92/I/2005. AB elnöki végzés
Az Alkot mány bíró ság el nö ke jog sza bály al ko tás kez de mé nye zé sé re irá nyuló in dít vány tár gyá ban meg hoz ta a kö -vet ke zõ
v é g z é s t : Az in dít ványt el uta sí tom.
I n d o k o l á s I.
Az in dít vá nyo zó a Leg fel sõbb Bí ró ság jog ál lá sá val kap cso la to san ter jeszt elõ ké rel met, amely ben azt ál lít ja, hogy „a bí rák egy rész re, még hoz zá na gyon je len tõs rész e vissza él az zal a mér he tet len ha ta lom mal, mely az ALKOTMÁNY 50. § (3.) ban biz to sí t szá muk ra” (ki eme -lés az in dít vá nyo zó tól!). Ki fo gá sol ja, hogy az „LB fö löt t nincs kont roll” Ké ri olyan tör vény al ko tá sá ra kö te lez ni az Or szág gyû lést, amely a Leg fel sõbb Bí ró ság ha tá ro za ta ellen to váb bi jog or vos la tot biz to sí t „úgy, hogy a Leg fel -sõbb Bí ró ság 5 ta gú ta ná csa a saj tó je len lé té ben, sõt a TV je len lé té ben hoz zon új íté le tet, me lyet a pa na szos ké ré sé re mond juk a »KÉK FÉNY« mû so rá ban mu tas sák be”.
Az Alkot mány bíró ság fõ tit ká ra az Alkot mány bíró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és annak köz zé té te lé rõl szóló, mó -do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. ha tá ro zat 23. § (1) be kez dés a) pont ja alap ján tá jé koz tat ta az in dít vá nyo zót, hogy be ad vá nya alap ján az Alkot -mány bíró ság el já rá sá ra nin csen tör vényes le he tõ ség.
Az in dít vá nyo zó a fel hí vás el le né re to vább ra is kér te az Alkot mány bíró ság el já rá sát: „Nem azt ké rem Önök tõl, hogy az íté le te ket bí rál ják fe lül, ha nem azt, hogy va la mi mó don kény sze rít sék rá a bí ró kat, ép pen az [Al kot mány]
50. §. (3) „be kez dé sé ben le ír tak lé nye gé nek be tar tá sá ra.”
II.
Az in dít vány nyil ván va ló an alap ta lan.
Az in dít vány olyan tör vény meg al ko tá sá nak kez de mé nye zé sé re irá nyul, amely a leg fel sõbb bí ró sá gi ha tá ro za tok kal szem be ni to váb bi jog or vos la tot hoz na lét re. Az in dít vá nyo zó má sik ké rel me a bí ró sá gok ar ra va ló rá kény sze rí té sé re vo nat ko zik, hogy az Al kot mány és a jog sza bá -lyok ren del ke zé se it tart sák be. Az Alkot mány bíró ság hatáskörét az Abtv. 1. §a ha tá roz za meg. Az Al kot mány -bí ró ság nak sem ezen ren del ke zés, sem – az Abtv. 1. §
h) pont ja alap ján meg al ko tott – más tör vény alap ján nincs ha tás kö re tör vény meg al ko tá sá nak kez de mé nye zé sé re vagy bí ró sá gok szá má ra va la mely dön tés, cse lek mény elõ -írására. Ezért az er re irá nyuló in dít ványt az Abtv. 23. § (1) be kez dé se alap ján – mint nyil ván va ló an alap ta lant – elutasítom.
Bu da pest, 2007. no vem ber 13.
Dr. Bi ha ri Mi hály s. k.,
az Alkot mány bíró ság el nö ke
1071/I/2006. AB elnöki végzés
Az Alkot mány bíró ság el nö ke jog sza bály alkot mány elle nességének utó la gos meg ál la pí tá sá ra irá nyuló in dít -vány tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
v é g z é s t : Az in dít ványt el uta sí tom.
I n d o k o l á s I.
Az in dít vá nyo zó a gaz da sá gi tár sa sá gok ról szóló 2006. évi IV. tör vény 11. § (3) be kez dé sé nek, 15. §-ának, 17. § (1) be kez dé sé nek, 18. § (1) be kez dé sé nek, 22. § (3) be kez dé sé nek, 28. §-ának, 45. §-ának és 54. §-ának a meg sem mi sí té sét kér te, mi vel ál lás pont ja sze rint a fen ti ren del ke zé sek sér tik a gaz da sá gi ver seny sza bad sá gát [Al kot mány 9. § (2) be kez dé se] és a diszk ri mi ná ció ti lal -mát [Al kot mány 70/A. §]. Az in dít vá nyo zó azon ban nem fej tet te ki, eb bõl kö vet ke zõ en nem in do kol ta meg, hogy a tá ma dott jog sza bá lyi ren del ke zé sek mi ért és mennyi ben sér tik az Al kot mány 9. § (2) be kez dés ben, illetve a 70/A. §ában fog lal ta kat. Ezért az Alkot mány bíró ság fõ tit ká ra hi ány pót lás ra hív ta fe l az in dít vá nyo zót, aki vá -lasz le ve lé ben meg erõ sí tet te az utó la gos nor ma kont roll ra irá nyuló ké rel mét, azon ban is mé tel ten el mu lasz tot ta ki -fej te ni, hogy a tá ma dott jog sza bá lyi rendel kezések mi ért és mennyi ben sér tik az Al kot mány fel hí vott rendelke -zéseit. Az in dít vá nyo zó min d alap in dít vá nyá ban, min d a hi ány pót lás ra kül dött vá lasz le ve lé ben hi vat ko zott to -vábbá a Ptk. egyes ren del ke zé se i nek és alap el ve i nek sérelmére.
II.
Az in dít vány nyil ván va ló an alap ta lan.
Az Al kot mány bí ró ság ról szóló 1989. évi XXXII. tör vény (a továb biak ban: Abtv.) 1. §a sze rint az Alkot mány -bíró ság a jog sza bá lyok és az ál lam i irá nyí tás egyéb jo gi esz kö ze i nek az alkot mány elle nességét (és nem a tör -vényellenességét) vizs gál ja. Az Abtv. 22. § (2) be kez dé se sze rint „az in dít vány nak a ké re lem alap já ul szol gá ló ok meg je lö lé se mel lett ha tá ro zott ké rel met kell tar tal maz -nia”. Az Alkot mány bíró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és annak köz zé té te lé rõl szóló, mó do sí tott és egy sé ges szer ke -zet be fog lalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. ha tá ro zat (ABH 2003, 2065.; a továb biak ban: Ügy rend) 21. § (2) be kez dé se sze rint a ké re lem ak kor te kint he tõ ha tá ro zott nak, ha az in dít -vány tar tal maz za: a vizs gá lan dó jog sza bály meg je lö lé se mel lett az Al kot mány nak azo kat a ren del ke zé se it, ame lye ket – az in dít vá nyo zó ál lí tá sa sze rint – a hi vat ko zott jog -sza bá lyok meg sér te nek. Az Alkot mány bíró ság ál lan dó gya kor la ta sze rint – az Abtv. 22. § (2) be kez dé sé nek az ok meg je lö lé sé re irá nyuló kö te le zett sé ge alap ján – az in dít vá nyo zó nak to váb bá meg kell in do kol nia, hogy a tá ma dott jog sza bály mi ért és mennyi ben sér ti az Al kot mány hi -vat ko zott ren del ke zé sét. Nem ele gen dõ te hát pusz tán az al kot má nyi ren del ke zé sek re hi vat ko zás, ha nem konk ré -tan, az al kot má nyos össze füg gé sek re ala pí tott ér vek kel alá tá maszt va ki kell fej te ni, hogy a meg sem mi sí te ni kért jog sza bá lyi ren del ke zé sek mi ért el len té te sek az Al kot -mány meg je lölt ren del ke zé se i vel.
Az in dít vá nyo zó a fõ tit ká ri hi ány pót lás ra fel hí vást köve tõen sem tet t ele get a fen ti in do ko lá si kö te le zett sé gé nek, az az nem fej tet te ki és nem tá masz tot ta alá az al kot má nyos össze füg gé sek re ala pí tott ér vek kel, vég sõ so -ron te hát nem in do kol ta, hogy a 2006. évi IV. tör vény meg sem mi sí te ni kért ren del ke zé sei mi ért és mennyi ben sér tik az Al kot mány 9. § (2) be kez dé sé ben, illetve a 70/A. §-ában fog lal ta kat.
Ezért az er re irá nyuló in dít ványt az Abtv. 23. § (1) be kez dé se alap ján – mint nyil ván va ló an alap ta lant – el uta sí -tom.
Bu da pest, 2007. no vem ber 13.
Dr. Bi ha ri Mi hály s. k.,
az Alkot mány bíró ság el nö ke
1180/I/2006. AB elnöki végzés
Az Alkot mány bíró ság el nö ke jog sza bály alkot mány -elle nességének utó la gos vizs gá la tá ra irá nyuló in dít vány tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
v é g z é s t : Az in dít ványt el uta sí tom.
I n d o k o l á s I.
Az in dít vá nyo zó a Ma gyar Köz tár sa ság Al kot má nyá ról szóló 1949. évi XX. tör vény (a továb biak ban: Al kot mány) 29. § (4) be kez dé se alkot mány elle nességének utó la gos vizs gá la tát és meg sem mi sí té sét kér te az Al kot mány bí ró -ság tól. In dít vá nyá ban ki fej tet te, hogy az Al kot mány 29. § (1) be kez dé se és 29/B. § (4) be kez dé se kö zött el lent mon -dás ál l fenn, mert — meg íté lé se sze rint — nem fe jez he ti ki a nem zet egy sé gét az a köz tár sa sá gi el nök, akit az Or szág -gyû lés a har ma dik sza va zás al kal má val csak a je len le võ kép vi se lõk több sé gé nek sza va za ta alap ján vá laszt meg.
Az in dít vá nyo zó az Alkot mány bíró ság fõ tit ká ra ál tal meg kül dött tá jé koz ta tást köve tõen ar ra hi vat ko zás sal tar tot ta fenn ké rel mét, hogy az Al kot mány 32/A. §a nem tar tal maz sem mi fé le kor lá to zást, vagyis „az Alkot mány bíró -ság ha tás kö re ki ter jed min den tör vényre és jog sza bály ra (...), így az alaptör vényre is”.
II.
Az in dít vány nyil ván va ló an alap ta lan.
Az Al kot mány bí ró ság ról szóló 1989. évi XXXII. tör -vény (a továb biak ban: Abtv.) 1. § b) pont ja sze rint az Alkot mány bíró ság jog sza bá lyok és az ál lam i irá nyí tás egyéb jo gi esz kö zei alkot mány elle nességének vizs gá la tát vé gez he ti el. Az Abtv., va la mint az Alkot mány bíró ság kö vet ke ze tes gya kor la ta alap ján az Al kot mány, illetve az Al -kot mány egyes ren del ke zé se i nek vizs gá la ta nem tar to zik az Alkot mány bíró ság ha tás kö ré be [23/1994. (IV. 29.) AB vég zés, ABH 1994, 375, 376.; 613/B/2004. AB vég zés, ABH 2004, 2131.; 293/B/1994. AB vég zés, ABH 1994, 862.; 785/B/1991. AB ha tá ro zat, ABH 1991, 555, 557.].
A fen ti ek re te kin tet tel az in dít ványt az Abtv. 23. § (1) be kez dé se alap ján – mint nyil ván va ló an alap ta lant – el -uta sí tom.
Bu da pest, 2007. no vem ber 20.
Dr. Bi ha ri Mi hály s. k.,
az Alkot mány bíró ság el nö ke
1182/I/2006. AB elnöki végzés
Az Alkot mány bíró ság el nö ke jog sza bály alkot mány -elle nességének utó la gos vizs gá la tá ra irá nyuló in dít vány tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
v é g z é s t : Az in dít ványt el uta sí tom.
I n d o k o l á s I.
Az in dít vá nyo zó a he lyi ön kor mány za tok ról szóló 1990. évi LXV. tör vény (a továb biak ban: Ötv.) 62. §-a alkot mány elle nességének utó la gos vizs gá la tát és meg sem -mi sí té sét kér te az egész sé ges kör nye zet hez va ló jog ( Alkotmány 18. §) és a hát rá nyos meg kü lön böz te tés ti lal má nak [Al kot mány 70/A. § (1) be kez dés] sé rel mé re hi vat -ko zás sal. Ál lás pont ja sze rint az Ötv. 62. § (2) be kez dé se, amely a fõ vá ros ban két szin tû ön kor mány za ti rend szert ha tá roz meg, hát rá nyos meg kü lön böz te tés sel sújt ja a fõ vá -ros ban élõ ket, akik – te kin tet tel ar ra, hogy a fõ vá -ros ban az ille té kesség meg osz lik a he lyi és a fõ vá ro si ön kor mány zat kö zött – sok kal ne he zeb ben in té zik el hi va ta los ügye i ket, szem ben azok kal, „akik ön kor mány za ti ille té kessége ki zá -ró lag a he lyi ön kor mány zat ra tar to zik”. Az in dít vá nyo zó sze rint az Ötv. 62. §a sér ti az egész sé ges kör nye zet hez va -ló jo got is, mert – meg íté lé se sze rint – a fel vá zolt prob lé ma leg in kább a kör nye zet vé de lem te rü le tén je lent ke zik.
II.
Az in dít vány nyil ván va ló an alap ta lan.
A fõ vá ros két szin tû ön kor mány za ti rend szer e és a fõ vá -ros ban élõk hi va ta los ügy in té zé se kö zött al kot mány jo gi szem pont ból nincs össze füg gés, az ügy in té zés – in dít vá -nyo zó sze rint fenn ál ló – ne héz sé ge pe dig ön ma gá ban nem vet fe l al kot má nyos sá gi prob lé mát. Az Al kot mány 18. §-a és 70/A. § (1) be kez dé se, va la mint az Ötv. 62. §-a kö zött – az in dít vá nyo zó ál tal fel vett szem pont ból – alkotmány -jogilag ér té kel he tõ össze füg gés nem ál la pít ha tó meg. Az al kot mány jo gi lag ér té kel he tõ össze füg gés hi á nyá ban az in dít vá nyo zó ál tal kez de mé nye zett al kot mány sér tés sem ál la pít ha tó meg.
Er re te kin tet tel az in dít ványt az Abtv. 23. § (1) bekez -dése alap ján – mint nyil ván va ló an alap ta lant – el uta sí tom.
Bu da pest, 2007. no vem ber 20.
Dr. Bi ha ri Mi hály s. k.,
az Alkot mány bíró ság el nö ke
7/I/2007. AB elnöki végzés
Az Alkot mány bíró ság el nö ke jog sza bály al kot má nyos -sá gá nak fe lül vizs gá la tá ra irá nyuló in dít vány tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
v é g z é s t : Az in dít ványt el uta sí tom.
I n d o k o l á s I.
Az in dít vá nyo zó a pol gá ri per rend tar tás ról szóló 1952.
évi III. tör vény 196. § (1) be kez dés e) pont ját sé rel mez te, amely nek tar tal ma ál lás pont ja sze rint sok prob lé mát okoz az em be rek nek. Vé le mé nye sze rint az, hogy az ügy véd ál tal ké szí tett és el len jegy zett ok irat ta núk al kal ma zá sa nél -kül is ren del ke zik tel jes bi zo nyí tó erõ vel, jog sé rel me ket oko zott az ál ta la és el le ne foly ta tott el já rá sok ban. Ké rel me tar tal ma sze rint va ló já ban ar ra irá nyul, hogy el hunyt test -vé re gond vi se lé si és tar tá si szer zõ dé sé nek sem mis sé gét az Alkot mány bíró ság vizs gál ja, va la mint, hogy e szer zõ dés hez és el hunyt test vé re ha lá la kö rül mé nye i nek meg ál la pí -tá sá hoz kap cso ló dó bün te tõ ügye ket az Alkot mány bíró ság vizs gál ja fe lül.
Az Alkot mány bíró ság fõ tit ká ra az Alkot mány bíró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és annak köz zé té te lé rõl szóló, mó -do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. ha tá ro zat 23. § (1) be kez dés d) pont ja alap ján tá jé koz tat ta az in dít vá nyo zót, hogy be ad vá nya mely hi á nyos sá gok pót lá sa ese tén len ne al kal mas utó la gos nor ma kont roll -ra. Az in dít vá nyo zó a fel hí vás el le né re be ad vá nyát nem egé szí tet te ki, ha nem to vább ra is a bí ró sá gi el já rás fe lül -vizs gá la tát, az igaz ság ki de rí té sét kér te.
II.
Az in dít vány nyil ván va ló an alap ta lan.
Az in dít vány pol gá ri és bün te tõ el já rá sok ban el kö ve tett vélt jog sza bály sér té sek or vos lá sá ra irá nyul. Az Alkot mány -bíró ság ha tás kö rét az Al kot mány bí ró ság ról szóló 1989. évi XXXII. tör vény (a továb biak ban: Abtv.) 1. §-a ha tá roz za meg. Az Al kot mány bí ró ság nak sem ezen ren del ke zés, sem – az Abtv. 1. § h) pont ja alap ján meg al ko tott – más tör vény alap ján nincs ha tás kö re bí ró sá gi vagy más ha tó sá gi el já rá -sok, szer zõ dé sek sza bály sze rû sé gé nek a fe lül vizs gá la tá ra.
Ezért az in dít ványt az Abtv. 23. § (1) be kez dé se alap ján – mint nyil ván va ló an alap ta lant – el uta sí tom.
Bu da pest, 2007. no vem ber 20.
Dr. Bi ha ri Mi hály s. k.,
az Alkot mány bíró ság el nö ke
739/I/2007. AB elnöki végzés
Az Alkot mány bíró ság el nö ke jog sza bály alkot mány -elle nességének utó la gos vizs gá la tá ra irá nyuló in dít vány tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
v é g z é s t : Az in dít ványt el uta sí tom.
I n d o k o l á s I.
Az in dít vá nyo zó a he lyi adók ról szóló 1990. évi C. tör vény (a továb biak ban: Htv.) 52. § 5. pont já nak a meg sem -mi sí té sét kér te az Al kot mány bí ró ság tól, mert ál lás pont ja sze rint hi á nyo san és hi bá san de fi ni ál ja az épít mény fo gal -mát. Az in dít vá nyo zó azt sé rel mez te, hogy a fo gal mat meg ha tá ro zó mon dat vé gén egyet len – a tény ál lá si ele mek kö zül a leg lé nye ge sebb – szó, a „be épí tés” hi ány zik. A hi -bás és a jog al ko tás szak mai kö ve tel mé nye i nek meg nem fe le lõ szer kesz tés pe dig le he tõ vé te szi, hogy a köz igaz ga -tá si ha tó sá gok épít mény nek mi nõ sít sék azt is, ami nem is épí tés sel jött lét re. En nek kö vet kez té ben a meg szûnt föld alat ti kõ bá nyát az adó ha tó ság meg ala po zat la nul és tör vénysértõen az épít mény adó tár gyá vá te szi. A be ad vá nyo -zó sze rint a ki fo gás olt ren del ke zés nincs össz hang ban az épí tett kör nye zet ala kí tá sá ról és vé del mé rõl 1997. évi LXXVIII. tör vény (a továb biak ban: Étv.) 2. § 8. pont já val.
Emel lett – vé le mé nye sze rint – a Htv. 52. § 5. pont ja a jog al ko tás ról szóló 1987. évi XI. tör vény 24. § (1) be kez dé sé be üt kö zik, és ezzel meg sér ti az Al kot mány 7. § (2) be kez -dé sét.
II.
Az in dít vány nyil ván va ló an alap ta lan.
Az Alkot mány bíró ság szá mos ha tá ro za tá ban fog lal ko zott az azo nos szin tû jog sza bá lyok kol lí zi ó já nak prob lé -má já val és elõ ször a 35/1991. (VI. 20.) AB ha tá ro za tá ban ki mond ta, hogy „(...) meg ha tá ro zott élet vi szo nyok, il le tõ -leg tény ál lá sok el len té tes – vagy az ér tel me zés tõl füg gõen
el len té tes – tör vényi ren de zé se ön ma gá ban nem jelent alkot mány elle nességet. Az ilyen ren de zés alkot mány elle nessé csak ak kor vá lik, ha az egy ben az Al kot mány va la -mely ren del ke zé sé nek a sé rel mé vel is együtt jár, vagyis ha az el len té tes tar tal mú sza bá lyo zás anya gi alkot mány elle nességhez ve zet, te hát pél dá ul ha a ren del ke zé sek va la me lyi ke meg nem en ge dett diszk ri mi ná ci ót, egyéb alkot -mány elle nes hely zet meg te rem té sét, vagy al kot má nyos alap jog kor lá to zá sát ered mé nye zi.” (ABH 1991, 153, 154.) Az 1383/B/1990. AB ha tá ro za tá ban pe dig a tes tü let ar ra mu ta tott rá, hogy „(...) a jog sza bály kol lí zi ó ja ön ma -gá ban nem al kot má nyos sá gi prob lé ma, és mint ilyen nem
el len té tes – tör vényi ren de zé se ön ma gá ban nem jelent alkot mány elle nességet. Az ilyen ren de zés alkot mány elle nessé csak ak kor vá lik, ha az egy ben az Al kot mány va la -mely ren del ke zé sé nek a sé rel mé vel is együtt jár, vagyis ha az el len té tes tar tal mú sza bá lyo zás anya gi alkot mány elle nességhez ve zet, te hát pél dá ul ha a ren del ke zé sek va la me lyi ke meg nem en ge dett diszk ri mi ná ci ót, egyéb alkot -mány elle nes hely zet meg te rem té sét, vagy al kot má nyos alap jog kor lá to zá sát ered mé nye zi.” (ABH 1991, 153, 154.) Az 1383/B/1990. AB ha tá ro za tá ban pe dig a tes tü let ar ra mu ta tott rá, hogy „(...) a jog sza bály kol lí zi ó ja ön ma -gá ban nem al kot má nyos sá gi prob lé ma, és mint ilyen nem