• Nem Talált Eredményt

Ismeretekre, felhasználói szokásokra vonatkozó információk

5.2 Kérdőíves felmérés

5.2.3 Ismeretekre, felhasználói szokásokra vonatkozó információk

Az informatikai képzettséget az emberek fokozatosan bővíthetik, amennyiben munkahe-lyükön rendszeresen számítógépen dolgoznak. Fontos körülmény, hogy az idő előre-haladtával a rendszerkörnyezetek, célszoftverek is folyamatosan változnak, ami minden esetben maga után vonja az újra tanulás szükségességét, ezzel az ismeretek bővítését. A

172 European Computer Driving Licence - Európai Számítógép-használói Jogosítvány

173 Aki informatika tantárgyból érettségi vizsgát tesz, és az érettségi eredménye jeles (5), annak – kérésére – ECDL bizonyítványt állítanak ki.

korábbi munkahellyel és az ottani számítógéphasználattal kapcsolatos válaszok alapján készült diagrammok a 18. ábrán tekinthetők meg.

18. ábra

Korábbi munkahelyek és a számítógép használat viszonya

A kérdőívek eredményei alapján, akiknek már volt munkahelyük, azok többnyire hasz-náltak számítógépet az adott munkakörben. A rendőr hallgatók közül több, mint 62%-nak volt már munkahelye, és 42,6% használt számítógépet a munkahelyén. Közülük 16,4%

gyakran dolgozott számítógépen. A rendőr hallgatók a legtöbb esetben közvetlenül érett-ségi után kerülnek a rendészeti szakgimnáziumba, ezért a válaszadók többsége a diák-munkát és a rendészeti szakgimnáziumban – a felmérést megelőzően – a rendőri szervek-nél töltött gyakorlatot is munkahelynek tekintette174. A tűzoltó hallgatók közül 88,8%-nak volt már munkahelye, és 55,2% használt számítógépet korábbi munkahelyén, közü-lük 27,6% rendszeresen. A bv.-s hallgatók közül 95,9%-nak volt már munkahelye és 80,6% dolgozott számítógépen, közülük 57,1% - saját megítélése szerint - gyakran.

A kérdésre kapott válaszok összhangban vannak az életkori sajátosságokkal, hiszen a rendőr hallgatók közül volt a legkevesebb, akiknek már volt munkahelye, és a bv.-s hall-gatók közül a legtöbb. Fontos, hogy a bv.-s hallhall-gatók között volt a legmagasabb az aránya azoknak, akik a közoktatásban nem tanultak informatikát, viszont a korábbi munkahelyen nekik volt a legtöbb lehetőségük ismereteket szerezni, azokat bővíteni.

A felmérés egyik kérdésében az internet használattal kapcsolatos szokásokat vizsgáltam, a kérdés így hangzott: „Milyen gyakorisággal használja az internetet az alábbi tevékeny-ségekre?”. Az alábbi tevékenységeket vizsgáltam: elektronikus levelezés, napi hírek, in-formációk olvasása, közösségi oldalak, egyéb közösségek és tematikus fórumok, tanulás és ismeretszerzés, nyelvtanulás és idegen nyelvű oldalak olvasása, játék, egyéb szórako-zás (film, sport, stb.), internetes vásárlás, menetjegy vásárlás és szállásfoglalás, pénz-ügyek bonyolítása (átutalás, stb.), közüzemi szolgáltatásokkal kapcsolatos ügyintézés,

174 Ez a kérdőív szempontjából helyes, hiszen valóban munkahelyen munkát végeztek, a munkavégzés idő-tartama pedig nem képezte a vizsgálat részét.

elektronikus ügyintézés (kormányhivatal, NAV, önkormányzat, stb.). A lehetséges vála-szok (1-5 skálán) az alábbiak voltak: soha, egyszer-kétszer kipróbáltam, néha, gyakran, nagyon gyakran. A felmérés eredményéről készített kivonatot a 19. sz. melléklet tartal-mazza.

A többség használja az internetet elektronikus levelezésre és napi hírek, információk ol-vasására mindhárom szervezetnél. A közösségi oldalak használata mutatja a legkiemel-kedőbb használati arányt, ebből az is megállapítható, hogy ez nincs szoros összefüggés-ben az életkorral. Interneten valamennyivel töbösszefüggés-ben vásárolnak, mint amennyien nem, itt sincs eltérés az életkortól függően. A szállásfoglalás, menetjegy vásárlás, pénzügyek és közüzemi szolgáltatások interneten történő intézése sokkal gyakoribb a magasabb átlag-életkorral rendelkező bv.-s hallgatóknál. Az eredmény a magasabb átlagéletkorból követ-kező önálló háztartással rendelkezésre vezethető vissza, hiszen a rendőr hallgatók döntő többsége, és a tűzoltó hallgatók jelentős része is a szülőkkel él együtt, önálló háztartással nem rendelkezik, így nem, vagy csak ritkán intéz ezzel kapcsolatos ügyeket. A GfK Hun-gária Piackutató Intézet 2018-ban készített kutatása azt állapította meg, hogy 10-ből 4 ember havonta vásárol az interneten [155], amennyiben saját kutatásomban a „gyakran”

és „nagyon gyakran” választ adók számát összeadjuk, akkor hasonló eredményt kapunk.

Felmértem, hogy az egyes részterületeken a hallgatók milyen ismeretekkel rendelkeznek, hogy ítélik meg saját képességeiket, egyben célom volt az is, hogy mely területeken hiá-nyosak az ismereteik. Az alábbi kérdés szerepelt a kérdőíven: „Saját megítélése szerint milyen képességgel rendelkezik az alábbi tevékenységekben?”. Az egyes területeket érin-tőn az alábbi válaszok voltak lehetségesek (1-5 skálán): nem rendelkezem ismerettel, kezdő ismerettel rendelkezem, közepes ismeretekkel rendelkezem, jó szintű ismeretekkel rendelkezem, kiváló ismeretekkel rendelkezem. A válaszok összesített eredménye a 20.

sz. mellékletben található.

A hallgatók döntő többsége legalább közepes, de inkább jó és kiváló ismeretekkel ren-delkezik a közoktatásban már tanult témakörökben, így a szövegszerkesztés, a táblázat-kezelés, a prezentációkészítés területén. A grafikai programok kezelése terén inkább gyengébbre becsülik képességeiket, ennek oka, hogy a közoktatásban csak a legegysze-rűbb grafikai alkalmazások szerepelnek a tananyagban. Az operációs rendszerek ismerete témakörben vegyes a képességek megítélése, míg az otthoni kisebb hálózatok konfigurá-lásában a többség inkább jobb képességekkel rendelkezik. Az informatikai biztonság és főleg a nagyvállalati rendszerek ismerete terén kevés ismerettel rendelkeznek a hallgatók.

Ez várható eredmény, hiszen nagyvállalati rendszerrel a közoktatás során kevesen talál-koztak. Akik korábban már dolgoztak azok is ritkán kerültek nagyvállalati rendszerek ismeretének birtokába, mert vagy kisvállalatnál dolgoztak, vagy csak egy vagy néhány célalkalmazást használtak.

Megvizsgáltam, hogy néhány informatikai programnak, rendszernek milyen az ismert-sége. Az eredmények a 21. sz. mellékletben szerepelnek. A kérdésre adott válaszok ered-ményei hasonlóságot mutatnak az előző kérdéssel. A hallgatók kiemelkedően jól ismerik azokat a termékeket, amelyekkel a közoktatás során már találkozhattak175. Meglepő mó-don a Prezi rendszernek alacsony az ismertsége, ennek oka, hogy a hazai közoktatásba még nem, - vagy csak egy-egy helyen - került be, viszont ismert lehet a médiából, hiszen magyar fejlesztők világszerte egyre ismertebb terméke. A kifejezetten nagyvállalatoknál használt termékeknek, rendszereknek alacsony az ismertsége, hiszen a közoktatásban nem szerepelnek.

A kérdőív utolsó kérdésében a rendvédelmi tiszthelyettesképzés informatika oktatására és a vállalati informatikára vonatkozó kérdéseket tettem fel. A válaszok alapján a többség egyetért azzal, hogy ma már szinte minden munkához szükségesek informatikai ismere-tek. Vegyesek a válaszok arra vonatkozóan, hogy a tiszthelyettes képzésben elegendő az informatika oktatására fordított óraszám, de enyhe többséggel inkább az elegendő van túlsúlyban. Ugyanakkor – a következő részkérdésben - a többség inkább egyetértett azzal, hogy magasabb óraszámra lenne szükség. A döntő többség inkább egyetértett azzal, hogy a munkához kapcsolódó informatikai ismeretek (pl. kormányzati hálózat, stb.) oktatása szükséges. Azzal kapcsolatosan, hogy nem szükséges a szövegszerkesztés, táblázatkeze-lés, mert már korábban tanulták, nagyon vegyes válaszok születtek. A tűzoltók - kis több-séggel - úgy ítélik meg, hogy ezek szükségesek, a rendőrök – nagy többtöbb-séggel – azt tá-mogatták, hogy inkább nem szükségesek, a bv.-s hallgatók közül szinte ugyanannyian választották a szükségességet, mint ellenkezőjét. A döntő többség – mindhárom szerve-zetnél - egyetért azzal, hogy a szakmai tárgyaknak is része kell, hogy legyen az informa-tikai oktatás. Abban is döntő többség egyetért, hogy egy nagyvállalati rendszerben szi-gorú informatikai biztonsági szabályokat kell alkalmazni, amelyhez jogosultságok és bi-zonyos korlátozások társulnak. Magas arányú az egyetértés abban is, hogy az informatikai

175 A „Sprint Office” egy nem létező termék. Szerepeltetésének az volt a célja, hogy megmutassa, hogy a kitöltők nem rutinból töltik ki a kérdőívet. A többség helyesen „nem ismerte” a terméket, akik ismerték, ott vélhetően az „Office” szó magas ismertsége okán jelölték meg a választ.

szakterületnek az infrastruktúrát kell biztosítania, a felhasználónak pedig ismernie kell az alkalmazásokat.