Az Európai Felsőoktatási Térség céljai, funkciói

A felsőoktatás világméretű versenyében az Európai Unió elmarad az Ame-rikai Egyesült Államoktól. A globális versenyben az USA a kezdetektől fogva előnyt tudott kovácsolni hatalmas belső piacával, az őt alkotó álla-mokban használatos közös nyelvvel és pénzzel, valamint jogi szabályozás-sal. A csúcstechnológiák hatékony alkalmazása hatalmas gazdasági térségek kialakulásához vezetett, ahol magasan képzett, a változó környezeti körül-ményekhez igazodni képes és földrajzi értelemben mobil munkaerőt foglal-koztatnak. A tudásközpontokat hatalmas K+F potenciál jellemzi, a viszony-lag könnyen mobilizálható munkaerő a humán tőke koncentrációját eredmé-nyezi. A magas fokú mobilitás az egyes államok által kibocsájtott diplomák és szakképzettség elfogadásának is köszönhető. (Barakonyi, 2004a)

Az EU kialakulásának története az észak-amerikaihoz hasonló nagy gazdasági térség kialakítására való törekvést mutatja. Azonban az egyes országok és régiók közötti különbségek, illetve a jogi szabályozás egyelőre a munkaerő mobilitás relatíve alacsony szintjét eredményezik, ami az egyik legjelentősebb versenyhátrány az EU számára. A versenyképesség növelése érdekében a tennivalók a munkaerőpiacon, azon belül is a felsőoktatás szer-kezeti és tartalmi átalakítása terén jelennek meg. A megváltozott tudáspiaci környezet az európai egyetemektől is váltást igényel. (Barakonyi, 2004a;

Barakonyi, 2004b)

Az Európai Felsőoktatási Térség (EFT) létrehozása az 1998. május 25-i Sorbonne Nyilatkozattal indult, amely reform kezdeményezéseként

azono-25

sítható kulcstényező a felsőoktatás versenyképességének javításában, az USA-val szembeni hátrányok leküzdésében, azaz a hallgatók és a munkavál-lalók mobilitásának és munkaerőként való alkalmazhatóságának elősegíté-sében. Az EFT a diplomák kölcsönös elfogadhatóságát célozza, hogy a hall-gatói és munkahelyi nemzetközi mobilitás jogi értelemben vett akadályait felszámolja és ezen felül egy kétciklusú képzési rendszerrel tervez.

(Barakonyi, 2004a; Hrubos, 2010)

A reform tényleges elindítója az 1999. június 19-i Bolognai Nyilatkozat, amelyben eldöntötték az Európai Felsőoktatási Terület létrehozását. A Bo-lognai Nyilatkozatban felvázolt hat átfogó cél megvalósítása érdekében sor került több, konkrétabb, akció jellegű feladat meghatározására is. Ezek az alábbiak:

 Átláthatósági elv: a diplomák értelmezését megkönnyítő, az össze-hasonlítást lehetővé tevő rendszer elfogadása;

 Az alapvetően két ciklusra épülő képzési rendszer elfogadása (az alapképzésen (undergraduate) és egyetemi (graduate) képzésen ala-puló rendszer bevezetése);

 Kreditrendszer létrehozása;

 A felsőoktatáson belüli mobilitás elősegítése;

 A minőségbiztosítás terén az európai kooperáció támogatása;

 Az európai dimenzió erősítése a felsőoktatásban (EU-identitás kiala-kítása, az európai kulturális örökség ápolásának az oktatásban való megjelenése a tananyagban, és a sokrétű intézményközi kapcsola-tokban). (Barakonyi, 2004a)

A Bologna-konferenciát követően a folyamatok tovább haladtak. A jövő fejlődési irányait pontosító tanácskozásra 2001 májusában került sor Prágá-ban, ezt követette a felsőoktatásért felelős európai miniszterek 2003-as

ber-26

lini találkozója. A találkozóra készült el „A felsőoktatási trendek Európá-ban” harmadik tanulmánya (Trends, 2003). A tanulmány jelentősége, hogy szélesebb társadalmi kör nézőpontját vonta elemzés alá a bolognai folyamat-ról, köztük a munkaadókét, a felsőoktatási intézményekét, és a hallgatókét.

A 2003-as Berlini Nyilatkozatban hangsúlyt helyeztek a felsőoktatás ver-senyképességére, az életen át tartó tanulásra (Lifelong Learning) és a nem-zeti határokon átnyúló oktatásra (transnational education). Ezen felül a fel-sőoktatás társadalmi dimenzióját már hivatalosan is megemlítették a mun-kaprogramban. Mivel a versenyképesség növelésének szükségességét a fel-sőoktatási térség társadalmi feltételeinek fejlesztési céljával kell egyensúly-ba hozni, a szakemberek számára világossá vált, hogy a társadalmi dimenzió kérdéskörének tárgyalásához új és szélesebb körű információkra van szük-ség. (Jancsák, 2007)

A 2007-ben megtartott londoni konferencia áttörést hozott a foglalkoz-tathatóság terén. A miniszterek kifejezték azt az igényüket, hogy a tantervek jobban igazodjanak a munkaerő-piaci igényekhez és a felsőoktatási intéz-mények keressenek kapcsolatot a munkaadókkal és más érdekhordozókkal.

(Hrubos, 2010)

A bolognai reform első szakaszának utolsó miniszteri konferenciáját 2009-ben Leuven-ben tartották. A globalizáció következményeire való fel-készülést hangsúlyozták (gyorsan változó technológiák, munkaerőpiac), mely szerint az alkalmazkodáshoz szükséges kompetenciák fejlesztése a felsőoktatás elsődleges feladata. A foglalkoztathatóság kérdéskörében ki-emelték a munka melletti tanuláshoz való többszöri visszatérést, a munkahe-lyi oktatás, az egész életen át tartó tanulás gondolatának elfogadását a felső-oktatás minden szereplőjét érintve. (Miniszteri Találkozók – Nyilatkozatok 1999-2009, 2010)

27

Összességében a Bologna-folyamat egy olyan modernizációs folyamatot indított el az Európai Felsőoktatási Térség létrehozásával, mely egy új EU felsőoktatási stratégiát fogalmaz meg annak érdekében, hogy az EU megfe-leljen a globalizáció kihívásainak, képes legyen mobil, versenyképes, felké-szült, széles látókörű, problémamegoldásra képes szakembereket képezni a világpiacon. A régiók felismerték, hogy versenyképességüket a munkaerő mobilitásával fokozhatják. Ennek érdekében vált szükségessé oktatási rend-szerük fejlesztése az átláthatóság, a tagországokban elfogadható diplomák, a konvertálható tudás biztosítása, a társadalmi változó igényekhez való ru-galmas alkalmazkodás érdekében. (Barakonyi, 2004a)

A globalizációs folyamat eredményeképpen a 21. századra a verseny-előnyt a humán tőke innovatív képességétől és folyamatos megújulásától várják a globális méretű vállalatok szakemberei. Ugyanakkor, az emberi tőke és a gazdasági növekedésre gyakorolt hatásainak vizsgálata napjaink-ban nem új keletű. A közgazdászok a humán tőkét érintő kutatásokat már a múlt század közepétől folytattak. A következő részben az emberi tőke és az emberi tőkébe történő beruházások jelentőségét ismertetem.

28

4. AZ EMBERI TŐKE NEMZETGAZDASÁGI