244/B/2004. AB végzés
Az Alkot mány bíró ság jog sza bály al kot mány el le nes sé -gé nek utó la gos vizs gá la tá ra irá nyuló in dít vány tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
v é g z é s t :
Az Alkot mány bíró ság a gyám ha tó sá gok ról, va la mint a gyer mek vé del mi és gyám ügyi el já rás ról szóló 149/1997.
(IX. 10.) Korm. ren de let 8. szá mú mel lék let 4. és 5. pont ja
alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi -sí té sé re irá nyuló el já rást meg szün te ti.
I n d o k o l á s
1. Az in dít vá nyo zó a gyám ha tó sá gok ról, va la mint a gyer mek vé del mi és gyám ügyi el já rás ról szóló 149/1997.
(IX. 10.) Korm. ren de let (a továb biak ban: Gyer.) 8. szá mú mel lék let 4. és 5. pont ja alkot mány elle nességének meg állapítását és meg sem mi sí té sét kér te. Ki fej tet te, hogy a ki -fo gás olt ren del ke zés, amely a gyer me kek vé del mé rõl és a
gyám ügyi igaz ga tás ról szóló 1997. évi XXXI. tör vény (a továb biak ban: Gyvt.) 96. §ának (6) be kez dé sé ben a he lyi ön kor mány za tok szá má ra elõ írt át fo gó ér té ke lés tar tal mi kö ve tel mé nye it ír ja elõ, az Al kot mány 35. § (2) be kez -dé sé vel el len té te sen túl lép te a fel ha tal ma zás nak az elõb bi ren del ke zés ben meg sza bott ke re te it az ál tal, hogy nem csupán a te le pü lé si ön kor mány zat ál tal biz to sí tott gyer mek jó lé ti szol gál ta tá sok kal össze füg gõ ada tok, ta pasz ta la tok ké pe zik az ér té ke lés tár gyát, ha nem a jegy zõi ha tás kör -ben tet t egyes gyám ha tó sá gi in téz ke dé sek kel, il le tõ leg a gyám hi va tal ha tó sá gi in téz ke dé se i vel össze függõ ada -tok is.
2. Az in dít vány be nyúj tá sát köve tõen a Gyer. 8. mel lék le te he lyé be a gyám ha tó sá gok ról, va la mint a gyer mek -vé del mi és gyám ügyi el já rás ról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. ren de let mó do sí tá sá ról szóló 315/2005. (XII. 25.) Korm. ren de let 77. §-a újabb mel lék le tet lép te tett, míg a gyám ha tó sá gok ról, va la mint a gyer mek vé del mi és gyám -ügyi el já rás ról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. ren de let mó do sí tá sá ról szóló 57/2006. (III. 21.) Korm. ren de let 13. § (4) be kez dé se e mel lék let je lö lé sét 10. szá mú mel lék let re vál toz tat ta. A jegy zõ és a gyám hi va tal fel adat és ha tás kö rét tar tal ma zó ren del ke zé se ket a Gyvt. he lyett a gyer mek vé del mi és gyám ügyi fel adat és ha tás kö rök el lá tá sá ról, va la mint a gyám ha tó ság szer ve ze té rõl és ille té kességérõl szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. ren de let tar -tal maz za. Mi vel a jog sza bá lyi kör nye zet meg vál to zott, az in dít vá nyo zó in dít vá nyát vissza von ta.
3. Az Al kot mány bí ró ság ról szóló 1989. évi XXXII.
tör vény 20. §-a ér tel mé ben az Alkot mány bíró ság az ar ra jo go sult in dít vá nya alap ján jár el. Te kin tet tel az in dít vány vissza vo ná sá ra, az Alkot mány bíró ság az el já rást – az Alkot mány bíró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és annak köz zé té te lé rõl szóló, mó do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog -lalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. ha tá ro zat (ABH 2003, 2065.) 31. § d) pont ja sze rint – meg szün tet te.
Bu da pest, 2007. no vem ber 19.
Dr. Ba logh Ele mér s. k., Dr. Bra gyo va And rás s. k.,
elõ adó alkot mány bíró alkot mány bíró
Dr. Tró csá nyi Lász ló s. k.,
alkot mány bíró
1130/H/2006. AB végzés
Az Alkot mány bíró ság jog sza bá lyi ren del ke zés alkot mány elle nességének utó la gos vizs gá la tá ra irá nyuló in dít -vány tár gyá ban meg hoz ta az aláb bi
v é g z é s t :
Az Alkot mány bíró ság a Bu da ke szi Vá ros Ön kor mány -za ta Kép vi se lõ-tes tü le té nek a Szé kely köz, Szé kely ut ca, Kal már ut ca és Mak ko si út ál tal kö rül ha tá rolt tömb re vál toz ta tá si ti la lom el ren de lé sé rõl szóló 37/2005. (IX. 1.) ren de le te alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra és meg -sem mi sí té sé re irá nyuló in dít vány tár gyá ban az el já rást meg szün te ti.
I n d o k o l á s
1. A Pest Me gyei Köz igaz ga tá si Hi va tal ve ze tõ je a he -lyi ön kor mány za tok ról szóló 1990. évi LXV. tör vény (a továb biak ban: Ötv.) 98. § (3) be kez dé sé ben rög zí tett jog kö ré ben el jár va kez de mé nyez te a Bu da ke szi Vá ros Ön kor mány za ta Kép vi se lõtes tü le té nek a Szé kely köz, Szé -kely ut ca, Kal már ut ca és Mak ko si út ál tal kö rül ha tá rolt tömb re vál toz ta tá si ti la lom el ren de lé sé rõl szóló 37/2005.
(IX. 1.) ren de le te (a továb biak ban: R.) alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sát és az R. egé szé nek meg -semmisítését.
Az in dít vá nyo zó ál lás pont ja sze rint az R. alkot mány elle nes, mert egy olyan te rü let re ren del el vál toz ta tá si ti lal -mat, mely re ko ráb ban a 45/2002. (X. 30.) Kt. ren de let ben már elõ ír tak ilyen jel le gû kor lá to zást. Az épí tett kör nye zet ala kí tá sá ról és vé del mé rõl szóló 1997. évi LXXVIII. tör -vény (a továb biak ban: Étv.) 21. §-a ér tel mé ben „[a] he lyi épí té si sza bály zat, il le tõ leg a sza bá lyo zá si terv ké szí té sé re vo nat ko zó írá sos meg álla po dás meg lé te ese tén a he lyi épí -té si sza bály zat, il le tõ leg a sza bá lyo zá si terv ké szí -té sé nek idõ sza ká ra azok ha tály ba lé pé sé ig, de leg fel jebb há rom évig az érin tett te rü let re a te le pü lé si ön kor mány zat ren de -let tel vál toz ta tá si ti lal mat ír hat elõ.” Az Étv. 22. §-ának a ren del ke zé sei sze rint a vál toz ta tá si ti la lom alá esõ te rü le -ten – a 20. § (7) be kez dé sé ben fog lalt ese tek ki vé te lé vel – tel ket ala kí ta ni, új épít ményt lé te sí te ni, meg lé võ épít ményt át ala kí ta ni, bõ ví te ni, to váb bá el bon ta ni, il le tõ leg más, épí tés ügyi ha tó sá gi en ge dély hez nem kö tött ér ték nö ve lõ vál -toz ta tást vég re haj ta ni nem sza bad. Az épí té si ti la lom alá esõ te rü le ten csak az Étv.-be n té te le sen fel so rolt épí té si mun ká la to kat sza bad vé gez ni. A ti la lom te hát je len tõ sen kor lá toz za az érin tett in gat la nok tu laj do no sa i nak tu laj don hoz va ló jo gát. A ti la lom új bó li el ren de lé se – az in dít vá -nyo zó ál lás pont ja sze rint – ki fe je zet ten el len té tes a ti la lom idõ tar ta mát leg fel jebb há rom év ben meg ha tá ro zó tör vényi sza bállyal, és egy ben jog al ko tói ha ta lom mal va ló vissza élést is meg va ló sít. Mind er re te kin tet tel ké ri az R. alkot -mány elle nességének az Al kot -mány 44/A. § (2) be kez dé se és 13. § (1) be kez dé se alap ján tör té nõ meg ál la pí tá sát és az R. meg sem mi sí té sét.
2. Az Alkot mány bíró ság az R. al kot má nyos sá gi vizs gá la ta so rán ész lel te az aláb bi a kat. Az R. 3. § (2) bekez -dése sze rint: „[e] ren de let a Mak kos má ria Sza bá lyo zá si Terv hatályba lépésével, de leg fel jebb je len ren de let
hatályba lépést kö ve tõ 2 év el tel té vel ha tá lyát vesz ti.”
Ugyan ezen § (1) be kez dé se ér tel mé ben az R. a ki hir de té se nap ján ha tály ba lé pett. A ki hir de tés nap ja 2005. szep tem -ber 1-je volt. Az R. 3. § (2) be kez dé se ér tel mé ben az R.
leg ké sõbb 2007. szep tem ber 1-jén ha tá lyát vesz tet te.
Az R. ha tály vesz té sé nek a té nyét az ön kor mány zat hi va ta -lo san is meg erõ sí tet te.
Az Alkot mány bíró ság ha tá lyon kí vül he lye zett jog -szabály alkot mány elle nességét nem vizs gál ja, ha csak nem annak al kal maz ha tó sá ga is el dön ten dõ kér dés (335/B/1990. AB ha tá ro zat, ABH 1990, 261, 262.). Ha tá -lyát vesz tett jog sza bály al kot má nyos sá gi vizs gá la tá ra az Al kot mány bí ró ság ról szóló 1989. évi XXXII. tör vény (a továb biak ban: Abtv.) 38. § (1) be kez dé se sze rin ti bí rói kez de mé nye zés, va la mint az Abtv. 48. §ában sza bá lyo zott al kot mány jo gi pa nasz alap ján ke rül het sor. Je len ügy -ben jog sza bály alkot mány elle nességének az Ötv. 98. § (3) be kez dé sé be fog lalt kez de mé nye zé sen ala pu ló utó la gos vizs gá la tá ra és nem bí rói kez de mé nye zés vagy al kot -mány jo gi pa nasz el bí rá lá sá ra ér ke zett in dít vány, te hát nem ál l fenn a már ha tá lyát vesz tett jog sza bály vizs gá la tá nak egyik ki vé te les ese te sem. Az Alkot mány bíró ság ide ig le -nes ügy rend jé rõl és annak köz zé té te lé rõl szóló, mó do sí tott és egy sé ges szer ke zet be fog lalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. ha tá -ro zat (ABH 2003, 2065.) 31. § a) pont ja ér tel mé ben az Alkot mány bíró ság „az el já rást meg szün te ti, ha az in dít -vány be nyúj tá sa után a jog sza bály ha tá lyát vesz tet te, és ezzel az in dít vány tárgy ta lan ná vált.”
A fen ti ek re te kin tet tel az Alkot mány bíró ság az R. alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé -re irá nyuló el já rást meg szün tet te.
Bu da pest, 2007. no vem ber 19.
Dr. Ba logh Ele mér s. k., Dr. Bra gyo va And rás s. k.,
alkot mány bíró alkot mány bíró
Dr. Tró csá nyi Lász ló s. k.,
elõ adó alkot mány bíró
759/B/2007. AB végzés
Az Alkot mány bíró ság jog sza bály al kot mány el le nes sé -gé nek utó la gos vizs gá la tá ra irá nyuló bí rói kez de mé nye zés tár gyá ban meg hoz ta a kö vet ke zõ
v é g z é s t :
Az Alkot mány bíró ság a meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók fog lal koz ta tá sá ról és szo ciá lis el lá tá sá ról szóló 8/1983. (VI. 29.) EüM–PM együt tes ren de let 19. § (1) be
kez dé se és a 22. § (1) be kez dé sé nek „a 19. § (1) be kez dé sé ben fog lal tak fenn ál lá sa ese tén” szö veg ré sze alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sá ra és meg sem mi sí té sé -re irá nyuló in dít vány tár gyá ban az el já rást meg szün te ti.
I n d o k o l á s
1. A Fõ vá ro si Mun ka ügyi Bí ró ság bí rá ja az elõt te 7. M. 1546/2007. szám alatt fo lya mat ban lé võ, tár sa da lom biz to sí tá si ha tá ro zat bí ró sá gi fe lül vizs gá la ta iránt in dí -tott per ben az Al kot mány bí ró ság ról szóló 1989. évi XXXII. tör vény (a továb biak ban: Abtv.) 38. § (1) be kez dé se alap ján, a bí ró sá gi el já rás fel füg gesz té se mel lett kez -de mé nyez te a meg vál to zott mun ka ké pes sé gû dol go zók fog lal koz ta tá sá ról és szo ciá lis el lá tá sá ról szóló 8/1983.
(VI. 29.) EüM–PM együt tes ren de let (a továb biak ban: R.) 19. § (1) be kez dé se és a 22. § (1) be kez dé sé nek „a 19. § (1) be kez dé sé ben fog lal tak fenn ál lá sa ese tén” szö veg ré sze alkot mány elle nességének meg ál la pí tá sát, meg sem mi sí té -sét és az elõt te fo lya mat ban lé võ ügy ben va ló al kal ma zás ki zá rá sát. Álláspontja sze rint a tá ma dott ren del ke zé sek sér tik az Alkotmány 2. § (1) be kez dé sé bõl szár ma zó jog biz ton ság kö ve tel mé nyét, egy részt for mai alkot mány elle nesség miatt, más részt – fi gye lem mel a tár sa da lom biz to sí tá si szer vek és a Leg fel sõbb Bí ró ság ál tal a tá ma dott sza bá lyok al kal ma zá sa so rán kö ve tett jog gya kor lat vál to zá sá ra is – mert nem fe lel nek meg a nor ma vi lá gos ság kö ve tel -mé nyé nek. A kez de -mé nye zõ bí ró meg íté lé se sze rint az R.
19. §ának nor ma tar tal ma alkot mány elle nes diszk ri mi ná -ci ó ra te remt le he tõ sé get az zal, hogy ki zár ja a rend sze res szo ciá lis já ra dék ra va ló jo go sul tak kö ré bõl azo kat a jog ala nyo kat, akik nek a mun ka ké pes ségcsök ke né se az utol -só mun ka vi szony meg szû né sét köve tõen kö vet ke zett be, to váb bá azo kat is, akik az utol só mun ka vi szonyt köve tõen vál lal ko zók vol tak, illetve vál lal ko zói iga zol vánnyal ren -del kez tek.
2. A kez de mé nye zõ bí ró az in dít ványt a 2007. ok tó ber 12-én ér ke zett be ad vá nyá ban vissza von ta. Az Abtv.
20. §a sze rint az Alkot mány bíró ság az ar ra jo go sult in dít vá nya alap ján jár el. Te kin tet tel ar ra, hogy a bí rói kez de -mé nye zés vissza vo nás ra ke rült, az Alkot mány bíró ság az el já rást az Alkot mány bíró ság ide ig le nes ügy rend jé rõl és annak köz zé té te lé rõl szóló, mó do sí tott és egy sé ges szer ke -zet be fog lalt 3/2001. (XII. 3.) Tü ha tá ro zat 31. § d) pont ja alap ján meg szün tet te.
Bu da pest, 2007. no vem ber 19.
Dr. Ba logh Ele mér s. k., Dr. Bra gyo va And rás s. k.,
elõ adó alkot mány bíró alkot mány bíró
Dr. Tró csá nyi Lász ló s. k.,
alkot mány bíró