Az Európai Unió szabályozásának összevetése a magyar szabályozással

A fejezetben az uniós számviteli szabályoknak az egyedi beszámolók kiegészítı mellékle-tére vonatkozó – 2008. december 31-én érvényben levı – elıírásait a magyar elıírásokkal összevetve vizsgáltam.

Az irányelv 2. cikke kimondja, hogy az éves beszámoló mérlegbıl, eredménykimutatásból és kiegészítı mellékletbıl áll, mely dokumentumok egységet alkotnak. „Az éves beszámoló megbízható és valós képet mutat a társaság eszközeirıl, forrásairól, pénzügyi helyzetérıl és eredményérıl”. ⁴⁴

A magyar számviteli törvény szerint: „A törvényben elıírtakon túlmenı, további informáci-ókat kell a kiegészítı mellékletben megadni, amennyiben e törvény elıírásainak alkalmazása, a számviteli alapelvek érvényesítése nem elegendı a megbízható és valós összképnek a mérleg-ben, az eredménykimutatásban történı bemutatásához.”⁴⁵

Mindkét elıírás elıtérbe helyezi a megbízható és valós kép bemutatását, ehhez a ki-egészítı mellékletnek tartalmaznia kell:

1. az értékelési eljárások bemutatását, 2. a mérleghez főzött magyarázatokat,

3. az eredménykimutatáshoz főzött magyarázatokat és 4. egyéb tájékoztató adatokat.

A kiegészítı mellékletre vonatkozó elıírások nem formalizált, rendszerezett elıírások, hanem egyrészt a mérleg egyes tételeihez, értékeléséhez, az eredménykimutatás tételeihez és értékeléséhez kapcsolódó paragrafusoknál találhatóak, másrészt önállóan a kiegészítı mellékletre vonatkozó részeknél – a negyedik irányelv 43. cikkelyében, illetve a magyar számviteli törvény 88-94/A. paragrafusaiban – szerepelnek.

A 2. mellékletben részletesen bemutatom a negyedik irányelv kiegészítı mellékletre vonatkozó elıírásait és összehasonlítom a magyar számviteli törvény elıírásaival az egyes

44 A negyedik irányelv 2. cikkének (3) bekezdése által használt terminológia a „true and fair view” a magyar számviteli törvény elıírási szerint a „megbízható és valós kép”.

45 2000. évi C. tv a számvitelrıl 4. § (3) bekezdés

5. A nemzetközi és az egyes nemzeti szabályok összehasonlítása

törvényi helyekre való hivatkozás megadásával együtt. Mindkét szabályozásnál kitértem az egyszerősített éves beszámolót készítı társaságoknál alkalmazható egyszerősítésekre.

A bemutatásból kiolvasható, hogy a magyar számviteli törvény az EU irányelvek elıírásain alapul és az IAS/IFRS-ek átvétele az EU-s szabályokon keresztül valósul meg.

Mindkét szabályozás követi az IFRS-ek mindent felülíró elvét, a megbízható valós kép bemutatásának célját. Mindkét szabályrendszer megengedi az elıírásoktól való eltérést, ha az annak érdekében történik, hogy a beszámoló megbízható valós képet adjon, (Irányelv 2.

cikk (5); számviteli törvény 4. § (4)). Minden ilyen eltérést a kiegészítı mellékletben közölni kell, az alapjául szolgáló indokok ismertetésével és az eszközökre, forrásokra, pénzügyi helyzetre és eredményre gyakorolt hatás kimutatásával együtt.

A „Mérlegre és eredménykimutatásra vonatkozó általános rendelkezések” között szereplı elıírások azonosak. Ezek között a beszámoló fı tábláinak formájával kapcsolatos technikai elıírások szerepelnek. A sémák változtatása kivételes esetben mindkét rendszernél megengedett. Megengedett a tételek továbbtagolása vagy összevonása is (kivéve a kapcsolt vállalkozások tételeit). Minden ilyen esetet a kiegészítı mellékletben be kell mutatni és a változtatás okairól magyarázatot kell adni.

A ”Mérlegtételek magyarázatára vonatkozó rendelkezések” között a mérleg egyes tételeire vonatkozó magyarázatadási kötelezettségek egyezıek a két szabályozásban, az irányelv elsı alkalmazására vonatkozó információ megadása kivételével, de az indifferens a magyar beszámoló vonatkozásában. „Technikai” eltérés a két elıírás között, hogy a vonatkozó magyarázatok, az irányelv esetében megadhatók a mérlegben, a megfelelı tételbıl világosan levezetve, vagy a kiegészítı mellékletben. A magyar elıírások szerint ezeknek az információknak a helye a kiegészítı melléklet. Az egyszerősítés megengedett mindkét elıírásnál a befektetett eszköz tükörre, valamint az elhatárolások jelentıs tételinek bemutatására is.

Az „Eredménykimutatás tételeinek magyarázatára vonatkozó rendelkezések” között szereplı 18 elıírás közül 17 azonos. A magyar szabályozásban nincs külön adókulcs a rendkívüli tételekre. A magyar szabályozástól eltérıen az irányelv megköveteli az arra vonatkozó információt is, ha a befektetett eszközökön, vagy forgóeszközön csupán adózási célból hajtanak végre kivételes értékmódosítást, a kiigazítások összegét és az ezek alapjául szolgáló indokokat a kiegészítı mellékletben jelezni kell.

Az elıállítási költségbe beszámító kamat vonatkozásában, a magyar törvény nem kér külön információt (de elıírja, hogy a bekerülési érték részeként figyelembe kell venni).

A következı blokkban a törvényi hely közvetlen elıírásai szerepelnek, amelyek a jogszabály elızı részeinél, a mérlegnél, eredménykimutatás tételeinél nem kerültek elıírásra, de a vállalkozások valós vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetének megíté-léséhez szükségesek.

A „Kiegészítı melléklet tartalmára” vonatkozóan az irányelv 21 elıírást tartalmaz, melybıl 14 esetben a magyar törvény szabályai is azonosak. Az elıírások az alkalmazott értékelési elvek, módszerek bemutatására, külföldi pénznemben kifejezett tételek átszámí-tása, kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó információk, részvényekre vonatkozó informá-ciók, árbevételek tevékenységenkénti és piaconkénti bemutatására, foglalkoztatásra vonat-kozó információkat tartalmazzák. A tájékoztatásnak ki kell térni a vezetı tisztségviselıkkel kapcsolatos közlésekre is, továbbá a kapcsolt felekkel bonyolított, nem szokásos ügyletek és hatásainak bemutatása, kötelezettségekhez kapacsolódó egyéb információkra (biztosíté-kok, öt éven túli lejárat stb.), valamint könyvvizsgálat díjára és egyéb tételekre vonatkozó elıírásokra. Ezen szabályok részleteit a 2. sz. melléklet tartalmazza.

A közölt információk vonatkozásban különbségek vannak a kapcsolt vállalkozások bemutatásánál. A magyar szabályozás nem kéri azoknak a társaságoknak a külön bemuta-tását, amelyben a vállalkozás korlátlanul felelıs tag, ellenben az ellenırzött társaságokkal kapcsolatban, a magyar beszámolóban adatot kell szolgáltatni.

A társaságnak, kapcsolt felekkel létrehozott megállapodásai, tranzakciói, az ebbıl fakadó elınyök, kockázatok bemutatása mindkét szabályozásban elıírás, de a magyar törvény nem él azzal a lehetıséggel, hogy az ilyen tranzakciók nyilvánosságra hozatali kötelezettségét korlátozza.

Nem követi a magyar szabályozás azt a lehetıséget sem, hogy az olyan információkra vonatkozóan eltekintési lehetıséget adjon, amelyek súlyos hátrányt jelentenének a vállala-kozásra, vagy kapcsolt vállalkozása számára, ilyenek a:

– kapcsolt vállalkozások adatainak közlésére,

– árbevétel tevékenységenkénti megbontására vonatkozó információk.

Ezek mellett az üzleti titkot védı információs korlátok mellett az irányelv védi a személyiségi jogokat is, abban a vonatkozásban, hogy nem kell adatot szolgáltatni a 43. cikk (1) 12. pontban meghatározott jövedelmekrıl, és egyéb adatokról, ha abból egy-egy tagjának helyzete beazonosítható. Ezekkel a megengedı szabályokkal a német és az osztrák szabályozás is él.

Bıvíti a hazai elıírás az árbevétel megbontására vonatkozó információkat azzal, hogy kiemeli az Európai Unió irányába történı termék- és szolgáltatás export értékének

bemuta-5. A nemzetközi és az egyes nemzeti szabályok összehasonlítása

tását, valamint tovább bıvíti a közlendı adatokat, az importbeszerzés értékérıl adott in-formációkkal.

Eltérés van a látens adókkal összefüggı információkban, miután a magyar szabályozás ezt nem alkalmazza. További eltérés, hogy a magyar elıírások szerint információt kell közölni a visszavásárolt saját részvényekkel kapcsolatosban, viszont nem szabályozott az engedélyezett tıkével kapcsolatos információ nyújtás és az átváltoztatható kötvényhez kapcsolódó adatok megadása (43. cikk (1) 3. illetve 5. pont).

Az „Egyéb közzétételekre” vonatkozó azonos elıírások részletei 2. mellékletben szerepelnek.

Az irányelv nem írja kifejezetten elı a számviteli politika bemutatását, amit az IAS elıíráshoz hasonlóan a magyar törvény elıír. Nem ad továbbá kifejezett utalást a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzet értékelésére, elemzésére vonatkozóan sem (bár az elemzést a magyar törvény sem nevesíti). A magyar törvény részletes, alig van választási lehetıség.

A 7. fejezetben ismertetett kutatásom során vizsgált kiegészítı mellékletekben a szövegek, nagyrészt általánosak, a jogszabályi elıírások ismétlése esetenként a kiegészítı melléklet felét is ez teszi ki.

A további olyan eltéréseket részletezi a 9. sz. melléklet, amelyekre a magyar számviteli törvény szerint a fentieken túl a kiegészítı mellékletben még ki kell térni. A hazai elı írá-sok információt kérnek néhány központi elszámolást érintı tételrıl pl.: vagyonkezelésbe átvett eszközök, központi támogatások vonatkozásában. További különbség – és más sza-bályozásban sem elıírt információ – a magyar kiegészítı melléklet részként be kell mutatni a környezetvédelemmel kapcsolatos eszközöket, költségeket, kötelezettségeket. A magyar elıírás további adatokat kér halasztott bevételek, ráfordítások elszámolásáról.

Az irányelvtıl eltérı, de más szabályozásokkal összhangban levı elemek: a forgalmi költség elszámolás esetén a költségek költség-nemenkénti bemutatása, a saját tıke változás levezetése. (Az IAS-eknél ez külön dokumentumban készül.)

A nemzeti szabályozásunk szerint, másokkal ellentétben szerepeltetni kell a számviteli szolgáltatás körébe tartozó feladatok irányítójának személyes adatait. További követel-mény a kiegészítı melléklet aláírása is.

Egyszerősítési lehetıségek

Mind az irányelv, mind a magyar számviteli törvény, lehetıségeket biztosít a kisebb társa-ságok számára, hogy egyszerősített éves beszámolót készítsenek.

Az egyszerősített éves beszámolót készítı vállalkozások a 2. sz. mellékletben szereplı táblázat „c” valamint „f” oszlopának jelölése szerint, a kiegészítı mellékletben közlendı adatok, információk egy részének megadásától eltekinthetnek.

Az egyszerősített éves beszámoló készítésének lehetısége azokra a társaságokra vo-natkozhat, ahol az üzleti évet megelızı két év átlagában a következı három feltétel közül kettınek a küszöbértéke nem lépi túl a 11. táblázatban bemutatott értékeket:

11. táblázat: Egyszerősített éves beszámoló készítésére vonatkozó határértékek EU irányelv

Forrás: EU negyedik irányelv, számvitelrıl szóló 2000. évi C. törvény

Az euróban kifejezett összegek alapján látható, hogy a magyar szabályozás szigorúbb az egyszerősített beszámoló készítési lehetıség megadásánál.