549/B/1999. AB határozat
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkot mány bíró ság jog sza bály alkot mány ellenessé -gének utó la gos vizs gá la tá ra irá nyuló in dít vány tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
h a t á r o z a t o t :
1. Az Alkot mány bíró ság a Mun ka Tör vény köny vé rõl szóló 1992. évi XXII. tör vény 100. § (2)–(6) be kez dé sei, va la mint a 101. § (1)–(3) be kez dé sei alkot mány elle -nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyuló in dít vá nyo kat el uta sít ja.
2. Az Alkot mány bíró ság a köz tiszt vi se lõk jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXIII. tör vény 60. § (2) be kez dé se alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé -re irá nyuló in dít ványt el uta sít ja.
3. Az Alkot mány bíró ság a köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXXIII. tör vény 34. § (2), (3) és (5) be -kez dé sé nek az Al kot mány 2. § (1) be -kez dé sé be üt kö zés miatti alkot mány elle nessége meg ál la pí tá sá ra és meg sem -mi sí té sé re irá nyuló in dít vá nyo kat el uta sít ja, egye bek ben az el já rást meg szün te ti.
I n d o k o l á s I.
1. Az Al kot mány bí ró ság hoz több in dít vány ér ke zett, ame lyek ben az in dít vá nyo zók a mun ka vi szony, a köz al kal ma zot ti jog vi szony és a köz szol gá la ti jog vi szony jog el le nes meg szün te té sé nek jog kö vet kez mé nye it meg ha tá ro -zó tör vényi ren del ke zé sek al kot má nyos sá gi vizs gá la tát kez de mé nyez ték. Az in dít vá nyok tar tal muk ban egye zõ ek ab ban a te kin tet ben, hogy a tá ma dott tör vényhelyeket a mun kál ta tó ál tal jog el le ne sen meg szün te tett mun ka jog vi szo nyok hely re ál lí tá sá nak mel lõz he tõ sé ge miatt tart ják al -kot mány sér tõ nek, és va la mennyi in dít vány ban hi vat ko zás tör té nik ar ra, hogy a sza bá lyo zás nem fe le l meg az Alkot -mány bíró ság 4/1998. (III. 1.) AB ha tá ro za tá ban (ABH 1998, 71.; a továb biak ban: Abh.) meg ha tá ro zott kö ve tel mé nyek nek. Az in dít vá nyo zók kö zül ket ten a mun ka vi szony mun ka vál laló ál ta li jog el le nes meg szün te té se jog kö vet kez mé nye it sza bá lyo zó Mt. 101. § (1)–(3) be kez dé -se it is alkot mány elle nesnek tart ják.
Az egyik in dít vá nyo zó a Mun ka Tör vény köny vé rõl szóló 1992. évi XXII. tör vény, a köz tiszt vi se lõk jog ál lá sá -ról szóló 1992. évi XXIII. tör vény, a köz al kal ma zot tak
jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXXIII. tör vény, az igaz ság -ügyi al kal ma zot tak szol gá la ti vi szo nyá ról szóló 1997. évi LXVIII. tör vény, az ügyész sé gi szol gá la ti vi szony ról és az ügyész sé gi adat ke ze lés rõl szóló 1994. évi LXXX. tör vény, a bí rák jog ál lá sá ról és ja va dal ma zá sá ról szóló 1997. évi LXVII. tör vény, va la mint a fegy ve res szer vek hi va tá sos ál lo má nyú tag ja i nak szol gá la ti vi szo nyá ról szóló 1996. évi XLIII. tör vény mó do sí tá sá ról szóló 1999. évi LVI. tör vény (a továb biak ban: Mtm1.) több ren del ke zé se, ezek kö zött az Mtm1. 13. §-ának a Mun ka Tör vény köny vé rõl szóló 1992. évi XXII. tör vény (a továb biak ban: Mt.) 100. § (2)–(6) be kez dé se it mó do sí tó, az Mtm1. 14. §-ának az Mt.
101. § (1)–(3) be kez dé se it meg ál la pí tó, va la mint az Mtm1.
23. §-ának a köz al kal ma zot tak jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXXIII. tör vény (a továb biak ban: Kjt.) 34. § (2)–(6) be kez dé se it meg ál la pí tó ren del ke zé se alkot mány elle nessé -gének meg ál la pí tá sát és meg sem mi sí té sét kez de mé nyez te.
Ál lás pont ja sze rint az Al kot mány 2. § (1) be kez dé sét, a jog ál la mi ság el vét sér ti, hogy az – Mtm1.gyel meg ál la pí -tott – Mt. 100. § (2) be kez dé se és a Kjt. 34. § (2) be kez dé se le he tõ sé get biz to sí t a mun kál ta tó nak ar ra, hogy „a bí ró sá gi el já rás ban ma ga dönt sön ar ról, hogy – amennyi ben a mun -ka vál laló to vább fog lal koz ta tá sa tõ le nem vár ha tó el – a jog sér tõ mó don meg szün te tett mun ka vi szonyt a bí ró ság ne ál lít has sa hely re”. E sza bá lyok el len té te sek az Al kot mány 54. § (1) be kez dé sé vel és 70/K. §ával is, mert „a mun kál -ta tó ké rel me ki zár ja a vissza he lye zés irán ti mun ka vál la lói ké re lem el bí rá lá sát”, az al pe res mun kál ta tót jo go sít ják fe l a per sor sá nak el dön té sé re, a bí ró ság ra is kö te le zõ meg ol -dás el fo ga dá sá ra, ami a per nyer tes fel pe res ren del ke zé si jo gá nak ér vé nye sü lé sét in do ko lat la nul ki zár ja. Az in dít vá nyo zó a vissza he lye zés mel lõ zé se irán ti ké re lem elõ ter -jeszt he tõ sé gé vel össze füg gés ben ál lí tot ta, hogy a tá ma dott ren del ke zé sek meg foszt ják a bí ró sá got a mér le ge lés le he -tõ sé gé -tõl, az olyan dön tés meg ho za ta lá nak jo gá tól, amely a jog el le nes fel mon dá sok ra vissza tar tó ha tást tu d ki fej te ni, ez ál tal sé rül az igaz ság szol gál ta tás te kin té lye is. Az in dít -vá nyo zó az Mtm1.-gyel meg ál la pí tott Mt. 100. § (4)–(6) be kez dé se it és a Kjt. 34. § (4)–(6) be kez dé se it az Al kot mány 2. § (1) be kez dé sé nek, a jog ál la mi ság nak a sé rel me miatt ké ri meg sem mi sí te ni. Meg íté lé se sze rint e sza bá lyo kat za va ros sá, ér tel mez he tet len né és al kal maz ha tat lan ná te szi, hogy nem tesz nek em lí tést ar ról, hogy a mun kál ta tó jog el le nes mun ka vi szony meg szün te té sé nek meg ál la pí tá sa ese té ben al kal ma zan dók, to váb bá nem ren del kez nek a mun ka vi szony hely re ál lí tá sá nak mel lõ zé se ese tén meg ítél he tõ leg alább két, leg fel jebb ti zen két ha vi át lag ke re set „cím zett jé rõl”, ar ról, hogy ez az összeg a mun ka vál la lót il le ti, vagy eset leg az ál lam ja vá ra való ma rasz ta lást je len t. E hi á nyok miatt a sza bá lyok valódi nor ma tar -tal ma a jog al kal ma zó szá má ra meg ál la pít ha tat lan.
Az in dít vá nyo zó a mun ka vi szony mun ka vál laló ál ta li jog el le nes meg szün te té se jog kö vet kez mé nye it sza bá lyo zó
Mt. 101. § (1)–(3) be kez dé se it is alkot mány elle nesnek tart ja. A 101. § (1) és (2) be kez dé sei – né zet e sze rint – az Al kot mány 2. § (1) be kez dé sé vel, a jog ál la mi ság ból fakadó jog biz ton ság kö ve tel mé nyé vel el len té te sek, mert a mun ka vál la ló ra arány ta la nul sú lyos „pénz ügyi te her vál la lást” ír nak elõ anél kül, hogy kárt oko zott vol na, az „áta lánykár té rí tés” mun kál ta tó ré szé re tör té nõ meg fi zet te té sé nek nincs al kot má nyos alap ja. E sza bá lyo zást a mun kál ta tó és a mun ka vál laló jog sér tõ ma ga tar tá sa jog kö vet kez -mé nyei össze ha son lí tá sá ban is arány ta lan nak, a to váb bi jog sér tés tõl való vissza tar tó ha tá sát te kint ve elég te len nek tart ja az in dít vá nyo zó. A fel mon dá si idõ re já ró tel jes át lag -ke re set-fi ze té si kö te le zett ség elõ írása ezen túl el zár ja a bíróságot at tól, hogy – a jog sér tés jel le gét, sú lyát, kö rül mé nye it figye lembe vé ve – mér le gel hes sen a kö vet kez mé -nyek te kin te té ben, ami sér ti az Al kot mány 70/K. §-á t és az igaz ság szol gál ta tás te kin té lyét. A 101. § (3) be kez dé sét is a jog biz ton ság kö ve tel mé nyé be üt kö zõ nek íté li az in dít vá -nyo zó, mert „az (1) és (2) be kez dés ben fog lalt mér té ken fe lü li kár tel jes össze gé ig ter je dõ mun ka vál la lói kár fe le lõs ség tör vényi be ve ze té se tel jes ség gel ide gen a mun ka vi -szony ra vo nat ko zó sza bá lyok szel le mé tõl és tar tal má tól”, nincs te kin tet tel a mun ka vál laló vét kes sé gé re, te her bí ró ké pes sé gé re, a fe lek egyen lõt len hely ze té re; mind ezek a mun ka vál lalók szer zett jo ga i nak sé rel mét is je len tik.
Az in dít vá nyo zó sze rint a kor lát lan mun ka vál la lói anya gi fe le lõs ség elõ írása el len té tes az Al kot mány 70/A. § (3) be -kez dé sé vel is. A 101. § (1)–(3) be -kez dé sei a leg ki sebb mun ka vál la lói hi bát is olyan sú lyo san szank ci o nál ják, hogy az az Al kot mány 70/E. § (1) be kez dé sé ben sza bá lyo -zott szo ciá lis biz ton ság hoz való jo got is sér ti.
Egy má sik in dít vá nyo zó – az Mt. más ren del ke zé sei mel lett – ugyan ezen in do kok alap ján, az el sõ in dít vá nyo zó ál tal meg je lölt al kot má nyi ren del ke zé sek kel el len té tes nek tart ja az Mt. 100. § (2)–(6) be kez dé se it, va la mint a 101. § (1)–(3) be kez dé se it, ezért kér te a fen ti ren del ke zé sek meg -sem mi sí té sét.
Egy to váb bi in dít vá nyo zó az Mt. 100. § (2) be kez dé se, a Kjt. 34. § (2) be kez dé se és a köz tiszt vi se lõk jog ál lá sá ról szóló 1992. évi XXIII. tör vény (a továb biak ban: Ktv.) 60. § (2) be kez dé se alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sát és meg sem mi sí té sét az Al kot mány 2. § (1) be kez dé sé be és az 54. § (1) be kez dé sé be üt kö zés re hi vat koz va kez -de mé nyez te. Ál lás pont ja sze rint az em ber i mél tó sá got sérti, hogy a mun ka vi szonyt jog el le ne sen meg szün te tõ mun kál ta tó a tá ma dott sza bá lyok alap ján „to vább ra is meg sza ba dul hat a dol go zó tól”, amely nek foly tán „tor zul a mun kál ta tómun ka vál la ló vi szony”, és sé rül a jog ál la mi -ság is, mert a tör vénysértõ ál la po tot min den kö rül mé nyek kö zött meg kell szün tet ni.
Az Alkot mány bíró ság a fen ti in dít vá nyok alap ján in dult ügye ket – azok tár gyi össze füg gé se i re te kin tet tel – az Alkot mány bíró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és annak köz zé té te lé rõl szóló, mó do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog -lalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. ha tá ro zat (ABH 2003, 2065.;
a továb biak ban: Ügy rend) 28. § (1) be kez dé se alap ján egye sí tet te és egy el já rás ban bí rál ta el.
2. Az Alkot mány bíró ság el já rá sa so rán ész lel te, hogy az in dít vá nyok be nyúj tá sát köve tõen az Mt. 100. § (3) be -kez dé sé nek a) pont ját, va la mint a Kjt. 34. § (3) be kez dé sé -nek a) pont ját mó do sí tot ta az egyen lõ bá nás mód ról és az esély egyen lõ ség elõ moz dí tá sá ról szóló 2003. évi CXXV.
tör vény (a továb biak ban: Egybtv.) 41. § (4) be kez dé se, illetve 43. §-a, az Mt. 101. § (1) be kez dé sét pe dig a Mun ka Tör vény köny vé rõl szóló 1992. évi XXII. tör vény, va la -mint egyéb mun ka ügyi tár gyú tör vények mó do sí tá sá ról szóló 2005. évi CLIV. tör vény (a továb biak ban: Mtm2.) 8. §a. Ezt köve tõen a Kjt. 34. §á t a köz al kal ma zot tak jog -ál lá sá ról szóló 1992. évi XXXIII. tör vény mó do sí tá sá ról szóló 2007. évi C. tör vény (a továb biak ban: Kjtm.) 18. §-a mó do sí tot ta. E mó do sí tá sok kö zül az in dít vá nyok ban fel ve tett prob lé mák tar tal mát az Egybtv. nem, az Mtm2. rész -ben, a fel mon dá si idõ egy ré szét le nem töl tõ mun ka vál laló meg té rí té si kö te le zett sé ge kor lá to zá sa te kin te té ben, a Kjtm.-be n fog lalt mó do sí tás pe dig annyi ban érin tet te, hogy a Kjt. 34. §-ának 2007. szep tem ber 1-tõl ha tá lyos szö veg e már nem biz to sí t le he tõ sé get ar ra, hogy a mun ka ügyi per ben a mun kál ta tó ké rel mé re, a to vább fog lal koz ta tás el vár ha tó sá ga függ vé nyé ben ke rül hes sen sor a köz al -kal ma zott ere de ti mun ka kör be tör té nõ vissza he lye zé sé nek mel lõ zé sé re, illetve a Kjt. 34. § (4)–(6) be kez dé se i nek ki -fo gás olt ren del ke zé se it a Kjtm.-mel meg ál la pí tott a 34. § (2), (3) és (5) be kez dé sei tar tal maz zák. A fen ti ek re te kin tet tel az Alkot mány bíró ság az ér de mi vizs gá la tot az el bí rá lás kor ha tá lyos ren del ke zé sek re, az azok kal össze füg gés -ben fenn ál ló al kot má nyos sá gi prob lé mák vo nat ko zá sá ban foly tat ta le.
3. Az Alkot mány bíró ság az el já rás so rán – az in dít -vánnyal kap cso la tos ész re vé te lei meg té te le ér de ké ben – meg ke res te a szo ciá lis és csa lád ügyi mi nisz tert.
II.
Az in dít vá nyok el bí rá lá sá nál figye lembe vett jog sza bá -lyok:
1. Az Al kot mány ren del ke zé sei:
„2. § (1) A Ma gyar Köz tár sa ság füg get len, de mok ra ti -kus jog ál lam.”
„8. § (1) A Ma gyar Köz tár sa ság el is me ri az em ber sért he tet len és el ide ge nít he tet len alap ve tõ jo ga it, ezek tisz te -let ben tar tá sa és vé del me az ál lam el sõ ren dû kö te les sé ge.
(2) A Ma gyar Köz tár sa ság ban az alap ve tõ jo gok ra és kö te les sé gek re vo nat ko zó sza bá lyo kat tör vény ál la pít ja meg, alap ve tõ jog lé nye ges tar tal mát azon ban nem kor lá -toz hat ja.”
„50. § (1) A Ma gyar Köz tár sa ság bí ró sá gai vé dik és biz -to sít ják az al kot má nyos ren det, a ter mé sze tes sze mé lyek, a jo gi sze mé lyek és a jo gi sze mé lyi ség gel nem ren del ke zõ szer ve ze tek jo ga it és tör vényes ér de ke it, bün te tik a bûn -cse lek mé nyek el kö ve tõ it.”
„54. § (1) A Ma gyar Köz tár sa ság ban min den em ber nek ve le szü le tett jo ga van az élet hez és az em ber i mél tó ság hoz, ame lyek tõl sen kit nem le het ön ké nye sen megfosz -tani.”
„70/A. § (3) A Ma gyar Köz tár sa ság a jog egyen lõ ség meg valósulását az esély egyen lõt len sé gek ki kü szö bö lé sét cél zó in téz ke dé sek kel is se gí ti.”
„70/E. § (1) A Ma gyar Köz tár sa ság ál lam pol gá ra i nak jo guk van a szo ciá lis biz ton ság hoz; öreg ség, be teg ség, rok kant ság, öz vegy ség, ár va ság és ön hi bá ju kon kí vül be -kö vet ke zett mun ka nél kü li ség ese tén a meg él he té sük höz szük sé ges el lá tás ra jo go sul tak.”
„70/K. § Az alap ve tõ jo gok meg sér té se miatt ke let ke zett igé nyek, to váb bá a kö te les sé gek tel je sí té sé vel kap cso -lat ban ho zott ál lam i dön té sek el le ni ki fo gá sok bí ró ság elõtt ér vé nye sít he tõk.”
2. Az Mt. ren del ke zé sei:
„100. § (1) Ha a bí ró ság meg ál la pít ja, hogy a mun kál ta -tó a mun ka vál laló mun ka vi szo nyát jog el le ne sen szün tet te meg, a mun ka vál la lót – ké rel mé re – ere de ti mun ka kö ré ben kell to vább fog lal koz tat ni.
(2) A mun kál ta tó ké rel mé re a bí ró ság mel lõ zi a mun ka vál laló ere de ti mun ka kör be tör té nõ vissza he lye zé sét, fel té ve, ha a mun ka vál laló to vább fog lal koz ta tá sa a mun kál -ta tó tól nem vár ha tó el.
(3) Nem al kal maz ha tó a (2) be kez dés ben fog lalt ren del -ke zés, ha
a) a mun kál ta tó in téz ke dé se a ren del te tés sze rû jog gya kor lás kö ve tel mé nyé be (4. §), az egyen lõ bá nás mód kö ve -tel mé nyé be (5. §), illetve fel mon dá si vé de lem be [90. § (1) be kez dés] üt kö zik, vagy
b) a mun kál ta tó a vá lasz tott szak szer ve ze ti tisztség viselõre elõ írt mun ka jo gi vé de lem ben ré sze sü lõ mun ka -vál laló mun ka vi szo nyát a 28. § (1) be kez dé sé be, illetve a 96. §-b a üt kö zõ mó don szün tet te meg.
(4) Ha a mun ka vál laló nem ké ri vagy a mun kál ta tó ké rel mé re a bí ró ság mel lõ zi a mun ka vál laló ere de ti mun ka -kör be tör té nõ vissza he lye zé sét, a bí ró ság a mun kál ta tót – az eset összes kö rül mé nye i nek, így kü lö nö sen a jog sér tés és annak kö vet kez mé nyei sú lyá nak mér le ge lé sé vel – a mun ka vál laló leg alább két, leg fel jebb ti zen két ha vi át -lag ke re se té nek meg fe le lõ összeg meg fi ze té sé re kö te le zi.
(5) Ha a mun ka vál laló nem ké ri vagy a mun kál ta tó ké rel mé re a bí ró ság mel lõ zi a mun ka vál laló ere de ti mun ka kör be tör té nõ vissza he lye zé sét, a mun ka vi szony a jog el le nes sé get meg ál la pí tó ha tá ro zat jog erõ re emel ke dé se nap -ján szû nik meg.
(6) A mun ka vi szony jog el le nes meg szün te té se ese tén meg kell té rí te ni a mun ka vál laló el ma radt mun ka bé rét (egyéb já ran dó sá ga it) és fel me rült ká rát. Nem kell meg té rí te ni a mun ka bér nek (egyéb já ran dó ság nak), illetve a kár -nak azt a ré szét, ami más hon nan meg té rült.
(7) A mun ka vál la lót, ha mun ka vi szo nya nem ren des fel mon dás sal szûnt meg – a (6) be kez dés ben fog lal ta kon kí -vül – meg il le ti a fel men té si idõ re (93. §) já ró át lag ke re se te és a ren des fel mon dás ese tén já ró vég ki elé gí tés is.”
„101. § (1) A mun ka vál laló, ha mun ka vi szo nyát nem e tör vény ben elõ ír tak [87. § (2) be kez dés, 92. §, 96. §, 97. § (1) be kez dés] sze rint szün te ti meg, kö te les a mun kál ta tó szá má ra a rá irány adó fel mon dá si idõ re já ró át lag ke re se té nek meg fe le lõ össze get meg fi zet ni. Amennyi ben a mun ka -vál laló mun ka vi szo nyá nak meg szün te té se ki zá ró lag azért
„101. § (1) A mun ka vál laló, ha mun ka vi szo nyát nem e tör vény ben elõ ír tak [87. § (2) be kez dés, 92. §, 96. §, 97. § (1) be kez dés] sze rint szün te ti meg, kö te les a mun kál ta tó szá má ra a rá irány adó fel mon dá si idõ re já ró át lag ke re se té nek meg fe le lõ össze get meg fi zet ni. Amennyi ben a mun ka -vál laló mun ka vi szo nyá nak meg szün te té se ki zá ró lag azért