Az osztrák örökös tartományok közép és felső iskolái
nak legnagyobb része a Jézus-Társaság vezetése alatt állott, s így mindaz, amit e mű első kötetében a hazai katholikus iskoláztatás jellemzéseként elmondottunk, lényegileg Ausztriára is alkalmazható.
') Allgemcine I n s l r u c t i n n l'iir dic ot'l'aUliclien l.chrcr der T r i v i a l - , Kcal- und M i ü e l s c h u l e n in dun k u r - m a i n z i s c h e n l . a n d e n . 1 7 7 3 . S" 9(>. I. — Kntwurf, nach welchem dic bisher s o g e n a n n t e n latoinischen SchulL'n in den k u r m a i n z i s c h e n Landon und h e s o n d e r s in der kurf'iirstliehen lícsidenz-s t a d t M a i n z w e r d e n e i n g e r i c h t e l w e r d e n . M a i n z , 1 7 7 3 . 120. 1.
2) l í r n e u c r t c S e h u l o r d n u n g l'iir dic l a t e i n i s e h e n S t a d t s c h n l e n dor c h i i r - s a c h s i s c h c n Landc aul' Ihrer ChuiTürstliehen D u r e h l a u c h t i g k e i t hiich-stem Bet'ehl und mit g n a d i g s t e m l'rivilegio in den D r u c k g e g e h e n . Dresden.
1773. 9 2 . 1. — K r n o u e r t c S e h u l o r d n u n g lür dic chursiichsischen d r e y F ü r s t c n - u n d l . a n d s e h u l e n , Meissen, G r i m m a u n d Pl'orta. 1 7 7 3 . HSO. 1. — Vr. (>. V o r m b a u m : Die e v a n g e l i s c h e n S c h u l o r d n u n g e n d c s a c h t z e h n t e n J a h r h u n d e r t s . G i i t e r s l o h , l<St>4. 6 1 3 — 7 0 0 . 1.
:') Kehr : V c r z c i c h n i s s der Bcsucher der R e c k a h n ' s c h c n Schulen.
P a e d a g o g i s c h c Bliitter, VII. kiit. III. fii/.. 2 2 5 . s kk. 11.
40
Hogy a viszonyoknak" emez azonosságii mellett mégis sokkal korábban és erősebben jelentkezett az ellenhatás amott, mint a magyar birodalom területén, annak legfontosabb okát nyilván a kultúra régiségében és nagyobb rázkódtatástól ment folytonosságában kell keresnünk. E régibb időkre vissza
nyúló és mélyebben gyökerező szellemi alkatnak tulajdo
nítható a műveltség általános színvonalának magasabb foka s a polgárok összességének szélesebb látóköre. Ehhez járult a külfölddel való állandó kölcsönhatás termékenyítő ereje.
Míg Magyarország a nyugati nagy államoktól mind földrajzi, mind gazdasági, mind politikai okokból el volt zárva, s csak kivételesen bocsátotta ki kebeléből a külföldre utazókat, addig Ausztria a nagy királynő uralkodásának második felében sűrű érintkezésbe lép a délnémet államokkal, sőt Porosz
országgal és Krancziaországgal is. Mind több és több ember látogat el Bécsbe. Az osztrák államférfiak gyakori diplo-matiai küldetések révén ismerkednek' meg a külföldi eszmék haladásával. Jóllehet még mindig szigorúan őrködik a kor
mány a külföldi könyvek behozatala fölött, s a tiltott könyvek lajstromába iktatja Mendelssohn Phaedonját, Locke, Helvetius, Diderot, Rousseau műveit. Nagy Frigyes brandenburgi emlék
iratait s az Antimachiavelt, azért utazók, könyvkereskedők és ágensek szép számmal csempészik be a franczia encvklopaedis-ták műveit, a voltairei irodalom termékeit, a természetvallás ká
téit, a szabad szónak számtalan apró sajtótermékét, nemkülön
ben a szellemes és galans tartalmú folyóiratokat és almana-chokat. s a bécsi előkelő társaság titokban kézről kézre járatja, a tiltott gyümölcsöt. A németalföldi Van Swietennek letelepedése Bécsben egy egész művelődési programm jelentőségével birt.
Az ausztriai államszolgálatba átjött s katholikus vallásra tért poroszok" ("mint Borié) hova-tovább nagyobb szerepet játsza
nak, s a műveli közönség kezdi megbecsülni azt a szellemi tőkét, melyet magukkal hoznak. A közigazgatást intéző leg
főbb hatóságokba, úgyszintén a legmagasabb állami és udvari hivatalokba oly férfiak jutnak be, kiket a felvilágosult gon
dolkodás jellemez: elég Kaunitzot és Pcrgen grófot, továbbá Kresscl és Heinke bárókat .említenem. Kollár Ádám, Martini Károly Antal, Riegger Pál József, Grciner Ferencz és Hágelin
11
-Kcrenez, úgyszintén az államtanács összes tagjai finom mű
veltségükkel és nagy olvasottságuk-kai díszei voltak minden tanácskozásnak' és lelkes mozgatói minden művelődési kér
désnek".
A bécsi nagyúri társaság, vagyis az udvar s minden, ami varázskörében élt és érvényesülni kivánt, lassankint szin
tén átalakult. A régi ős-konservativeknek elég idejök volt az ötvenes és hatvanas években kihalniok vagy visszavonulniuk, hogy helyet adjanak- a haladók pártjának.
A hetvenes évek elején már minden jel arra mutat, hogy elérkezett az ideje a nagy szellemi kérdések felvetésének, s különösen a tanügy rcformálásának, azon az alapon, melyet az ötvenes évektől kezdve Van Swieten épített meg. Az új szellem, mely eddig csak virtuális erőnek látszott, kezd cselek
vői eg hatni; a renyhe tömegekben megvillan az élet szikrája s most azután mohón terjed tova a láng. A királyné bölcs és józan mérsékletére -volt szükség, hogy az új áradat a kellő korlátokon túl ne csapjon s a reformok láza forradalmi állapotot ne teremtsen a közoktatás terén.
Azok közöl, kik -szóval és tettel harczoltak a tanügyi rendszer megjavításáért, a legmerészebb volt Perben Antal gróf. Az előkelő diplomata, ki húsz éves korától kezdve
Kurópának majd minden részében megfordult s a hatvanas évek vége felé gazdag tapasztalatokkal tért meg Bécsbe, az örökös osztrák' tartományok tanrendszerének' reformálására vonatkozó bizalmas javaslataiban') íl 770— 1 772) lényegileg
') l \ l v . Levéli. S t a a t s r . 12:tí>... 12.S0!)., ÜS7!>.. ISöKO., 1021. ex 1 7 7 1 . ; MO. c \ 177-1. T o v . ii. i). Voi-tr. V. 1 .V> ex 1772. V. ii. A r n e t h : Maria T h e r e s i a IX., 12127---12HX. ; l l e l l é r t : [)ie G r i i n d u n g der o s t e r r c i c h i s c h e n Voiksschule d u r c h M a r i a T h c r e s i a , l'rag, IXIiO. 182. s kk. II. - - Pergeli j a v a s l a t a 4 7 0 1'olio-oldalból álló vastag- k é z i r a t . ('zíinc : I n s l r u e t i o n íiir die orii.Titiilisc.hu Akademie als ein allgcmeincr Plán l'ür iift'eiitliche K r z i c h u n g s -uncl S e h u l a n s t a l t e n . 1770. M e l l é k l e t e : K n t w u r f v o n l-'iiermmg einer S p r a c h e , insondcrlieit der L a t c i n i s c h c n . W i e n , 1770. (43 o l d a l ) . Az 1 7 7 1 . évi jtil. Iti-án kelt, s z i n t é n terjedelmes e l ő t e r j e s z t é s h e z mellékelve v a n n a k : 1. B e a n t w o r t u n g der b e y der a l l e r h ö c h s t e n R e s o l u t i o n m i t g e t h e i l t e n Anmei'kungen. -• Project iiber die K r r i c h t u n g cines Collegii Nobilium in W i e n . 3 . A haliéi P a e d a g o g u i m líegium s z e r v e z e t e . 4. Reglement p o n r les e.xercices i n t é r i e u r s du college L o u i s - L c - ( i r a n d , P a r i s , 1700. ">. A
ber-- 42
ugyanazt hirdeti német nyelven és a Habsburgok trónja előtt, amit nchány év előtt franczia földön, egy vidéki par
lament körében mondott el La Chalotais. Két éven át sza
kadatlanul tudja foglalkoztatni az államtanács összes tagjait és az udvart azzal a tétellel, hogy a közoktatást az egész vonalon ki kell venni a szerzetesek (értsd: jezsuiták) kezeiből s világi emberekre, legföljebb még szükségből egyházmegyei papokra kell bízni. Ezen erős meggyőződésében, melyet mind
végig doetrinair modorban védelmez, sem az államtanácsosok"
tartózkodása, sem Mária Terézia halogató és kitérő elhatá
rozásai nem ingatták meg. Mindazok az érvek, melyeket a franczia rationalismus hivei és a Philanthropinum képviselői az egyházaknak' a köznevelés irányításában vagy intézésében való részvétele ellen hangoztattak, újból feltűnnek c terje
delmes emlékiratokban: szerzetesi szellem, külső hatalomtól való függés, szellemtelen és elaggott tanrendszer s a többi, előttünk már ismert panasz és vád, teljesen ugyanazon gondolatmenet medrébe szorulva vonul el szemünk előtt.
A szerzetesek készületlenül lépnek a tanítás terére, mely legtöbbször nem hivatásuk; ahelyett hogy vallásos meggyő
ződést és erkölcsi érzületet tudnának kelteni neveltjeikben, Gmisius kátéját magoltatják; ahelyett hogy latin nyelvet tanítanának, csak nyelvtani szabályokkal terhelik meg az ifjakat, kik a sok paradigma- és szótanulásban egészen eltom
pulnak, s ha kikerülnek az iskolából, a legkönnyebb klasszikus irc'tt sem értik" meg. A szerzetesek külön corpust alkotnak, külön fennhatóságokkal, s ezért akarva, sem tudnak beleillesz
kedni az állami rendbe: az állam rendelkezéseinek nem tud
nak utógondolat nélkül, őszintén, egyenesen, loyalisan enge
delmeskedni.
Az állam jóléte tehát, Pergeti gróf szerint, sürgősen megköveteli, hogy az ifjúságot a papságnak, s külösen az elszigetelt szerzetes rendeknek és testületeknek kezeiből kive
gyük s a tanítás és nevelés ügyét »más előrehaladottabb országok példája szerint* kizárólag világi egyénekre bízzuk.
lini reáliskola szervezete 17(i:i-búl. <>. A tanügyi reform végrehajtására vonatkozó tervezet.
— t:s • •
A szerzetesek nem képesek állampolgárokat nevelni, mert saját különleges czéljaik vannak, melyek legtöbbször ellenkez
nek az állani érdekeivel. Az államnak feladata az egész oktatásügy intézését a maga számára lefoglalni s egy álta
lános érvényű szervezetet alkotni.
E szervezet értelmében háromféle tagozata volna a közoktatásnak: a) az általános elemi (triviális) iskolák, melyek falusi és városi iskolákra oszolnak, b) a reáliskolák, oly ifjak számára, kik sem a falusi életfoglalkozásokra, sem tudomá
nyos pályákra nem akarnak menni (»für die zu jeder andern Lebens- und Nahrungsart, als zum Landlebcn oder zum eigentlichen Studicren und Latéin Lernen bcstimmte Jugend«), c) latin iskolák és gymnasiumok, első sorban a nemesség, másod sorban a. vagyonos emberek fiai számára, mert a szegény gyermekek csak akkor valók gymnasiumba, ha tehet
ségeiknek kiváló jelét adják. Az állami vezetés és felügyelet összes szálai a tanügyi középponti főigazgatóságban futnak össze, melynek — miként a mi Ratio Educationisunk királyi egyetemi senatusának — országos hatásköre volna, élén egy miniszterrel (a Ratióban a. »supremus per Regnum Hungáriáé director studiorum«). IC felügyelő hatóságnak (mely Bascdow Educations-Conseil-ére emlékeztet) állandó tudomással kell bír
nia. az összes iskolák állapotáról. Folytonos levelezésben van a külföldi tanférfiakkal és tudósokkal ; tagjai időről időre felkere
sik a külföldi tanintézeteket s az ország iskoláiban is hivatalos látogatásokat végeznek. Első és legfőbb teendője ezen orszá
gos hatóságnak az, hogy a tanárhiány megszüntetésére sémi-nariumokat szervezzen, ahol a tanárjelöltek jövendő hivatásukra készülhetnek. F seminariumok tanárai lehetnek kezdetben külföldiek is, felekezeti különbség nélkül; hasonlóképen nem kell Férgen nézete szerint attól sem visszariadni, hogy az országos tanulmányi főigazgatóságba protestáns tudósok és tanférfiak bevonassanak. Szóba kerülnek Ramler, Büsching, Sulzcr, Semler, Ernesti, Riedel, csupa tanár és iró. Ugyan
csak ekkor tűnik fel az iratokban először Felbigcr, sagani apát neve. Birckenstock udvari titkárt a németországi iskolaügy tanulmányozására kiküldik államköltségen.
Az országos közoktatás egységének és
egyformasága-- 4egyformasága--1
íiíik elvet Perben gróf állította fel legelőször Ausztriában. Az ö javaslata a legelső hivatalos munkálat, mely az oktatásügy összes tagozatait és részeit, amint azok az ausztriai állam
testen eloszlanak, egységes rendszerbe igyekszik összefoglalni, mintegy alapját rakva le ama számos, hasonló irányban haladó tervezeteknek, melyek utána keletkeztek s melyeket azután a magyarországi tanrendszer megalkotói eklektikus módon fel
használtak'.
Egészen új elemként jelenik meg az ausztriai oktatás
iig)' tervezetében a reáliskola mint oly művelő intézet, mely önálló ezélt és léteit kér a maga számára s határozott közön
ségre számit. Uj az a gondolat is, hogy minden rendű és fokú iskolában, még az egyetemen is, minden tantárgyat (az egyedüli orvosi tudományok kivételével) csakis német nyelven kell tanítani; s új a munkálatnak az a része, moly a tel
jesen elhanyagolt leánynevclést tárgyalja.
A l'ergen gróf javaslatainak tantervi részeiből ezélom szempontjából kiemelem a következőket: a tanítás tárgyai Pergeti szerint a vallástan, az olvasás, írás, szépírás, gyorsírás (nem stenographia, hanem a magyar Katio Educationis tachy-graphiája ') értelmében), német helyesírás, latin nyelv (a görög nyelv tanítása, nem feltétlenül kötelező), mathematika, földrajz, történelem, mythologia és régiségek, logika és erkölcstan, a természet és művészet megismerése (Erkenntniss der Natúr und K'unsi), széptudományok (különösen ékesszólás és költé
szet), végül encvklopaedia, vagyis a tudományoknak általános áttekintése (Allgemeiner Abriss der (iclehrsamkeit).
') Nehen dein Sebönscíireibcn \v;irr a b e r aucji die sogcnaiinU' T a c l i y g r a p h i c y.u í r a d i r e n und die .Intetni zuin ( I c s e h w i u d s c b r e i b c n IViih-/.eitig. doch ohne Nacbtheil der Culli- und O r t o - g r a p h i e a n z u f i i h r e n . . . I)as beste Miltcl h i e r z u sclioint zu s e y n . d a s s maii ihiien e t w a s d i k t i r e . 'iii A n í a n g g a n z l a n t s a i ) ] , nacb und nacb imnier b u r l i g e r . d a h e v a b e r Aelit g e b e , d a s s sie bey den e r l e r n t e n Zugon bleiben, und a u c h z u l e t / t bey J e r g r o s s t e n l l u r t i g k e i t ihre l/aml nicht gany, nnkenntlicli w e r d e . Kgészen így a iíat. líd. p. '2,4'í : » T a c h y g r a p h i a , seu celeriter serihendi í a c u l t a s . . . Kacultas h a e c u t iis c o n c i l i e t u r , in v a r i i s , de q u i b u s s e r m o r e c u r r c l alibi, ocoa.sionibus lentc érit iisdem d i c t a n d u m soincstri p r i m o , p o s t o a v e r ő sensim c e l e r i u s , a d h i b i t a t a m e n r o l i q u o dcineeps t e m p o r e p r o v i d e n t i a , ne d u m in celeriter soributido e x e r e e n t u r , ipsam c o r r e e t e , n i t i d e q u e s e r i b e n d i e o n s u e t u d i n e m a m i U a n t . «
- 4f>
-A latin nyelvet gyakorlati alapon kívánja Pergen tanít
tatni, mert a czél szerinte az, hogy mentől rövidebb idő alatt lehessen e nyelvet elsajátítani; ezért nemcsak klasszikus irók, hanem másféle szövegek is olvasandók. Sokat kell beszélni, fordítani, variálni s a (Juac maribussal egészen fel
hagyni; a nyelvtant az olvasmányokból vonják le a tanulók, s csak a legvégén vegyék kezükbe a grammatikai tankönyvet.
A német nyelv nemcsak önálló tárgy, hanem egyúttal a tanítás nyelve is, mindanyiszor, mikor tárgyi ismeretek köz
léséről van szó.1) A földrajz tanítása egészen azon a csapáson halad, melyet a Ratio Educationis követ: a szülőföldből és a környékből kell kiindulni, a tanulót a térképen utaztatni s a természeti tárgyakra nagy súlyt helyezni. A földrajzhoz fűződik az újságoknak hetenkint egyszeri olvasása-') (a Ratió-ban: Collegium Novormii), melynek kapcsán a tanár a fel
tűnőbb földrajzi, természeti és történeti mozzanatokat elbeszélő alakban megmagyarázza növendékeinek. Az iskolai foglal
kozásnak e nemével már a pietistáknál találkoztunk; megvolt a. Philanthropinumokban is.:í)
Pergen javaslata (melyben része volt Birckenstocknak is) tudvalevőleg a lassú kiéheztetés folyamatában múlt ki.
Voltak lelkes védői, mint Van Svvieten és Kollár Ádám, de
') -Alles, w a s in Schulen h l o s der Sachen halbcr g e l e r n t w e r d e n m u s s . . . in der Multcrsprache uuseven d e u t s c h e n .[ünglingeu z u
tehren.--) P e r g e n jíiv. :!()(). lap : •• lís wiii'dc nicht alléin zu einer sehr augeiichnien A h w c c h s l u n g ini g e o g r a p h i s e h e n U n t e r r i c h t , s o n d e r n zugleich z u r bestén W i e d e r h o l u n g des lírlernten ilienen, w e n n wöcheiitlieh cin Schiilcr nach deni a n d e r n cin p a a n n a l eine w o h l g c s c h r i e b c n e Z e i t u n g nffentlich v o r l á s e inul der Lehrer die ilarin v o r k o m m e n d c g e o g r a p h i s c h e sovvohl, a l s N a t ú r - und S t a a t s m e r k w ü r d i g k c i t e n den S c h ü l e r n a u f eine u n t e r h a l l e n d c Art zu e r k l á r e n s t b . líat. I'd. p. 2(Ui. De collegio n o v o -r u m p u b l i c o -r u m . ' Nem é -r d e k t e l e n , h o g y a z ú j s á g o k olviisásiit m á -r a XVIII. s z á z a d elején n á l u n k is ajánlja liezik, a m i d ő n a G y m n a s i o l o g i a I. k ö t e t é n e k 4 0 . lapján a p o c s i s o s z t á l y á r ó l a z t m o n d j a , h o g y itt vau helye a z ú j s á g o k o l v a s á s á n a k . - N o v e l l a r u m leetionem, q u i b u s J u v e n t u t i s p r o f e c t u s e l e g a n t e r a u g e t u r , in u b e r i o r e m n o t i t i a m m a p p a r u m G c o g r a p h i -c a r u m i n t r o d u -c i t . « — V. ö. Oaelestini Pillér e S-cholis Piis G y m n a s i i Regii G i n s i e n s i s D i r e c t o r i s L o c a l i s : de P u b l i c o r u m N o v o r u m S t u d i o E x i -s t i m a t i o . M. N. M. k é z i r a t a , A c t a IJrm. Kol. Lat. 2 9 9 7 . — 4», 24 oldal.
4) V. ö. Pinloehe id. m u n k á j á n a k 5 1 8 . l a p j á t .
— Ki
-ezekkel szemben az államtanács néhány tagja (főképen Kressel báró), s hihetőleg más, a színfalak mögött rejtőző egyének az elismerés chorusába annyi aggodalmas megjegyzést, oly sok apró kételyt tudtak belevegyíteni, oly számos oldalról világították meg a javaslatot, annyira hánvtorgatták a terv jó oldalai mellett gyengéit is, oly annyira előtérbe he
lyezték a pénzügyi nehézségeket s a tanárhiányban rejlő gyakorlati akadályokat, hogy a királyné nem tudott habozó állásából kilépni s kitérő resolutiókkal válaszolt. Viszont Pergen élére állította tételét, kijelentve, hogy addig az egész mii részleteit nem mutathatja be, míg az oktatás saeeularisatiójának főkérdésében határozott döntés nem tör
ténik. E döntés — nyilván Migazzi bécsi érsek közbelépésére elmaradt, s vele együtt elmaradt Pergen grófnak rész
letes javaslata is. Az egész ügy lekerül a napi rendről; az iratok félretétetnek; Pergen Clalicziába megy kormányzói megbízással. Az általa felvetett nagy problémát csakhamar megoldotta maga az idő. A Jézus-Társaság feloszlatása elejét vette a tanügy erőszakos államosításának. Az iskola magától felszabadult a leghatalmasabb szerzetes rend uralma alól, s Pergőn eszméi, habár nem oly elvont és elméleti alakban, mint szerzőjök vélte, fokozatos egymásutánban valósulnak meg tényleges intézményekben.
II.
Még mielőtt Pergőn gróf javaslatainak sorsa eldőlt, különböző tényezők közrehatása mellett folyamatba jött az ausztriai örökös tartományokban a népoktatás ügyének' ren
dezése.1) Ösztönzést adott erre Firmian gróf passaui püs
pöknek emlékirata, majd Messmer József bécsi tanítónak egy munkálata (mindkettő 1770-ből). E dolgozatok, úgyszintén a sziléziai Schulrcglement alapján fogtak hozzá Bécsben a reformokhoz, melyeknek lelke Hágclin Ferencz Károly alsó
ausztriai kormánytanácsos, ki még fiatal korában, Halléban és Berlinben jártakor, ismerte meg a porosz iskolaügy
álla-') Hcltbrt : id. m. Ili), kk.
47
polát. Hágelin az egész monarchiára kiterjedő általános nép
oktatási szervezetet dolgozott ki (az 1772. év végén), melynek értelmében a lakisi iskolák csakis a »szükséges« tárgyakat (vallástant, olvasást, irást és számolást) ölelnék tel, a kisebb városok iskolái ezeken felül még a hasznosakat (a nyelvtant és erkölcstant), a tartományok székhelyein levő elemi főisko
lák (Hauptschulcn) pedig még azonfelül rajzot, geometriát, mechanikát és polgári építészetet is. Valami ehhez hasonló hasznossági elvet a Katio Educationisban is lel fogunk talál
hatni. De sem Hügelin terve, sem Martininak egy év múlva készült "Alapvonalai* (Grundzüge zur Entwerfung eincs all-gemein verbesserten Plans in Studiensachen), sem Gruber Lénárdnak a sagani módszer szellemében kidolgozott »Haupt-und Normalschul-Lehrplan«-ja positivumra nem vezettek, és daczára a sok ülésezésnek és iratváltásnak még csak a leg
lényegesebb alapelvekben sem tudtak az irányadó körök megegyezni.
Ekkor gondolt a királyné Felbiger János Ignáczra, a Sziléziában levő sagani klastromnak nagyhírű apátjára, az ottani katholikus iskolák újjászervezőjére, kihez már 1770 óta jártak el Ausztria különböző részeiből tanítók, hogy módszert tanuljanak tőle. Felbiger II. Frigyes engedélyével
1774. évi május 1-én érkezik Bécsbe.
Első szerves alkotása az általános iskolai rend,1) mely
M F o r r á s o k : Allgemeine S e b u l o r d n u n g f'ür die d e u t s e h e n Normál-, H a u p t - und T r i v i a l s c h u l e n , W i e n , 1774. — M c t h o d e n b u c h fúr l.ebrcr der d e u t s e h e n Scluilcn. W i e n , 1770. •- Die w a h r e S a g a n i s c h e f e h r a r t in den tiicdrigcn Sehulen, h e r a u s g e g c h e n von dem S a g a n i s e h e n l ' r a l a t e n J o h a n n Ignalz von F e l b i g e r , W i e n , 1774. F r e y m ü t h i g e liiiele a n Herrn (iral'cn von B. übci den g e g e n w a r t i g e n Z u s t a n d der G e l e h r s a m k e i t der líniversitiit und der Sehulen zu Wien. F r a n k f u r t u. I.eipzig, 1777).
134---141!. - - h'revc G e d a n k e n üher die ö s t e r r e i c h i s c h e L i t t e r a t u r und E i n r i e h t u n g der X o n n a l s c h u l e , W i e n , ]77.">. — F r e y m ü t h i g e H e u r t h c i l u n g der ö s t e r r e i e h i s e h e n Xormalscluileu und aller z u m Behuf d e r s c l b c n g e -d r u c k t e n Seliril'ten. Jierlin un-d S t e t t i n . 1 7 8 3 . — K a y s . k ö n i g l . p r i v i l c g i r t e A n z e i g e n a u s s a m m t l i c h e n k. k. Krbliindern, 1 7 7 1 . évi'. 4 0 . s kk. 11., 9 7 . s kk. II. — Kais. königl. allergniidigst p r i v i l e g i r t e R e a l z e i t u n g der W i s s c n -schaften, K ü n s t e u n d der O o m m e r z i e n . W i e n , 1772. évf'., 67Í)., 7 1 4 . , 7 2 8 . é s 7 4 4 . l a p o k o n ; t o v . u. o t t 1 7 7 4 . évt'. 49 — 5 5 . 11. — G ö t t i n g c r G c l c h r t e A n z e i g e n , 1774. évf. 9 3 0 - 9 3 2 . I.
- -IS
1774. évi deczember 1-én nyerte meg a legfelsőbb szente
sítést, és megadta a tuvábbi munkássághoz a biztos, meg nem ingatható alapot. E fontos szabályzat volt az a kut-f'orrás, melyből évtizedeken át merítette a monarchia minden része a népiskola fejlesztéséhez szükséges életnedveket; ez adta meg a nagy kereteket, melyeken belül az egyes orszá
gok népiskoláinak eljárása mozgott; itt vannak letéve azok a normális követelmények, melyeknek teljesítésétől az egész népoktatás egységét és egyenlőségét várta a bécsi kormány.
A Schulordnung, tovább fejlesztve Hágelin javaslatait, háromtele >> német iskolát« (vagyis: elemi népiskolát) ismer:
I. a tartomány fővárosában levő normális iskolát, mely a tartomány többi iskoláinak »zsinórmértékül« szolgál és külön normális iskolai bizottság gondozása alatt áll ; 2. a nagyobb vidéki városokban levő elemi főiskolákat (Hauptsehulen);
'•'>. mezővárosokban és falvakban levő triviális iskolákat. •—
E szervezet alapul vétele mellett a szabályzat részletesen intézkedik az iskolák helyiségeiről és felszereléséről, az iskola
fenntartók jogairól és kötelezettségéről, a tanítók szolgálati és egyéb viszonyairól, az iskolába járás ellenőrzéséről, a szorgalmi és szüneti időről, a népoktatás tárgyairól, a tanítás módjairól és segédeszközeiről, a tankönyvekről, az iskolai fegyelemről, a házi tanításról, a vizsgálatokról s az állami és egyházi felügyeletről.
A falusi iskolák tárgyai: hit- és erkölcstan, olvasás, irás, a négy számolási alapművelet, a hármasszabály s néhány rövid útmutatás a becsületes életmódhoz és gazdálkodáshoz (eine Anleitung zur Rechtsehaffenheit und zur Wirtliscliaft).
Mindezt rendszerint egy tanító látja. el. — Az elemi fő- vagy városi iskoláknak két vagy három tanítójok van, kik a falusi iskolák anyagán felül a jövendő polgári elemnek, a gazdáknak, iparosoknak és kézmíveseknek szükségleteihez képest még a latin nyelv elemeit (de csak a nagyobb városokban), a német fogalmazást, a háztartás és mezőgazdaság alapvonalait, a földrajz és történelem elemeit tanítják. Mindezek az iskolák mindkét nemü ifjúság számára valók, de ahol csak lehet, külön leányiskolák állítandók fel.
A tartományi középpontoknak szánt normális iskolákról
49
legjobban úgy lógunk tájékozódhatni, ha egy ilyen intézetnek a szervezetével ismerkedünk meg. Legrészletesebb feljegyzése
ket találunk forrásainkban a hires bécsi normális iskoláról, mely a mi szempontunkból azért is nagy fontosságú, mert ennek az iskolának a mintájára szervezték a pozsonyit is.
A bécsi normális iskola 1771. évi január '2-án nyilt meg, 150 rendes tanulóval és 30 tanítójelölttel. Nemcsak az volt a czélja, hogy mintáját szolgáltassa a kitűnő népisko
lának, hanem hogy egyszersmind képző intézete legyen a jövendőbeli tanítóknak. Az I. osztályban 0(5 tanulót találunk, ti és 10 év közt; a 11-ikban öő-öt, kiknek életkora 10 és 14 év közt váltakozik; a líí-ikban tanultak 25-en, a 1 ő. és 24-ik (!) életév közt; a IV-ikben foglalt helyet a 30 tanító
jelölt. Az első két osztály tananyaga nem sokban különbözött attól, melyet a nagyobb városok elemi iskolái karoltak fel, a III. osztály azonban már — tisztán hasznossági czélzattal — bizonyos életpályákra, magántanítói, alsóbb hivatalnoki, kato
nai, kereskedelmi, gazdászati, uradalmi tisztségekre akart előkészíteni, s ezért a megelőző osztályokból fellépett növen
dékeinek terjedtebb és gyakorlatiasabb anyagot nyújtott. Itt tanulták a »bölcseleti és keresztény erkölcstant,« a szépírást, a német fogalmazást mindenféle vonatkozásaiban,1) a mathe-matikai és politikai földrajzot (különösen az európai álla
mokét), a hazai (osztrák) és egyetemes történetet, a művé
szetek és mesterségek ismertetését, a mértant (dic Messkunst) és a számtant. Az utóbbinak tantervi mértéke jóval meg
haladja az elemi főiskolákét.-) A normális iskola negyedik
') A r é s z l e t e s a n y a i ; : a) Dic liigenschaftcn einer g u t e n S c h i c i b a r t . b) Die Kigcnschaften de.; A u s d r u c k e s , c) Die Geiuiuigke.il. d e s A u s d r u e k s , d) Die w e i t e r e T h e o r i e der S c h r e i b a r t , c) Die K i n t h e i l u n g der Ausdi'iicke, f) DLT v o l l k o m m c n e Auí'satz, g) W a s z u m Ü b e r r e d e n e r l b r d c r t w e r d e ,
h) Die A n o r d n u n g der Jíede, i) Dic A r t e n des StyLs, k) Die v e r s c h i e d e n e n Artcn der liriefc, 1) A m v c i s u n g xu allcn Auf'satzen, welche im g é m e m e n Lében v o r k o m m e n .
a) A t a n a n y a g ' : a) Die 4 R e c h n u n g s a r t c n in Z a h l e n , T>) Dic Buch-s t a b e n r e c h n u n g , c) Die L e h r e der G l c i c h u n g c n ü b e r h a u p t , d) Die T h e o r i e der Verhiiltnissc, P r o p o r t i o n e n , P r o g r c s s i o n e n u n d L o g a r i t h m e n , e) Die A u f g a b e n des ersten G r a d e s der b e s t i m m t e n A n a l y t i k , f) Die Auflösung der Aufgaben des zu-eyten G r a d e s der b e s t i m m t e n A n a l y t i k ; g) Die
A magyarországi kíizoktatá.s története. II. •+
osztálya volt a tulajdonképcni tanítóképző, melyben kizárólag a módszer elméletét és gyakorlatát sajátították el a nö
vendékek.
15 négy éves tanfolyamon kívül 1774-től kezdve rövi
debb ideig tartó tanfolyamokkal is találkozunk, melyekre a monarchia minden részéből jöttek a tanítók. Az 1777-ik évtől az 1780-ik évig .'.563 egyházmegyei pap, 132 szerzetes, 1 7f>
néptanító és (579 házi tanító hallgatta a bécsi normális iskola előadásait és vitte mindenfelé az új tant. E mozgalom ha
tása alatt az ausztriai tartományok székhelyein, Prágában,
tása alatt az ausztriai tartományok székhelyein, Prágában,