422/B/2003. AB határozat
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkot mány bíró ság jog sza bály al kot mány el le nes sé -gé nek meg ál la pí tá sá ra in dí tott el já rás alap ján meg hoz ta a kö vet ke zõ
h a t á r o z a t o t :
Az Alkot mány bíró ság az Õr sé gi Nem ze ti Park lé te sí té sé rõl szóló 4/2002. (II. 27.) KöM ren de let alkot mány elle -nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyuló in dít ványt el uta sít ja.
I n d o k o l á s I.
Az in dít vá nyo zó az Õr sé gi Nem ze ti Park lé te sí té sé rõl szóló 4/2002. (II. 27.) KöM ren de let (a továb biak ban: R.) alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sát és meg sem mi sí -té sét kez de mé nyez te, mert ál lás pont ja sze rint a R. sér ti az Al kot mány 13. § (1) be kez dé sé ben sza bá lyo zott tu laj don hoz va ló jo got. Ezt az ál lás pont ját a kö vet ke zõk kel in do kol ja: az R. nem biz to sí t le he tõ sé get a vé det té nyil vá ní tás sal érin tett több tíz ezer tu laj do nos szá má ra – akik nek föld je a vé det té nyil vá ní tás kö vet kez té ben forgalomképte
lenné vált – ar ra, hogy a tu laj do ni kor lá to zás ellen jog or -vos lat tal él jen, vagy kár té rí tést kér jen. Az in dít vá nyo zó a nem ze ti park lé te sí té sét szak ma i lag is me ga la po zat lan nak tart ja. Az in dít vány ban ki fej tet tek sze rint a te rü let nek nem ze ti park ká nyil vá ní tá sa nem fe le l meg a vé det té nyil -vá ní tás hoz elõ írt tör vényi fel té te lek nek. A R. olyan nem ál lam i tu laj don ban ál ló te rü le tet nyil vá nít vé det té, amely te le pü lé se ket is ma gá ban fog lal, il le tõ leg, amely nek je len tõs rész e me zõ gaz da sá gi mû ve lés alatt ál l. Az in dít vá nyo -zó ál lás pont ja sze rint a he lyes, a tu laj do no sok szá má ra is meg fe le lõ meg ol dás a vé det té nyil vá ní tott te rü let ál lam i tu laj don ba vé te le len ne.
II.
1. Az Al kot mány in dít vánnyal érin tett ren del ke zé se:
„13. § (1) A Ma gyar Köz tár sa ság biz to sít ja a tu laj don -hoz va ló jo got.”
2. Az R. ren del ke zé sei:
„A ter mé sze t vé del mé rõl szóló 1996. évi LIII. tör vény 24. § (1) be kez dés a) pont já ban, 57. §ának (2) be kez dé sé -ben, va la mint 85. § b) pont já ban ka pott fel ha tal ma zás alap ján a kö vet ke zõ ket ren de lem el:
1. § (1) Vé det té nyil vá ní tom Õr sé gi Nem ze ti Park (a továb biak ban: Nem ze ti Park) el ne ve zés sel az Õr ség ben, a Vend-vi dé ken és a Va si-hegy há ton lé võ 4122,8 hek tár,
illetve a Nem ze ti Park te rü le té hez csa to lom a már vé det té nyil vá ní tott 39 810,7 hek tár, össze sen 43 933,5 hek tár ki -ter je dé sû te rü le tet. A Nem ze ti Park in gat lan-nyil ván tar tá si hely raj zi szá ma it e ren de let 1. szá mú mel lék le te tartal -mazza.
(2) A Nem ze ti Park (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott te -rü le té bõl fo ko zot tan vé det té nyil vá ní tom a 2. szá mú mel lék let I. pont já ban fel so rolt in gat lannyil ván tar tá si hely rajzi szá mú 574,3 hek tár ki ter je dé sû te rü le tet. Az e ren de -let ha tály ba lé pé se elõtt is fo ko zot tan vé dett, a 2. szá mú mel lék let II. pont já ban fel so rolt in gat lan-nyil ván tar tá si hely raj zi szá mú 2529,7 hek tár ki ter je dé sû te rü let tel együtt a Nem ze ti Park fo ko zot tan vé dett te rü le te össze sen 3104 hek tár.
(3) Az (1) be kez dés alap ján a Nem ze ti Park hoz csa tolt vé dett ter mé sze ti te rü le te ken a táj vé del mi kör zet el ne ve -zést meg szün te tem, ezek jegy zé két a 3. szá mú mel lék let tar tal maz za.
2. § A vé det té nyil vá ní tás cél ja az Õr ség, a Vend-vi dék és a Va si-hegy hát ter mé sze ti és táj i ér té ke i nek vé del me, az érin tett te rü le tek er de i nek, gye pe i nek, ter mõ ta la já nak és más meg úju ló ter mé sze ti erõ for rá sa i nak, gaz dag élõ vi lá gá nak, táj ké pi és kul túr tör té ne ti em lé ke i nek, ha gyo má nyos gaz dál ko dá si for má i nak, jel leg ze tes te le pü lés szer ke -ze té nek meg õr zé se.
3. § A Nem ze ti Park ter mé szet vé del mi ke ze lé sét – a ke ze lé si terv ben fog lal tak nak meg fele lõen – az Õr sé gi Nem ze ti Park Igaz ga tó ság lát ja el, ame lyet e ren de let tel lét re -ho zok.
4. § A kör nye zet vé del mi fel ügye lõ sé gek, va la mint a nem ze ti park igaz ga tó sá gok ille té kességi te rü le té rõl szóló 36/1997. (XII. 8.) KTM ren de let 2. szá mú mel lék le te V. pont ja e ren de let 4. szá mú mel lék le té ben fog lal tak nak meg fele lõen mó do sul, és X. pont tal ki egé szül.
5. § Ez a ren de let 2002. már ci us 1-jén lép ha tály ba.”
III.
Az in dít vány az aláb bi ak sze rint nem meg ala po zott.
Az in dít vá nyo zó két ok ból vi tat ja az R. ren del ke zé se it.
Ál lás pont ja sze rint az R. egy részt azért sér ti az Al kot mány 13. § (1) be kez dé sét, mert az érin tett tu laj do no sok szá má ra nem biz to sí tott a jog or vos lat le he tõ sé ge. Más részt pe dig alkot mány elle nes a nem ze ti park ká nyil vá ní tás azért is, mert nem fe le l meg a tör vényi elõ írásoknak, a tu laj do no sok „kár té rí tés” nél kül kö te le sek tûr ni tu laj don jo guk kor -lá to zá sát.
1. Az Alkot mány bíró ság ha tá ro za tá ban el sõ ként azt vizs gál ta, hogy meg ál la pít ha tóe az R. alkot mány elle nessége azért, mert nem sza bá lyoz za az el le ne igény be ve -he tõ jog or vos la ti ké re lem be nyúj tá sá nak a le -he tõ sé gét.
Va la mely ter mé sze ti te rü let vé det té nyil vá ní tá sá ról szóló mi nisz te ri ren de let tar tal mát a ter mé szet vé del mé rõl szóló 1996. évi LIII. tör vény (a továb biak ban: Tvt.) 24. §
(3) be kez dé se ha tá roz za meg. A Tvt. e ren del ke zé se alap ján a nem ze ti park ká nyil vá ní tás ról szóló mi nisz te ri ren de let nek nem tar tal mi ele me az el le ne igény be ve he tõ jog or -vos lat ren de zé se. A jog or -vos lat sza bá lyo zá sa nem is le het mi nisz te ri ren de le ti szin tû sza bá lyo zás tár gya.
A jog or vos lat hoz va ló jog az Al kot mány 57. § (5) be kez dé sé ben biz to sí tott al kot má nyos alap jog. Az Al kot -mány 8. § (2) be kez dé se ér tel mé ben alap ve tõ jo gok ra és kö te les sé gek re vo nat ko zó sza bá lyo kat tör vény ál la pít ja meg. Eb bõl kö vet ke zõ en az in dít vá nyo zó nak az R. te kin te -té ben ál lí tott, a jog or vos la ti jog sza bá lyo zá sá nak hi á nya miatt fel ho zott al kot má nyos sá gi ki fo gá sa a ren de le tet fel -ha tal ma zó tör vényi sza bá lyo zás, te hát a Tvt. te kin te té ben vizs gál ha tó. Az Alkot mány bíró ság egy ko ráb bi ha tá ro za tá ban már vizs gál ta a ter mé sze ti te rü le tek vé det té nyil vá ní -tá sá ról szóló mi nisz te ri ren de le tek re vo nat ko zó tör vényi sza bá lyo zás al kot má nyos sá gi kér dé se it. Eb ben hi va tal ból el jár va meg ál la pí tot ta, hogy az Or szág gyû lés mu lasz tás ban meg nyil vá nu ló alkot mány elle nességet idé zett elõ az -ál tal, hogy nem biz to sí tott a ter mé szet vé del mi te rü le tek vé det té nyil vá ní tá sá nak ese té re a tu laj do no sok nak az Alkotmány 57. § (5) be kez dé sé vel össz hang ban ál ló jog or -vos la ti le he tõ sé get. Az Alkot mány bíró ság fel hív ta az Országgyûlést, hogy jog al ko tói fel ada tá nak 2007. már ci us 31. nap já ig te gyen ele get [33/2006. (VII. 13.) AB ha tá ro -zat, ABH 2006, 447.].
Mi u tán a jog or vos la ti jog ra vo nat ko zó sza bá lyok nem tar toz hat nak az R. sza bá lyo zá si kö ré be, az R. alkot mány -elle nessége a jog or vos lat hi á nya miatt nem ál la pít ha tó meg. A 33/2006. (VII. 13.) AB ha tá ro zat alap ján az Országgyûlés fel ada ta olyan tör vényi sza bá lyo zás meg állapítása, amely jog or vos la ti le he tõ sé get biz to sí t az in gat lan tu laj do no sok szá má ra a vé det té nyil vá ní tás jog sze rû sé -gé nek vi ta tá sá ra.
2. Az in dít vány alap ján az Alkot mány bíró ság vizs gál ta azt is, meg ál la pít ha tóe az Al kot mány 13. § (1) be kez dé sé -ben sza bá lyo zott tu laj don hoz va ló jog sé rel me a miatt, hogy az R.be n fog lal tak nem fe lel nek meg a vé det té nyil -vá ní tás ra vo nat ko zó tör vényi sza bá lyok nak, il le tõ leg nem biz to sí tott a tu laj do ni kor lá to zás sal oko zott ká ro kért a kár ta la ní tá si igény ér vé nye sí té sé nek le he tõ sé ge a tu laj do no -sok szá má ra.
A nem ze ti park ká nyil vá ní tás fel té te le it a Tvt. 28. § (2) be kez dé se ha tá roz za meg. A Tvt. 28. § (2) be kez dé se sze rint a nem ze ti park az or szág jel leg ze tes, ter mé sze ti adott sá ga i ban lé nye ge sen meg nem vál toz ta tott, olyan na gyobb ki ter je dé sû te rü let, amely nek el sõd le ges rendelte tése a kü lön le ges je len tõ sé gû ter mé sze tes nö vény és ál lat -ta ni, föld -ta ni, víz -ta ni, táj ké pi és kul túr tör té ne ti ér té kek védelme, a bi o ló gi ai sok fé le ség és a ter mé sze ti rend sze rek za var ta lan mû kö dé sé nek fenn tar tá sa, az ok ta tás, a tu do má nyos ku ta tás és a fel üdü lés elõ se gí té se. Nem ze ti park lé te -sí té sé re ki zá ró lag a mi nisz ter jo go sult, aki ren de let ben nyil vá nít ja vé det té, illetve fo ko zot tan vé det té a ter mé sze ti ér té ket, te rü le tet [24. § (2) be kez dés]. A Tvt.-nek a nem ze ti park ká nyil vá ní tás ra vo nat ko zó sza bá lya i ból nem kö vet
-kez nek azok a kö ve tel mé nyek, ame lye ket az in dít vá nyo zó a nem ze ti park ká nyil vá ní tás hoz szük sé ges tör vényi elõ -írásként ér té kel. A Tvt. nem tar tal maz olyan elõ írást, mely sze rint csak ál lam i tu laj don ban ál ló te rü let nyil vá nít ha tó nem ze ti park ká. A tör vényi sza bá lyo zás ból nem von ha tó le olyan kö vet kez te tés sem, hogy te le pü lé sek, me zõ gaz da sá gi mû ve lés alatt ál ló te rü le tek nem tar toz hat nak a nem -ze ti park te rü le té hez. Az R. a nem -ze ti park lé te sí té sé vel a Tvt. 28. § (2) be kez dé sé vel össz hang ban nyil vá ní tot ta védetté az Õr ség, a Vendvi dék és a Va sihegy hát te rü le -tét. A vé det té nyil vá ní tás cél ja e te rü le tek ter mé sze ti és táj i ér té ke i nek vé del me, er de i nek, gye pe i nek ter mõ ta la já nak és más meg úju ló erõ for rá sa i nak, élõ vi lá gá nak, táj ké pi és kul túr tör té ne ti em lé ke i nek, ha gyo má nyos gaz dál ko dá si for má i nak, jel leg ze tes te le pü lés szer ke ze té nek meg õr zé se (R. 2. §).
A nem ze ti park lé te sí té se a tu laj do no sok (hasz ná lók) jo ga i nak a kor lá to zá sá val jár. A Tvt. 37–41. §ai nak elõ írásai tar tal maz zák a vé dett ter mé sze ti te rü le ten el ren del -he tõ kor lá to zá so kat, ti lal ma kat, a ha tó sá gi en ge dé lye zés kö ré be tar to zó te vé keny sé ge ket, az in gat lan tu laj do nos, a hasz ná ló ál tal tûr ni kö te les te vé keny ség faj tá kat.
A tu laj don hoz va ló jog az Alkot mány bíró ság gya kor la ta sze rint alap ve tõ jog [7/1991. (II. 28.) AB ha tá ro zat, ABH 1991. 22, 25.]. Az Alkot mány bíró ság dön té se i ben kö vet -ke ze te sen hang sú lyoz za, hogy a tu laj don hoz va ló jog nem kor lát lan, a köz ér de ké ben és a köz ér dek kel ará nyos módon kor lá toz ha tó. „Az alap jo gi tu laj don vé de lem sa já -tos sá gai miatt az ál lam i be avat ko zás al kot má nyos sá ga meg íté lé sé nek súly pont ja, az al kot mány bí ró sá gi ér té ke lés vol ta kép pe ni te re a cél és az esz köz, a köz ér dek és a tu laj -don kor lá to zás ará nyos sá gá nak meg íté lé se lett.” (64/1993.
(XII. 22.) AB ha tá ro zat, ABH 373, 381.)
Az Alkot mány bíró ság egy ko ráb bi ha tá ro za tá ban a Tvt.
egyes ren del ke zé se i nek és a Ba la ton-fel vi dé ki Nem ze ti Park lé te sí té sé rõl szóló 31/1997. (IX. 23.) KTM ren de let alkot mány elle nességének vizs gá la ta so rán a nem ze ti park lé te sí tés kor az al kot má nyos sá gi kö ve tel mé nyek nek meg fe le lõ köz ér dek re va ló hi vat ko zás fenn ál lá sá ról a kö vet ke -zõ ket ál la pí tot ta meg: „az Al kot mány 18. §-ában dek la rált, az egész sé ges kör nye zet hez va ló al kot má nyos jog tar talma, to váb bá a ter mé sze ti ér té kek meg õr zé sé hez és gya -ra pí tá sá hoz, a ter mé szet ben oko zott jó vá te he tet len és vissza for dít ha tat lan ká rok meg elõ zé sé hez fû zõ dõ köz ér -dek sú lya kel lõ okot szol gál tat ar ra, hogy a jog al ko tó a Tvt.
ren del ke zé sei sze rint az érin tett tu laj do no sok tu laj do no si jo ga it kor lá toz za” (964/B/1998. AB ha tá ro zat, ABH 2002, 873, 878.). Eze ket a meg ál la pí tá so kat az Alkot mány bíró -ság je len ügy ben is irány adó nak te kin tet te, és úgy ítél te meg, hogy a ter mé sze ti ér té kek vé del me olyan köz ér de kû cél, amely in do kol ja a R.en ala pu ló tu laj do ni korlátozá -sokat.
A tu laj don hoz va ló jo got érin tõ köz ha tal mi kor lá to zá sok al kot má nyos sá gá nak vizs gá la ta so rán az al kot mány bí ró sá gi meg íté lés köz pon ti kér dé se a kor lá to zás köz ér de kû -sé ge mel lett a kor lá to zás ará nyos sá ga is.
A köz ér dek és a tu laj don kor lá to zás ará nyos sá gá val kap -cso la to san az Alkot mány bíró ság a 64/1993. (XII. 22.) AB ha tá ro za tá ban – egye bek mel lett – meg ál la pí tot ta, hogy a köz ér dek bõl szük sé ges kor lá to zás ese tén a be avat ko zást iga zo ló köz ér dek és a tu laj do nos kény sze rû jog sé rel me kö zöt ti ará nyos ság meg kö ve tel he ti a vesz te ség ki egyen lí té sét, vagy le ga láb bis mér sék lé sét a tu laj don sú lyos meg ter -he lé se ese tén (...) (ABH 1993, 373, 381.).
El len tét ben az in dít vá nyo zó ál lí tá sá val, a tu laj don kor lá -to zás ará nyos sá gá nak biz -to sí tá sa ér de ké ben a vé det té nyilvánítás kö vet kez té ben a ter mé szet vé del mi ér dek bõl fa ka dó tu laj don kor lá to zá sok miatt a Tvt. 72. §a kár ta la ní tást biz to sí t. A Tvt. e ren del ke zé se sze rint vé dett termé szeti te rü le te ken ter mé szet vé del mi ér dek bõl el ren delt gaz -dál ko dá si kor lá to zás sal, ti la lom mal vagy je len tõs mér té kû ter me lés szer ke zet vál to zás sal a tu laj do nos, vagy a jog szerû hasz ná ló tény le ges ká rát meg kell té rí te ni. Az Alkot -mány bíró ság sze rint a jog al ko tó az zal, hogy biz to sít ja a ter mé szet vé del mi ér dek bõl el ren delt tu laj do ni kor lá to zá sok te kin te té ben a tény le ges ká rok meg té rí té sé nek le he tõ sé gét, ezzel ele get tet t a köz ér dek bõl fa ka dó tulajdonkor látozás ará nyos sá gár a vo nat ko zó al kot má nyos követel -mé ny nek is.
A fen ti ek alap ján az Alkot mány bíró ság az Al kot mány 13. § (1) be kez dé se alap ján az R. alkot mány elle nességét nem ál la pí tot ta meg, és az in dít ványt el uta sí tot ta.
Bu da pest, 2007. no vem ber 19.
Dr. Ba logh Ele mér s. k., Dr. Bra gyo va And rás s. k.,
alkot mány bíró elõ adó alkot mány bíró
Dr. Tró csá nyi Lász ló s. k.,
alkot mány bíró
775/H/2003. AB határozat
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkot mány bíró ság jog sza bály al kot mány el le nes sé gé nek utó la gos vizs gá la tá ra, va la mint mu lasz tás ban meg -nyil vá nu ló alkot mány elle nesség meg ál la pí tá sá ra irá nyuló in dít vány tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
h a t á r o z a t o t :
1. Az Alkot mány bíró ság Bu da pest Fõ vá ros Köz gyû lé sé nek a fõ vá ro si köz te rü le tek hasz ná la tá ról és a köz te rü le -tek rend jé rõl szóló 59/1995. (X. 20.) Fõv. Kgy. ren de let 6. § (4) be kez dé se alkot mány elle nességének meg ál la pí tá -sá ra és meg sem mi sí té sé re irá nyuló in dít ványt el uta sít ja.
2. Az Alkot mány bíró ság Bu da pest Fõ vá ros Köz gyû lé sé
2. Az Alkot mány bíró ság Bu da pest Fõ vá ros Köz gyû lé sé