i .
Hogy a Jézus-Társaság feloszlatása valójában mit jelen
tett, azt csak úgy Ítélhetjük meg, ha fontolóra veszszük a rendnek sűrű elágazását az egész föld kerekségén, és ha érdeme szerint méltatjuk az általa ellátott egyházi és műve
lődési intézmények sokaságát. Egy negyed századdal a pápai bréve kibocsátása előtt 1538 különböző háza és 22587 tagja volt a társaságnak.1)
') Kovachich : Merkúr von Ungam, 1787. 158. 1.
«:(
-Magyarországban az 177.'!-ik évben 45 jézustársasági liázat, s ezek közt ol fő- és középiskolát, 9 nemesi convictust és néhány kisebb nevelő intézetet találunk, milliókra menő alapítványokkal és igen kiterjedt kiváltságokkal. Nem kis rész
ben ezen anyagi függetlenségeiknek köszönhették a jezsuiták századok és nemzedékek folytonosságában megszilárdult ha
talmi állásukat, melyből — Magyarország elszigetelt viszonyai közt — az utolsó évtizedek nyilt és titkos támadásai se vonhattak le sokat. Ha általában megfogyatkozott is tekinté
lyeik és tetemesen csorbult is befolyásuk, még mindig voltak erős váraik és jól elsánczolt táboraik. Közjogi állásuk, mely a magyar országgyűlésen gyakorolható szavazati jogukban és a turóczi conventnek mint hiteles helynek szerepében nyilvánult, érintetlen vala. Őket tekintette még mindig a nem
zet nagy része a tudomány leghivatottabb művelőinek. Még mindig támaszkodhattak a hazai nemesség zömére, mely az ő kezeik alól került ki. Most egy csapásra vége mindennek.
Voltak, — nincsenek. Mi fog történni, ha a collegiumok lakói világgá mennek, az iskolák és szószékek árván maradnak?
Városok és vármegyék, attól való féltőikben, hogy gymna-sium nélkül maradnak, aggodalmas folyamodványokat kül
denek fel a helytartótanácshoz; ígvr Székesfehérvár, Kőszeg, Esztergom, Eperjes, Ungvár.1) Mi történik nevelői-intézeteikkel, melyek még mindig vonzották a nemességet? Ki fogja végezni a könyvek censuráját és revisióját ? Minden téren, ahol szel
lemi érdekek találkoznak, oly hézagot, hagytak hátra, melynek terjedelme nem ok nélkül ejthette gondolkodóba a kormány
köröket. Az emberöltőkön át lassú kitartással ápolt művelődés túlérett gyümölcse lehullani készül Iájáról, anélkül hogy az új tenyészet csirái megerősödhettek volna.
Mária Teréziának a Jézus-Társaság feloszlatása alkal
mával tanúsított magatartása oktatásügyi szempontból is különös figyelmet érdemel. Gondoljuk meg, hogy az utolsó évtizedekben a jezsuiták és rendszerök ellen táplált
indula-') Székesfehérvár: 0 . L. Udv. K.incz. 5249. ex 1773.; Koszos:
u. o. 5499. ex 1773.; Esztergom: u. o. 5675. ex 1773.; líperjes : 5720.
•ex 1773.; Ung vármegye: 1781. és 1827. ex 1774.
6*
__ 84 . _
toknak mily bő anyaga gyűlt meg, s hogy mennyi elfojtott harag szorult össze azok keblében, kik már csak hibáikat látták meg, de erényeiket többe nem birták vagy nem merték felismerni. A magába zárt szenvedélynek ez az áradata most helyet kért s a káröröm elemi erővel kivánt érvényesülni.
A boldogult Van Swieten elvtársai sajnálkozva emlegetik, hogy mcsterök már nem érhette meg élete végezel ját, a Jézus-Társaság feloszlatásának örömét. A felvilágosodás diadalmi ünnepre készül. S ekkor a királyné egy hatalmi szóval csen
det parancsol. Bölcs mérséklettel élét vette minden szertelen-ségnek a pápai bréve végrehajtásában. A jezsuiták mint szerzetesek nem léteznek, de még nagy szükség van rajok mint. kipróbált tanítókra és nevelőkre. A szervezet széjjel-bomlott, de az egyesek élnek s használhatók állami feladatok teljesítésére. Tisztességes módon (in anstándiger Art) ') kell a feloszlatást végrehajtani s a Társaság tagjaival tudatni, hogy, amennyiben az egyház és állam hűséges szolgáiként fognak viselkedni, ezentúl is számíthatnak a fejedelem ke
gyelmére és oltalmára. A volt rendtagok szerzetesi visel
kedéséről szóló feljegyzések, mindenféle illetlenségek elkerülése végett (zu Vermeidung aller hieraus etwa entspringen mögen-den Unanstiindigkeiten), elégetendők. A novitiusok egyhavi ellátást és uti költséget kapnak a távozásra; a laikus testvé
rek és egyszerű fogadalmat tett egyének három havi ellátás
ban és 100 forint átalányban, a. felszentelt rendtagok további intézkedésig szintén megfelelő gondozásban részesülnek, nem különben az elaggott és törődött egyének is. A királyné minden összeütközést kerülni akart. Nyilván tudta, hogy erőszakos eszközökkel kulturharezot. felidézni nem épen nehéz vállalkozás; de az állam és egyház közt oly egyensúlyt teremteni, mely a lelkiek megóvása mellett az állani részere újabb erőforrásokat nyit: magasabb politikai művészet.
A pápai bréve kihirdetése az 177ÍS. évi szeptember 20-án kelt udvari rendelettel'') történt. E szerint a következő
') Kir. kézirat (gróf Esterházy Kerencz kanczcllárhoz) : O. I,. LMv.
Kancz. 5041. ex 1773.; v. ö. továbbá ezen fejezethez Kovachieh : Merkúr von Ungíirn, 1787. évfolyamát.
a) 0 . L. Udv. Kancz. Ooncept. li.xp. 5041. ex 1773.
— 85 —
tanév elejétől, vagyis november 1-étől, mindössze másfél hónap választotta cl a kormányhatóságot. Ez alatt az idő alatt az
•összes társházak feloszlatását s egyúttal a tanulmányok újjá
szervezését kellett volna végrehajtania., — oly administrativ faladat, melyet a legtökéletesebb hivatalos gépezettel sem lehetett volna megoldani. Nyilvánvaló lett, hogy a volt jezsuiták igénybevétele nélkül a legválságosabb helyzetbe kerülnének az iskolák. A királyné már szeptember 18-án kinyilatkoztatja, hogy mivel a Jézus-Társaság a tanügy terén mindeddig jó bizonyságát adta arravalóságának, a jövő
1773/4-ik tanévben is általában a volt jezsuitákat kívánja az illető tanszékeken meghagyni, miért is felhívja a rendtarto
mány utolsó elöljáróját (Muszka Miklóst), hogy a rendtagok személyes minősítését készítse el s a beválható egyének további alkalmazása végett általános tervezetet mutasson be.
Így is történik. Az 1773. évi október 2-ától november
•<S-ig terjedő időben a kirendelt vegyes bizottságok az összes társházakat a megszabott formaságok mellett feloszlatják,1) de a volt jezsuita tanároknak felsőbb parancs folytán szigo
rúan meghagyják, hogy további intézkedésig »lakóhelyükből távozni ne merészeljenek«>') Utóbb tényleg kimondja a ki
rályné, hogy a gymnasiumok addigi tanárai mindenütt meg-hagyandók 350 forint maximális fizetéssel (a kanczellária 400-iit javasolt), csupán bizonyos főiskolai (theologiai és philosophiai) tanszékekből zárja ki a már felszentelt rendta
gokat.:i) Megmaradnak helyükön a convictusok kormányzói és nevelői is; amazok 400, emezek 300 forint fizetéssel.4) A ccnsura és revisio tisztét volt.jezsuitákra bízza a királyné.") A középiskolák és convictusok közvetlen felügyeletét egyelőre az egyházmegyei püspökök fogják gyakorolni, kiknek utján
') O. L. Udv. Kancz. 5599., r>(i29., 5(i87., 5(588., 5750., 6104.
ex 1773.
a) ». . . ut usque ad ultoriorom Benignam Ordinationem Nostrain,
*t loco habitationis excedere non atlentent.« 1773. szept. 20-iki rend.
8) 0 . L. Udv. Kancz. 5041. és 5352. ex 1773.; Lib. Reg-. L. köt.
71. lap.
«) 0 . L. H. T. Lad. D. íasc. 8. fund.
') O. L. Udv. Kancz. 5479. ex 1773.
érintkezik ;t kormány az egyes iskolákkal. Habár az összes-intézkedések ÍI leggyorsabb ütemben folynak, a szorgalmi időt még sem lehetett már a rendes napon megkezdeni.
A tanév kivételesen deczember 1-én nyílik meg.
A Jézus-Társaság feloszlatásának ténye ezek szerint az első évben alig változtatta meg hazánk közoktatásának álta
lános képét. Itt-ott egyházmegyei papok léptek ugyan a jezsuiták helyébe, mint Egerben és Nagyváradon, vagy a
Szcnt-Ferencz-rend szabályait követő szerzetesek, mint Eper
jesen, Nagybányán és Rozsnyón; de nagyjában és egészében tanári karok, tankönyvek és módszerek maradtak úgy, ahogy voltak.
A status quo fenntartása azonban csak ideig-óráig segíthette ki zavarából a kormányt, melynek mindenképen gondolkodnia kellett arról, hogy majd ezután mi fog tör
ténni? Nemcsak erkölcsi kötelesség okából kellett elvállalnia azt a feladatot, hogy a. réginek helyébe újat tegyen, hanem gyakorlati megfontolásból is, ha csak" a széjjelbomlás vesze
delmének nem akarta, kiszolgáltatni a középfokú oktatási.
Mert a társaság most magvaszakadt és kihaló család volt, melynek sorai ezentúl már csak ritkulhattak. A mindennapi szükség arra kényszeritette a. kormányt, hogy a fogyaték pótlásáról eleve gondoskodjék'; a volt társaság tanulmányi rendszerének Kurópaszerte megingott tekintélye pedig arra, hogy jobbat alkosson annál, ami volt. Ösztönszerűen érezte, hogv a jezsuiták tanulmányi rendszerét változatlanul nem veheti át, mert e rendszer már a. múlté volt. Nyugaton mai-sarkalatos elvekké tömörültek a nevelés állami feladatairól táplált elméletek. Már megindultak körútjukra a polgári haszon, a gyakorlati czélszerüség, az észszerüség jelszavai.
Már átalakulóban voltak a tanítás feladatai és eszközei;
gazdagodott, bővült, megelevenült a művelődés tartalma.
K mozgalom, melynek hullámait Bécsben is megfigyeltük, az ott élő magyarokra sem maradhatott hatástalanul. Már nem
csak régi eszmékben megőszült tagjai voltak a kanczelláriá-nak, hanem fiatalabb erők is, kik a nyugaton kifejlett eszme
körökben otthonosak VÍunnak, az ausztriai reformpárt tagjaival sűrűn érintkeztek s európai műveltségre tettek szert. E férfiak
mélyen erezhettek a nagy ellentétet hazánk és a nyugateuró
pai államok műveltsége közt; sejthették azt, hogy mindaddig nem lesz és nem lehet műveltebb a magyar, míg a nevelés régi rendszerének helyébe valami új művelődési eszmény nem fog lépni.
Annak idején meg fogunk közelebbről ismerkedni e férfiakkal, törekvéseikkel és alkotásaikkal. Most egyelőre vizs
gálj Lik meg a kormányszékeknek eljárását, melyet a gym-nasiumok új tanulmányi rendszerének előkészítésében kö
vettek.
Az idevágó tárgyalások 1778. október 15-én indulnak meg és tartanak az 177(5. év közepéig. Három évig folyik az iratváltás: a kimutatások, jelentések, felterjesztések, emlék
iratok óriási halmazzá növekednek, anélkül hogy az új tanul
mányi rendszer és szervezet kidolgozása lényegesen előre haladt volna. Kérdezősködések, nyomozások, szánionkérő és sürgető felhívások, nagy általánosságban mozgó elvi kijelen
tések; közbe-közbe néhány megkezdett, de be nem fejezett részleges intézkedés — ime a három év tervtelen munkás
ságának hű képe. Ezen egész idő alatt ismétlődött az első év provisoriuma: a kormány nemcsak az 17715,'4-ik évben, hanem a rá következő két esztendőben is meghagyta a gym-nasiumokban a status quo-t, vagyis a volt jezsuita tanárokat, tankönyveket, tanterveket és módszereket. Bárhogy akarta, nem tudott kibontakozni az ideiglenesség állapotából. Nem tudott kezdeményezni és új irányt választani. Pedig itt-ott már is mutatkoztak az elégedetlenség jelei. A rendszer a régi maradt, de a jezsuiták buzgósága nélkül. Kassa sz. kir. városa hivatalosan panaszkodik,') hogy "sa tanulmányok a Jézus-Társaság feloszlatása óta igen nagy mértékben, sőt annyira hanyatlanak, hogy nagyon is csekély versenygés, és ennél
fogva a tanulmányokban igen csekély eredmény tapasztalható*.
Azelőtt az iskola virágát élte (in summo florc). Most fegyel
mezetlenek a tanárok s könnyedén veszik feladatukat . . . A kormány tárgyalásainak vontatott menete és sekély tartalma nem engedi meg, hogy az egyes intézkedéseket
') 0 . I.. H. T. (Acta) Studiorum, No 43. c.x 1775.
— SS —
időrendben soroljam tel. A kép, melyet ilyképen nyernénk, tele volna látszólagos ellenmondásokkal. Ezért összefoglalom az egész három esztendőt (177I5--1770) s ebből az időbeli complexumból kiemelem a lényeges vonásokat.
Az, amit a kunezellária és a helytartó-tanács (jobban mondva, ennek tanulmányi bizottsága) az új rendszer kidol
gozásán értettek, a következő volt.
Először, a Jézus-Társaság feloszlatásával keletkezett országos állapotnak pontos j'elvétele.') E végből a megyés püspökök felszólítást kaptak, hogy az egyházi hatóságuk területén fennálló összes (katholikus) alsóbb és felsőbb isko
lákat, tanítóik neveit és (egyházi vagy világi) állapotát, a használt tankönyveket, a tanárok fizetését s a tanulók számát jelentsék be. Ez adatok beszolgáltatásával eltelt egy jó fél
esztendő.
Másodszor, e helyszíni felvétel tanulságai alapján, a középiskolák territoriális elhelyezésének megjavítása forgott szóban. Bécsben a. volt provinciálisnak, Muszka Miklósnak figyelmeztetésére, az a nézet jutott érvényre, hogy vannak az országnak oly pontjai, ahol sok a gymnasium, viszont mások, hol újakat kellene felállítani, vagy ahova a másutt fölösleges tanintézetek áthelyezhetők volnának.2) Meg kell iti jegyeznem, hogy a katholikus középiskolák összes száma
most már nem (">f>, hanem (39, amennyiben az 1 7(>(>-ik évben összeirt (s e mű első kötetében ismertetett) Hl jézustársasági, 22 kegyestanítórendi és 12 más szerzetbcli középiskoláim'/
') O. L. Udv. Kancz. .">í)7(i., 0977., <>177. ex 1773.; (>7. ex 1771.
A rendelet 1773. november 2(>-;ín keli, de csak deczember 2-ika után hagyta el a kanczelláriál.
a) Legfelsőbb kézirat gróf Ksterházy Kerenez kanczellúrhoz : >[v.
hat der gewesene Provinciai des aufgehobcncn Jesuiten-Otdcns 1'. Muszka die Anzeige geinacht, dass auch in Hungarn verschiedene Gymnasicn dadurch entbehrlich würden, dass sic mit anderen Ortschafteu, woselhst ebenf'alls Schulen sind, allzu nahe zusammen hangén. Rr wird alsó mit besagtem P. Muszka liierübcr dus vveitere Vernehmen zu Abstellung dieser Schulen ptlegen, und Mir sodann die weitere Auskunft hierüber erstatten. Maria Theresia m. p.« (1773. október 14.) 0 . L. Udv. Kancz.
.",467. ex 1773.
— Ki) —
járultak az 1 7(i7-ik évben a jászapáti,1) 1769-ben a körmöcz-bányai,-) s 1772-ben a szombathelyi3) és keszthelyi4) kis gymnasiumok, melyeknek elsejében egri egyházmegyei papok, .a többi háromban pedig a. Szent-Ferenez-rend tagjai tanítot
tak. A podolini gymnasium még mindig a kegyes tanítórend lengyel tartományának kötelékébe tartozott.
A gymnasiumok megfelelőbb elhelyezésének kérdése felvettetvén, csakhamar megérkeztek az ország több pontjáról a középiskolát kérő folyamodványok.5) Újvidék sz. kir. váro
sának katholikus polgárai a rhetorikát is magában foglaló s kincstári költségen felállítandó kegyestanítórendi gymnasiumot kérnek'. Katholikus latin iskoláért folyamodnak továbbá Bártfa, Kézsmárk és Beregszász városok, úgyszintén (megyés püs
pökeik utján) Nagykálló, Rimaszombat, Vág-Besztercze köz
ségek és általánosságban Árva megye. A püspökök nem mulasztják el hangsúlyozni, hogy az illető városok és vidékek tele vannak akatholikusokkal, »kiknek áttéritésére sohasem lehet jobb alkalom, mint most, az iskolák szervezésekor*.
Jelentkeznek csonka, gymnasiumok kiegészítésére irányuló kérelmek is: O-Aradról, Körmöczbányáról, Nyírbátorról és Sárospatakról. A munkácsi gör. kath. püspök seminariumának és iskoláinak Ungvárra áthelyezésééit folyamodik. Végül .maga a helytartótanács veti fel a liptószentmiklósi gymna
sium megszüntetését és eonvictusi alapítványának Rózsahegyre áthelyezését, továbbá a bazini és zsolnai gymnasiumoknak normális iskolákká átalakítását.
Mint látjuk, mozgásba jött az egész ország. Most lett volna ideje a kormányzati erélynek és következetességnek.
') Horváth Istváii: A jászherényi küzs. kath. főgynmasiuin tör
ténete, l«í)f). 4 - 1 2 . li.
2) O. I.. U d v . K a n c z . Idcu Res. S t u d d . 17 — 2 4 . II.
3) Wci.scr : l á t . A u t h . fasc. 2., 49 — 54.
') G y ő r fii Kndrc : A k e s z t h e l y i k a l h . f ő g y m n a s i u m t ö r t é n e t e . Koszt
hely, 1 8 9 6 . 8 — 1 2 . II.
•>) 0 . L. U d v . K a n c z . 112., 5 0 6 . , 5(57., 3 1 2 2 . , 402.'i., 4 0 4 3 . , 5 0 5 9 . e x 1 7 7 4 . ; 4 4 0 . , 4 4 1 . , 4 8 5 . , 1 1 9 8 . , 1409., 1610., 4 5 2 3 . ex 1 7 7 5 . ; 1 2 1 . , 132., 4 4 6 . ex 1 7 7 6 . H . T . Acta S t u d i o r u m N o 5 9 . e x 1 7 7 5 . -H. T . Missio Bazin. 1 7 7 6 . N o 2. (a »Resid. T h u r o c z . 1 7 7 6 . - j e l z e t ű c s o m a g b a n ) .
_ ÍK> —
Oe ÍI döntő hatóságok engedékenysége a jelentékenyebb alkotásoknak gátat vetett. A versenyre kelt helyi és országos érdekek közöl legtöbbször amazok kerekedtek felül, mert hathatós mozgatóik voltak, kik a tárgyalás nyilvánosságánál fogva kényszerhelyzetbe hozták a kormányt. A kanezellária nyilatkozatra hivta fel a vármegyéket és városokat, »vájjon szükségesek-e és miért szükségesek az illető helyeken az isko
lák, s vájjon azok a közönség jelentékeny kára nélkül egészen vagy csak részben meg volnának-e szüntethetők?^ K kér
désre — mint másként nem lehetett várni — valamennyien azt válaszolták, hogy iskoláikra, múlhatatlanul szükségük van.
Ehhez az előrelátható akadályhoz járult, hogy mind a tanul
mányi alap álladókára, mind az alapítványok természetére vonatkozó nyomozások még folyamatban voltak, s így költ
ségesebb újításokba pénzügyi okokból sem mert belelógni a kanezellária.
Újvidék, Bártlá, Nagykálló, Beregszász, és Vág-Besztcrczc katholikus lakossága, kérelmének tárgyalása elmaradt az válta
lános tanulmányi remi kidolgozásáig*. Rimaszombatban es Kézsmárkon l) a kivant grammatikai iskolákat engedélyez
ték ugyan, de a megnyitást elhalasztották. A bazini gym-nasium, daczára a pozsonyi, szent-györgyi, modori, szemp-czi és nagyszombati tanintézetek közelségének, a város könyörgésére egyelőre érintetlen maradt; hasonlóképen a zsolnai gymnasium is. O-Arad, Nyírbátor és Sárospatak kiegé
szítése komolyan nem is került szóba. A liptószentmiklósi (ill. vrbitzi) alapítvány áthelyezése már el volt határozva, de a vármegye addig könyörgött, míg végre is maradt minden a régiben. Voltaképen csak két kérelem teljesült: egyik Árva megyéé, és pedig annyiban, hogy Trsztena a Szent-Kerencz--i'end vezetésére bízott kis gymnasiumot kapott, mely 1 77ö-ben meg isnyilt-); a másik a. munkácsi püspök óhajtása,
ameny-') Késmárkon ;i város kath. lakossága évi 780 Irt alapot mulatóit ki, -welche Summc von utidcnklichun Zeiten her bis auf das Jahr 1717 die l'raedicanten und Schull-Rectorcn der Augshurgcr Confcssiou genosseu haben«.
-) Elhelyezése a képzelhető legrosszabb. A tanárok fíi-há/.ban laktak; az iskolai helyiség istálló szomszédságában. A tanulók száma
- • - S l l —
nyiben ugyanis a székhelyivel együtt ;i seminariumot is áttele
pítik Ungvárra, az ottani várba, s az ungvári gymnasiumot egyelőre latin és görög szert. kath. egyházmegyei papokra bizzák.
Kiderül ezekből, hogy a három évi tárgyalás a közép
iskolák országos elhelyezése szempontjából alig járt számba
vehető eredménynyel.
Több látszatja volt a tanári állomány nevelésére vonatkozó tervezgetéseknek (eine stabilé Sueeession tüchtiger Subjectorum), melyek a kormány tanulmányi programmjának harmadik pontját alkotják.1) Itt már valóságos veszedelem fenyegetett: cselekedni kellett, még pedig gyorsan és hatha
tósan. S hogy tényleg történt valami, első sorban a bécsi udvari tanulmányi bizottság közbelépésének köszönhető.
Két módozat került szóba. Egyik a tanárjelöltek rend
szeres képzése, a másik a tanári székeknek verseny vizsgálatok (concursusok) utján való betöltése.
A tanárok tervszerű képzésének gondolatát a kanczel-lária a jezsuitáktól vette. Láttuk, hogy hazánkban is voltak
»Collegium Repetentium«-nak elnevezett intézmények (pl.'Sza-kolczán), melyekben a fiatal rendtagok a noviciatus befejeztével két esztendeig készültek a tanári hivatásra. Ezen hazai talajon kifejlett hagyományhoz járult a külföldi hasonló intézmé
nyek példája : első sorban a göttingai egyetemen szervezett Seminarium Philologicum, mely az ékesszólás tanárának vezetése alatt állt s középiskolai tanárokat nevelt.-) A
kan-177(>-ban 1 .">0. •Scliolasticis, quorum numerus centcsimum quiikiuagesi-mum cuin Studiosis o Vicino (ialliciae Rcgno superarc viik'tur.- O. I..
Uiiv. Kancz. 728. ex 1777.
') O. I,. Udv. Kancz. .V.)7(i. ex 1771!.; -kii., 208.'!., 3) 22. es 402.'!.
ex 1774.
a) Minden semmarista (összesen D-en voltak) hallgat egy mathe-matikai tanfolyamot, egy collegium physieumot, egyetemes történelmet, Ernesti lnitia Doctrinae Solidiorisáról szóló előadást; a vezető proiéssor eloquentiae pedig előadást tart nekik az általános tanítás-tanról (Gessner : Irjstitutiones Kei Scholasticae), a latin grammatikáról, a görög gramma
tikáról, Gesner Chrcstomathia Graecajáról, rhetorikáról és poétikáról, a római régiségekről (Nieuport nyomán), amihez latin írókból vett oursorius olvasmány csatlakozik. L. Vormbaum : id. m. 420—431. 1. A
nagyszom-— S)'i nagyszom-—
ezellária már 1773. november 8-án felveti a kérdést, »vájjon nem volna-e czélszerü az egyetem mellett a tudományoknak külön collegiumát felállítani, ahova a kiváló tehetségű egyé
neknek egy bizonyos száma vétetnék fel, kiknek természetes hajlandóságuk van .arra, hogy a tudományokba elmélyedje
nek s azokat műveljék. Kötelességük az volna, hogy a tudo
mányok minden ágában gyakorolják magukat, vagy legalább mindegyikük a tudományoknak azon ágában, melyre hajlama van. Ezeknek mindenkor rendelkezésre kellene állaniok, hogy majdan a felsőbb hatóság belátása szerint különböző tudo
mányokat taníthassanak «.
Kezdetben idegenkedik a királyné e javaslattól. Sokkal többet vár a eoncursusoktól és a tisztességes javadalmazástól, mint a collegiumtól. Magyarországnak sok derék embere van, kik kellő fizetés mellett szívesen vállalkoznak tanári állásra, s akik azután tanítványaik sorából maguk képezhetnék ki a leendő tanárokat. A királyné a gyakorlati élettől, az iskola mindennapi munkásságától várja az elméleti képzést, és administrativ intézkedésektől a tanári székek kellő betöltését.
Utóbb azonban az udvari tanulmányi bizottság véleménye felé hajlik s megalkotja a nagyszombati egyetemen az ösztöndíjas repetensek intézményét. Számuk 18 (12 egyházmegyei pap és (i világi ifjú).1) Ösztöndíjuk szeméiyenkint 200 forint. Csak azokat veszik tél, kik tanulmányaikat befejezték. Soraikból kerülnek ki majdan a mindenféle iskoláknál szükséges, jól képzett tanárok. A 18 repetens karok szerint úgy oszlott meg, hogy hármat kapott a hittudományi, egyet-egyet a jogi és az orvosi, ötöt a bölcsészeti kar; a többi nyolez repetens általában a széptudományokkal foglalkozott, és pedig az ékes
szólás egyetemi tanárának vezetése mellett (mint Göttingában).
hali és később budai egyetem eollegium repetentium-ja messze elmaradt ÍI göttingeni seminariiim mögött, mely ama kor szempontjából kitűnően volt szervezve.
1) A Stud. Hof-Commission csak 12 repetenst tartott szükségesnek, a királyné azonban 18-ban állapítja meg" számukat, ezzel a sajátkezű megokolással: »Bin in allén verstanden, nur das anstatt 12—18 junge leiite sollen beybehalten werden ; das Königreich ist gross, braucbt vili.
Udv. levélt. Staatsrath 1203. ex 1775.; Bécsi cultusmin. régi levélt.
Stud. Hof-Comm. fasc. 34., 35 — 107.
— 93 —
A gymnasiumok és bölcseleti tanfolyamok szükségletéről e szerint az utóbbi 18 hely rendszeresítésével kivánt a kormány gondoskodni, amennyiben az összes rcpetensek kötelezték magukat, hogy legalább néhány esztendeig valamely nyilvá
nos tanintézetnél tanári alkalmazást vállalnak. A repetitio tanfolyama két évig tartott, mely idő alatt a tanárjelöltek bizonyos szakokból szerzett ismereteiket kibővítették. Nagy
részt a tanárképzés érdekében hagyta meg továbbá a királynő,
részt a tanárképzés érdekében hagyta meg továbbá a királynő,