A Biblia. A legnagyobb példányszámban eladott könyv. A kötet, amely elő-kelő helyet foglal el minden család könyvespolcán. S ha valaha csak egyet-len könyve is volt egy családnak, akkor az a Biblia volt. – A könyv, amely-nek címére 22 900 000 találatot ad a Google kereső 2011. február 8-án.
A könyvek könyve.
A ma ismert Biblia szövegei körülbelül 40 szerzőhöz köthetők, majd het-ven könyvet tesznek ki, s mintegy másfél évezred alatt keletkeztek (körülbe-lül a Kr. e. 2 évezredtől a Kr. u. 1. évszázadig). A zsidó és keresztény vallások által szentnek, hitelesnek tekintett, azaz kanonizált iratokat tartalmazzák.
A ’biblia’ szó eredeti jelentése: ’könyvek’. Két nagyobb részre oszlik, az Ószövetségre és az Újszövetségre. Előbbi a kereszténység előtti időben szü-letett, az Izrael népének szóló kinyilatkoztatásokat egybegyűjtő írásokat tartalmazza, utóbbi a Jézus életével és tanításaival kapcsolatos szövegeket.
kánon, kanonizált Eredeti magya-rázatát lásd a főszövegben! – A mai irodalomtudományban az értékesnek tartott művek összességét jelenti.
Mózes első könyve az Ószövetségből (A teremtésről) 1. Kezdetben teremté Isten az eget és a földet.
2. A föld pedig kietlen és puszta vala, és setétség vala a mélység színén, és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett.
3. És monda Isten: Legyen világosság: és lőn világosság.
4. És látá Isten, hogy jó a vilá gosság; és elválasztá Isten a világosságot a setétségtől.
5. És nevezé Isten a világosságot nappalnak, és a setétséget nevezé éjszakának: és lőn este és lőn reggel, első nap.
6. És monda Isten: Legyen mennyezet a víz között, amely elválassza a vizeket a vizektől.
7. Teremté tehát Isten a mennyezetet, és elválasztá a mennyezet alatt val ó vize-ket, a mennyezet felett való vizektől. És úgy lőn.
8. És nevezé Isten a mennyezetet égnek: és lőn este, és lőn reggel, második nap.
9. És mo nda Isten: Gyűljenek egybe az ég alatt való vizek egy helyre, hogy tessék meg a száraz. É s úgy lőn.
10. És nevezé Isten a szárazat földnek; az egybegyűlt vizeket pedig tengernek ne-vezé. És látá Isten, hogy j ó.
11. Azután monda Isten: Hajtson a föld gyenge füvet, maghozó füvet, gyümölcs-fát, amely gyümölcsöt hozzon az ő neme szer int, amelyben legyen néki magva e földön. És úgy lőn.
12. Hajta tehát a föld gyenge füvet, maghozó füvet az ő neme szerint, és gyü-mölcstermő fát, amelynek gyümölcsében mag van az ő neme szerint . És látá Isten, hogy jó.
Michelangelo Mózes-szobra a San Pietro in Vincoli-templomban Rómá-ban. (A szarvak a Biblia téves fordítá-sa miatt vannak a haragos-hatalmas fi gura fején)
125
13. És lőn este és lőn reggel, harmadik nap.
14. És monda Isten: Legyenek világító testek az ég mennyezetén, hogy elválasszák a nappalt az éjszakától, és legyenek j elek, és meghatározói ünnepeknek, na-poknak és es ztendőknek.
15. És legyenek világítókul az ég mennyezetén hogy világítsanak a földre. És úgy lőn.
16. Teremté tehát Isten a két nagy világító testet: a nagyobbik világító testet, hogy uralkodjék napp al és a kisebbik világító testet, hogy uralkodjék éjjel; és a csil-lagokat.
17. És helyezteté Isten azokat az ég mennyezetére, hogy világítsanak a földre;
18. És hogy uralkodjanak a nappalon és az éjszakán, és elválasszák a világosságot a setétségtől. És látá Isten, hogy jó.
19. És lőn este és lő n reggel, negyedik nap.
20. És monda Isten: Pezsdűljenek a vizek élő állatok nyüzsgését ől; és madarak rep-dessenek a föld felett, az ég mennyezetének színén.
21. És teremté Isten a nagy vízi állatokat, és mindazokat a csúszó-m ászó állatokat, amelyek nyüzsögnek a vizekben az ő nemök szerint, és mindenféle szárnyas repdesőt az ő neme szerint. És látá Isten, hogy jó.
22. És megáldá azokat Isten, mondván: Szaporodjatok, és sokasodjatok, és töltsé-tek be a tenger vizeit; a madár is sokasodjék a földön.
23. És lőn este és lőn reggel, ötödik nap.
24. Azután monda az Isten: Hozzon a föld élő állatokat nemök szerint: barmokat, csúszó-mászó állatokat és szárazföld i vadakat nemök szerint. És úgy lőn.
25. Teremté tehát Isten a szárazföldi vadakat nemök szerint, a barmokat nemök szerint, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokat nemök szerint. És látá Ist en, hogy jó.
26. És monda Isten: Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra; és uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, a barmokon, mind az egész földön, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon.
27. Teremté tehát az Isten az embert az ő képére, Isten képére teremté őt: férfi úvá és asszonynyá teremté őket.
28. És megáldá Isten őket, és monda nékik Isten: Szaporodjatok és sokasodjatok, és töltsétek be a földet és hajtsátok birodalmatok alá; és uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatokon.
29. És monda Isten: Ímé néktek ado k minden maghozó füvet az egész föld színén, és minden fát, amelyen maghozó gyümölcs van; az legyen néktek eledelül.
30. A föld minden vadainak pedig, és az ég minden madarainak, és a földön csú-szó-mászó mindenféle állatoknak, amelyekben élő lélek van, a zöld füveket adom eledelül. És úgy lőn.
31. És látá Isten, hogy minden amit teremtett vala, ímé igen jó. És lőn este és lőn reggel, hatodi k nap.
On-line Biblia = http://biblia.hit.hu/bible/21/GEN/1 [2011. 02. 08.]
Az első nyomtatott Biblia egy lapja (Gutenberg munkája, 1452)
– mondta a csónakos. | Továbbmentek. Az üdülő piros cseréptetejét lassan elborították a fák. A partnak csak a zöldje, a vonatnak
Móra Regina: A tékozló fi ú a diófa előtt
asztal rajta abrosz két férfi ül zöldbe n a fi vér előre néz ki a festményből ránk
szeme szemöldöke
kezére támasztott arca üzeni
nincs megbocsátás lilában az apa karjait nyújtja felé
a másik fi a felé komolyan parancsolóan őt hívja asztalához
őt zárná a kinyújtott kezek közé aki levetkőzve mindenét lehajtott fejjel
megbánással bocsánattal
szemérmét rejtegetve szánalmas
és tiszta
mint egy csecsemő átmosta
átmossa a szeretet apjáé
A tékozló fi ú vagy a kenyérsza-porítás közismert példázata az Újszövetségben található. Ol-vassátok el az eredeti szövege-ket az On-line Bibliában:
http://biblia.hit.hu 1.
Rembrandt: A tékozló fi ú hazatérése (1668–1669 körül)
Kamarás István író, olvasás-kutató Jézus-projektum cím-mel írt könyvet. Ebben azzal a gondolattal játszik el, hogy vajon mi történne, ha ma megismételnék a kenyér-szaporítás csodáját ötféle variációban (popkoncerten, bűvészmutatványként stb.).
– Mit gondoltok, hogyan alakulna a koncert, ha ilyes-féle csoda történne?
2.
Vitassátok meg a feltétel nélküli szeretet és megbocsátás kérdését!
Hogyan gondolkodhattak erről az emberek régen és ma, vajon válto-zott-e a tékozló bűnösök megíté-lése?
3.
Ferenczi Károly: A tékozló fi ú hazatérése (1892)
127
Hasonlítsátok össze egymással a három festményt, miközben Móra Re-gina és Pilinszky János versét olvassátok! Egyik szempont lehet például a kezek játéka…
4.
Keressetek még a témát feldolgozó művészeti alkotásokat – a neten in-nen és túl! Egészen bizonyos vagyok benne, hogy egy tartalmas gyűjte-ményt hozhattok létre, ha igazán komolyan végzitek a gyűjtést! (Lásd a következő oldalpáron található „Utolsó vacsora-projekt”-et!)
5.
Találkoztattok-e már hasonló esettel a saját életetekben vagy környeze-tetekben? Írjátok meg novellában vagy akár versben – persze festmény-ben, dalban is lehetséges az alkotás !
6.
Jómagam egy olyan portálon találtam az itt látható látható három fest-ményt, amelyen egy magyartanárnő ad segítséget diákjainak a tanuláshoz.
– Van már az osztályotoknak is ilyen lehetősége, honlapja, netán megosz-táson alapuló, közös munkát biztosító netes felülete (pl. Dropbox?)?
7.
Játsszátok el „A tékozló fi ú visszatérése” címmel a jelenetet a Beugró című televíziós rögtönzőműsor stílusában (természetesen többféle végkifejlet-tel gondolom!)! (Látogassatok el ide: http://beugro.tv!)
8.
Pilinszky János
A tékozló fi ú keresése Itt lakott kétségtelenűl.
Látod? Látom, A mi fi únk.
Űlj az ablakba, nézd a házakat, aztán a szobát, falakat, a jégveremnél hidegebb éléskamrát, mosdóhelyet.
Most pedig indúljunk haza.
„Valamennyien tékozló fi úk va-gyunk azzal a különbséggel, hogy egyesek az atyai háztól eltávolo-dó, míg mások már a visszavezető úton járnak.”
(Pilinszky János: Egy lírikus napló-jából)
Tissot: A tékozló fi ú hazatérése (1862)
Mi a véleményetek Pilinszky Já-nos megállapításáról?
9.
Pilinszky János (1921–1981): „…költő vagyok és katolikus”
csak a füstje látszott. | – Még most is? – kérdezte az író. | – Még most is – mondta a csónakos. | Csak az evezők csobbanása
Az oldalpáron az utolsó vacsora-motívum festői megörökítéseit láthatjátok több korból.
Értelmezzétek őket együtt és külön-külön is!
10.
Giotto (1267–1337) festménye 15. századi orosz alkotás
Salvador Dalí modern értelmezése…
a z ut ol só v a c sor a
Leonardo da Vinci világhíres műve 1498-ból129
Társítsatok korhű zenéket a képekhez!
Milyen hasonlóságokat vesztek észre?
11.
Joan de Joanes (1523–1579) alkotása Tintoretto (1518–1594) műve
…és egy posztmodern feldolgozás
hallatszott; a partról már nem ért idáig a hang. Összemosódtak a házak, a kikötők és az erdők. Már csak egy ceruzavonás látszott,
a magyar irodalom bibliai utalása
-it, történeteit felso-rolni lehetetlen. Ha a legfontosabbakra szorítkozunk, akkor is kötet-nyi vers s egyéb alkotás jut eszünkbe. Balassi Bálint istenes verseitől Vörösmarty A vén cigányán, Ady Endre krisztusos versein keresztül Ba-bits Mihály Jónásáig és a már idézett Pilinszky Jánosig vezet az út, melyet költőink kijelöltek, amikor az Istennel való párbeszéd ösvényére léptek.A drámák, regények, novellák közül feltétlenül említsük meg Madách Imrétől Az ember tragédiáját, Kemény Zsigmondtól A rajongókat, Karin-thy Frigyestől a Getsemánét.
A 20. századi magyar irodalom-ban is megtalálhatjuk a vallásos irányzatokat, az isteni, bibliai ihle-tettséget. Gondoljunk például Ba-bitstól a Timár Virgil fi ára (11.-ben találkozunk majd vele), József Attila istenes verseire, Szabó Magda Abi-géljére vagy az előbb emlegetett Pilinszky János költészetére.
Balassi Bálint
[A Szentháromságnak első személye…]
A Szentháromságnak első személye, Atyaisten dicsőséges felsége, Mind e széles világnak teremtője, Tekints reám ilyen veszett szegényre.
Ments és vezess ki, Uram, a sok vészből, Viselj gondot rólam, Te árvád felől, Ne szakadjak el Tőled, Istenemtől, Segélj, kiáltok csak Hozzád egyedül.
Veszett fejemnek mert oly állapotja, Mint hajónak, kit elvert tenger habja, Nincs senki vezére, kormánytartója, A sok vész közt csak az egy Isten ójja.
Reménytelen mindeneknél életem, Látván vesztem, örül sok ellenségem, Csóválván fejeket csúfolnak engem, Barátim is mind idegenek tőlem.
Gondod nincs rám, mert mindenik [azt tudja, Hogy eddig is éltem ki-ki csudálja, Ennek – úgymond – amint vagyon
[ő dolga, Lehetetlen, h o gy senki szabadítsa.
De min d ennyi sok h á borúimban is, Ér zi lelkem, hogy reménység k í vül is, Csudaképpen m ég kimentesz végre i s, Noha nem látom most egy csepp
[módj át is.
2011. január 22-én, a magyar kultúra napján adták át a szombathelyi Weöres Sándor Színházat, mely nyitányként Madách Imre Biblia ihlette művét játszotta modern eszközökkel
A „keresztrefeszítés megismétlése”-motívum önmagában is állásfogla-lásra késztette főképpen a 20. század íróit. Keressetek az alábbiakhoz hasonló írásokat!
a) Karinthy Frigyes Barabbás (1917) című novellájában az emberek esélyt kapnak arra, hogy helyrehozzák rossz döntésüket, s kérésük-re ne Barabbást engedje szabadon Pilátus, hanem Jézust (11.-ben fogjuk majd tanulni). Szerinted hogyan döntenek a hétköznapi emberek – együtt, vagyis tömegben? S egyenként?
b) Luis Borges Márk evangéliuma című művében elmeséli, hogy egy közösség már nem látott más módot a megváltásra, mint ha újra megfeszít valakit tagjai közül. Mi a véleményetek erről a dön-tésről? Vitassátok meg!
1.
evangélium ’jó hír, örömhír’ (gör.) Az Újszövetség első négy könyve, melyekben az evangelisták (Máté, Márk, Lukács, János) Jézus életének és feltámadásának történetét, továbbá tanításait mondják el.
131
Azért én lelkem érzette sok jódat, Ne halogasd megszabadításodat, Mert ha elveszek is, Uram, mi h asznod?
Azzal u gyan nem öregbül hatalmod.
De ha megme n tesz, e jók következnek:
Egyik ez, hogy mi nd holtomig [d icsérlek, Másik meg ez, hogy azok is megtérnek, Kik segedelmedről kétségbe estek.
Ter jeszd ki há t fényes orcád világát, Szárazd azzal szem eim nedves voltát, Mert csak Te fényed siral mat
[száraszthat, Búb ól menthet, jóra m indent fordíthat.
Nabukodonozort hét esztendő r e Vivéd ismét királyi felségére;
Me g szánván, szemedet vetéd [szegény re, Azért tekints reám is ily veszettre . Kié rt velem együtt földi kerekség, Dics ér Téged, ó, mennyei nagy fel ség, Veszendőnek ki va gy igaz segítség, Dicső sségeddel r a kva mind fö ld,
[s mind ég.
c) Tadeusz Słobodzianek lengyel drámaíró 1992-es darabjában szin-tén valami hasonló játszódik le:
„Az 1910-es években Éliás Klimowicz fehéroroszországi paraszt-ember zarándokútra indul a »csodatevő pópához«, hogy ketten, közös imával megszabadítsák a környéket az ott kószáló hírhedt rablógyilkostól. Miközben Éliás úton van, a rabló meghal, s ezt az eseményt a közeli falvak lakói csodaként értelmezik. Mivel akko-riban a környéken már számos »Szűzanya« és »Keresztelő Szent János« működik, a történtek után Éliást is szentként – Ilja prófé-taként – kezdik tisztelni. Lassanként elterjed a hír, hogy Ilja maga a másodjára földre eljövő Jézus Krisztus, ezért a falusiak fejükbe veszik, hogy »hozzásegítik« a Messiást újbóli feltámadásához.
Szétosztják egymás között a bibliai történet szerepeit, s elindulnak, hogy keresztre feszítsék a prófétát, hogy ezáltal együtt üdvözül-hessenek a Megváltóval.”
A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház ajánlója: www.huli.ro/
sepsiszentgyorgy/szinhaz/tadeusz-sobodzianek-ilja-profeta [2011. 02. 25.]
d) Lloyd Webber világhódító musicaljét, a Jézus Krisztus Szupersztárt 2010-ben is bemutatta a Madách Színház Budapesten. Ebben ugyan elkerülhetetlen a megfeszíttetés, ám születésekor a darab így is sok botrányt váltott ki. A közönség egy része nem érezte méltónak a musical műfaját Jézus-téma szellemiségéhez. Nektek mi a véleményetek erről?
A Ferrum Színházi Társulás Ilja-próféta-előadásából (2010)
Csengery Attila a Madách Színház előadásában ahol véget ért a tó. | – Még most is ide látni? – kérdezte az író. | A csónakos körül nézett. | – Ide már nem. | Az író lerúgta a
Ízlelgessétek a szöveg gyönyörűségét az emberiség egyik legszebb szeretethim-nuszában!
2.
„[…] Az első teljes magyar Biblia fordítója Brassóban, majd Wittenbergben, a reformáció fellegvárában ta-nult. Ifj úkorától foglalkoztatta a bibliafordítás kérdése.
Gönci beiktatására készített Két könyvében (1563 […]) már több szentírási részletet közölt saját fordításában, s a próféciák kiváló ismerőjének bizonyult. Prédikáci-óiban és a felvidéki antitrinitáriusok (szentháromság-tagadók) elleni vitáiban is a Bibliára támaszkodott.
Az 1580-as években az országban dúló pestisjárvány megfosztotta feleségétől és három gyermekétől. Meg-rázkódtatásai után fogott komolyan a fordításhoz, melynek elkészültében környékbeli prédikátortársai is segédkeztek. A Vizsolyi Biblia elé írott Elöljáró beszédé-ben így vallott erről:
»Istennek nevét segítségül híván, minek utána hozzá kezdettem volna egynéhány jámbor tudós atyafi -akkal, kik nékem a fordításban segítségül voltak, meg nem szűntem addig, mígnem véghöz vittem a Bibliá-nak egészlen való megfordítását, melyben munkálkod-tam közel három esztendeig nagy fáradsággal, testi töredelemmel, de oly buzgóságos szeretettel, hogy én egy szempillantásig e nagy munkát el nem untam, ha-nem nagy serénységgel és szeretettel munkálkodtam, mígnem elvégezném azt… Követtük e fordításban sok jámbor, tudós embereket, kik… fordították a Bibliát…
Akik ezelőtt valami részt fordítottak…, azokat is nem utáltuk meg, hanem megtekintettük.«
Az elkészült fejezeteket a gyermek Szenci Molnár Albert vitte naponta gyalogszerrel Göncről Vizsolyba.”*
Pál apostol K orinthusbeliekhez í rt I. levelének 13. része
Ha e mbereknek va gy angyaloknak nyelvén szólok is, szeretet pedig nincsen én bennem, olyanná lettem, mint a zengő ércz vag y pengő czimbalom.
É s ha jövendőt tu dok is mondani, é s minden titkot és minden tudományt i smerek is; és ha egész hitem van is, úgyan nyira, hogy hegyeket mozdíthatok ki hel yökről, szeretet pedig nincsen én benne m, semm i vagyok.
És ha vagyonomat mind felétetem is, é s ha tes temet tűzre adom i s, szeretet pedig ninc sen én bennem, sem-mi has znom abból.
A szeretet hosszútűrő, kegyes; a szeretet nem irígyke-dik, a szeretet nem kérkeirígyke-dik, nem fuvalkodik fel.
Nem cselekszik éktelenül, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rójja fel a gonoszt,
Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal;
Mindent elfedez, mindent hiszen, mindent remél, min-dent eltűr.
A szeretet soha el nem fogy: de legyenek bár jövendő-mondások, eltöröltetnek; vagy akár nyelvek, megszün-nek; vagy akár ismeret, eltöröltetik.
Mert rész szerint van bennünk az ismeret, rész szerint a prófétálás:
De mikor eljő a teljesség, a rész szerint való eltöröltetik.
Mikor gyermek valék, úgy szóltam, mint gyermek, úgy gondolkodtam, mint gyermek, úgy értettem, mint gyermek: minekutána pedig férfi úvá lettem, elhagy-tam a gyermekhez illő dolgokat.
Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről-színre; most rész szerint van bennem az ismeret, akkor pedig úgy ismerek majd, a mint én is megismer-tettem.
Most azért megmarad a hit, remény, szeretet, e három;
ezek között pedig legnagyobb a szeretet.
(Károli Gáspár fordítása) * Sz. n., Károlyi Gáspár „Vizsolyi Bibliá”-ja = www.biblia.hu/
bevez/magyar.htm#karoli [2011. 02. 09.]
Károli Gáspár szobra Mátészalkán (Bíró Lajos alkotása)
133
Az egyik legszebb Jézus-vallomást Ottlik Géza írta egy körkér-désre válaszolva.
Olvassátok el a szöve-get, s azt is beszéljétek meg, milyen eszkö-zökkel éri el az író, hogy az írása egyszer-csak „megemelkedik”?
Vajon mitől? Hogyan születik egy mélységes- mély vallomás?
3.
Ottlik Géza: Körkérdés Jézusról
Ha jól értettem, s a kérdés nem az, hogy mit jelent Jézus a világnak, az em-beriségnek, az elmúlt és eljövendő évezredeknek, hanem hogy nekem, sze-mélyesen, budapesti lakosnak kicsoda Ő, akkor könnyű válaszolni rá. Uram és Megváltóm. Miként arra a kérdésre is van felelet, van szó, hogy példá-ul ki volt nekem egy kecskeméti születésű Szabó Erzsébet Ottlik Gézáné.
Anyám. Fölöttem pedig a csillagos ég. De hogy mit jelent nekem a csillagos ég, anyám vagy Jézus, ezen sem elmélkedni nem szoktam, sem válaszolni nem tudok rá. Nem is tartozik másra, bizalmas magánügye kettőnknek, nekem és a csillagos égnek. Az emberi nyelv eddigi jelentéskészlete, ösz-szetételének szabályai, gondolkodásunk meglévő fogalmi felszerelése nem teszi lehetővé, hogy ilyen – nyelven inneni és nyelven túli, intuitíve meg-ragadható – tartalmakat kifejezzünk (ahogyan egyszer a regényről szólva próbáltam demonstrálni). A legfontosabb dolgokról nem tudunk beszélni, vagyis gondolkozni sem. Létezésünk alapjai – a hallgatás mélyén – sértetle-nül őriznek ép, teljes tartalmakat. A nyelv fel tudja bontani roppant össze-tettségüket részjelentésekre, érzelmi, indulati, etikai, esztétikai, gondolati, akarati jelentésekre. Ezek az értelmezések mind csonkák, hamisak. Az író a nyelvet nem ebben az értelmező, felbontó funkciójában használja, hanem éppen ellenkezőleg, mondhatnánk visszaélve a nyelvtan szerkezetével és a szavak jelentésrendszerével, versében, regényében a világ eredeti épségét és teljességét igyekszik visszaállítani. És ha ez egyáltalán sikerül neki, csak a szövegébe beáramló hallgatásokkal sikerülhet. Ha pedig nincs benne a művemben mindez, anyám, az égbolt, Jézus, akkor semmi sincs benne.
Nem néven nevezve kell jelen lenniük – a vers nem a csillagokról szól, nem Jézusról, nem a költő anyjáról – hanem valóságosan. Ha Ő nem áradt bele a mégoly profán, világi jelentésmozzanatokból összerakott művembe – ha másként nem, hát mint szomjúság, halhatatlan vágy, a szarvas kívánkozása a szép hűvös patakra –, akkor nem is hoztunk létre semmit.
Ottlik Géza, Próza = http://mek.niif.hu/01000/01003/01003.htm#54 [2011.
02. 13.]
lábáról a szandált, és fölállt. | – Akkor húzza be az evezőt, Volentik bácsi – mondta. – Megpróbálok egy kicsit a vízen járni. ||