Bornstein, Morris
3. Néhány vitakérdés
3.4. Az interdiszciplináris megközelítés kérdése
Mennyiben végezhető el a gazdasági rendszerek - fentebb vázolt - összehasonlító elemzése csakis azokkal az eszközökkel, amelyek a gazdaságkutató eszköztárában általában megtalálhatók? Vagy esetleg más tudományágak, nevezetesen a történelem, az antropológia, a szociológia és a pszichológia fogalmait és technikáit is alkalmaznunk kellene?
A gazdasági rendszerek összehasonlítása talán még a gazdaságtan más ágainál is jobban megköveteli a multidiszciplináris vagy - helyesebben - az interdiszciplináris megközelítést. A kutatási tárgy néhány vonatkozása mindennél jobban igényli az ilyen megközelítést. Például az ideológiák összehasonlítása sokkal inkább magával hozza más tudományágak alkalmazását, mint a növekedési ütemek összehasonlítása.
Ahogyan másutt, e területen is a kutató feladata, hogy alkalmazza az idevágó eszközök összességét. Bizonyos esetekben maga is elsajátíthatja és alkalmazhatja őket. Más esetekben a legkielégítőbb megoldás, ha biztosítjuk az együttműködést más területekről jövő kutatókkal, akiknek megvan a szükséges tudományos jártasságuk. Jó példát ad erre a közgazdászok és politológusok együttes munkája az állami erőforrás-allokációval kapcsolatos döntések vizsgálata terén, a közgazdászok és pszichológusok együttműködése a vállalati irányítás kérdéseiben, valamint a közgazdászok és szociológusok (vagy antropológusok) közös erőfeszítései a gazdasági rendszert formáló társadalmi-kulturális tényezők kutatásában. Szerencsére a jelenlegi trendek más társadalomtudományi ágakban is kedveznek az ilyen együttműködésnek. Az összehasonlító módszert már régóta alkalmazzák az antropológiában, 20 és az utóbbi években a rendszeres összehasonlító vizsgálatokat egyre növekvő figyelemmel kíséri mind a politológia, mind a szociológia. Így az összehasonlító politika „a társadalmi alakulat, az érdekcsoportok, a politikai pártok, a politikai viselkedést formáló és kondicionáló ideológiai beállítódások és az elitstruktúra” 21 nemzetek közti összehasonlításával foglalkozik. Az összehasonlító szociológiát a rokonság, család és házasság, a közigazgatás és bürokrácia, a társadalmi rétegződés és mobilitás, az ökológia, városszociológia és demográfia, valamint a kulturális értékorientáció társadalomközi vizsgálata foglalkoztatja. 22 Nyilvánvaló és igen ösztönző körülmény, hogy e területek és az összehasonlító gazdaságkutatás között roppant együttműködési és kölcsönhatási lehetőségek lappangnak.
20Vö. Radcliffe-Brown (1951: 15-22) [18].
21Macridis — Brown (1964: 4) [14].
22Vö Marsh (196?) [15].
Összefoglalás
Az összehasonlító gazdaságkutatás hatóköre széles. Három fő aspektus öleli fel. Először is, foglalkozik azokkal a tényezőkkel, amelyek befolyásolják a gazdasági rendszert; majd a gazdasági fejlettség szintjével, a társadalmi és kulturális tényezőkkel, valamint a „környezettel”. A második aspektus a rendszerek jellege és működése; ide tartoznak a társadalmi preferenciafüggvények, az intézmények és eszközök, továbbá az erőforrás-allokáció és a jövedelemelosztás mintái. Harmadszor, foglalkozik az összehasonlító gazdaságkutatás a rendszerek teljesítményével, empirikusan méri a különféle teljesítménykritériumok szerinti eredményeket, és összesített értékeléseket végez azoknak a súlyoknak a figyelembevételével, amelyeket egy vagy több társadalmi preferenciafüggvény rendel hozzá a különféle kritériumokhoz.
Viszont e széles kutatási területen jól megférnek, sőt egyenesen nélkülözhetetlenek a különféle - szaktudományi és interdiszciplináris - kutatási módszerek és elemzési megközelítések.
Végül az összehasonlító gazdaságkutatás pótolhatatlan szolgálatot tesz a gazdaságtudománynak mint egésznek, amikor perspektívát kínál a szűklátókörűség leküzdésére, ami mindig fenyegeti az egyetlen gazdasági rendszer tapasztalataira épülő gazdasági gondolkodást, akár elméleti, akár gyakorlati kérdésekről van szó. A rendszerek összehasonlítása közelebb hozza az elemzőt saját rendszerének megértéséhez, jobban rávilágít annak előnyeire és hátrányaira, és teljesítményének javítására alkalmas szervezeti változtatásokat is sugallhat.
BIBLIOGRÁFIA
[1] Bergson, Abram. Comparative Productivity and Efficiency in the USA and the USSR. In A. Eckstein: Comparison of Economic Systems. 1971. Berkely, Los Angeles, London.
[2] Bornstein, Morris. Ideology and the Soviet Economy. 1966. Soviet Studies 1. 74-80.
[3] Dalton, George. Tribal and Peasant Ecomies: Readings in Economic Anthropology. 1967. New York.
[4] Eckstein, A.. Comparison of Economic Systems. 1971. Berkely, Los Angeles, London.
[5] Erlich, Alexander. „Eastern" Approaches to a Comparative Evaluation of Economic Systems. 1971.
[6] Gerschenkron, Alexander. Ideology as System Determinant. In A. Eckstein: Comparison of Economic Systems. 1971.
Berkely, Los Angeles, London.
[7] Hirschman, Albert O.. Ideology: Mask or Nessus Shirt?, In A. Eckstein: Comparison of Economic Systems. 1971.
Berkely, Los Angeles, London.
[8] Hurwitz, Leonid. Centralization and Decentralization in Economic Processes., In A. Eckstein: Comparison of Economic Systems. 1971. Berkely, Los Angeles, London.
[9] Kirschen, E. S.. Economic Policy in Our Time. 1964. Amsterdam - Chicago.
[10] Koopmans, T. C. és Montias, J. M.. On the Description and Comparison of Economic Systems., In A. Eckstein:
Comparison of Economic Systems. 1971. Berkely, Los Angeles, London.
[11] Kuznets, Simon. Notes on Stage of Economic Growth as a System Determinant., In A. Eckstein: Comparison of Economic Systems. 1971. Berkely, Los Angeles, London.
[12] Kuznets, Simon. Modern Economic Growth: Rate, Structure, and Spread. 1966. New Haven.
[13] Levine, Herbert S.. On Comparing Planned Economies, In A. Eckstein: Comparison of Economic Systems. 1971.
Berkely, Los Angeles, London.
[14] Macridis, Roy C. és Brow, Bernard E.. Introductory Essay, Macridis-Brown (szerk.): Comparative Politics: Notes and Readings. 1964. Homewood.
[15] Marsh, Robert M.. Comparative Sociology. 1967. New York.
[16] Nash, Manning. Primitive and Peasant Economic Systems. 1966. San Francisco.
[17] Pryor, Frederic L.. Public Expenditures in Communist and Capitalist Nations. 1968. London - Homewood.
[18] Radcliffe-Brown, A. R.. The Comparative Method in Social Anthropology, Journal of Royal Anthropoligical Institute of Great Britain and Ireland 1951. I. és II. rész . 1951. 15-22.
[19] Staller, George J.. Fluctuations in Economic Activity: Planned and Free Market Economies, 1950-1960. 1964. 385-395.
American Economic Review 4.
[20] Staller, George J.. Patterns of Stability in Foreign Trade: OECD and COMECON, 1950-1963. 1967. American Economic Review 4. 879-888.