Homérosz, Platón, Arisztotelész, Szophoklész – Catullus, Vergilius, Horatius, Tacitus… Ha ezeket a ne-veket halljuk, olyasmire gondolunk, amely elmúlhatatlan és felülmúlha-tatlan érték az emberiség életében.
Azok a jelformák ugyanis, ame-lyeket ők létrehoztak, még ma is sza-bályozói életünknek, vagy legalábbis ismerjük őket, s hatással lehetnek ránk. (A korszak a legelfogadottabb vélemény szerint szűkebb értelem-ben Kr. e. 776-től, az első olimpiai játékoktól Kr. u. 476-ig, a Nyugat-ró-mai Birodalom bukásáig tartott.)
Érdemes elgondolkodnunk rajta, hogy a görög és a latin nyelv tudása még ma is egyfajta kiváltságot jelent, s tiszteletet ébreszt. A múzeumokat járva pedig, bárhol a világon, meg-különböztetett fi gyelemmel őrzik a görög vázákat, kincsként vigyáznak az ásatások során előkerült minden-napi szerszámokra is, töredékekre is.
Írjatok történetvariációkat a képekhez, illetve akár egyetlen elbeszélésbe is beleszőhetitek őket! Olvassatok fel néhányat:
meglátjátok, mennyire sokfelé ágaznak el történeteitek!
1.
Írjátok meg drámaszerűen a falfestményen látható jelenet szövegeit! Játsszátok is el a mi-nidrámákat!
2.
jelforma Irodalmi (művészeti) be-szédmódok által használt nagyalakza-tok fogalmi megnevezése. A jelformák a művek legáltalánosabb sajátosságait igyekeznek megragadni, melyek egy-egy korra, ízlésirányra jellemzőek. (Ilye-nek például: a rendkívüliség ábrázolása, allegorikus beszédmód, groteszk cse-lekményvezetés stb.).
Devecseri Gábor: Bikasirató Megszülettünk hirtelen, egyikünk se kérte.
Kérve kérünk, szép jelen:
meg ne büntess érte.
Kérünk, kurta pillanat, ne vess tűzre, lángra, szép olajfa-lomb alatt várhassunk halálra.
Hadd teljék az életünk – mint lehet – szelíden, gyolcsban zengjük énekünk, nem csalános ingben.
Homérosz legkiválóbb magyar fordítója, Devecseri Gábor jut-tatta el magyarra átültetve a halhatatlan vak költő szépséges sorait. Itt egy saját versét adjuk, melyben érezhető a klasszikusok néhány motívuma, fegyelme és mértéktartása.
Ők láthatóan élőszóban – illetve kü-lönböző tárgyak segítségével –
kom-munikálnak egymással p ,
1
2
gy p
73
hieroglifa ’szent véset’ Egyiptomi írásrendszer, szótag- és betűírás; a kép-írásnál kevesebb, a hangjelölő betűírás-nál több képi elemet haszbetűírás-nál. Magas elvonatkoztatási szinten képes közölni és elbeszélni fogalmi tartalmakat.
Hieroglif írástábla
A megelőző, egyiptomi kultúra már egészen egyedi jelrendszert hozott létre a gondolatok és érzelmek rögzítésére. Ennek elemeit
hieroglifáknak nevezzük. (A hieroglifákat mintegy másfél évezred-nyi „hallgatás” után fejtették meg 1823-ban. Kiderült azonban, hogy a szövegek nagy része istenek, uralkodók és közemberek nevének és dicsőségének véget nem érő felsorolása. Ennek magyarázata, hogy az egyiptomiak a névnek különös fontosságot tulajdonítottak, ezért igyekeztek azt minden lehetséges helyen megörökíteni. Ettől függet-lenül természetesen az adott kor megismerésének legfontosabb, leg-gazdagabb jelrendszere ez az írás.)
a mítosz
ok a gondolkodás és a történelem sajátos jelegyüttesei. Az em-berek már a kezdetektől fogva – a gondolkodás legelső pillanataiban – igye-keztek megérteni életük eseményeit, majd saját belső vívódásaikat. Ehhez mások életének és gondolatainak ismeretére volt szükségük. A mítoszok ennek a „jel- és jelentéscseré”-re irányuló késztetésnek a termékei. Vagyis először létrejött a szükséglet, mely arra irányult, hogy a velük történteket elmondják, átadják másoknak. Később kíváncsiak lettek mások történeteire is, hogy a saját életük alakítása során ezeket az elbeszéléseket, magatartás-modelleket fi gyelembe vegyék.Ennek okán először a szóbeliségben, majd az írásbeliségben is kialakultak olyan „alaptörténetek”, amelyek aztán példázatként működtek az egyé-nek közötti kommunikációban.
mítosz lásd a főszövegben!
példázat Tanító jellegű történet.
Szóban vagy írásban közölve emberek, csoportok viselkedése számára mintául szolgálhat, és életüket is képes befolyá-solni. (Lásd a Biblia példázatait!) Eric Josef origami-fi gurái
A Gyűrűk Urából
Írjatok magatok is mitikus történeteket! Lehet, hogy van köztetek, akinek van saját mi-tológiája. Kérdezzétek meg egymást!
1.
Tolkien műve, A Gyűrűk Ura vagy George Lucas fi lmso-rozata, A csillagok háborúja egyaránt modern mitológiát igyekszik létrehozni. Neked mi a véleményed ezekről a törek-vésekről?
2.
és elbeszézéllnnni i fofofogag lmmi tataaarttalammamaaakat.
Hieroglifírástábla
gombostűje volna valakinek! Azzal – magyarázta Sipos – bele lehetne szurkálni a fa kérgébe valamilyen üzenetet. A fában az
Amikor ezek a történetek csokorba szerveződnek, és embercsopor-tok életét lesznek képesek segíteni, akkor beszélünk mítoszokról. Ezek olyan történetegyüttesek, melyeknek alapja gyakran a valóság, ám je-lentékeny részben függetlenek attól. Komponáltságuk sokkal eset-legesebb, mint a későbbi tudatos műalkotásoké, hatásuk azonban ettől függetlenül ugyanolyan erős lehet. Ennek oka, hogy a spontán
kompozíciókban megnyilvánuló elemi erejű véletlenek is katartikus hatást képesek kiváltani a befogadóból.
kompozíció, komponáltság (’struk-túra’) A dolgok természetes vagy mesterséges szerveződése. A részek és az egész egymáshoz való viszonya erő-teljesebb hatást gyakorol ránk, mintha csak a véletlen rendezte volna egymás mellé őket. (A természet rendjében és elemeiben is felismerni vélünk jelenté-ses struktúrákat.)
Talán a legismertebb történet-együttes a görög mitológia.
A jobb oldali hasábban egy gö-rög szobor torzóját láthatjátok római másolatban. Értelmez-zétek vonásait, testtartását, az általa megtestesített eszmé-nyeket! (Segíthet ebben Rainer Maria Rilke Archaikus Apolló-torzó című verse!)
3.
A középső hasáb képein e mi-tológia főistenének, Zeusznak (felül) és az egyik legnépsze-rűbb alaknak, Apollónak (alul) a fejét láthatjátok. Nézzetek utána a hozzájuk kapcsolódó történeteknek! Értelmezzétek a két fejszobor arcvonásait, te-kintetét! Milyen érzelmek tük-röződnek rajtuk?
4.
Melyik fej illeszkedne jobban a a torzóhoz? Miért?
5. Polükleitosz Lándzsavivő című híres
szobrának római kori márvány máso-lata Bécsben (az eredeti a 440 körüli évekből való)
75
A ’mítosz’ szót egy másik – mai – értelemben is szoktuk használni, a keretes szövegrész erre példa. Utalunk ezzel az emberiség egyik legszebb
„találmány”-ára, az olimpiai játékokra is, melyeket több, mint ezer évig megrendeztek az ókori Görögországban, illetve 1896-tól kezdve ismét, négyévenként. – Akár készíthetnétek különböző olimpiai projekteket is!
6.
Vagy rendezzetek az osztályban olimpiatörténeti vetélkedőt!
7.
„Elterjedt az a frappáns nézet, mely szerint Phelps teljesítmé-nyét a NASA űrállomásokon fokozták, és feltehetően orvosi szobákban manipulálták. Ennek látható jelei vannak. Elkezdett íródni a Phelps-mítosz. Phelps androgün lény, nem is ember, ha-nem cápa, egymaga az egész vi-lágűrt jelképezi, nagy terhet cipel könnyedén. Még jó hogy, iszonyú hosszúak a karjai, ha kinyújtaná, széltében hosszabb volna, mint egy átlagos kínai ember. Biztosan nagy lábai vannak, meg lábujjai, a delfi nmozgást csak a delfi nek csi-nálják nála jobban. Alig kell moz-gatnia végtagjait, úgy szeli a vizet az új Speedo dresszben, mint egy termetes tengeri hal.”
Kiss Noémi, Cápadressz és labda-lányok (részlet) = www.litera.hu/
hirek/kiss-noemi-capadressz-es-labdalanyok [2011. 01. 26.]
Az olympiai stadion ma
Kovács Katalin és Janics Natasa az olimpiai dobogó legfelső fokán, Peking, 2008 holtig megmarad, mint az emberi bőrön a tetoválás. | – Hát akkor dobjunk föl egy nagy követ – javasolta az egyik rendőri