17. Az ellenőrzés és a társaságkormányzás kapcsolata
18.2. Kutatás: Nemzeti jogesetek
18.2.3. Az MNB felügyeleti döntései
A 2014-2016 közötti időszakban, a vizsgált kilenc db eset arra mutat rá, hogy a vállalatirányítás területét vizsgálva az MNB, mint felügyelet is hozott kötelezést előíró határozatokat.471 Ezek közül öt esetben bírság kiszabására is sor került [összesen: 34,7 + 16 + 49 + 20 + 10 + 5,125 = 134,825 M Ft]. Kérdésként merül fel, hogy a bírság kiszabása ezekben az esetekben szükséges és elégséges eszköznek bizonyul(t)-e. Illetve láthatjuk, hogy a határozatok mindössze kettő és négy oldal közötti terjedelemben határozzák meg a kötelezettségszegéseket, illetve azok kijavítására szolgáló felügyeleti kötelezéseket.
Érdekes, hogy a határozatok mindegyikében a számviteli kockázatokra vonatkozó
470 A Pénzügyi Felügyelet, korábban PSZÁF, jelenleg Magyar Nemzeti Bank [MNB] döntései. A döntések rendkívül változatosak; a vállalatirányítás címén a határozatok eltérő kötelezettségeket állapítanak meg;
olyan témák, mint például az egyes számviteli kérdések, a vállalatirányítástól elkülönítve kerülnek kifejtésre.
471 Az MNB határozat nem rendelet, álláspontom szerint nem jogforrás, hanem egyedi döntés, ami mögött tehát hard law jogforrásnak kellene lennie. Más: a gyakorlat szerint, ha egy ügyben döntött, a következőkben, hasonló tényalapon hasonló tartalmú döntés várható. Ez azonban nem analógia, hanem következetesség.
194
előírások a vállalatirányításra vonatkozó előírásokon kívül helyezkednek el. Vagyis olyan, mint ha a számviteli megfelelőség nem lenne a vállalatirányítás része, ami a nemzetközi standardoknak ellentmond. A határozatok gyűjtésére az MNB határozat kereső oldalán történt, a „vállalatirányítás” szóra keresve. Az oldal 26 találatot mutatott vegyesen MNB és PSZÁF határozatok körében.
A Magyar Nemzeti Bank H-JÉ-I-B-119/2016.számú határozata a Sajóvölgye Takarékszövetkezettel szemben felügyeleti intézkedések alkalmazásáról és bírság kiszabásáról.472 Az MNB adatgyűjtésemkor legfrissebb nyilvánosságra hozott határozata.
Az adatgyűjtést 2016. II. negyedévével lezártam. A javadalmazás politika és a kockázat kezelése, mérése, kezelése nyomon követésére és jelentésére vonatkozóan ír elő kötelezettséget a vállalatirányítás keretében. A kötelezettségek be nem tartása miatt 5.125.000,- Ft bírság kiszabására került sor. A vállalatirányításra vonatkozó intelmek külön rendelkező pontba kerültek:
„IV. A vállalatirányítás körében a takarékszövetkezet
1. a jogszabálynak megfelelően módosítsa Javadalmazási Politikáját,
2. alakítson ki és alkalmazzon hatékony eljárásokat a felmerülő kockázatok azonosítására, mérésére, kezelésére, nyomon követésére és jelentésére vonatkozóan.”
A felügyelet a döntés utolsó bekezdésében a határozati rendelkezések betartásának kötelezettségére hívja fel a takarékszövetkezet figyelmét, azonban a határozat alapjául szolgáló jogszabályokat vagy felügyeleti előírásokat nem hivatkozik be:
„Az MNB felhívja a Takarékszövetkezet figyelmét, hogy amennyiben jelen határozati kötelezéseknek nem, vagy nem teljeskörűen, illetve késedelmesen tesz eleget, az MNB-nek jogszabályban biztosított intézkedések alkalmazására van lehetősége, ideértve további bírság kiszabását is.”
Mindenképp hibának tartom, a túlzottan rövidre fogalmazott határozatok alkalmazását, hiszen a pontos elvárások hátteréről való tájékoztatás magában az elvárt magatartások tanúsítását is megkönnyítheti, nemkülönben alapelvárás, hogy „ha ítéletet mondanak felettünk”, az jogszabály alapján történjen.
472 Döntés dátuma: 2016.06.24. | Letöltve 2016.08.28.
195
A Magyar Nemzeti Bank H-JÉ-I-B-96/2016. számú határozata az MKB Bank Zártkörűen Működő Részvénytársasággal szemben felügyeleti intézkedések alkalmazásáról és bírság kiszabásáról.473
„I. Kötelezem a Bankot, hogy pénzügyi szolgáltatási tevékenysége során az alábbi felügyeleti intézkedéseknek tegyen eleget az egyes pontokban/alpontokban foglalt határidőre, valamint azt követően rendszeresen, illetőleg folyamatosan:
5. A vállalatirányítás területén a normál banki működés kialakítása érdekében 2016. július 31-ig állítsa fel és működtesse a határozat indokolásában megjelölt bizottságokat.”
A vállalatirányítás területén határidő tűzésével határozza meg, hogy a banknak milyen bizottságokat kell létrehoznia a normál banki működés érdekében (Határozat 5. pont). A határozat kötelező része három pontban foglalja össze a bírság kiszabásának összegszerűségeit. Az a) pontba tartozik az 5. pont szerinti kötelezettségszegés is, amely értelmében 31.200.000,- Ft bírságot szabott ki az MNB, összességében pedig 34.700.000,- Ft megfizetésére kötelezte az MKB Bankot a hatóság. Kérdés: A bírság kiszabása megfelelő garancia a megfelelő működés előmozdítására? A bírságból befolyt összegeket mire fordítja az MNB (saját működés, esetleg egy része az államháztartásba kerül)? Ezen felül mit jelent konkrétan az, hogy „amennyiben jelen határozati kötelezéseknek nem, vagy nem teljes körűen, illetve késedelmesen tesz eleget, az MNB-nek jogszabályban biztosított intézkedések alkalmazására van lehetősége, ideértve további bírság kiszabását is”?
A Magyar Nemzeti Bank H-JÉ-I-B-102/2016. számú határozata a „Szatmár-Beregi”
Takarékszövetkezettel szemben felügyeleti intézkedések alkalmazásáról és bírság kiszabásáról.474 A vállalatirányítás területén három kötelezettséget határoz meg a Takarékszövetkezetnek: tagnyilvántartás kiegészítése, összeférhetetlenségi helyzetek azonosítása és kezelése, valamint javadalmazásra vonatkozó szabályok fokozott betartása.
Vagyis ebben a határozatban ez a három terület a vállalatirányítás részeként került meghatározásra.
„IV. A vállalatirányítás körében kötelezem a Takarékszövetkezetet, hogy legkésőbb 2016.
szeptember 30. napjáig, azt követően folyamatosan valósítsa meg az alábbiakat:
473 Döntés dátuma: 2016.05.26. | Letöltve: 2016.06.19.
474 Döntés dátuma: 2016.04.22. | Letöltve: 2016.06.19.
196
1. Tagnyilvántartását egészítse ki a hiányzó adatokkal és azt a jövőben jogszabályi rendelkezéseknek és a belső szabályoknak megfelelően, naprakészen vezesse és kontrollálja.
2. Az összeférhetetlenségi helyzetek azonosítása és kezelése érdekében teremtse meg a szabályozás és a gyakorlat összhangját, biztosítsa a compliance tevékenység teljes körű ellátását, amelynek keretében készítsen és azt követően folyamatosan vezessen összeférhetetlenségi nyilvántartást.
3. Tartsa be a javadalmazásra vonatkozó jogszabályi előírásokat és teljesítmény javadalmazást kizárólag a jogszabályoknak megfelelő kiírás és értékelés alapján alkalmazzon.”
A kötelezést előíró rész szerint 16.000.000,- Ft összegű bírság megfizetésére kötelezi a hatóság a Takarékszövetkezetet a „jelentős működési kockázatot eredményező jogsértések”
miatt. Érdekes, hogy a vállalatirányítástól külön, a II. pontban került meghatározásra a számviteli kötelezettségeknek való teljes körű megfelelést előíró kötelezettség. Vagyis, ha a határozat szerkesztettségét nézzük, akkor ebben az esetben azzal találkozunk, hogy a számviteli normáknak való megfelelés a vállalatirányítási követelményeken kívül helyezkednek el. Feltehetjük a kérdést, hogy valóban helyes-e ez az értelmezés?
A Magyar Nemzeti Bank H-JÉ-I-B-232/2015. számú határozata a Banif Plus Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság átfogó vizsgálatának felügyeleti intézkedések alkalmazásával és bírság kiszabásával történő lezárása tárgyában.475
A többi vizsgált döntéshez viszonyítva meglehetősen részletesre sikerült határozat I. 1.
pontja előírja a vállalatirányítás megerősítésének kötelezettségét, melynek területeit is meghatározza, ezek: prudens működés kialakítása, kockázatok kezelésére vonatkozó belső szabályzatok kialakítása, valamint összeférhetetlenség megelőzésére vonatkozó belső szabályzatok kialakítása.
„1. erősítse meg a vállalatirányítási és a kockázatkezelési rendszerére, valamint a belső tőkemegfelelés értékelési folyamatára vonatkozó szabályzatait, eljárásait, stratégiáit és módszereit, amelynek keretében
a) alakítson ki a prudens vállalatirányítás eszközrendszerét képező, a magyar üzleti környezet sajátosságaihoz igazodó, középtávú üzleti és kockázati stratégiát,
475 Döntés dátuma: 2016.01.11. | Letöltve: 2016.06.19.
197
b) dolgozzon ki a kockázatok kezelésére vonatkozó belső szabályzatokat és stratégiákat, továbbá a határozat indokolásában foglaltak figyelembe vételével gondoskodjon a jogszabályi előírásoknak megfelelő önálló kockázatkezelési, valamint hitelezéssel összefüggő irányítási, szabályozási rendszer kialakításáról,
c) 2016. március 31. napjáig készítsen a szervezetére és a szervezeten belüli feladatok elkülönítésére, az összeférhetetlenség megelőzésére vonatkozó belső szabályzatokat és stratégiákat, valamint a jogszabályoknak megfelelő nyilvánosságra hozatali szabályzatot, és gondoskodjon az összeférhetetlenségre vonatkozó nyilvántartásról és a nyilvánosságra hozatali kötelezettség teljesítéséről,
továbbá a fentieknek megfelelően kidolgozott szabályzatokat és stratégiákat az arra jogosult testület hagyja jóvá és rendszeresen vizsgálja felül;”
Az anyavállalat függősége miatti átláthatatlan működés eredményeként 49.000.000,- Ft felügyeleti bírság megfizetésére kötelezte a Bankot az MNB. A négy oldalas határozat is sűrít, összekapcsolja a vállalatirányítást a kockázatkezeléssel, a tőkemegfeleléssel és az középtávú üzleti és kockázati stratégia elkészítéssel. Érdemes lenne a Banif anyavállalati hátterét elemezni.
A Magyar Nemzeti Bank H-JÉ-I-B-155/2015. számú határozata a Commerzbank Zártkörűen Működő Részvénytársaságnál folyamatban lévő átfogó vizsgálat felügyeleti intézkedésekkel és bírság szankcióval történő lezárásáról.476
„II. Kötelezem a Bankot, hogy legkésőbb 2015. december 31. napjáig, és azt követően folyamatosan teljesítse az alábbiakat:
3. a vállalatirányítás kapcsán:
a) biztosítsa, hogy a belső ellenőr feladatköre kizárólag a jogszabályban előírt feladatokra korlátozódjon az összeférhetetlenségi helyzetek elkerülése érdekében;
b) a belső ellenőr a vonatkozó jogszabályban és belső szabályzatában rögzített kockázat alapú tervezés alapján folytassa le vizsgálatait;
c) a belső ellenőrzés a jogszabály által megkövetelt gyakorisággal vizsgálja meg a kiszervezett tevékenységek szerződésben foglaltaknak megfelelő végzését;
476 Döntés dátuma: 2015.10.06. | Letöltve: 2016.06.19.
198
d) belső ellenőrzési rendszerét az általa végzett tevékenységekben és az alkalmazott üzleti modellben rejlő kockázatok jellegével, nagyságrendjével, összetettségével arányosan alakítsa ki.
A vállalatirányítás kapcsán kifejezetten a belső ellenőrzés részére ír elő kötelezettségeket négy pontban. Eltérő pontban kezeli a határozat a számvitelre, a tőkeszámításra és a hitelezési kockázatra vonatkozó kötelezettségeket. Vagyis a határozat megint abba az irányba mutat, hogy a vállalatirányítás körébe tartozó kötelezettségek köre nem tisztázott, hiszen abban a szerkesztésben sem látnánk kivetni valót, ha a számvitelre vonatkozó kötelezettségek a vállalatirányításra vonatkozó kötelezettségek alatt kerültek volna kifejtésre. Tehát ismét feltehetjük a kérdést, mi is a vállalatirányítás, hiszen a következő pontokat attól külön kezeli: hitelezési kockázat, tőkeszámítás, számvitel, felügyeleti adatszolgáltatás. További kérdés, hogy vajon a bírság (20 000 000 Ft) milyen szerepet tölt be ebben a rendszerben. Betölti-e a bírság a prevenciós jellegét?
A Magyar Nemzeti Bank H-JÉ-I-9/2015. számú határozata a GRÁNIT Bank Zrt. átfogó vizsgálatának felügyeleti intézkedések alkalmazásával történő lezárásáról.477
A kiszervezett tevékenységek és a belső ellenőrzés területén ír elő vállalatirányítási kötelezettséget a határozat:
a) a kiszervezett tevékenységekkel és a javadalmazási politikával kapcsolatos belső ellenőrzési gyakorlatában biztosítsa a vonatkozó jogszabályi előírásoknak való maradéktalan megfelelést, amelynek keretében a belső ellenőrzés a kiszervezett tevékenység szerződésben foglaltaknak megfelelő végzését és a javadalmazási politika végrehajtását legalább évente vizsgálja meg,
b) a belső ellenőrzés hatékony működtetése érdekében mindenkor a jogszabályi követelményeknek megfelelően járjon el, melynek keretében gondoskodjon arról, hogy a Felügyelő Bizottság a jogszabályban rögzített, a Bank belső ellenőrzési szervezetének irányításával kapcsolatos feladatait a jogszabály által megkövetelt legalább féléves gyakorisággal lássa el;
A számviteli kérdések ismét külön pontban szerepelnek. Összesen négy pontban ír elő kötelezettséget a bank számára a felügyelet, bírság kiszabása nélkül.
477 Döntés dátuma: 2015.03.03. | Letöltve: 2016.06.19.
199
A Magyar Nemzeti Bank H-JÉ-I-B-536/2014. számú határozata a Porsche Bank Hungaria Zártkörűen Működő Rt.-nél folyamatban lévő átfogó vizsgálat felügyeleti intézkedésekkel és bírság szankcióval történő lezárásáról.478
A részvénykönyv, a nyilvánosságra hozatal és a felügyelőbizottság, valamint a belső ellenőrzés számára határoz meg vállalatirányítási kötelezettségeket a döntés.
„2. a vállalatirányítás kapcsán:
a) részvénykönyvét a jogszabályi előírásokkal összhangban vezesse;
b) tartsa be a nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseket;
c) gondoskodjon arról, hogy a felügyelőbizottság a jogszabályban rögzített, a Bank belső ellenőrzési szervezetének irányításával kapcsolatos feladatait ellássa;”
Összesen 10.000.000,- Ft bírság kiszabására került sor a kötelezettségek megsértése miatt.
A hitelezési kockázatra, a számvitelre és a banki könyvi kamatkockázatra való kötelezések külön pontban kerültek meghatározásra.
A Magyar Nemzeti Bank H-JÉ-I-234/2014. számú határozata a Tiszavasvári Takarékszövetkezet átfogó vizsgálatának felügyeleti intézkedések alkalmazásával történő lezárásáról.479
Felelősségi körök elhatárolása, az összeférhetetlenségi szabályok, valamint a belső ellenőrzés részére ír elő kötelezettséget a vállalatirányításra vonatkozóan. Olyan témakörök, mint a hitelezési kockázatkezelés és a számvitel ismét a vállalatirányítási témán kívül marad. Bírság kiszabására ebben az esetben nem került sor, illetve elmaradt az arra való utalás, hogy a határidő betartásának elmulasztása bírság kiszabását vonhatja maga után (kioktatás). Ebben a kérdésben a hatóság általánosan fogalmaz, vagyis, hogy nem megfelelőség esetén „további intézkedések” alkalmazására van lehetősége az MNB-nek.
A Magyar Nemzeti Bank H-JÉ-I-235/2014. számú határozata a Jászárokszállás és Vidéke Körzeti Takarékszövetkezet átfogó vizsgálatának felügyeleti intézkedések alkalmazásával történő lezárásáról.480
A javadalmazás és a döntések előkészítése és meghozatala körében ír elő vállalatirányítási kötelezettségeket. A számviteli kérdések ismét a vállalatirányításon kívül maradó kérdés,
478 Döntés dátuma: 2015.01.15. | Letöltve: 2016.06.19.
479 Döntés dátuma: 2014.05.05. | Letöltve: 2016.06.19.
480 Döntés dátuma: 2014.04.15. | Letöltve: 2016.06.19.
200
bírság kiszabására nem került sor. Olybá tűnik, hogy az MNB számára a vállalatirányítás pusztán etikai, formális kérdések halmaza.