].
Az 1770-ik év derekán már annyim haladt a volt Jézus-Társaság vagyonának rendezése, hogy a kormány meg
közelítő pontossággal tudhatta, mennyit fordíthat a tanulmányi alap jövedelmeiből az iskolák ellátására? Ez az összeg évi 120,000 írtra rúgott; a többit felemésztették' a volt jezsuiták nyugdíjai.1)
Habár ez a pénzalap, tekintve az ország kiterjedését és az iskolák számát, nagynak épen nem volt mondható, a kormány vélekedése szerint meg lehetett vele indítani az országos rendezkedés művét.
Ahogy a tanügy feladatairól táplált felfogások, melyekkel mi is megismerkedtünk, az utolsó évtizedben Európaszerte alakultak, nem lehetett kétség ezen új szervezés általános elvei felől. Poroszország oktatásügye az egész vonalon az állam hatalmi körébe jutott. A délnémet államokban mind jobban összeszorultak a tanügy vezetésére hivatott helyi
testületek önkormányzati jogai. Ausztriában Pergen szelleme kísértett. Az állam és egyház közti viszony alakulásában Hugó (Jrotius, Van Espen, Fcbronius és Kollár tételei
meg-status íictivus, vagyis a tényleges jövedelem 33,701 Irt 4 krt tett ki.
K jövedelem két főforrásból eredt : egyik a tűkeálladék, melynek összege 313,580 Irt (jövedelme: 14,13!) Irt 40 kr.), u másik a kuttyevöi uro-dalom évi bére 15,100 írttal. — (). L. Udv. K'ancz. 80. ex 1778.
>) O. 1.. Udv. Kanez. 3873. ex 177(i.
— 1711
termettek gyümölcseiket. Maga a királynő is kimondotta, hogy a tanügy mindenkor politikum marad. A Jézus-Társaság íoloszlott. Amit az elmélet emberei már jó ideje hirdettek s
•ÍÍZ állam férfiak titokban és nyíltan óhajtottak, annak gya
korlati alkalmazására elérkezett a hely és idő.
Ily légkör vette körül a Bécsben élő magyarokat, kik a közügyek élén állottak és az ország dolgait intézték. Az ausztriai tanügynek gyors átváltozása szemök előtt folyt le;
köz vetetlen közelben láthatták az intézményeknek az állam czéljaihoz szabott kifejlesztését, szünet nélkül hallhatták amaz elvek hangoztatását, melyek az állami befolyás fokozatos erősbítésére irányultak. Nap nap mellett érintkeztek a felvilá
gosult államférfiakkal és tudósokkal: amazok sorát Pergeti nyitja meg; emezek közöl elég említeni Sonnenfelset, Rieggert es Martinit. A tanügyi tisztviselők, kiknek neveivel találkoz
tunk (Hagelin, Greiner, Felbiger, Kautenstrauch és Kressl), mind ehhez a > felvilágosult« táborhoz tartoztak. Senkit sem lephet meg, hogy e minden oldalról jövő hatás átidomította hazánkfiait is, ha még oly mélyen vésték sziveikbe volt jezsuita-tanáraik a régi rendszer szeretetét.
A Ratio Educationis főszerkesztője, Ürményi József) is a feloszlatott társaságnak volt tanítványa: Nagyszombatban végezte a gymnasiumot. Ugy itt, mint az egri Koglár-iskolában, ahol hazai jogot tanult, még a művelődés régi eszményein lelkesedett. De már az általános jogtudományt Bécsben hall
gatta Martinitól, Rieggertől és Bannizzától. Megismerkedett az új természetjog, államjog és egyházjog elveivel, melyeket a minden iránt fogékony, nyilt eszű ifjú mohón szívott ma
gába. Egészen új eszmekörbe jutott. Mint ősrégi, előkelő család sarja, kit a természet hódító külsővel áldott meg, nyitva találta a főúri körök termeit; nemes és komoly maga
tartása, kellemesen folyó társalgása, finom modora mindenkit lebilincselt, akivel érintkezett. Nagyra törők voltak czéljai : magának és családjának rangbéli emelkedése, a hivatalos fokozatokban való gyors előhaladás, a királyné bizalmának
') Örményi József életrajza, irta Kazinczy Keronez.
Fclső-Magyar-•..iszági MinervaTTsSiT évi'. 04Í1—t>48. 11.
12*
— ] 80 —
és tetszésének megnyerése voltak fáradozásainak soha el nenv gyengülő rugói. De azért a fényt és birtokot mindig meg
feszített munkával, nagy szorgalommal és önfeláldozássá]. és sohasem alacsony vagy titkos utakon kereste. Eleinte királyi ügyész, majd 1769-ben itélőmester; de már 1773-ban az udvari kamara tanácsosa lesz s 1774-ben a kanczelláriához kerül, ahol a tanügyi előadó tisztét bízzák reá. A királynő mindjárt eleinte lelkére kötötte, hogy hivatalában legfőbb gondja legyen az új tanulmányi rend megalkotása, s Ürményi
— nagy hivatalos elfoglaltságából fennmaradó szabad idejét használva fel — rögtön hozzáfogott az új szervezet kidol
gozásához. Közben Nagyszombatban járt királyi biztosul.
mozgatta az egyetem újjászervezésének ügyét, élénk részt vett az ausztriai tanügyi hatóságok tanácskozásaiban s egy
maga dolgozta ki azokat a javaslatokat, melyek az eszter
gomi érsekségből kihasítandó új püspökségek szervezésére vonatkoztak. Folyton dolgozott, alaposan és lelkiismeretesen, a középszeren jóval felülemelkedő értelemmel. A királynő már is elismeri munkásságát. Más összefüggésben láttuk, hogy 1 775-ben Vái és Agárd nevű birtokokatJ) adományozza neki, egy év múlva a Szent-lstván-rend kis keresztjével tünteti ki.2)
Ürményit a királyi kegy és bizalom csak még jobban sarkalja nagy és nemes vállalatokra. Az 1776. év június hó 5-én — mint tudjuk — már előterjeszti az új rendszer első részét,-'1) vagy, amint ő nevezi, a tanügy politikai és vagyoni vonatkozásairól szóló fejezeteket, melyeknek jóváhagyása után bemutatni igéri a módszerről, a tantervről s az iskolai rend
tartásról szóló harmadik és negyedik szakaszt is. A királynő a kéziratot a bécsi udv. tanulmányi bizottság tagjaival, Kressl báróval és Martinival közli; ezenkívül egy külön bizottság1)
') O. L. üdv. Kancz. Lib. Reg. Tom. L. UH--11);"). I.
*) Kphem. Vilit). 1777. jan. 10-iki szám; • Imperátor Josepluim Ürményi, eonsiliarium aulicum, qui de negotiis huugaricis ad suprcmum Regni Hungáriáé Dicasterium aulicum refert, in coetum Equitum S. Ste-phani minoris erucis ob eximia eius in rem publieam merita
cooptavit.-") 0 . L. Udv. Kancz. 3873. ex 1770. - M. N. Múx. Actn Ürm.
Fol. Lat. 2991.
') Ugyanott.
- I S I —
is átvizsgálja, melynek tagjai Batthyány József herczegprimás, Fekete György országbíró, Bajzáth püspök alkanczellár, Balassa Ferencz gróf helytartótanácsos és Berchthold Ferencz gróf újonnan kinevezett beszterczebányai püspök. A mű nagy tetszéssel találkozott mindenütt. Maga a királynő kijelenti, hogy dicsőségére válik" a kanczelláriának; csak sietni kell kibocsátásával, hogy végre a magyar nemzet is részesül
hessen a szellemi haladás azon áldásaiban, melyeket másutt már néhány év óta ismernek; még sötét sírjában is vigasz
talására fog szolgálni, hogy e műhöz ő adta meg az első indítékot.1)
így keletkezett az 1776. évi augusztus hó 5-én kibocsá
tót! udvari rendelet,2) a hazai tanügy országos rendezésének
•és újjászervezésének ezen elsőrendű okirata, melynek tartalma igen csekély módosítással átment a Ratio Educationisba is.
A nyomtatott mű első 112 oldala nem egyéb, mint a fent idézett alapvető szabályrendelet foglalatja. Ez a rész egészen örményinek a műve.
Azon ösztönzések, melyeket Ürményi Bécsban kapott,
•a magyar törvények keretébe könnyen be voltak illeszthetők.
Nem kellett egyebet tenni, mint az állam elvont fogalmát a magyar királynak, úgyis mint államfőnek, úgyis mint leg
főbb kegyúrnak, látható személyével helyettesíteni, és ••- ami étidig nem történt meg — komolyan és szigorúan végre kellett hajtani az 1715. évi LXXIV. és az 1723. évi LXX.
t.-czikkckct. l)c Ürményi még többet akart. Nemcsak a katho-likus iskolákat, tehát az állam saját iskoláit vonta bele az országos szervezetbe, hanem a szorosan vett vallásos ügyek kivételével azonos módon kívánta kormányoztatni a
neni-') 'Dicse s<> licilsame Saehc, dic scin k'un/.ler Ami, nebst undoron 'violen gewiss violl líhre mucht, vvtire zu botreiben, elsimít dieso wackore mid oinsichti'Ko Nation auch jené Hil/'s Mittel hekommt. dic so viel .•indero sóit cinigen Juhren vor sich schon habén, und sie dardurch auch Segeii solbo das Gleichgewicht erhalte, und Uns der Trost, dass Wir dic erste Anleitung dazu gegeben, auch in unseren finsteren Griibcrn tröst-lieh seyn kann.
a) O. L. l'dv. Kancz. 38711 os 4093. ex 177(3.; H. T. 4295.
•ex 177(1.
— 182 —
katholikus iskolákat is. A törvényekben gyökerező legfőbb-felügyelet jogát, melyet a protestánsok mindenkor elismertek-igazi állami kormányzattal cserélte fel, vagyis: az ország minden rendű, fokozatú és felekezetű nevelő- és tanítóintézeteit egy teljesen azonos közösségbe, egy országos egységbe fog
lalta össze. »Az állam boldogsága •— mondja a Katio szer
zője *) a nem-kathotikus iskolákra vonatkozó (64.) fejezetben -—
leginkább a tanulmányok egyenlő formájától függ; ezért szükséges, hogy a különböző iskolákban a doctrinának ugyan
azon fejezetei tárgyaltassanak, mindenütt azonos legyen a szabály, azonos az igazgatás módja, azonos a fegyelem azzal.
mely az egész országot és kapcsolt részeit kötelezi." Még a nem-katholikus iskolák tankönyvei is a. királyi egyetem cen-surája alá esnek, hogy az egyformaság az iskolák legbelsőbb életében is érvényesüljön.
Mint annak idején látni fogjuk, a protestánsok -- s nem törvényes ok nélkül — sérelmesnek' találták oktatás
ügyüknek e teljes beolvasztását az állami administratio kere
tébe. S mégis, ürményinek ez a gondolata a legnagyobb az egész műben. Mindent, ami eddig széjjelszói-tan, magára hagyatva, jól-rosszul, gazdagon és szegényen működött, min
den felekezetnek" és nemzetiségnek iskoláit egy országra kiterjedő rendszerben egyesíteni, a szellemi életnek es a köz
művelődésnek számtalan folyóit és csatornáit egyetlen közép
pontba terelni, az egyes erőket összegyűjteni és valamennyinek"
egy irányt adni, hogy az állam czéljai tekintetéből ugyanazon elvek szerint művelődjék az ország egész fiatalsága, e gon
dolat nagysága elől elzárkóznia még annak sem lehet, aki a köznevelés kérdéseiben a korlátlan önkormányzati szabadság
nak híve. I. Napóleon is ezt akarta, mikor a Jézus-Társaságot oly szervezettel pótolta, melynek" leiadata volt az állam czél-jait ép oly jói szolgálni, mint annak idején a jezsuita iskolák a felekezeti czélokat szolgálták. Es az Université a maga
'.) Helykímélés okából a Katio Kdueationishól vett idézeteket latin nyelven rendszerint nem közlöm s a lapszámot is csak kivételesen jelö
löm meg'. A sok idéztfetés az előadás folytonosságát zavarja. Az olvasó megbízhatik bennem, ho;>v híven és lelkiismeretesen idézek s pontosan fordítok.
— 183 —
akadémiáival vagyis tankerületeivel, a maga főigazgatóival (Recteurjeivel) és felügyelőivel (Inspecteurjeivel) még ma is él, miként a Ratio Educationis számos kormányzati intéz
kedése, vagy változatlanul, vagy módosított alakban, mai oktatásügyi rendszerünkben is felismerhető.
A mondottak szerint tehát a tanügyről való- gondos
kodás Magyarországban is politikai feladattá vált. Ezen elvből következett, hogy az országos tanügyet a helytartótanácsnak mint politikai kormányszéknek kellett intéznie. Elvileg így is volt; valósággal azonban a tanács egyetemének működése sohasem terjedt ki egyébre, mint hogy formailag megerősítette, amit a tanulmányi bizottság javasolt. E bizottság volt tulaj
donképen az országos tanügyi kormány; mert habár az érdemleges intézkedéseket és döntéseket Bécsből várta, mégis a királyi rendeletek előkészítése és a javaslatok kidolgozása a pozsonyi bizottság feladata volt. Minden héten tartott ülést, a tanulmányi ügyeket mind szellemi, mind anyagi vonatkozásaikban rendszeresen nyilván tartotta, minden be
érkező jelentést beható tárgyalás alá vett. Hatásköre az ország összes iskoláira kiterjedt.1)
A központi tanügyi kormányzat ekként megalakittatván, felmerült a második kérdés, hogy mikép valósítható meg a a tanügynek czélba vett állami kormányzata az egész ország
ban és kapcsolt részeiben ? Eddig ily administratio nem volt.
A Jézus-Társaság feloszlatása után ideiglenesen a püspökök-ügyeltek a katholikus iskolákra; a nem-katholikus tanintéze
tek néhány esztendőre magukra maradtak-. Urményi nem csekély nehézségekkel állott szemben. A szomszéd Ausz
triának a tanügyi közigazgatás kereteit megadta a korona-tartományok szerint való beosztás; ahány koronatartomány, annyi iskolai kerület. Magyarországban azonban a viszonyok teljesen eltérők voltak. Az ország kiterjedése sokkal nagyobb, semhogy a maga egészében administrálható volna. Hét
nem-') Kínokét a ttatio az ország egész oktatásügyének főigazgatójává teszi meg, kiterjedt hatáskörrel ; de e hatáskör sohasem érvényesült.
A »Supremus Studiorum per Kegnum Hungáriáé Director csak czímnek maradt meg. — A népoktatási albizottság megszűnt, illetőleg beleolvadt a nagy bizottságba.
— 184 —
zet (mint a Ratio mondja) és öt felekezet lakja; a gazdasági viszonyok is mások. Kisebb egységeket kellett tehát alkotni;
nevezetesebb középpontok körül. Két ily középpont már meg volt adva: egyik Pozsony, a politikai élet szintere; a másik az egyetem új székhelye: Buda. A többi középpontok meg
válogatására az egyházmegyék adtak irányadó szempontokat:
Győr, Pécs, Beszterczebánya, Nagyvárad, Ungvár mind püspöki székhelyek. Hozzájuk járult Kassa, mint Felső-Magyarország emporiuma és elébb jezsuita-egyetem székhelye. A horvát-szlavon-dalmát királyságok természetes középpontja: Zágráb.
Ily módon — elég arányosan — megalakult a kilencz tankerület:l) a pozsonyi, a budai, a győri, a pécsi, a besz-terczebányai, a kassai, az ungvári, a nagyváradi és zágrábi.
A tankerületeket királyi tanulmányi főigazgatók kor
mányozzák. Hatáskörük a kerületben levő összes iskolákra és művelődési intézetekre (az árvaházakra és convictusokra is) kiterjedt, a katholikusokra ép úgy, mint a nem-katho-Hkusokra, az elemiekre ép úgy, mint a gymnasiumokra és akadémiákra, llyképcn az ország egyes nagyobb területeinek egész oktatásügye egy kézben pontosuk össze, ami akkor, a szakszerű tanítás gyermekkorában, semmi nehézségbe sem ütközött, s azzal a nagy haszonnal járt, hogy az intéző ható
ság a tanintézeteket a maguk kölcsönös vonatkozásaiban is áttekinthette. A népoktatás azonban még külön közegeket nyert: a nemzeti iskolák felügyelőit, minden tankerületben egyet, akik a főigazgatók hatósága alatt állottak. A főigaz
gatók is, a felügyelők is kötelesek voltak az alájok rendelt
') Az ország politikai beosztását véve alapul, az egyes tunkerii-Ictck a következő vármegyéket foglalták magukban: 1. Pozsonyi tan
kerület : Pozsony, Nyitra, Trencsén; 12. Beszterezehányai tankeriilet : Zólyom, Árva, Turóez, Liptó, Nagy- és Kis-Hont, Bars; 3. Dudái tan
kerület : Pest, lísztergom, Komárom, Nógrád, Fehér, Heves vármegyék, Kis-Kunság, Jászság; 4. Győri tankerület: Mosón, Sopron, Vas, Zala, Veszprém : 5. Pécsi tankerület : Baranya, Tolna, Somogy, Jiács ; ö. Nagy
váradi tankerület: Bihar, Arad, Csanád, Csongrád, Békés, Szabolcs, Nagy-Kunság ; 7. Kassai tankeriilet: Abuúj, Borsod, Gömör, Torna, Szepes, Sáros, Zemplén; 8. Ungvári tankerület: Szatmár, Mármaros, Ugocsa, Bereg, Ung. — E beosztás a. protestáns tanintézetek hovatartozása szem
pontjából fontos.
— 18."> —
intézeteket meglátogatni, a szabályzatok és rendeletek végre
hajtását ellenőrizni, az oktatás módját és eredményét meg
figyelni, s a tapasztalatokhoz képest intézkedni vagy a fenn
forgó ügyet felsőbb elhatározás alá bocsátani.
A főigazgató volt a közvetítő kapocs a kormány és az iskolák közt. Az utóbbiakkal az igazgatók utján érintkezett.
Voltak épen a Ratio alkotta meg az igazgatói intézményt.
Azelőtt felelősségre vonható fejei az intézeteknek nem is voltak. Az új rendszer ausztriai minta szerint az akadémiák
ban és gymnasiumokban »director localis«-oknak, a gramma
tikai iskolákban praefectusoknak, a nagyobb elemi iskotákban egyszerűen igazgatóknak hívja a vezetőket. Az igazgatók (az elemi iskolák kivételével) nem tanítottak, és sokszor nem is tartoztak a tanári karok kötelékébe. A királyi iskolákban vagy a káptalanok tagjait, vagy a helybeli lelkészeket, vagy a szerzetes rendi házfőnököket bízzák meg a vezetéssel, a protestáns iskolákban a felügyelőket (curatorokat), néha a városi tanácsnak valamely tagját.
Ez volt a tanügynek úgynevezett politikai szervezete.
Az ország területen levő összes iskolák egyenes kapcsolatba jutottak az állami kormányzattal. Minden tanárnak, tanítónak
és igazgatónak elöljárója lett. Mindenről, ami lényeges, jelen
tést kellett tenni a fölöttes hatóságnak. Az egyéni munka kora lejárt, és beköszöntött a Norma összes fény- és árny
oldalaival; az iskolákba bevonult a szabályozás szelleme, melynek nyomában járt az egységes rend egyfelől, de a kimutatások, jelentések, táblázatok tömege másfelől. Iktató-könyvek, jegyzőkönyvek", tanulmányi naplók, minősítő táblá
zatok készülnek ; a tanulók előmeneteléről és erkölcsi maga
viseletéről félévenként részletes kimutatások mennek a főigaz
gatókhoz, sőt a királyi iskolák a tanév befejeztével nyomtatott érdemsorozatokat kezdenek közétenni.
Valamint a tanügyi administratio, úgy az oktatásügy tagolása is az állami gondolat szerint alakul. A közelmúlt
ban az iskolák szervezete és egymáshoz való viszonya még eléggé laza volt. Az egyes fokozatok nem mindig kapcso
lódtak egymáshoz, ami az átlépéseket megnehezítette vagy az iskolai tanulmányok idejét meghosszabbította. Az elemi
1 <S(>
-iskolának és a közép-iskolának határvonalai nem voltak élesen meghúzva; felvettek a gymnasiumba olyanokat is, akik valamit tudtak olvasni és Írni, és a legalsó osztályokban épen e készületlen elemek miatt kellett a minimisták csoportját szer
vezni. Viszont a népoktatás is ••- mint e mű első kötetében láthattuk — igen sok helyütt átnyúlt a gymnasiumok terü
letére, s tanította azt, ami nem hozzá tartozott. Már az ötvenes évek elején sürgette Bajtay, hogy »választassanak el az elemi iskolák a latin iskoláktól. Amazokba senki se vétessék fel a nyolezadik vagy kilenczedik, emezekbe a tizen
kettedik év előtt«. Az ismétlés sem volt szabályozva. Egyes tanulók évekig elültek valamely osztályban. A philosophiai tanfolyamok elvégzését szabály szerint megkívánták ugyan a joghallgatóktól, de azért még mindig akadtak kivénült gymnasisták, kik rendszeres philosophiai tanulmány nélkül jogot hallgattak. Urményinek módjában volt az ausztriai tanügyi reform tanulságait felhasználni, s e szerint tagolni.
élesen és szabatosan, a magyar iskolai intézményeket.
K feladatot is politikai szempontokból oldotta meg. < >i nem a tanulmányi átmenetek és kapcsolatok, nem a paeda-gogiai vonatkozások, hanem a gyakorlati és hasznossági tekintetek érdekelték. A régi jezsuita iskola eszménye az a katholikus ember, aki mindenét, családját, vagyonát, tudásai hitének rendeli alá; Urményié a katholikus állampolgár, a nagy állami gépezetnek hitbuzgó tagja.. Továbbá Urményi szerint az ország lakossága klérusból, nemességből, tiszt
viselőkből, polgárokból, mesteremberekből és földművelőkből áll. Valamennyit úgy kell nevelni, hogy hasznos tagja legyen az államnak. Ez csak úgy lehet, ha az iskolában mindenki a/A tanulja, amire neki majdan mint főpapnak, országnagynak.
államférfinak', földbirtokosnak, tisztviselőnek szüksége lesz.
»Semmi olyast sem kell a fiatal kornak (tanulmányul) ki
szabni, ami később segítségére nem szolgálhat,* mondja a Katio bevezetése. Ennek a hasznossági szempontnak forrásait felkerestük akkor, mikor a paedagogiai felfogásoknak Európa-szerte végbement átalakulását tárgyaltuk. Ez eszmék, a fel
világosult gondolkodásnak egyenes leszármazottjai, Bécsbe is elhatottak, s örményit és társait sokkal erősebben ragadták
187
-meg, mint az ausztriai tanférfiakat. S ez egyik nevezetes mozzanata ezen áramlat fejlődésének. Az új magyar tanul
mányi rendszer készítői nemcsak egyes külsőségekben, egyes elszigetelt intézményekben helyezkednek ezen alapra (mint Ausztriában Felbiger), hanem az egész közoktatást e szerint rendezik be, amit Marx Gratián ausztriai tantervéről épen nem állíthattunk.
Az államalkotó és államfenntartó lakosság legalsóbb rétege az adófizető, földmíves nép, mely a falvakat és mező
városokat lakja. Mindenekelőtt erről a népről kivan a Ratio tervszerűen gondoskodni. Az általános tankötelezettség elvé
hez azonban, melyet Poroszországban már a XVIII. század közepe táján törvénybe iktattak, sem Felbiger Schulordnungja, sem a Ratio nem tudnak felemelkedni.1) Ezt a fontos elvet az új tanulmányi rend sem mondja ki. Csupán azt hirdeti, hogy a nagy népnek művelődési szükségleteit kielégíti az 1 vagy 2 tanítós népiskola (scholae vernaculae in pagis et oppidis). Az iparosok és kereskedők osztálya a városokban lakik, ahol már ?> tanítós népiskoláknak kell lenniök, némi latin nyelvi alapvetéssel (scholae urbanae). A nagy váro
sokban, minden tankerület székhelyén, elsőrendű elemi iskolák vagy nemzeti mintaiskolák (scholae primariae vagy normales>
szervezendők, négy osztálylyal, a szépírásnak, rajzolásnak és zenének külön tanítóival. Nemcsak a polgári elemet képzik és a. gymnasiumra készítenek elő, hanem képzik a néptaní
tókat is, kik itt tanulják meg a sagani módszert, a betűs eljárást, a katechizálást, s innen viszik széjjel az új methodust a tankerület kis iskoláiba. Csakis ezeknek a központi isko
láknak a költségeit lizeti a nyilvános tanulmányi alap; vala
mennyi többit a hitközségek és politikai községek tartják fenn.
Azonban a polgári elem gyakran magasabb kiképzést is kivan. Nem elégszik meg a. városi iskolák adta művelt
séggel. A nemes ember Ma pedig, ki tudományos pályára lép, szintén felsőbb iskolára szorul. E czéloknak szolgál a
') V. (">. ;i iTiindon-ravensburgi (1754) iskolai rendűt (Vormbaum id. ni. 525 — 539.), továbbá a-/, 1763-ik évi Genoral-I-and-Schul-Reglement 1 -I). S-ait (Vormbaum, 540. s kk. 11.).
18S
-grammatikai iskola, mely a városi nemzeti iskolákból veszi növendékeit, s tovább épít az elemi fokon szerzett alapisme
retekre. Tanfolyama három év, tehát egygyel kevesebb, mint a régi rendszer kis-gymnasiuma.
Utána következik a két évfolyamú gymnasium, mely latin stilt és ékesszólást tanít, s a tudományos életpályák tekintetéből világosan körvonalozott feladatokat teljesít. Gya
korlati czéljával azonban a Ratio meg van akadva. Míg a grammatikai iskolákról meg tudja mondani, hogy leendő
korlati czéljával azonban a Ratio meg van akadva. Míg a grammatikai iskolákról meg tudja mondani, hogy leendő