Az ügyvédi felelősség

Az előző pontban felvetődött felelősséggel kapcsolatban elmondható, hogy a jogászi gondolkodás kezdetei óta vizsgált és elemzett alapkérdés az, hogy miben is ragadható meg a felelősség lényege. Mivel itt terjedelmi okokból nem vállalkozhatok arra, hogy a felelősség kérdéskörének könyvtárakat kitevő tudományos irodalmából akár csak apró részleteket is kellő alapossággal bemutassak, ezért a felelősség mibenlétének leírásához csak a legszükségesebb tényezőket rögzítem. Először is utalni kívánok azon tételre, hogy „a jogi felelősségnek rétegzett értelme van”.²⁹³ Legáltalánosabb, leginkább elvont és legkevesebb tulajdonsággal való leírását a jogelmélet állapítja meg. Ennél sokkal részletesebb ismérveit – az egyes jogterületekre vagy jogágakra jellemző jellegzetességeit – szakjogtudományok tárják fel, mint pl. a polgári jog vagy a büntetőjog. A jogfelelősség elméleti magyarázata akkor megfelelő, ha az kellőképpen általános és egyúttal a jogterület valamennyi részletére is helytálló, helyes megállapítás. Nem tekinthető egységes felelősség elméletnek az, amely csak bizonyos részletekre igaz.²⁹⁴ A jelen témához kapcsolódóan a továbbiakban a magyar magánjog területén a felelősségről Lábady Tamás által kialakított rendszert használom. A magánjogi felelősséggel kapcsolatban álláspontja szerint „a magánjog irodalma megkülönbözteti a magánjogi kötelezettséget a felelősségtől. Míg a kötelezettség általánosságban azt a magatartást jelenti, amelyet a Servusnak a vele szemben álló Dominus alanyi joga alapján ki kell fejtenie, addig a felelősség nem más, mint helytállás valamely kötelezettségért, illetőleg a

293 FÖLDI ANDRÁS: A másért való felelősség a római jogban. Budapest: Rejtjel kiadó 2004. 29.

294 TAMÁS ANDRÁS: A közigazgatási jog elmélete. 3. átdolgozott kiadás. Budapest: Szent István Társulat, 2005. 440.

kötelezettség megszegéséért. A felelősséget – hasonlóan az alanyi jogokhoz és alanyi kötelezettségekhez – különféleképpen csoportosíthatjuk. A felelősség főbb fajtái a következők:

a) Mindenekelőtt különbséget teszünk személyes és vagyoni felelősség között. Ha a felelős személyével köteles helytállni, személyes felelősségről, ha vagyonával, akkor vagyoni felelősségről beszélünk.

b) A vagyoni felelősség ismét lehet korlátlan és korlátolt. Amikor a kötelezett egész vagyona felel az ő kötelezettségeiért = a felelősség korlátlan; ezzel szemben korlátolt felelősségnek nevezzük azt, amikor a kötelezett helytállási felelőssége meghatározott vagyontömegre, vagy vagyonrészre van szorítva. Magánjogunkban általános szabály, hogy – ha a törvény kivételt nem tesz – a kötelezett felelőssége korlátlan.

c) A korlátolt felelősségnek ismét két fajtáját különböztetjük meg: jelesül a cum viribus felelősséget és a pro viribus felelősséget. A cum viribus felelősség annyit jelent, hogy a vagyoni helytállás csak meghatározott dologra, illetőleg meghatározott vagyontárgyakra terjed ki, a kötelezett csak meghatározott dolgokkal felelős. A pro viribus felelősség ezzel szemben nem meghatározott vagyontárgyakra, hanem meghatározott vagyoni érték erejéig áll fenn. Az előbbi esetben tehát a felelős ellen igénybe vehető állami kényszer csak meghatározott vagyontárgyra irányulhat, míg az utóbbi esetben bármely vagyontárgyra irányulhat ugyan, de csak meghatározott érték (összeg) erejéig.

d) Különbséget teszünk még egyenes és járulékos felelősség között. Egyenes felelősségről akkor van szó, ha a felelősség ugyanazt a személyt terheli, akit a kötelezettség terhel. Ezzel szemben járulékos a felelősség akkor, ha az mást is terhel, mint akit a kötelezettség terhel. A járulékos felelősség ugyancsak kétféle, éspedig közvetlen, vagy közvetett. Közvetlen a járulékos adós felelőssége akkor, ha az egyenes adóssal egy sorban áll fenn (egyetemlegesség).

Ezzel szemben közvetett vagy mögöttes felelősségről akkor szólunk, ha a járulékos felelősség valakit csak arra az esetre terhel, ha a követelést az adós (egyenes felelős) vagyonából nem lehet behajtani.” ²⁹⁵

4.2.1 Anyagi felelősség

A felelősség hatályos szabályai tekintetében az Ütv. 10. §-a visszautal a Polgári Törvénykönyvre. Az utaló szabály alapján az ügyvéd a tevékenysége körében okozott kár megtérítéséért a Ptk. szerint felel. A Ptk. felelősségi szabályait ismertnek tekintve, áttérek egy

295 LÁBADY TAMÁS: A magyar magánjog (polgári jog) általános része. 2. változatlan kiadás. Budapest – Pécs: Dialog Campus Kiadó 1998. 278-279.

kevésbé nyilvánvaló tényre. Ahogyan azt az előzőekben már magam is idéztem, a polgári jogban fő szabály szerint a teljes felelősség elve érvényesül. Probléma – ezen elvvel kapcsolatban szerintem – csak akkor van, ha a felelősség mértéke eltúlzott. Konkrét példaként tételezzük fel, hogy egy ügyvéd egy tizenötmillió forint értékű ingatlan adásvételi szerződés elkészítésében működik közre. Bár az ügyvédi munkadíj szabad megállapodás tárgya fogadjuk el, hogy itt az ügyvéd az ingatlan értékéhez igazodóan nagyjából 1% ügyvédi tiszteletdíjra tarthat igényt, amely százötvenezer forintot tesz ki a kialakult, és széles körben elterjedt gyakorlat alapján, ugyanakkor az ügyvéd felelőssége a teljes ingatlan értékéhez igazodik, sőt akár azon túl is terjed! Ha a tulajdonjog átszállása bármely okból elmaradna, és mondjuk az eladó a vételár visszafizetésére már nem képes (meghalt, vagy elkártyázta, stb.) úgy rögtön az ügyvéd kártérítési felelősségét fogja a vevő felvetni. Mivel a jelenlegi jogszabályok alapján a kártérítés mértéke nem limitálható, a példában szereplő ügyvéd akár a teljes vagyonát is elveszítheti egyetlen figyelmetlen, akár rajta kívül álló, lépésével. A kockázatok kötelező mérséklése érdekében az Ütv. 10. § második bekezdése alapján az ügyvéd az ügyvédi tevékenysége körében okozott károk megtérítésére köteles felelősségbiztosítási szerződést kötni, és azt ügyvédi tevékenységének tartama alatt fenntartani. Ezen jogalkotói tételezés felett azonban úgy tűnik, hogy igencsak eljárt az idő. Jelenleg az ügyvédek mintegy 98 %-át²⁹⁶ ügyvédi felelősségbiztosítással ellátó MÜBSE három kötelező felelősségbiztosítási alakzatot ismer. A harmadik, legmagasabb fokozatú kötelező felelősségbiztosítás összege sem haladja meg a példában célzatosan említett tizenötmillió forintot, amely összegből lassan budapesti viszonylatban már alig-alig lehet ingatlant vásárolni. Újabb érdekesség, hogy az ügyvéd felróhatóság hiányában is felelősséggel tartozik a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett pénzért és értéktárgyért. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő. Kétségtelen azonban, hogy az exkulpációs felelősség alóli mentesülés gyakorlati jelentősége igencsak marginális lehet.

Ügyvédi irodák tekintetében a fentebb megfogalmazott felelősségi alakzat a mögöttes felelősség tételezésével egészíthető ki. Az Ütv. 69. §-a alapján az iroda tagjának felelőssége az irodával szemben az alapító okiratban meghatározott vagyon szolgáltatására és az esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulásra terjed ki. Az iroda kötelezettségéért a tag főszabály szerint nem felel, azonban az ügyvédi kamarák gyakorlata alapján, az irodák alapító okiratának tartalmaznia kell azt a tényt, hogy az iroda tagja teljes vagyoni felelősséggel tartozik abban az esetben, ha az iroda az általa okozott kár megtérítésére nem képes. Ennek megfelelően tehát

296 Tájékoztató a Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesületéről – http://www.magyarugyvedikamara.hu/tart/farticle/54/60/1

abban az esetben, ha az alperes valamely ügyvédi munkaközösség (ügyvédi iroda) tagjaként az adásvételi szerződés elkészítésekor figyelmen kívül hagyja egy harmadik személy törvényen alapuló elővásárlási jogát, úgy az alperes, mint megbízott, felel a tagja mulasztása által okozott kárért.²⁹⁷

Ebből az következik tehát, hogy a ténylegesen tevékenységet végző ügyvéd – függetlenül attól, hogy egyéni ügyvédként, vagy ügyvédi iroda tagjaként praktizál – vagyonával teljes mértékben, korlátlanul felel az általa okozott károkért. Ezt már csak azzal tetézi a jogalkotó, hogy a kárt okozó ügyvéd – mögöttes felelősségének érintése nélkül – az ügyvédi irodával együtt is perelhető.

Az általam bemutatott CARPA modell, vagy ahhoz hasonló rendszer kialakítása a fenti felelősségi kérdésekre megnyugtató megoldást teremthetne hazánkban is.

4.2.2 Fegyelmi felelősség és eljárás

Az ügyvéd önálló felelősségvállalásának, függetlenségének záloga a fegyelmi kérdések törvényi szabályozása. Az ügyvéd akkor követ el fegyelmi vétséget, ha az ügyvédi tevékenysége gyakorlásából eredő, jogszabályban és az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi, de akkor is fegyelmi vétséget követ el, ha az ügyvédi tevékenységén kívüli vétkes magatartása az ügyvédi kar tekintélyét csorbítja. Fegyelmi vétségről csak akkor beszélhetünk, ha a kötelességszegés vagy a magatartás gondatlan, szándékos vagy vétkes. Azzal, hogy az Ütv. az etikai szabály megszegését fegyelmi vétséggé nyilvánította, az etikai szabályzatot a fegyelmi felelősség anyagi jogának különös részévé minősítette. Ezzel megváltozott az etikai szabályzat rendeltetése is, amelynek következtében abban csak olyan tilalmak és kötelezettségek szerepelhetnek, amelyek megszegése feltétlenül fegyelmi vétséget valósít meg.²⁹⁸ Az ügyvédeket érintő fegyelmi eljárások döntő többsége, ahogyan arra már korábban utaltam, a letétkezelés szabályainak megsértéséből következik be.

Jelentős azonban azon fegyelmi eljárások száma is, ami annak a következménye, hogy a megbízás vállalásakor a feltételek megbízási szerződésben történő írásbeli rögzítése elmarad, így ha jogvita következik be, az eljáró ügyvéd formálisan rögtön fegyelmi vétséget követ el.

Figyelemmel arra, hogy a fegyelmi vétségek elkövetése igencsak rossz fényt vet az egész ügyvédi karra, a területi és az országos ügyvédi kamarák egyre növekvő szigorral járnak el ezen ügyekben, felismerve a hivatás társadalmi megítélésének kiemelt fontosságát. Tekintettel

297 SÁNDOR ISTVÁN: Az ügyvédi felelősség aktuális kérdései. In JAKAB ANDRÁS (szerk.): Jogérvényesítés – jogalkalmazás. Budapest, KGRE ÁJK, 2002. 147.

298 MIKLÓSSY SÁNDOR ZOLTÁN: Az ügyvédek (jog)állása. Cég és Jog. 2001/7-8. 47.

arra, hogy az országos ügyvédi létszám a rendszerváltozás óta megtöbbszöröződött, nyilvánvalóan, számában is több fegyelmi eljárás indul az ügyvédekkel szemben. A folyamatokat áttekintve azonban elmondható, hogy a létszámhoz viszonyítva, arányaiban a fegyelmi helyzet az ügyvédi karon belül alapvetően nem romlott.

4.2.3 Felelősség, biztosítás

A jelenlegi ügyvédi felelősségbiztosítási rendszerről korábban már említettem, hogy a MÜBSE által alkalmazott három biztosítási szint közül választhatnak az ügyvédek öt és tizenötmillió forint közötti fedezettel. Jelenleg az ügyvédek döntő része a MÜBSE biztosításával rendelkezik, bár a más biztosítók által ajánlott felelősségbiztosításokat is elfogadják a kamarák az ügyvédi működés feltételeként. Tekintettel azonban arra, hogy kizárólag a MÜBSE szolgáltat rendszeresen adatokat az ügyvédi felelősségbiztosítások esetleges biztosítási díj nem fizetése miatti megszűnéséről, és a kamarák a más biztosítóval szerződésben álló ügyvédekről nem kapnak információt, így a kamarai nyilvántartás vezetési kötelezettség feltehetően nem teljes. Arról már nem is szólva, hogy a felelősségbiztosítás hiányában esetlegesen milyen károk merülhetnek fel egyes megbízóknál, amelyekről a kamara csak a hozzá érkező bejelentésekből, vagy a megindított polgári vagy büntető eljárásokból értesül. Ebből következően, álláspontom szerint a felelősségbiztosítások értékét mielőbb fel kellene emelni annak érdekében, hogy az ügyvédi felelősségbiztosítás a valós kockázatokhoz igazodjon. Az ügyvédek terheinek további növelését elkerülendő azonban, például a magyar CARPA rendszer kialakítása biztosíthatna többletforrást a rendszer átalakításához.