Ügyvédi reklám

Az ügyvédi hivatás dinamikáján belül foglalkozni kívánok az ügyvédi reklámmal is, mivel az napjainkra a működés egyik kiemelkedő kérdéskörévé vált. A közelmúltban került sor ugyanis a Magyar Ügyvédi Kamara etikai szabályainak módosítására.⁴⁰⁰ Az új szabályozás hátterében egyrészt az a belső igény állt, hogy a reklámra vonatkozó rendelkezések ne csak az élet után kullogjanak, hanem az aktuális problémákra nyújtsanak megfelelő megoldási lehetőségeket, másrészt a nemzetközi szabályozás valamint a Gazdasági Versenyhivatal határozatában foglaltak adtak iránymutatást az új szabályzat megszövegezéséhez. Az ügyvédi

399 2011. évi II. törvény az Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló, Varsóban, 2005. május 16-án kelt Egyezménye kihirdetéséről.

400 5/2008. (XI.27.) MÜK Szabályzat 11. pont

reklámmal kapcsolatos kérdéskör megítélése során álláspontom szerint nem hagyhatók figyelmen kívül azok a korábban már jelezett felvetések, hogy az ügyvédi tevékenység gazdasági értelemben minek is minősül valójában. Ahogyan azt az alkotmányos helyzet áttekintése során már kifejtettem, az Alkotmányban kimondottan sem az ügyvéd, sem az ügyvédség szavak nem szerepelnek.⁴⁰¹ Ugyanakkor az Alaptörvény szerint Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik, biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit, valamint az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.⁴⁰² Figyelemmel arra, hogy az adójogi szabályok alapján az ügyvéd, vagy ügyvédi iroda egyéni vagy társas vállalkozónak, vállalkozásnak⁴⁰³ minősül, az egyéni vállalkozó pedig a Polgári Törvénykönyv szerint gazdálkodó szervezetnek minősül,⁴⁰⁴ ebből az is következik, hogy az ügyvédnek, mint a gazdasági élet szereplőjének, reklámtevékenysége során a szakmai és etikai szabályok mellett az általános reklámjogi szabályoknak is meg kell felelnie.⁴⁰⁵ Ehhez hasonló felfogást követett az Európai Bíróság, amikor kimondta, hogy a versenyjogban a vállalkozás fogalma minden gazdasági tevékenységet folytató jogalanyra kiterjed, függetlenül azok jogállásától és finanszírozási módjuktól.⁴⁰⁶ Az Európai Parlament állásfoglalásában teljes mértékben elismeri, hogy a jogi szakmák döntő szerepet játszanak a demokratikus társadalomban az alapvető jogok tiszteletben tartása, a jogállam és a jogbiztonság garantálásában, akkor is, ha ügyfeleiket bíróság előtt képviselik vagy védik, és akkor is, ha jogi tanácsot adnak nekik.⁴⁰⁷ Az Európai Bíróság gyakorlata a jogi tevékenységet olyan gazdasági tevékenységnek fogadja el, melyet önálló vállalkozásként lehet megkezdeni és folytatni a letelepedés országának joga által a saját állampolgáraira előírt feltételek szerint.⁴⁰⁸ Az ügyvédek díjazás ellenében vélemények, szerződések vagy más jogi aktusok elkészítéséből, valamint a bíróság előtti képviseletből és védelemből álló jogi segítségnyújtási szolgáltatásokat kínálnak. Vállalják továbbá az e tevékenységek gyakorlásával kapcsolatos pénzügyi kockázatokat, mivel a kiadások és

401 DR. TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ: Az ügyvédség alkotmányos helyzete Magyarországon. Ügyvédek Lapja, 2009/1. 2.

402 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.), M) cikk

403 1995. évi CXVII. törvény 17.§, 33.§

404 1959. évi IV. törvény 685.§ c.) pont

405 DR. SZAMOSI KATALIN: A reklámjog halójában. Ügyvédek Lapja. 200)/ 2. 33.

406 Lásd: Különösen a C-41/90. sz. Klaus Höfner és Fritz Elser kontra Macrotron GmbH ügy. Európai Bírósági Határozatok Tára. 1991. 21. pontját, C-309/99. számú ügy J. C. J. Wouters, J. W. Savelbergh és Price Waterhouse Belastingadviseurs BV kontra Algemene Raad van de Nederlandse Orde van Advocaten, Raad van de Balies van de Europese Gemeenschap részvételével. Európai Bírósági Határozatok Tára. 2002. 46. pont

407 Az Európai Parlament állásfoglalása a jogi szakmákról és a jogrendszerek működéséhez fűződő általános érdekről szóló P6_TA (2006)0108, 1. pont

408 107/83. sz. ‘Onno Klopp-ügy’ 17. pont

bevételek közötti egyenlőtlenség esetén az ügyvéd kénytelen maga viselni a veszteségeket.⁴⁰⁹ Ahogyan az már szintén kifejtésre került, az Alkotmánybíróság korábban rámutatott arra, hogy az ügyvéd tevékenységét és feladatait nem lehet önmagában megítélni és önmagában szabályozni, hanem csak annak az eljárásjogi rendszernek függvényében, amelyben tevékenysége, feladata magának a rendszernek a része, és amely rendszerből, a rendszer munkamegosztásából következik a foglalkozás sajátképpenisége. Az ügyvédi hivatás megkülönböztető jegye, hogy szellemi szabadfoglalkozásként olyan magántevékenység, amely a közhatalmi szervek működési körében garanciális okokból hangsúlyozottan magántevékenységként különül el a közhatalomtól,⁴¹⁰ ugyanakkor a GVH álláspontja szerint az ügyvédi tevékenység speciális piaci magatartás, melynek sajátosságait az alapelvek behatárolják.

4.7.1 Az ügyvédi reklám a Gazdasági Versenyhivatal szerint

A Gazdasági Versenyhivatal 2004. évben napvilágot látott határozata⁴¹¹ komoly vihart kavart ezen témakör állóvizében. A Magyar Ügyvédi Kamara ellen két területre kiterjedően indított eljárást a GVH a Tpvt. 70. § (1) bekezdésére hivatkozással.⁴¹² A vizsgálat egyik részében az eljárás alá vont Kamara „Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól” szóló szabályzata⁴¹³ 11. pontjában írt, az ügyvédi tevékenység reklámozására vonatkozó szabályait vizsgálta, a másik részében pedig a Magyar Ügyvédi Kamara Elnökségének 2/2001. (09.03.) számú, az ügyvédi honlap tartalmáról rendelkező, fentiekkel kapcsolatos állásfoglalását,⁴¹⁴ abból a szempontból, hogy azok sértik-e versenytörvény 11. §-át.⁴¹⁵ A vizsgálat kiterjedt továbbá arra is, hogy a rendelkezések sérthetik-e az Európai Közösséget létrehozó szerződést, amely szerint a közös piaccal összeegyeztethetetlen, és ezért tilos minden olyan, a vállalkozások közötti megállapodás, vállalkozások társulásai által hozott döntés, és összehangolt magatartás, amely hatással lehet a tagállamok közötti kereskedelemre, és

409 C-309/99. sz. ‘Wouters-ügy’ 48. pont

410 22/1994 (IV.16.) AB határozat

411 GVH VJ-180/2004/32 határozat

412 PATYI GERGELY: Az ügyvédi kamarát érintő aktualitások, avagy a változás szele. Glossa Iuridica, 2009/1.

29-32.

413 8/1999. (III.22.) MÜK Szabályzat

414 A MÜK Elnökségének 2/2001. (09.03.) sz. állásfoglalása az ügyvédi honlap tartalmáról (továbbiakban:

állásfoglalás).

415 Az 1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról (továbbiakban:

Tpvt.) 11. §-a szerint: Tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások társadalmi szervezetének, a köztestületnek, az egyesülésnek és más hasonló szervezetnek a döntése (a továbbiakban együtt: megállapodás), amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. Nem minősül ilyennek a megállapodás, ha egymástól nem független vállalkozások között jön létre.

amelynek célja vagy hatása a közös piacon belüli verseny megakadályozása, korlátozása vagy torzítása.⁴¹⁶

2006. június 14-én született meg Vj-180/2004/32 számú határozat, melyben az Etikai Szabályzat egyes rendelkezéseit⁴¹⁷ versenykorlátozónak minősítette. A GVH az etikai szabályzat 11.1. pontja kapcsán arra hivatkozott, hogy „az ügyvédeket illetően előzetesen fel kell idézni, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint, a tárgyra vonatkozó különös közösségi szabályok hiányában főszabály szerint minden egyes tagállam szabadon szabályozhatja az ügyvédi tevékenységnek a területén történő gyakorlását”. Így az e szakmákra alkalmazandó szabályok tagállamonként lényegesen eltérhetnek.⁴¹⁸ A Versenytanács arra is hivatkozott, hogy az ügynök fogalma tágabb lehet. A szövegezés szélesebb körű jogértelmezést tesz lehetővé a jogalkalmazó számára, és ettől függetlenül tiltottá tehet bármilyen, ügynöki tevékenység révén történő piaci megjelenést. A hivatal álláspontja szerint a 11.2. pont csak az összehasonlítást tilalmazza, a saját tevékenységgel kapcsolatos reklámról nem szól. Erre tekintettel a korlátozást a Versenytanács a 11.3. pontban meghatározott tiltással együtt értékelte. A 11.3. pont alatti szabályozás a Versenytanács megítélése szerint nem a szolgáltatás jellemzőinek reklámozását tiltja, hanem azok összehasonlíthatóságát. A Versenytanács szerint objektíve alátámasztható olyan összehasonlító tényközlés, mint például: az adott irodában van a legtöbb, adott jogterületre specializálódott ügyvéd, vagy a technikai ellátottságot hasonlítja össze. A Versenytanács az egyéb ügyvédi tevékenység vonatkozásában, így különösen a szomszédos piacokkal kapcsolatos szakterületeken indokolatlannak tartotta az összehasonlítást tiltó

416 Az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata. (2006.12.29.) (továbbiakban: EKSz.) Az Európai Unió Hivatalos Lapja, C/321 81. cikk (1) bek.

417 „11/1. Az ügyvéd köteles tartózkodni az ügyfélszerzés minden tisztességtelen formájától, így különösen ügynököt és felhajtót nem vehet igénybe. Az ügyvéd másnak sem anyagi, sem egyéb ellenszolgáltatást nem nyújthat azért, mert őt a jogkereső személy részére ajánlotta.

11/2. Az ügyvéd nem keltheti személyének olyan hírét vagy látszatát, hogy egyes hatóságoknál az ügyben vagy egyes ügyekben a többi ügyvédnél kedvezőbb eredményt tud elérni, vagy az ügyet gyorsabban tudja elintézni.

11/3. Az ügyvéd semmilyen módon nem tudathatja, híresztelheti, hogy egyes ügyeket más ügyvédeknél kedvezőbb anyagi feltételek mellett vállal és intéz. Nem hasonlíthatja össze tevékenységét más ügyvéddel.

11/4. Nem minősül tiltott reklámnak, ha az ügyvéd (ügyvédi iroda)

a) irodája, alirodája székhelyének létesítését, áthelyezését, telefon, telefax számának megváltozását - legfeljebb két hónapon keresztül - közzéteszi,

c) mindenki számára nyilvánosságot biztosító helyen (pl. telefonkönyv, szaknévsor, szakmai jegyzék stb.) az iroda nevét, székhelyét, alirodájának székhelyét, telefon-, telefaxszámát, nyelvtudását, szakterületét megjelenteti.

A megjelentetés formája azonban nem lehet sem betűtípusban, sem a hirdetés nagyságában kiemelt. Nem tiltott reklám, ha az ügyvéd

e) jogszabályban meghatározott egyéb ügyvédi tevékenységet folytat - így többek között ingatlanközvetítés, társasház-szervezés stb., és az e tevékenységével kapcsolatos információkat hirdetés útján közzéteszi. A hirdetés kizárólag az ügyvéd (az ügyvédi iroda) nevét, címét, telefonszámát és elérhetőségnek idejét, valamint magát a tevékenységet tartalmazhatja.”

418 C-309/99. sz. ‘Wouters-ügy’ 99. pont

szabályt. Ezek alapján a Versenytanács az általános, minden díjra és a tevékenységre egységesen kiterjedő ár összehasonlító szabályt tartotta versenykorlátozónak.

A korábbi 11.4. pont a) alpontja 2 hónapos időbeli korlátozása a Versenytanács szerint szintén nem volt kellően alátámasztva, így ez a pont korlátozásként nevesíthető rendelkezés volt. A 11.4. pont c) alpontjának szövegezése szerint a reklámozási formákba legfeljebb az írott sajtó sorolható, mivel a betűtípus és a hirdetési nagyság kitételek nehezen értelmezhetők a TV és a rádió esetében. Bár a szövegezés tartalmazza a stb. megjelölést, a fogalmazás inkább szűk értelmezést sugall. Nem alátámasztott a tiltás a betűtípus és a hirdetési felület nagysága, továbbá az igénybe vehető reklámhordozók tekintetében. A 11.4. pont e) alpont vonatkozásában az egyéb ügyvédi tevékenység kapcsán szintén csak a név, cím, elérhetőség és a tevékenység közzétételét engedte meg a döntés. A Versenytanács álláspontja szerint ezen tevékenységek körében semmi sem indokolta a közzétehető információk szűk körre történő korlátozását. Ugyanakkor a versenykorlátozás negatívan érintheti az ügyvédek helyzetét a

‘rokon szakmák’ képviselőivel folytatott versenyben. Az árak közzétételére vonatkozó reklámkorlátozás a GVH szerint versenykorlátozónak tekinthető, mivel az ár a verseny egyik leglényegesebb eleme.

4.7.2 BÜK elnökségi és fegyelmi gyakorlata az új Etikai Szabályozás előtt

Az új etikai szabályzat megalkotása előtt számos, a reklámtilalomba ütközést kimondó kamarai elnökségi határozat született. Így web-áruház keretében az ügyvéd közreműködése, és ennek hirdetése a reklámtilalomba ütközött.⁴¹⁹ Ügyvéd, ügyvédi iroda álláshirdetése nem tartalmazhatott az ügyvéd, ügyvédi iroda tevékenységére, kapcsolatrendszerére történő utalást, burkolt illetve közvetett reklámot.⁴²⁰ Fegyelmi vétséget⁴²¹ valósítottak meg azok az ügyvédek, akik irodája egy korábbi iroda tagjaiból és egy egyéni ügyvédből alakult, mely új ügyvédi iroda átvette az előző irodák, ügyvédek megbízásait és a meglévő ügyfelek értesítésének szándékával erről tájékoztató leveleket postázták. Noha csak a korábbi etikai szabályzat 11.4. pontja⁴²² szerinti tájékoztatást kívánták megadni megbízóik számára, a levelek postázása során nem jártak el kellő gondossággal, és így a levelek olyan címzettekhez is eljuthattak, akik nem tartoztak az iroda, illetve a korábbi irodák megbízói közé. Ez a cselekmény maga alkalmas volt arra, hogy ügyfeleket toborozzanak a kamara többi tagjának rovására és megbízói köréből,

419 BÜK 2004. Eln. 470/5/5.

420 BÜK 2005. Eln. 470/5/1-a.

421 Határozatok Tára 85-86.

422 Nem minősül tiltott reklámnak, ha az ügyvéd ügyfeleit arról tájékoztatja, hogy szakmai tevékenysége megváltozott, illetve kiegészült.

ezért ezzel fegyelmi vétséget valósítottak meg az Etikai Szabályzat 11.1. pontja⁴²³ alapján. Az ügyvédi tevékenység tiltott reklámozásának minősült az „állást keres” rovatban történő, alábbi szövegezésű hirdetés: „Nemzetközi ügyvédi irodában is gyakorlatot szerzett, nagy tapasztalattal rendelkező ügyvédnő, tárgyalóképes angolnyelv-tudással főállást vagy tartós megbízást vállal….”⁴²⁴

Ugyancsak tiltott reklámnak minősült egy kerületi újságban az ügyvéd irodájának megnyitójáról szóló cikk is. Jóllehet az etikai szabályzat 11.4. pontja alapján jogosult tevékenységének, irodájának, alirodájának székhelyét, ügyfélfogadásának rendjét közölni, az ügyvéd hirdetése a jogszabály adta kereteken túlment, mivel a fényképpel illusztrált cikk az ügyvéd politikai karrierjének, illetve kapcsolatainak olyan fajta előadását tartalmazta, amely az ügyvédek között tisztességtelen versenyhelyzet kialakulását eredményezhette volna, ami sértette az etikai szabályzat 11. pontját.⁴²⁵ Egy magazinban történő olyan tartalmú hirdetés, mely szerint „ha ügyvédre van szüksége, dr. XY kandidátus c. főiskolai tanár, ügyvéd az alábbi szolgáltatásokkal várja ügyfeleit” nem minősült tiltott reklám alóli kivételnek. Az Ügyvédi Etikai Szabályzat⁴²⁶ egyértelmű volt a tekintetben, hogy az iroda székhelyének, nevének, telefonszámának megjelenését kizárólag olyan jegyzékben engedélyezte (pl.: telefonkönyv, szaknévsor), amely mindenki számára nyilvánosságot biztosít, és amelyeknél a közzététel célja a megbízók tájékoztatása és nem pedig a tiltott ügyfélszerzés.⁴²⁷ Az ügyvédi iroda székhelyének megváltoztatása ürügyként szolgálhatott ugyanakkor arra, hogy ügyvédek reklámtevékenységet folytassanak. Ez valósult meg azzal az országos napilapban és egy országos gazdasági hetilapban megjelent hirdetéssel, mely tartalmazta az ügyvédi iroda új székhelyének címét, telefonszámokat, internetes elérhetőséget, továbbá a székházról fényképet.

A hirdetés az alábbi adatokat tartalmazta: „az XY Európa egyik legnagyobb ügyvédi irodahálózata, amely a világ 36 pénzügyi és kereskedelmi központjában több mint 2500 ügyvéddel áll ügyfelei rendelkezésére. A ZX az XY budapesti irodája, melynek magyar és külföldi ügyvédei a legmagasabb színvonalú szolgáltatást nyújtják az üzleti és kereskedelmi jog területén.”⁴²⁸ Szintén tiltott reklámba ütközött az alábbi szövegezésű felhívás: „Tisztelt Ingatlanközvetítő! Engedje meg, hogy bemutatkozzam. Ügyvédi Irodám… óta működő, elsősorban ingatlan és cégügyekkel foglalkozó magániroda. Ingatlanközvetítéssel ez idáig

423 Az ügyvéd köteles tartózkodni az ügyfélszerzés minden tisztességtelen formájától.

424 Határozatok Tára. 87.

425 Az ügyvédi reklámtevékenység nem sértheti mások személyiségi jogait, nem ütközhet jó erkölcsbe, a hivatás tisztességébe és nem eredményezhet az ügyvédek között tisztességtelen versenyhelyzetet. Határozatok tára. 88.

426 8/1999. (III.22.) MÜK Szabályzat

427 Határozatok Tára. 89.

428 Határozatok Tára. 90.

kizárólag ügyfeleink körében foglalkoztunk, azonban az ingatlan adásvételi igények fokozott jelentkezése illetve előfordulása miatt ügyvédi háttérrel nem rendelkező, de az ingatlanközvetítésben profi és szakképzett egyéni vállalkozó, vagy erre szakosodott társaság jelentkezését várjuk kölcsönös előnyök alapján szerzett együttműködés céljából…”⁴²⁹ Az esetek bemutatásán túllépve a továbbiakban az új etikai szabályokat ismertetem.

4.7.3 Az új Etikai Szabályzat

Az új Etikai Szabályzat preambuluma szerint „az ügyvédi hivatás tiszteletben tartása a jogállamiság és a demokrácia elengedhetetlen feltétele a társadalomban.”⁴³⁰ Az európai jogi hivatás széleskörűen elismert és tiszteletben tartott alapelvei nélkülözhetetlenek az igazságszolgáltatás helyes működéséhez, a joghoz való hozzáféréshez és a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesüléséhez. A magyar ügyvédség mindig tiszteletben tartotta az ügyvédi hivatás alapértékeit. Az új etikai szabályzattal kimondásra került, hogy elfogadja és tiszteletben tartja az Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsa 2006. november 24-i Plenáris Ülésén jóváhagyott Európai jogi hivatás alapértékeinek chartája⁴³¹ című dokumentumba foglaltakat. A változtatott szabályozás alapján az ügyvéd jogosult az általa nyújtott szolgáltatásokról a nyilvánosságot tájékoztatni feltéve, hogy a tájékoztatás pontos, nem félrevezető és nem sérti az etikai szabályzat preambulumában megfogalmazott ügyvédi alapelveket és alapértékeket. A korlátozás egyrészt a reklámszabályozásban is megkövetelt pontosság és nem félrevezető jelleg, másrészt pedig az ügyvédi hivatás alapértékei, amelyeknek a preambulumban történt felsorolása ezen alapértékeket kellő pontossággal körülhatárolttá teszik. A preambulum szövegére tekintettel az etikai szabályzat 11.1-11.3 pontjai jelentősen módosultak. Törlésre került a korábbi 11.4. pont, amely felsorolta, hogy mely esetek tekinthetők indokolt tájékoztatásnak. Ismeretes, hogy az ügyvédi hivatás gyakorlása során nincs két egyforma ügy, még akkor sem, ha bizonyos típusú ügyek mutatnak is jelentős hasonlóságokat. Nincs olyan mérési módszer, amellyel objektív módon össze lehetne hasonlítani az egyik ügyvéd tevékenységét és eredményességét más ügyvédével.

Az ügyvéd tehát jelenleg reklámozhatja önmagát a média bármely formája, úgy mint sajtó, rádió, televízió, elektronikus kereskedelmi kommunikáció útján, vagy bármely más módon, amennyiben ez a reklám megfelel a 2.6.1. pontban foglalt követelménynek, azaz az általa nyújtott szolgáltatásokról pontos, nem félrevezető tájékoztatást ad, és nem sérti a titoktartás

429 Határozatok Tára. 247.

430 5/2008. (X.27.) MÜK Szabályzat

431 CCBE

kötelezettségét, vagy más alapvető értékeket.⁴³² A szabályozás alapján nem minősül reklámnak az ügyvéd (arc)képének, szakmai önéletrajzának, jogi szakmai vagy jogtudományi publikációinak közlése, szakmai gyakorlatának bemutatása, illetve nyelvismeretének feltüntetése, ha az kizárólag valós tényeket tartalmaz, tárgyilagos, mértéktartó és nem ütközik az etikai szabályzatba.⁴³³ Szintén összecseng a szabályozással, hogy a tagállamok eltörlik a szabályozott szakmák által nyújtott kereskedelmi tájékoztatásra vonatkozó valamennyi teljes körű tilalmat. A tagállamok biztosítják, hogy a szabályozott szakmák által nyújtott kereskedelmi tájékoztatás megfeleljen a közösségi joggal összhangban levő szakmai szabályoknak, amelyek különösen a szakma függetlenségére, méltóságára és tisztességére, továbbá a szakmai titoktartásra vonatkoznak, az egyes szakmák sajátosságainak megfelelően.

A kereskedelmi tájékoztatásról szóló szakmai szabályoknak megkülönböztetéstől mentesnek és arányosnak kell lenniük, és azokat a közérdeken alapuló kényszerítő indokkal kell alátámasztani.⁴³⁴

Megállapításul elmondható, hogy az összehasonlítás tilalmára vonatkozó szabály összeegyeztethető a fent említett szakmai sajátosságokkal, különösen azért, mert az irányadó

‘piacon’ objektív információkat (ügyvédi titoktartási kötelezettség) nem is lehet begyűjteni. A korlátozást tehát a közérdek indokolja, és az nem haladja meg a szükséges mértéket.

4.7.4 A Wouters ügy

A vizsgált résztéma szempontjából mindenképpen szükséges röviden ismertetni azt az esetet, amely ügyben az Európai Bíróság vizsgálta, hogy nem ellentétes-e az EKSz. rendelkezésével azon holland kamarai szabályozás, mely szerint az ügyvédek és a könyvvizsgálók között tilos az együttműködés. Az ügy 97. pontja szerint „[…] nem minden, a felek, vagy a felek egyikének cselekvési szabadságát korlátozó vállalkozások közötti megállapodás, vagy a vállalkozások társulásának döntése esik szükségszerűen a Szerződés [81.] cikk (1) bekezdésében megfogalmazott tilalom alá.”

A Wouters-ügy 110. pontja utal arra, hogy azon holland ügyvédi kamarai szabályozás, amely tiltotta az ügyvédek és a könyvvizsgálók partnerségét, szoros együttműködését „[…] nem sérti a Szerződés [85.] cikk (1) bekezdését, mert a testület ésszerűen gondolhatta, hogy a szabályozás, a szükség szerint benne rejlő versenykorlátozó hatások ellenére, elengedhetetlenek a jogi szakma megfelelő gyakorlásához”.

432 CCBE 2.6.1. pont és 2.6.2. pont

433 MÜK Elnökségének 2/2001. (09.03.) sz. állásfoglalása

434 Szolgáltatási Irányelv) 24. cikk (1) és (2) bek.

Az Európai Bizottság jelentése szerint,⁴³⁵ amely a szakmai kamarák szabályozási jogosultságait és gyakorlatát értékelte versenyjogi szempontból, meghatározta a lehetséges versenykorlátozó rendelkezések körét és azok megítélését. Ez alapján három okból lehet szükség a szabadfoglalkozások szabályozására, melyek a következők:

 a fogyasztók és a szolgáltatók közötti információs aszimmetria;

 az un. Külső hatások fogalma, mivel a szolgáltatás, hatással lehet harmadik félre, valamint azért, mert

 az egyes szakmai szolgáltatások ‘közjavakat’ állítanak elő, melyek a társadalom egésze számára értéket képviselnek, mint például a jól működő igazságszolgáltatás.

A Bizottsági Jelentés szerint a korlátozások megszüntethetik, vagy korlátozhatják a szolgáltatók közötti versenyt, így akadályozzák a szakmában dolgozókat abban, hogy költség-hatékonyan, alacsonyabb árakkal, jobb minőségben dolgozzanak, ezért a Bizottság véleménye szerint biztosítani kell a szolgáltatók közötti versenyt kevésbé akadályozó, a valós szabályozási

A Bizottsági Jelentés szerint a korlátozások megszüntethetik, vagy korlátozhatják a szolgáltatók közötti versenyt, így akadályozzák a szakmában dolgozókat abban, hogy költség-hatékonyan, alacsonyabb árakkal, jobb minőségben dolgozzanak, ezért a Bizottság véleménye szerint biztosítani kell a szolgáltatók közötti versenyt kevésbé akadályozó, a valós szabályozási

In document Ügyvédség a köz- és a magánjog határán (Pldal 170-179)