Az egyes nemzeti szabályozások összehasonlítása

A vizsgált nemzeti szabályozások szerinti beszámolók tartalmát és fıbb jellemzıit a 12. táblázatban hasonlítom össze.

12. táblázat: A beszámolók néhány elemének összehasonlítása a vizsgált nemzeti szabályzásokban

Megnevezés Németország Ausztria Magyarország Szlovákia Általános normák

Elkötelezettség a IAS/ IFRS

alkalmazása mellett √ √ √ √

5. A nemzetközi és az egyes nemzeti szabályok összehasonlítása

12. táblázat folytatása:

Megnevezés Németország Ausztria Magyarország Szlovákia Beszámoló / pénzügyi kimutatás részei

Mérleg √ √ √ √ vonatkozó egyszerősítés:

Fordulónap + hónap

6 9 – -

Kiegészítı mellékletre vonatkozó elıírások

Elvi szabályozás √ √ √

Kötött forma √

Általános követelmény:

Megbízható hő kép teljessé tételéhez szükséges információk

Eredmény kimutatáshoz főzött

kiegészítések √ √ √ √

Könyvvizsgálati kötelezettségre vonatkozó elıírások

értékhatár √ √ √ √

A fejezetben bemutatott országok szabályozásában azonosak az elıírások abban a vonatkozásban, hogy nincs külön elıírás a kiegészítı melléklet szerkezetére, felépítésére, terjedelmére.

A vállalkozások feladata, hogy az elıírások betartásával, úgy állítsák össze a kiegészí-tı mellékletet, hogy a mérleghez, az eredmény alakulásához kapcsolódó kiegészítésekkel, az értékelési elvekhez, azok változtatásához főzött magyarázatokkal, valamint további tá-jékoztatással a beszámolót felhasználók korrekt tájékoztatását biztosítsák. Egy fontos in-formáció elhallgatása ugyanolyan hibás értékeléshez vezethet, mint egy adat, inin-formáció hibás bemutatása. A nemleges információk szerepeltetését egy szabályozás sem írja elı (az osztrák 70 e € árbevétel alatti cégekre adott ajánlás kivételével) így nem lehet tudni, hogy egy tétel nincs, vagy elmaradt a bemutatása.

A Magyarország szempontjából meghatározó nemzetközi szabályozási rendszerek és szomszédos nemzetek nemzeti elıírásainak vizsgálata alapján megállapítottam:

A számviteli elıírások vonatkozásában:

• Az elviekben hasonló számviteli megközelítés és szemlélet mellett a formai és tartalmi részletekben számos, esetenként lényeges a különbség.

• Az eltérések a folyamatos változások átvételének csúszása miatt csak átmenetiek, a szakemberek számára kezelhetıek.

• Az angol alapszövegek fordításai esetenként külön változatonként kerülhettek értelmezésre.

• A beszámoló részeinél már a kötelezı elıírású kimutatások, táblázatok száma, tar-talma esetén sincs teljes egység

• Az Európai Unió elıírása közeledik az IAS/IFRS szabályzáshoz

• A volt tervutasításos országokban az adózásnak még mindig jelentıs a befolyása a számviteli megoldásokra.

5. A nemzetközi és az egyes nemzeti szabályok összehasonlítása

A kiegészítı melléklet vonatkozásában:

• A kiegészítı melléklet a számviteli beszámoló más dokumentumaihoz főzött olyan kiegészítések és magyarázatok, amelyek szükségesek a vállalkozások vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének megítéléséhez. Táblázatos és szöveges összeál-lítás. A közlés, magyarázat, bemutatás, elemzés, értékelés minden szabályozásban része a számviteli beszámolónak. A kiegészítı melléklet elıírásai a vonatkozó jog-szabály több területén is szerepelnek és egy jog-szabályrendszerben sem törekedtek az elıírások egy csoportba győjtésére, így több helyen jelenik meg a szabályozás:

o a számviteli politikára vonatkozó elıírásoknál o az értékelési elıírásoknál

o a mérleg, eredménykimutatás egyes tételeihez kapcsolódva és o közvetlenül a kiegészítı mellékletre vonatkozó elıírások között.

A kiegészítı melléklet összeállítása technikailag alapvetıen három formában jelenik meg:

• A mérleg, eredménykimutatás, cash flow-kimutatás táblázataihoz kapcsolódó közvetlen megjegyzésekkel, amelynél a megjegyzések is közvetlenül a mérleg-, eredménykimutatás táblázatában szereplı értékhez kerülnek hozzáfőzésre (amely megkönnyíti a tájékozódást) a kiegészítı mellékletbe csak a további tájékoztató illetve kiegészítı információk kerülnek közlésre.

• Minden a mérleg, eredménykimutatás, cash flow-kimutatáshoz kapcsolódó meg-jegyzés is a kiegészítı melléklet külön dokumentumába kerül és itt olvashatók a mérleghez, eredménykimutatáshoz, stb. kapcsolódó észrevételek, kiegészítések, magyarázatok, amelyek a megértés szempontjából fontosak. Ennél a megoldásnál a táblázatokhoz való visszatérés elvonhatja a lényegrıl a figyelmet (esetleg a tábláza-tok tanulmányozásakor kell állandóan a közlésekhez lapozni).

• Az elızı kettı kombinációjaként a mérleg, eredménykimutatás, cash flow-kimutatás táblázataihoz főzött külön oszlopban kerülnek megadásra a hivatkozási számok, amely alapján az adott tételhez főzött magyarázatnak a kiegészítı mellék-letbeli pontos helye megadható. Az IAS elıírja a kereszthivatkozás alkalmazását.

Az elıírások nem mindig határozzák meg egyértelmően, hogy a megjelenítésre kötelezett téma elıfordulásának hiányában mi a követendı eljárás:

– megjegyzés nélküli továbblépés, vagy – a nemleges válasz kötelezı feltüntetése.

Ez a második megoldás a tévedés lehetıségét csökkentené, csaknem kizárhatná.

Sablon alkalmazása esetén a választás szükségszerő lenne, a negatív formában megfo-galmazott válaszok egyértelmőek lennének.

Ha a szabályok a számviteli beszámoló táblázatainak sorait és oszlopait tételesen elı ír-ják, akkor a kiegészítı melléklet kötelezı formáját és tartalmát is meg kellene határozni, hogy a készítık és felhasználók is egyértelmően tudják kezelni. Ebben az esetben a törvény határozná meg konkrétabban a szándékot és kevesebb kétely, vita merülne fel az üzleti titokkal való ütközésre, a konkrét nevek, számok kiírására, vagy csak a gazdasági ese-ményre, helyzetre való utalásra.

A nemzeti elıírásokra általánosan vonatkozik, hogy nem egyszerően a hatályos IAS/IFRS standardokra utalnak, hanem saját nemzeti jogszabályaikba foglalják be azok elıírásait. Kivételt képez a tızsdei cégek konszolidált beszámolói, valamint azok a nemzeti szabályozások, amelyek megengedik az IAS/IFRS-ek alkalmazását az egyedi beszámolók szintjén is.

Az EU irányelv módosítása lényegesen nehezebb, tagállamok közötti konszenzust igényel, így változtatása ritkább, nem követi a standardok állapotát, de fékezi a tagállamok normakövetését is.

6. A KIEGÉSZÍTİ MELLÉKLET FELMÉRÉSÉRE VONATKOZÓ