A vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyezet elemzése, értékelése

Külön vizsgálat alá vontam a vállalkozások mőködésérıl, valós helyzetük bemutatásáról készített komplex elemzések, értékelések kiegészítı mellékletekben való megjelenését.

A válaszokat megvizsgáltam, hogy az egyes minıségi kategóriában milyen gyakori-sággal fordultak elı, ennek megoszlása a 21. táblázatban szerepel. A minta megoszlása minden elemzési témánál hasonló volt 26-33%-a teljeskörő elemzést, a 42-46%-uk csak a mérleg, eredménykimutatás egyes soraiból számított mechanikus (többlet információval nem rendelkezı) mutatót készített.

7. A kiegészítı melléklet minıségére vonatkozó primer kutatás eredménye

21. táblázat: Elemzés- értékelés minıségnek gyakorisági megoszlása az éves beszámolót készítıknél (%)

Válasz Megnevezése, értéke

Vagyoni helyzet

Pénzügyi, likviditási helyzet

Jövedelmi helyzet Nem került semmilyen formában bemutatásra

(1 érték) 11 11 7

Csak a mérleg, eredménykimutatás soraiból képzett, kevés számú, többlet információval nem rendelkezı mutató volt (értéke: 2)

46 46 42

A mutatókon kívül további közlést is

tartal-mazott az adott téma bemutatása (értéke: 3) 11 11 12 Az elızıekhez még további, szükséges

magyarázatokat is főztek (értéke: 4) 6 6 6

Az elızıekben megadottakon túl megfelelı

elemzés is volt (értéke: 5) 26 26 33

Összesen (%) 100 100 100

Az elemzés és értékelés minıségének alakulását a mérlegkészítés idıpontjával össze-függésben vizsgálva megállapítottam, hogy a minıség az idıpont május felé közelítésével egyre alacsonyabb értékő, ezt mutatom be a 22. táblázatban.

22. táblázat: A mérlegkészítés idıpontja és az elemzés – értékelés színvonala (1-5 skálán) Mérleg-késztés idıpontja Elemzés- értékelés

Január 2,87

Február 3,65

Március 3,50

Április 2,00

Május 2,17

ÁTLAG 3,11

A készítı személyével és a beszámoló dátumával együttesen vizsgált adatok szerint a külsı könyvelık teljesítménye egyenletes, a belsı könyvelık februárban és márciusban készített beszámolók esetében mutatják a legmagasabb értékeket. (17. ábra)

Január

Február

Márci us

Ápri li s

Május

Saját Külső

-2,00 4,00 6,00

17. ábra: Az elemzés értékelés színvonala a kiegészítı mellékletben

a készítı személye és a beszámoló dátuma alapján az éves beszámolók mintájában

Forrás: saját számítás

Az elemzés-értékelés ágazatonkénti alakulásának a beszámoló dátumával való ke-resztkapcsolatában megállapítottam, hogy az Erdıgazdaságok magas értékének köszönhe-tıen egyenletesek és magas szintőek a mezı- és erdıgazdasági ágazatokban, a többi ága-zatban hullámzóak az értékek, de általában május felé csökkennek, kivéve a szolgáltató ágazatokat. (18. ábra)

Január Február Március Április Május

Mezı- és erdıgazdálkodás Ipar

Kereskedelem Szolgáltatás 0

0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5

Tevékenység és a beszámoló dátuma (elemzés- értékelés)

18. ábra: A beszámoló dátuma és az elemzés-értékelés minısége ágazatonként az éves beszámolók mintájában

Forrás: saját számítás

A megfigyelési csoportonként számított összesített érétkeket mutatom be a 23. táblá-zatban és a 19. ábrán.

7. A kiegészítı melléklet minıségére vonatkozó primer kutatás eredménye

23. táblázat: Az éves beszámolók kiegészítı mellékletének „Elemzés - értékelés” értékei

Megnevezés Elemzés – Értékelés összesített átlaga

ERDİ összesen 4,45

TOP Közép összesen 2,45

Egyéb cégek összesen 2,56

Összes cég 3,11

0 0,5 1 1,5 2 2,5 3 3,5 4 4,5 5

Összes Erdı TOP Közép Egyéb

19. ábra: Éves beszámolók kiegészítı mellékletének összesített értékelése (Elemzés - értékelés)

Forrás: saját számítás

Az erdıgazdaságok itt is kimagaslóan jó értéket értek el, de az összes cég átlagával számított érték csak az erdıgazdaságok javító hatása alapján haladta meg a 3-as értéket. Az elemzésekrıl általánosságban megállapítható, hogy mechanikus, a mérleg és az eredmény-kimutatás soraiból számított mutatók, amelyek pénzügyi, számviteli megközelítéssel ké-szülnek, nincs többlet információ tartalmuk. A vállalkozások jellegétıl, sajátosságaitól függetlenek, tevékenység-specifikus, ágazatai, naturális adatokban is megjelenı értékelé-seket nem tartalmaznak. A cél az adminisztratív köztelezettség minimális szinten való tel-jesítése, de motivációs erı a tényleges helyzet bemutatására nincs. A külsı felhasználói igény oldaláról jelentkezı érdektelenség miatt sem indukált a készítık részérıl a kiegészítı mellékletek színvonalának emelése.

Megállapítom, hogy a kiegészítı mellékletek – az erdıgazdaságok társaságait kivéve – nem érik el számviteli törvény által meghatározott elvárásnak megfelelı tájékoztatási szin-tet. A nem megfelelı szintő, mélységő tájékoztatásból eredı szankciók hiánya miatt ennek következményei nem voltak és a kiegészítı melléklet iránt felhasználói igény sem jelent-kezett. A könyvvizsgálati kötelezettség alá esı cégek esetében a külsı, független

könyv-vizsgáló az elfogadáshoz szükséges szintnek megfelelı színvonalat általában ki tudja

„kényszeríteni” a vállalkozásokból, de a nem vizsgált cégek esetében a valójában „érdekte-len” felhasználói kör miatt a minıség csorbát szenved.

Az éves beszámolót készítı vállalkozások kiegészítı mellékelte tartami megfelelıség szempontjából a törvényi minimális követelmény határán van. Azokban a társaságokban, ahol a tulajdonos részérıl érdemi érdeklıdés van ott magasabb az érték, a törvényi mini-mum-követelményeknek a szintjét meghaladja. Ilyen a vizsgált mintában az állami tulaj-donú Erdıgazdaságok.

A kiegészítı mellékletben érdemi elemzéseket, komplex értékelést a cégek átlagában nem adnak, a vállalkozások csak a törvényi minimális tájékoztatásra törekszenek, és ezt meg is tehetik, mivel a megfelelı információ megadásának hiánya miatt szankcionálás nem valósul meg.

A fordulónapot követı és a beszámoló közzététele közötti hosszú (5 hónapig is elhú-zódó) idıszak a beszámolóban levı információk idıszerőségét rontja. A beszámoló minı -sége a beszámoló késıbbi elkészítése (beszámoló dátuma) között fordított az összefüggés.

Ezért a rendelkezésre álló idıszakot csökkenteni lehetne.

A mérlegkészítés idıpontjának a fordulónaphoz képest mért távolsága az egyes cégekben eltérı, ez az értékelésben különbségeket okoz, ezért a vagyonelemek értékelését a mérlegkészí-tés napján érvényes értékviszonyok helyett a fordulónapi értékekhez kell közelíteni, ezzel az egységes és egyértelmő értékelést megvalósítani, az összehasonlíthatóságot biztosítani.

Az ellenırzı szervek megléte összefüggésben van a minıséggel, ahol FB mőködik ott magasabb színvonalúak a kiegészítı mellékletek.