1.
Mikor a Jézus-Társaság feloszlott, a közoktatás jövendő alakulását sűrű homály fedte. Az általános kavarodásban legelébb is a közönséges szükségleteket kellett a kormánynak kielégítenie. A művelődés anyagának nemesbítését, a tanul
mányok szellemének megújítását, a köznevelés magasabb és finomabb indítékainak megéreztetését a gyors és erélyes cse
lekvés szüksége lehetetlenné tette. Akkor, mikor az iskolák nagy részének létele forog kérdésben, nem lehet tanakodni módszerekről és tantervekről.
Amit eddig az új rendszer előkészítéséről elmondottunk, nagyobbára ily lázas és némileg rendszertelen tevékenység nyomait viseli magán. A pozsonyi mintaiskola megalkotása, a nagyszombati egyetem újjászervezése és Budára áthelye
zése is egyelőre inkább magukban álló szervezési munkála
toknak tekinthetők, semmint egy összefüggő rendszer tudatos kifejlesztésére vezető eszközöknek. A gymnasiumi oktatás terén — mint láttuk — csak annyi történt, hogy a kormány megmenteni igyekezett, ami megmenthető volt. Az elszórtan tett intézkedések még nem illeszkedtek egymásba. Magukban véve fontosak is, üdvösek is lehettek, de nem kapcsolódtak össze szerves egészszé.
— 1 !>(!
-Ennek a fejlődési folyamatnak nem egyedül az volt az oka, hogy az új rendszer kidolgozásával csak négy év múlva készültek el Ürményiék. Sokkal életbevágóbb volt az a körülmény, hogy az iskoláztatás új rendjének életbelépte
tésére mindaddig gondolni sem lehetett, míg az anyagi esz
közük rendelkezésre nem állottak. Ezeket megadták az egye
temi és tanulmányi alapok.
E mű keretében nem lehet feladatom, hogy az emiitett alapok történetét megírjam. Erre egy egész emberélet is alig volna elégséges. Mert ami eddig e tárgyról a törvényhozás
ban, szakbizottságokban, hivatalos előadványokban és az irodalomban elhangzott,1) távolról sem meríti ki az ide
vágó nagy kérdéseket, s különösen történeti hátteröket. Nem elég az alapítóleveleket tanulmányozni. Az összes hivatalos tárgyalási iratok beható ismeretére van szükség, hogy e kérdésekben tökéletesen eligazodjunk. Az egyetemi és tanul
mányi alapok jogi természetérc vonatkozó sarkalatos elvek nem csupán az alapító levelek szövegéből állapíthatók meg, hanem talán még inkább ("bármily paradoxonnak lássék is) azokból a módozatokból és eljárásokból, melyeket a királyi
') Irodalom : A vallás- L'S közoktatásügyi in. kir. minísternek elő
terjesztése a magvai' királyi tudományos egyetem vagyonának kimutatása tárgyában. Hildán, 1869. (Okmánytárral). — A magyarországi királyi ta
nulmányi alap jogi természetének megvizsgálására szolgáló vezérokmányok.
A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministor megbízásából. Budapesten, lS7r>. Hamar Pál véleménye, melyet a tanulmányi alap jogi természete kérdésében . . . előlerjeszt. Budapesten. 1871S. -- Szepessy Mihálynak a vallás-, tanulmányi es egyetemi alap jogi természete iránt . . . beadott jogi véleménye. Budapesten, lH7fi. (Okmánytárral). Hamar Pál . . . véleménye, amelyet a budapesti egyetemi alap jogi természete kérdé
sében . . . előterjeszt. Budapesten, 1876. -•• A vallás- es közoktatásügyi miníster kezelése alatt álló alapok és alapítványok jogi természetének megvizsgálására . . . kirendelt bizottság által a tanulmányi alap ügyében kiküldött előadó (Apáthy István) jelentése. Budapesten, 1881. — Marczali Henrik : Mária Terézia tanügyi reformjai. Budapesti Szemle, 1882. évi'.
229 240. I. — Városy Gyula és Weiser Frigyes: A katholikus iskola
ügy Magyarországban. I. A magyar katholikus alapítványok jogi termé
szete. Kalocsán, 1882. — Fraknói Vilmos: Magyar királyi kegyúri jog.
Budapest, 1895. Török Kálmán : A magyamrszági katholikus egyházi vagyon tulajdonjoga. Kger, 1897.
— 157 —
czélzatok szerint működő kormányszékek nap nap után követtek a feloszlatott társaság vagyonának kezelésében és tisztázásában. A valóságos gyakorlat, az eleven jogi felfogás, a részletekben nyilvánuló érvelés színezete és jellege, az egyes társházakat érintő vitás és pörös vagyoni ügyek eliga
zításakor latba, vetett bizonyítékok természete fogja legjobban félvilágosítani ama kérdéseket, melyeket az alapok 1780-ik évi diplomái, valamint a helytartótanács által nyilvánosságra hozott úgynevezett alapvető rendeletek általános szövegezésük miatt nyitva hagytak'. Ertem mindig e kérdések eldöntését a Mária Terézia-féle kor eszmevilágának nézőpontjából. Nem a vita jelen állásáról szólok, hanem arról a felfogásról, mely ama kort az ősiségi törvényeknek uralma alatt vezérelte.
A tanügy történetének lévén írója, a vagyoni ügyek csak
•annyiban érdekelnek, amennyiben a közoktatás fejlődéséhez hozzájárultak-. Ezért, s mert tárgyam időbeli határai ki van
nak jelí'ilve, itt arról kell szólanom, hogy miként keletkezett az egyetemi és a tanulmányi alap? mely czélokra szolgált s mily kezelés alatt állott Mária Terézia korában.''
A Dominus ac k'edemptor Noster kezdetű brévcr) a Jézus-Társaság javait különösen két helyen említi. Az egyik
ben '-) megtiltja a. pápa a feloszlatott társaság tagjainak, hogy
') Az egykorú hivatalos iratok majd hullának, majd brévének .Ötvözik. Maga a kúria azonban brévének tekinti és nevezi, mint az augusztus 13-án kelt második brévéből is kitűnik. »Gravissimis ex causis nuper Nos per alias nostras in simili fonini lirevis die 21. superioris ' mensis Julii expeditas literas eet.•• Hogy breve volt és nem bulla, a külső ismertető jelek is bizonyítják. Természetes, hogy ez nem korlátoz
hatja vagy gyengítheti a feloszlatás hatályéit; hiszen az egyháztörténet-.hői ismeretes, hogy nem ritkán nagyon fontos intézkedések azok, melyek
brévekben foglaltatnak.
'') A bréve hiteles szövegét megtalálhatjuk a láb. Reg. L. köte
tének <>2 — (Ü). lapján. A fent idézett hely így szól : »Prohibemus autein omnino, quominus . . . Donios insuper, res et lóca, quae nunc habervt, al'ieiuire valeant; quin iiiio in unam tantum Domum seu plures, habita ratione Soeiorum, qui remanebunt, poterunt congregari, ita ut Domus,
• quae vactinc relinquentur, possint in pios usus conVerti juxta id, quod
: saeris canonibus, voluntati fundatorum, divini cultus inercmento, ani-rnarum saluti, ac publicac utilitati videbitur suis loco et tempore recte riteque acconiodatuni.*
— 158
-rendházaikat el ne idegenítsék, mert azok a maga idején és a maga helyén leendő intézkedésekkel oly czélokra fognak fordíttatni, melyek a szent kánonoknak, az alapítók akaratá
nak, az isteni tisztelet előmozdításának, a lelkek üdvözülésé
nek és a közérdekeknek megfelelnek. A bréve másik helyén J) sí pápa az evangéliumi szegénység szigorú fogadalmára figyel
meztet, mely alól csak a nevelés és tanítás czéljaira szolgáló intézmények mentesek; de még ezeket is csak úgy illeti meg a jövedelmek élvezetének joga, »hogy e jövedelmekből soha semmi se legyen fordítható magának a társaságnak javára és hasznára*. Ugy gondolom, hogy e híven idézett helyek sem azt nem bizonyíthatják, hogy a szentszék a szó
ban levő vagyonságokat a Jézus-Társaság magánjogi tulaj
donának tekintette volna, sem azt, hogy az államhatalomnak e vagyonságokról való korlátlan rendelkezési jogút a pápa elismerte volna. Inkább valami kölcsönös megegyezés gon
dolata olvasható ki a pápai bréve soraiból.
Ugyanilyen következtetést kell vonnuk XIV. Kelemen púpúnak a bréve kibocsátása előtt l77,'!-ik július havában kelt bizalmas leveléből, melyei Mária Teréziához intézett.'-^
»Távol vagyunk' attól - úgymond, —- hogy a legcsekélyebb mértékben is kisebbítsük vagy csorbítsuk az uralkodók tör
vényes jogát és tekintélyét, legkevésbbé pedig Császári Fel
ségedét, akit szent vallásunk legyőzhetetlen védelmezőjének (difesíi inexpugnabile) tekintünk . . .« A pápa meg van győ
ződve, hogy a királynő minden esetre a szentszék óhajai szerint fog eljárni a bréve végrehajtásában, és pedig akként, hogy a társaság házai, collegiumai és javai »a mi szent vallásunknak és az államnak' javára fordíttassanak, egyesítve és üsseekap-csolva^ úgy, a mint illik, ezeket a fontos tárgyakat« (che
') *. . . i:t comperttim inde habuitnus euni (t. i. ordinem, qui Socie-tatis Jesu vulgo dicitur) . . . arctissimo Kvangelicae PauperSocie-tatis vot>>
taiu in comniuui quatn in particulari ftii-ise Dixt coiisecratiiin, exoepti*
t»ntiiii>i)H>do stuilioriim, scu littei'aruni collei>iis, qutbus possidundi rodittii-ittt fucta est vis, et potestus, ut nihil tamen ex iis reditibus in ipsius Societatis commodum, utilitatom ac usuin impendi unquum possit atqűe converti.-<
*) O. L. Udv. k'fincz. Ad concept. 5041. ex 1773.
— 1 ö!)
le case, colegi c beni delhi compagnia saranno impiegati in beneficio della Nostra Santa Religione e dello Stato, iinendo e combinando, eome corrispondene questi importanti oggetti).
A pápának ez a levele teljesen megfelel az ország akkori közjogi helyzetének. A katholikus királyság és
ka-tholikus állam lényegéből következik, hogy a feloszlatott társaság javai, az alapítók czélzatai szerint, továbbra is katholikus közczélokra szolgáljanak, azaz: egymást fedő, egymással azonos, egymástól el nem választható katholikus és állami czélokra. Az »unendo e combinando« a katholikus egyháznak és a katholikus államnak szoros kapcsolatát akarja jelenteni; s egyenesen e kapcsolat felbontására vezetett volna akár az, ha az egyház egyoldalúan rá tette volna kezét a javakra, akár ha az állam elvonta volna őket katholikus
czélokra szolgáló rendeltetésüktől. A »fundus studiorum publicus,« amint ekkor kezdik nevezni a tanulmányi alapot, úgyszintén a nagy alapító levélnek az a kifejezése, hogy a Jézus-Társaság a »nyilvános* iskolákat látta el, és hogy a társaság megszűntével a »nyilvános« iskolákról való gondos
kodás kütelezettsége továbbra is fennáll,1) valamint a nevezett alapító levélnek ama határozott kitétele, hogy a Jézus-Társaság vagyona a »nyilvános« iskolák örükös javadalmazására szol
gál,'-') jelentik az alap nyilvános, tehát katholikus jellegét, szemben mindazzal, ami nem volt nyilvános, azaz: nem volt katholikus. A protestánsoknak akkoriban, a Carolina Reso-lutióból kifolyólag, se vallásgyakorlata, se iskolatartása a szó kiterjedt értelmében nem volt országos jellegű, amint erről e mű folyamán untig meggyőződhettünk. Az ő isko
láikat a kormány nem is nevezi »nyilvános« iskoláknak,^
') SupramentioiiLUu aholitae Soeietatís keligioso ordini . . . enni onure providendarum Publicarum Scholarum collata esse, idcirco gene-ratim omniu Bona '. . cum cussuntc ctiam Instituto saepefati ordi-nis Kcligiosi, Institutuni taincu providendarum publicarum Scholai'um . . . non ccssuverit etc. •
%) -. . . pro perpetua Dotc Kundi Studiorum et Scholarum publica-riim in percharo Regno Nostro Hungáriáé.*
8) A Rat. líd. (110. 1.) még 1777-ben is így irja le a protestáns nép
iskolaügy helyzetét az országban : »l<eligione dissidentes, quorum asseclae,
ISO
sőt a felsőbbeket 1776-ig még gymnasiumoknak sem. A pro
testánsoknak e jogi helyzetéből folyik, hogy nekik semmi
nemű jogeztmök a feloszlatott társaság javaiból alkotott alapra nem volt és nem lehetett. Ilyesmit az akkori közfelfogás a lehetőségek körén kívül álló dolognak tartott, s ezért sem
miféle hivatalos iratban és tárgyalásban még csak egyetlen egyszer sem kerül szóba az, vájjon a protestánsok is része
sedhetnek-e a tanulmányi alapból. Annyira elképzelhetetlennek látszott az ilyesmi, hogy senkinek se jutott eszébe. Nem is tudok esetet, hogy Mária Terézia a tanulmányi alapból bármily csekély összeget is utalványozott volna nem-katholikus iskoláknak, vagy hogy a protestánsok csak egyetlen egyszer is folyamodtak volna ezen alapból való részeltetésökért. Az a körülmény, hogy a Katio Rducationis be akarja vonni s tényleg be is vonta a protestáns iskolákat az országos tan
ügyi kormányzat hatáskörébe, mitsem változtatott a tanul
mányi alapnak ezen katholikus közczélokra szolgáló rendel
tetésén, mert ne feledjük, a Carolina Resolutio (ha enyhültek is következményei a gyakorlatban) elvileg csorbítatlanul fenn
állott, es —- miként e mű folyamán látni fogjuk — •• épen az volt egyik legnagyobb sérelmök a protestánsoknak, hogy bár kizárólag saját jövedelmi forrásaikból tartották fönn iskoláikat.
az államkormány ezekre az intézetekre is kiterjesztette ha
talmának teljességét.
A pápának fent idézett levele után valóban mindenkit meglephet az augusztus hó 18-án kelt hivatalos körrendelet,1; melylyel Corsini bibornok a bécsi nuntiatura utján (tehát nem a politikai kormány közvetítésével) értesíti a magyar püspököket a rend feloszlatásáról s az ezen ügyben szerve
zett külön bíbornoki eongregatio működésének kezdetéről.
Amíg ugyanis a pápa a bevezetőleg idézett sorokban a királynő intézkedéseibe belenyugodni látszik, addig Corsini nyilván szintén a kúria tudtával, arra utasítja a nuntiust,-)
qui a Romano-Catholicis dissontiunt, passim permixti hnhítiint, paucisque soluiTi locis hahent hactenus privalos l.udos.~
•> O. L. Udv. Kancz. 5041. ex 1773. Becsi Udv. Levélt. Vortr.
der Staatskanzlci.< Kasc. 160. ex 1771).
'*) -. . . ut Amplitúdó Tua . . . easdem litlcrus Aposlolieas
siippre*-K i i
hogy a társaságnak •bármilyen javait, dolgait, jogait és tartozékait« a szentszék nevében foglalja le (apprehendat) és tartsa vissza (retineat) a szentszék által kijelölendő czélokra.
A bibornokok gyülekezete tehát a szóban levő javakat, me
lyeknek nagy része magyar királyok donatiója utján szállott a társaságra, az egyház tulajdonának tekinti és kizárólag a szentszéket tartja illetékesnek ama czélok megállapítására, melyekre e javak ezentúl fordítandók. Teszi ezt a királyi tetszvényjog megsértésével, és a magyar kormányszékeknek, sőt magának a Felségnek megkerülésével.
így állottak a dolgok, mikor a kanezellária a győri püspök jóvoltából értesül a körlevél szövegéről, s illetőleg e körlevélnek azon mondatáról, mely — miként a főkormány
szék hangsúlyozza — sem az országos törvényekkel, sem az apostoli magyar király tekintélyével nem egyeztethető össze (1773. szeptember 8.). Nyomban felír a királynőhöz további utasítások vétele végett, s ugyanakkor szigorúan meghagyja az összes püspököknek, hogy a pápai bréve végre
hajtását mind addig függeszszék fel, mig a Felség rendel
kezéseit a maga rendes utján (debito suo canale) kézhez nem veszik.
Míg ezek történnek, a felmerült bonyodalmat önszántából már maga a kúria oldotta meg. A pápai körlevél augusztus hó 18-án kelt; hat nappal utóbb, augusztus hó '24-én, Vincenzo Macedonio, a bíbornoki congregatiónak egyik tagja, arról értesiti a bécsi nuntiust, hogy a szóban levő körrendelet szövege a monarchiára nézve nem érvényes, és hogy a pápa ő szentsége —- tekintettel azon eltérő megállapodásokra, melyek közte és a királynő közt előzetesen létrejöttek •-•-a körlevélnek sürgős vissz•-•-avonás•-•-at elrendeli.1)
sionis ct icspccUve deputalionis partieuku'is enngregationis rite Jenun-tict, publieet ct intimet, cosque ad illannn executionem adigat ct com-pellat, singularumque dómomul, collegiorum et locorum hujusmodi ct illorum bonorum, rerum, jurium, et pertinentiarum quarumeunque pos-sessionem nominc Sanctac Sedis apprehendat et retineat, pro nsibus a Sanctissimo designandis.*
') -Sebbene la Santita dí N1'" Sigre-< — irja u bibornok — -abbia fatto spedire una lettére circolare a tutti i Veseovi, con cui si ordina di prendere possesso nomine Sanctac Sedis dei Béni generalmentc deli'
A magyarországi közoktatás története. II. 11
- - 162 —
E fordulat nyomban erős önérzetet kelt az államhatalom
ban. A királynő Esterházyhoz intézett kéziratában J) (szept. 18.) kijelenti, hogy a jezsuiták vagyona az összes teherrel és haszonnal (cum onere et commodo) az államra száll (dem Statt anheimfállt) s a királynő rendelkezésének van fenntartva, és hogy a feloszlatásról intézkedő bréve csakis a »placetum regium« kíséretében, azaz : a királyi és állami jogok épségben tartásának hangsúlyozásával (salvis Juribus regiis et Status Politici) hirdethető ki. Majdnem szóról szóra ismétlődik ez az intézkedés a szeptember 20-án kibocsátott udvari rendelet
ben,2) aminthogy a kormányszékeknek összes idevágó tárgya
lásai a tanulmányi alap közjogi jellegének feltételéből indulnak ki és mennek végbe. A jezsuiták — mondja jellemzően a helytartótanács :|) — vagyoni szempontból a kolduló szerze
tesek sorába tartoznak, kik temporaliák tulajdonosai nem lehetnek", hanem az összes javakat és jövedelmeiket csakis mint »a jámbor alapítványok gondozói* élvezték, különös tekintettel a reájok bízott iskolákra és tanszékekre.
Az egyes társházak feloszlatására kirendelt bízottságok,
estinta ('ompaRnia (licsuitica, c cici per serbari; l'uniíormitá di quelle lettére spedite per l<> Stato Pontiticio c per altri Stati . . . nondimeno siccome prima é diversamente convonuto collá Maosta dclla Regina Impcradrice, cosi il S. Padre mi comanda di serivere espressamente á V. Km., acció Ella si compiaccia di subito ritirare 1' Encicliea e di pre-venire la Cortc, il jMinisterio, e ehi sia nccessario che ne resti inteso, ehe non rechi loro maraviglia veruna la spedizione dclla Circolare pre-detta, mentre sua line non intende di eagionatc inuovazionc del eoncor dato in minima parte ete. (). L. Udv. Kancz. fj()41. ex 1 773. (Másolat.)
l) •-. . . ihr Vermögens Stand, welcher nunmehro cum onere et commodo /.lem Statt anheimfállt.' . . . d)a übrigens dem Vernehmen nach donen Bischöt'cn in llungarn nur das ersterc Piibstliche Circular Sehrei-hen, wii selbsten ihnen Bischöl'en die Disposition und Auslheilung des Vermügens der Jcsuiten eingeraumet ist, zugekommen, so gehe ich utitercinstcns Mciner Geheimeu Hot- und Staatscanzley das behörige mit, dass selbe bey dem hiesigon Nuntio sich verwcnden müge, damit die an solchen bercits eingelaugte andervveite Piibstliche Schreiben, in welchen die Verwaltung der Ordcns Güter Meincr Disposition überlassen bleibet, un die ordinarios in Hungarn von dorten uus des ehestens abgeschieket werden.« 0 . 1>. u. ott.
a) O. I.. Udv. Kancz. 5041. ex 1773.
a) O. L. Udv. Kancz. 1112. ex 1774.
HCi —
miként már más helyütt említettem, 1773. évi október 2-tól november 8-ig jártak el tisztükben. Mindenütt leltárba vették
•az ingó és ingatlan javakat, bekérték az alapító leveleket és kötelezvényeket, s megállapították házanként a cselekvő és szenvedő vagyont (statum activum et passivum). Az egész nagy vágyónálladékot egyelőre a királyi kincstár vette keze
lése alá, mindaddig, míg a vagyon egyes alkotó részeinek eredetére és jogi természetére vonatkozó tárgyalások biztos eredményre nem vezettek, különösen pedig a vagyonnak alapítványi jellegű részei ki nem választattak.1)
E tanácskozások, melyek a királyi helytartótanács
•és a kamara tagjaiból alkotott vegyes bizottságban/) ké
sőbb a tanulmányi bizottágban folytak le, majdnem egészen Mária Terézia uralkodásának végéig, vagyis a nagy alapító levél kibocsátásáig húzódtak. Az 1 773-ik évtől az 1780-ik évig terjedő hét évet tekinthetjük tehát azon időnek, melynek folyamán az egyetemi és tanulmányi alapok keletkeztek és végleges alakot öltöttek.
Már a szentszékkel vak) levelezés alkalmával kijelentette a királynő, hogy a Jézus-Társaság vagyonát ugyanazon czélokra kivan ja fordítani, melyekre azt az alapítók szánták.
Kzl a szándékát meg is valósította, de a vagyonnak nem minden részére vonatkozólag egyenlő elvi álláspontból. Míg ugyanis az egyházi jellegű vagyonságokra nézve azt vallotta, hogy azok az 1,148-ik évi XII. t.-cz. értelmében ezentúl is kizárólag tanügyi czélokra fordítandók és semmi más czélra nem fordíthatók, addig a feloszlatott társaság vagyonának valamennyi többi részét, bármily módon jutottak is a társaság birtokába, a koronára szállott íiscalitásoknak tekintette, melye
ket kizárólag önszántából, királyi kegyelemből fordított
tanul-') O. I.. [Jdv. Kuncz. 547!). ex 1779.; 1041!. ex 1774.; :i4(iö.
ex 1774.
a) Commissio mixta in Jesuiticis ordináta. Elnöke Halassá Ferenez gróf. Tagjai között (működése egész tartama alatt) Berchthold Ferenez gr. püspök, Aszalay József, Skerlecz Ferencz, Klobusitzky József, Szőllősy Ferenez és Sághy Gergely tanácsosok, Somsich Lázár titkár, Zgurics János számtanácsos neveit olvassuk. Tollvivő rendszerint Diószeghy
József.
1 1 '
1(14 —
mányi ozélokra.1) A királynő ezt 177ö. úvi november U-en leghatározottabban kijelenti, és pedig azon kifejezett indító okból, hogy ebben a tekintetben soha téves vagy hamis magyarázatnak helye ne lehessen. Nevezetesen kimondja, hogy az el nem idegeníthető, egyházi eredetit javadalmakon kívül »minden más ily birtok továbbra is a szó legszigorúbb értelmében a koronára szállott igazi fisealitásnak tekintendő,' és e javak értéke »kizárólag kegyelemből* a magyar tanul
mányi alapra fordítandó.-')
Hogy e megkülönböztetés értelme felől kétségben ne lehessen az olvasó, meg kell vizsgálnunk, hogy az l77:>-ik évi állapot szerint mily természetű vagyonságokból állott az egész »massa Jcsuitica?«
Nagy részét e vagyonnak oly javak alkották, melyek egyházi jellegűek es eredetitek voltak (juris eeclesiastiei). Ide
') Die übrige G ü t c r abci', wclche ad T i t i i l o s lieneliciorun) coclc-s i a coclc-s t í e o r u m nícíit g c h d r e n , coclc-s o n d e r n v o n iicr crlococlc-sehcnou (íccoclc-sellcoclc-schal't dtirch k ö n i g l . o d e r auch p r i v á t D o n a t i o n c n a c q u i r i r e l w o r d e n , sind a l s l''iseaii' t a t o n a n z u s e h e n , die der Kron a n h e i m gelallen . . . bey diesel' G a ü u n g der G ü t t c r liiilte z w a r all j e n e s , so nach d e n e n dcrmaliligcn S e h a t z u n g - . Betragcn den v o n i i a h l i g e n W e r t h , oder die A n k a u f s Suliimon ü h e r s t c i g e t . í'iir Mein liimg. O a m e r a l a e i ' a r i u m v o r b e l i a l t e n worden kőimen ; u c i k n Jch j e d o c h z u r Klire G o t t e s und Aul'nahmc der Rcligion, d a n n d c s Stu-dieiuvcsens a u c h dicscs S u p u r p l u s b e r e i t s d a h i n g e w i d m e l , s o wvrdc hienach dem ('onsilio J.ocumtcneutiali iiher d a s h i e r a u s eru'ach.scndc, und v o n Mir d e n Gottgefalligen Stif'tungen in gaiizcn g e w i e d m e t c Q u a n t u m ein e i g e n e s . aul' allé l'álle d e r g c s t a l t g e s í c h e r t c s [''undations-InstrumeiH a u s l e r t i g c n lásson.' 177:1. evi m á j u s 2'i-én kell legfelsőbb elhatározás..
(). I,. U d v . Kancz. 'Jliíiíl. ex 1 77Ö. ; 11. T . Acla J e s u i t a r u n i 10. ex 1775.
\'. ö. U d v . Kanc/.. 'iSS'!., 21)10., lil-44., :i1S::., :iri7."). ex 177.").
'-) .Daniit meine ini Kingáiig der beyliegendeii Nóta a n g e í ü h r t c . . . crflosscne Krledigungen zu komor I r n i n g oilei' u n a e h t e n Ausdchnuni1. j e m a l s g c w o n d c t u e r d e n , a l s U'ill d e m s e l b c u liiemit die \veitcrc Au>
d e u t u n g d a h i n g e b é n , d a s s naeli dem Inlialt nieiuer iibiigen .soivolil in v o r i g e n , als a u c h in dicsem J a h r c in Sachen gesehőpften Kesolutioiicii.
m i t A u s n a h m ' der a d t i t u l o s lienclieiorum ecclesiasticcii'um g e h ö r i g e n . m i t h i n d e r m a h l e n u n v c r i i u s s c r l i c h b l c i b c n d e n Kxjosuitcn G ü t t e r n allé ü b r i g e d e r l e y G ü t t c r lloch t'ernershiu als w ü r k l i c h der lvron a n h e i n i -gefállene F i s c a l i ü l t e n a u c h in dem g e n a u e s t e n V c r s t a n d c g e n o m m e n . a n z u s e h e n s e y e n , und d e r é n W e r t h lediglich a u s meiner G n a d c fúr d e n S t a d i o n F o n d in meinem K ö n i g r e i c h H u n g a r n gciviedmet v e r b l e i b e n solle.
O. L. ü d v . K a u e z . 5 4 8 9 . ex 1 7 7 5 .
lKf> —
tano/.tak a volt prépostságok, apátságok és oltáralapítványok,
tano/.tak a volt prépostságok, apátságok és oltáralapítványok,