A Büntetés-végrehajtási Szervezet szinte teljes története során saját belső képzési rend-szert működtetett. Az 1950-es és 1960-as években a képzés a rendőr tiszthelyettes kép-zésbe integrálódott, majd az 1970-es évektől onnan ismét kivált, kezdetben Tökölön, ké-sőbb Vácon történt a tiszthelyettesek kiképzése [132]. A mai intézmény jogelődje a
Bün-tetés-végrehajtási Szervezet Oktatási Központja (BVOK) 1996-ban alakult meg Buda-pesten. A BVOK-t – egy jogszabály változás miatt156 [133 §10(4)] – egyesítették a Bün-tetés-végrehajtási Szervezet Továbbképzési és Rehabilitációs Központjával, így jött létre 2015. július 1-én a Büntetés-végrehajtási Szervezet Oktatási, Továbbképzési és Rehabi-litációs Központja (BVOTRK). Ettől az időponttól kezdve a BVOTRK végzi a büntetés-végrehajtási szervek személyi állománya alap- és középfokú szakmai oktatását, tovább-képzését és szakmai vizsgáztatását.
Az Országos Szakképzési Tanács 1997. év végén fogadta el a büntetés-végrehajtási szak-képesítések bevezetésére és Országos Képzési Jegyzékbe (OKJ) történő felvételére vo-natkozó igazságügy-miniszteri előterjesztést. Jogszabályi változások miatt 2006-ban megtörtént a szakképzési rendszer felülvizsgálata, és újra tervezése, melynek eredménye-ként 2008-tól moduláris szerkezetűvé alakult a büntetés-végrehajtási szakmák képzési struktúrája. 2010-ben az újjáalakult Belügyminisztérium kezdeményezése alapján a Kor-mány korKor-mányhatározat elfogadásával új feladatként határozta meg a rendvédelmi szer-vek egységes képzési rendszerének új koncepciójára, egységes rendvédelmi szakképzési rendszerre történő átállását. [124]
A BVOK 2011-ben kidolgozta a Belügyminisztérium irányítása alá tartozó fegyveres rendvédelmi szervekkel közös képzési rendszerét. A szakképzés kialakítása során elsőd-leges cél az volt, hogy olyan elméleti és gyakorlati ismereteket adjon át a tanulóknak, illetve olyan jártasságokat, készségeket, és képességeket fejlesszen ki bennük, amelyek birtokában alkalmassá válnak a meghatározott beosztásokkal járó feladatok ellátására.
Az új szakképzési rendszer kidolgozását és elfogadását követően az újonnan létrehozott büntetés-végrehajtási szakmák megjelentek az Országos Képzési Jegyzékben.
A képzés korszerűsítése során a szakmai egyeztetéseknek megfelelően a büntetés-végre-hajtási szervezetnél - és a katasztrófavédelemnél - maradt az iskolarendszeren kívüli kép-zési forma, míg a rendőrségnél az iskolarendszerben történő képzés. Eltérés az is, hogy a Büntetés-végrehajtási Szervezetnél a képzésre jelentkezők a képzést megelőzően hivatá-sos állományba kerülnek, így munkabérben részesülnek, míg a rendőr tiszthelyettes kép-zésben résztvevők a képzés ideje alatt – a munkabérnél jelentősen alacsonyabb összegű – ösztöndíjban részesülnek.
156 Az Áht. alapján a költségvetési szerv gazdasági szervezettel akkor rendelkezhet, ha éves átlagos statisz-tikai állományi létszáma a 100 főt eléri és azt az irányító szerv nem zárja ki.)
A képzési idő hossza, a képzés struktúrája úgy került meghatározásra a büntetés-végre-hajtás részére, hogy a modulok egymásra épülve rész-szakképesítést is tartalmazva jelen-jenek meg. Az így kialakított és napjainkban is működő moduláris rendszerben az első közös - 10352-12 azonosító számú - Rendvédelmi alapfeladatok modult követően a bün-tetés-végrehajtási őr, majd a bünbün-tetés-végrehajtási segédfelügyelő rész-szakképesítést adó modulok következnek, ezt követi a büntetés-végrehajtási felügyelő modul, melynek eredményes teljesítését követően komplex szakmai vizsgán szakképesítést kap a képzés-ben résztvevő.
A négy modul oktatásának időtartama 27 hét, amely összesen 870 tanórát jelent, ebből 522 tanóra elméleti, 348 óra pedig gyakorlati jellegű. A tanintézeti órák száma 690, a büntetés-végrehajtási szervnél töltött gyakorlati idő pedig 180 tanóra [134 p. 7.]. Infor-matikai oktatásra csak az első – Rendvédelmi alapfeladatok – modulban kerül sor az In-formatikai, híradástechnikai alapismeretek tantárgy keretében 16 tanóra időtartamban [134 p. 10.]. Az Informatikai, híradástechnikai alapismeretek tantárgy esetében a 16 tan-órából 7 tanóra elméleti, 9 tanóra pedig gyakorlati képzés (14. ábra).
14. ábra
A büntetés-végrehajtási felügyelő szakképzés moduljai, óraszámai
Az intézmény rendelkezik az oktatáshoz szükséges informatikai szaktanteremmel [134 p. 20.]. A tantárgy oktatási tematikáját a képzési program határozza meg [134 p. 125.].
Az oktatás az oktató által készített jegyzet alapján történik [135]. A jegyzet logikusan felépített, jó tematikájú, a tanórák számával arányos - feldolgozható – mennyiségű tan-anyagot tartalmaz. A tananyag tartalma vázlatosan:
- Bv. Informatikai Biztonsági Szabályzata
- Informatikai alapismeretek (számítógép kezelés, internet, szövegszerkesztés, táblázatkezelés, prezentáció készítés, stb.)
- Informatikai biztonság (általános ismeretek, vírusok, bv. informatikai rendsze-rére vonatkozó ismeretek)
- Bv. informatikai rendszere (szoftver, hardver, hálózati infrastruktúra), Intranet - Operációs rendszerek, kereskedelmi és szabad szoftverek
- Büntetés-végrehajtásnál alkalmazott szoftverek - Egységes Digitális Rádiórendszer
A tananyag elemzéséből megállapítható, hogy elsősorban számítástechnikai jellegű, de a híradás területét is érinti az EDR rendszer oktatásával. Az informatikai oktatást végző munkatárs egyben az intézmény rendszergazdai feladatait is ellátja,
Informatikai eszközön történő munkavégzéshez kapcsolódó oktatások a későbbi modu-lokban is megvalósulnak. A reintegrációs ismeretek keretében a fogvatartotti nyilvántar-tást támogató számítógépes program elméleti és gyakorlati oktatása történik. A Biztonság tantárgy keretén belül pedig a büntetés-végrehajtási intézetekben alkalmazott biztonság-technikai rendszereket, eszközöket ismerik meg a hallgatók.
A tananyag tartalmát vizsgálva – a rendőrségnél történő képzéshez hasonlóan – itt is meg-jelennek azok az ismeretek, amelyeket a hallgatók korábban már megszereztek – vagy megszerezhettek - a közoktatás keretében.
A képzéshez kapcsolódóan kompetencia mérésre nem kerül sor. A büntetés-végrehajtási felügyelő képzésre ráépülő szakképesítést adó további képzéseken (büntetés-végrehajtási főfelügyelő, bv. egészségügyi főfelügyelő, bv. gazdálkodási főfelügyelő, bv. igazgatási főfelügyelő [134 p. 3.]) történik bemeneti kompetencia mérés, de annak tartalma általános ismeretekre és a megelőző képzés során megszerzett büntetés-végrehajtás specifikus is-meretekre fókuszál, az informatikai képzettséget nem érinti.