14. Normarendszer
14.7. BÉT Ajánlások
A Budapesti Értéktőzsde Felelős Vállalatirányítási Ajánlásai420,421 Mitől lesz jogi ereje?
A Budapesti Értéktőzsde Zrt. Felelős Társaságirányítási Bizottságának ajánlásai működési iránytűként szolgálnak a magyar tőzsdén jegyzett magyarországi székhellyel rendelkező nyilvánosan működő gazdasági társaságok számára. Már az elnevezés is beszédes, hiszen az ajánlási jelölés, illetve az iránytűi szerep egyértelművé teszi, hogy az abban foglaltak betartása nem kötelező a társaságok számára. Ez pedig azt jelenti, hogy azok nem kikényszeríthetők, valamint nem szankcionálhatók. Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy a BÉT ajánlása jelentősen szűkíti a címzett alanyi kört is, hiszen azok kizárólag a tőzsdén jegyzett társaságokra korlátozódnak. Az ajánlás indokolása szerint ez abból adódik, hogy kizárólag az nyrt. formában működő társaságnak van lehetősége felügyelőbizottság nélkül működő, board [igazgatóság, igazgatótanács] típusú irányítási rendszer kialakítására. A BÉT ajánlás a 2018. augusztus 1-jén lépett hatályba. Az ajánlás tartalma azt a célt szolgálja, hogy a jogszabályban meghatározott kötelezettségek [pl.
közgyűlés összehívása stb.] ne pusztán formális aktusok legyenek, hanem érdemi munkára adjanak lehetőséget. Az ajánlás a „legjobb működés” lehetőségét kívánja bemutatni a hazai és uniós jogszabályok keretei között. Ha tehát ennek megfelelően építjük fel saját nyilvánosan működő részvénytársaságunkat, biztosak lehetünk benne, hogy megfelelünk a jelenlegi jogi kereteknek. Az azonban már gazdaságtudományi kérdés, hogy vajon a rendszer a gazdaságos működésre is biztosíték-e. Ha például n darabszámú részvényesnek
420 Hatálybalépés dátuma: 2018.08.01.
421 Link: https://www.bet.hu/Kibocsatok/Ajanlasok-kibocsatoknak/Felelos-tarsasagiranyitasi-ajanlasok | Letöltve: 2018.09.27.
164
szeretnénk közgyűlést tartani egy nem virtuális helyszínen, annak mindenképp lesz költségvonzata. Ha lehetősége van a részvényesnek megjelenni és a vállalkozás működésével kapcsolatban véleményt formálni és azt kifejezésre juttatni, akkor arra valamiféle válasz is elvárt a vezetéstől. Amennyiben ezt szükségszerűen formalizáljuk, és előre meghatározott rend szerint teljesítjük, az feltételezhetően óriási erőforrásokat fog felemészteni, másrészt eltereli a vezetés figyelmét a napi munkavégzésről. Ha feltételhez kötjük a véleményformálást, akkor a részvényesek közötti feszültséget keltünk, ami szintén destruktív. És így tovább. A bismarcki aprólékosság pedig rugalmatlanná tesz bármilyen rendszert, ahogy azt a német alkotmányfejlődés ezen állomásán láthatjuk. Tekintettel arra, hogy ajánlásokról beszélünk, társaságunk válogathat a bennük foglaltakból, saját hasznossági belátása alapján dönthet a különböző eszközök bevezetéséről. Miért jó ez társaságnak? Talán azért, mert az ajánlásban foglaltak előzményeként széles körben mérték fel a jogi és piaci környezet ütközéséből adódó kockázatokat és választ adnak ezek feloldására, tehát megvalósítható egy úgymond „személyre szabás” általuk. Miért nem kötelező akkor az ajánlás, vagyis miért nem jelenik meg jogszabályi formában?
Álláspontom az, hogy nagyon kényes a határ a vállalkozás szabadságának állami garantálása és az abba való beavatkozás [pl. betétes-védelem] között. Ha ezek az ajánlások kötelező érvényűek lennének, minden bizonnyal a vállalkozás szabadságának korlátozását jelentenék, hiszen szűkítenék a működés kereteit, azokban az esetekben is, amikor nem lenne indokolt. A tágabb játéktér viszont nagyobb lehetőséget biztosít a környezeti adaptációra. Itt nem kell feltétlenül jogi környezetre gondolnunk. Maradjunk a közgyűlés összehívásának ajánlásban foglalt praktikus rendelkezéseinél, és nézzük meg, vajon teljesen elképzelhetetlen-e egy videokonferencia-típusú közgyűlés megtartása, amelybe az összes részvényes, valós időben, online bekapcsolódhat? Természetesen nem, sőt, ami azt illeti, minimális ráfordítással megvalósítható. Ezzel azt szeretném kifejezni, hogy minél részletesebb feltételrendszerbe szorítjuk a vállalkozások működését, annál nagyobb versenyhátrányt okozunk nekik a gazdasági térben, ez pedig nem lehet szentesített eszköz a befektetők védelmére, csak csökkentenénk vállalkozási sikereik esélyét. Indokolt elvárás a joggal szemben, hogy jelenlegi statikus állapotából kimozdulva, dinamikusan reagáló tényezővé váljon. A felelős társaságkormányzási környezet fejlesztése mindenképp ebbe az irányba hat, akkor is, ha a rendszer még nem hézagmentes. Több megjegyzésem esetében érezhető valamennyi szkepticizmus a tekintetben, hogy a jelenleg hatályos jogszabályok és BÉT ajánlások mentén biztosított-e a felelős társaságkormányzás hazánkban. Meglátásom szerint még mindig léteznek olyan ki nem védett technológiák, amelyek következtében el
165
sem jutunk a vezetői felelősség kérdéséig. Lásd: Quaestor, BudaCash, Kézizálog. A corporate governance diszfunkciója több, szimultán, egymástól függetlenül ható tényező eredménye. Ilyen alapvető rendszerhiba önmagában az EU működési logikája, melynek következtében a részrendszerek hibái szinergikussá válnak. Annak bizonyítására, hogy az MNB felügyelet „hátra kötött kézzel” küzd az üzleti rossz hiszem ellen, esettanulmányt készítettem egy 2013-ban végrehajtott és megbukott kötvényprogramról [Kézizálog Zrt.]422. Tekintettel arra, hogy az ügy jelenleg perelőkészítő szakaszban van, az ügy dokumentumai jelentős részben nem hozzáférhetők, és a vizsgálódást nem hivatalos ellenőrzés keretében, hanem magánszemélyként végeztem, így a megállapítások, felvetések nem tekinthetők sem teljesnek, sem pontosnak. Alkalmasak viszont arra, hogy rendszerhibákat azonosítsunk és modellezzünk. Ezek közt rámutattam a felvigyázás intézményének jogharmonizációs hiányosságai által okozott diszfunkciókra.
A felelős társaságirányítási jelentés első részében a társaságok a társaságkormányzási gyakorlatukat mutatják be, a második részben pedig az egyes ajánlásoknak való megfelelésről vagy eltérésről nyilatkoznak. A BÉT felelős társaságkormányzási javaslatai esetében a comply or explain elv nem érvényesül, azaz a társaságoknak nem kell indokolniuk, ha azokkal ellentétes gyakorlatot alakítanak ki.
422 4. sz. melléklet
166