nyúj tá sa ese tén 5 év. Amennyi ben ezen idõ pont elõtt ke rül sor az in gat lan el ide ge ní té sé re, úgy a ka pott tá mo ga -tást – a tör vényes ka ma tok kal emel ten – egy összeg ben kell vissza fi zet ni.
(2) Amennyi ben az (1) be kez dés ben sza bá lyo zott jel zá -log jog gal ter helt in gat lan tu laj do no sa, avagy a jel zá -log jog le en dõ jo go sult ja az in gat lant ter he lõ újabb jel zá log jog be -jegy zé sé hez ké ri az Ön kor mány zat hoz zá já ru lá sát, ah hoz a pol gár mes ter já rul hoz zá.
(3) A pol gár mes ter olyan mó don já rul hat hoz zá az újabb jel zá log jog be jegy zé sé hez, hogy az új on nan be jegy zett zá log jog nem elõz he ti meg az Ön kor mány zat ja vá ra ko ráb -ban be jegy zett jel zá log jo got.
(4) A (3) be kez dés ben elõ ír tak alól ki vé telt ké pez a ki egé szí tõ ka mat tá mo ga tá sú pénz in té ze ti hi tel, amely eset -ben a pénz in té ze ti jel zá log jog be jegy zés meg elõz he ti az Ön kor mány zat ko ráb ban be jegy zett jel zá log jo gát.
(5) Az újabb jel zá log jog be jegy zé sé hez úgy le het hoz zá já rul ni, hogy a nem az Ön kor mány zat ja vá ra be jegy zett, il -let ve be je gyez ni kí vánt összeg jel zá log jog mér té ke nem ha lad hat ja meg az in gat lan for gal mi ér té ké nek 50 szá za lé kát. A for gal mi ér ték meg ál la pí tá sa az ügy fél ál tal be nyúj -tott adó- és ér ték bi zo nyít vány alap ján tör té nik.
(6) A 3. § (2) be kez dé se alap ján tá mo ga tás ban ré sze sü lõ ké rel mé re – ki vé te le sen in do kolt és a ké rel me zõ ál tal iga zolt eset ben – az ön kor mány zat a jel zá log jog be je gyez te té sé tõl el te kint het. A ké re lem el bí rá lá sá ról a Szo ci á lis és La -kás gaz dál ko dá si Bi zott ság dönt.”
III.
Az in dít vány az aláb bi ak sze rint nem meg ala po zott:
1. Az Al kot mány bí ró ság el já rá sa so rán meg vizs gál ta ko ráb bi ha tá ro za ta it, ame lyek ben ön kor mány za ti ren de let
ál tal ala pí tott zá log jog gal, il let ve óva dék kal kap cso lat ban fog lalt ál lást. Az Abh1. meg ál la pí tot ta an nak az ön kor mány za ti ren de le ti sza bá lyo zás nak az alkot mány elle -nességét, amely ke rék bi lincs al kal ma zá sá ra jo go sí tot ta fe l a köz út ke ze lõ jét, amennyi ben a köz te rü le ten ki je lölt par -ko ló he lyen par -ko lá si díj meg fi ze té se nél kül, vagy nem kel lõ mér té kû díj meg fi ze té sé vel tör tént a vá ra ko zás. A ha -tá ro zat in do ko lá sa sze rint a ren de let az el in du lást gát ló esz köz al kal ma zá sát a par ko lá si díj tar to zás, mint kö ve te lés biz to sí tá sá ra al kal maz ta. Az Al kot mány bí ró ság a Ptk.
114. § (1) be kez dé sé nek, a 254. § (1) be kez dé sé nek és a 685. § a) pont já nak össze ve té sé vel meg ál la pí tot ta, hogy az ön kor mány zat nem jo go sult ar ra, hogy zá log jog ke let -kez te té sét ren de le té ben elõ ír ja. Ilyen fel ha tal ma zást ugyan is tör vényi elõ írás nem tar tal maz, a Ptk. 685. § a) pont ja pe dig a 251. §t nem em lí ti azok kö zött a ren del -ke zé sek kö zött, ame lyek te kin te té ben az ön kor mány za ti ren de let ál ta lá nos ér te lem ben is jog sza bály nak mi nõ sül.
(ABH 1996, 285, 289.) A 3/1999. (III. 24.) AB ha tá ro zat (a továb biak ban: Abh2.) egy olyan ön kor mány za ti ren de -le ti sza bályt sem mi sí tett meg, amely ben az ön kor mány zat a la kás bér be adá sá nak fel té te le ként a la kás éves bér le ti dí -já nak meg fe le lõ össze gû óva dék meg fi ze té sét ren del te el.
Az Al kot mány bí ró ság eb ben a ha tá ro za tá ban ar ra mu ta tott rá, hogy az ön kor mány zat a la kás bér le ti jog vi szonnyal kap cso la tos jog kö rét csak az 1993. évi LXXVIII. tör vény (a továb biak ban: Lt.) ke re tei kö zött gya ko rol hat ja, amely nem tar tal maz fel ha tal ma zást óva dék sza bá lyo zá sá ra.
(ABH 1999, 375, 377.)
2. Az Al kot mány bí ró ság az em lí tett ha tá ro za tok in do ko lá sát ala pul vé ve el sõ ként a he lyi ön kor mány za tok ren de let al ko tá si jog kö rét vizs gál ta. E ha tá ro za tok an nak alap ján zár ták ki az ön kor mány za ti ren de let ál tal tör té nõ jel zá -log jog, il let ve óva dék ala pí tá sá nak le he tõ sé gét, hogy ar ra nem volt tör vényi fel ha tal ma zás, ille tõ leg a fel ha tal ma zás ke re te it az ön kor mány zat túl lép te. A he lyi kö zös sé get érin tõ vi szo nyok sza bá lyo zá sá ról, vagy he lyi köz ügyek rõl ön kor mány za ti ren de let azon ban nem csak tör vényi fel ha -tal ma zás alap ján ren del kez het, ha nem az Al kot mány 44/A. § (1) be kez dé sé nek a) pont ja sze rint, ere de ti jog al -ko tói ha tás kör ben is. Esze rint a he lyi kép vi se lõ-tes tü let ön kor mány za ti ügyek ben ön ál ló an sza bá lyoz és igaz gat, dön té se ki zá ró lag tör vényességi ok ból vizs gál ha tó fe lül. A 44/A. § (2) be kez dé se fel ha tal maz za az ön kor mány za tot a fel adat kör ében tör té nõ ren de let al ko tás ra, amely ren de let nem le het el len té tes ma ga sabb szin tû jog sza bállyal.
2.1. Az Al kot mány bí ró ság a 17/1998. (V. 13.) AB ha tá -ro zat ren del ke zõ ré szé ben ki mond ta, hogy „ön ma gá ban vé ve az, hogy a tár sa dal mi vi szo nyok meg ha tá ro zott kö rét or szá gos ér vé nyû jog sza bály a sza bá lyo zá si kö ré be von ta, nem aka dá lya az ön kor mány za ti ren de let al ko tás nak. Ha ugyan is he lyi köz ügy rõl van szó, az ön kor mány za ti tes tü -let köz vet le nül az Al kot mány 44/A. § (2) be kez dé sé ben biz to sí tott jog kö ré ben – kü lön tör vényi fel ha tal ma zás hi á -nyá ban is – jo go sult az or szá gos szin tû sza bá lyo zás sal nem el len té tes, ah hoz ké pest ki egé szí tõ jel le gû he lyi jog al ko
-tás ra.” (ABH 1998, 155.) En nek tük ré ben vizs gál ta meg az Al kot mány bí ró ság az Lt.t, mint or szá gos szin tû sza bá lyo zást, hogy tar tal maze la kás cé lú tá mo ga tá sok kal kap cso la -tos ren del ke zést. Az Al kot mány bí ró ság meg ál la pí tot ta, hogy az Lt. e tárgy kör ben ki zá ró lag az ön kor mány za ti he lyi tá mo ga tás fo gal mát ha tá roz za meg, a kö vet ke zõk sze rint: „(E tör vény al kal ma zá sá ban:) 22. Ön kor mány za ti he -lyi tá mo ga tás: ka mat men tes köl csön, ille tõ leg rész ben vagy egész ben vissza nem té rí ten dõ tá mo ga tás nyúj tá sa rá -szo ru ló csa lá dok ré szé re la kó te lek, új vagy hasz nált la kás meg szer zé sé hez, la kás bõ ví té sé hez, kor sze rû sí té sé hez, fel újí tá sá hoz, fenn tar tá sá hoz, la kás cé lú köl csön tör lesz tõ rész le te i nek, la kás lak bé ré nek meg fi ze té sé hez és más, a la kás sal kap cso la tos költ sé ge ik vi se lé sé hez, va la mint tár sas há zi kö zös tu laj do nú és la kás szö vet ke ze ti tu laj do nú épü let ré szek és épü let be ren de zé sek fel újí tá sá hoz, kor sze rû sí té sé hez.” (Lt. 91/A. §). Az Al kot mány bí ró ség meg ál la pí -tot ta, hogy az Ör. vizs gált ren del ke zé sei nem el len té te sek az Lt. fo ga lom meg ha tá ro zá sá val, mint ma ga sabb szin tû jog sza bály ren del ke zé sé vel.
2.2. Az elõbb hi vat ko zott ha tá ro zat ban fog lal ta kat erõ -sí ti meg – im már a la kás hoz ju tás he lyi tá mo ga tá sá val össze füg gés ben – a 17/2006. (V. 17.) AB ha tá ro zat is, mely ben az Al kot mány bí ró ság ki mond ta: ön ma gá ban az a tény, hogy ma ga sabb szin tû jog sza bá lyok a la kás hoz ju tás he lyi ön kor mány za ti tá mo ga tá sát sza bá lyo zá si kö rük be von ták, nem aka dá lya an nak, hogy ugyan eb ben a tárgy kör ben he lyi ön kor mány zat ren de le tet ad jon ki. A ha tá ro zat alap já ul szol gá ló ügy vizs gá la ta so rán fény de rült to -váb bá a meg tá ma dott ön kor mány za ti ren de let ki adá sá ra fel ha tal ma zást adó, a la kás cé lú ál la mi tá mo ga tá sok ról szóló 12/2001. (I. 31.) Kor m. ren de let 1. § (2) be kez dés h) pont já nak és 23. §-ának alkot mány elle nességére. Az Al kot mány bí ró ság meg erõ sí tet te, hogy kor mány ren de let nem ad hat fel ha tal ma zást ön kor mány za ti ren de let al ko tá sá ra és nem avat koz hat be le a he lyi köz ügyek be. Az Al kot -mány bí ró ság – ko ráb bi ha tá ro za ta it is figye lembe vé ve – rá mu ta tott ar ra, hogy a fel ha tal ma zó ren del ke zés meg sem -mi sí té se nem tet te alkot mány elle nessé a he lyi ren de le tet,
2.2. Az elõbb hi vat ko zott ha tá ro zat ban fog lal ta kat erõ -sí ti meg – im már a la kás hoz ju tás he lyi tá mo ga tá sá val össze füg gés ben – a 17/2006. (V. 17.) AB ha tá ro zat is, mely ben az Al kot mány bí ró ság ki mond ta: ön ma gá ban az a tény, hogy ma ga sabb szin tû jog sza bá lyok a la kás hoz ju tás he lyi ön kor mány za ti tá mo ga tá sát sza bá lyo zá si kö rük be von ták, nem aka dá lya an nak, hogy ugyan eb ben a tárgy kör ben he lyi ön kor mány zat ren de le tet ad jon ki. A ha tá ro zat alap já ul szol gá ló ügy vizs gá la ta so rán fény de rült to -váb bá a meg tá ma dott ön kor mány za ti ren de let ki adá sá ra fel ha tal ma zást adó, a la kás cé lú ál la mi tá mo ga tá sok ról szóló 12/2001. (I. 31.) Kor m. ren de let 1. § (2) be kez dés h) pont já nak és 23. §-ának alkot mány elle nességére. Az Al kot mány bí ró ság meg erõ sí tet te, hogy kor mány ren de let nem ad hat fel ha tal ma zást ön kor mány za ti ren de let al ko tá sá ra és nem avat koz hat be le a he lyi köz ügyek be. Az Al kot -mány bí ró ság – ko ráb bi ha tá ro za ta it is figye lembe vé ve – rá mu ta tott ar ra, hogy a fel ha tal ma zó ren del ke zés meg sem -mi sí té se nem tet te alkot mány elle nessé a he lyi ren de le tet,