A külügyminiszter utasításai
II. AZ ÜGYINTÉZÉS ELVEI ÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
Feladat- és hatáskör, döntési jogkör,
kiadmányozási jog 26.
(1) Az SZMSZ alkalmazásában feladat- és hatáskör az ügyeknek az egyes szervezeti egységek és vezetõk közötti olyan megosztása, melynek alapján az ügyben érdemi in-tézkedés tehetõ vagy döntés hozható.
(2) Az ügyintézés során a hatáskört folyamatosan vizs-gálni kell, hiánya esetén – annak érdekében, hogy ez az ügy intézését ne akadályozza – a hatáskörrel nem rendel-kezõ köteles haladéktalanul az azzal rendelrendel-kezõhöz továb-bítani az ügyet.
(3) Az ügyintézés minden szinten csak az abban érintett többi szervezeti egység álláspontjának ismeretében történ-het. Ha az ügyben több szervezeti egységnek van hatáskö-re, az eljáró szervezeti egység köteles a hatáskörrel rendel-kezõ más szervezeti egységgel elõzetesen egyeztetni. Ha az ügy más szervezeti egység döntési jogosultságát nem, csak feladatkörét érinti, az eljáró szervezeti egység a terve-zett döntésérõl a másik szervezeti egységet elõzetesen tá-jékoztatja.
(4) Az ügyintézés során az érintett szervezeti egységek kötelesek a hatékony ügyintézést késedelem nélkül meg-kezdeni, betartva a hatáskör szerint illetékes szervezeti egység által megállapított határidõt.
(5) Minden szervezeti egység vezetõjének gondoskodni kell a folyamatba épített ellenõrzés megszervezésérõl, va-lamint arról, hogy a függetlenített belsõ ellenõrzést érintõ ügyekben készült írásos anyagokat, információkat az Bel-sõ Ellenõrzési Osztály vezetõje megkapja annak érdeké-ben, hogy arról véleményét – döntés elõtt – kifejthesse.
(6) Hatásköri vita esetén az intézkedésre jogosult szer-vezeti egységek felügyeletét ellátó legközelebbi közös ve-zetõ jelöli ki az eljáró szervezeti egységet.
27.
Az SZMSZ hatáskör-elvonási jogot biztosító rendelke-zéseinek alkalmazását lehetõség szerint kerülni kell. E rendelkezések alkalmazásának akkor lehet helye, ha nyil-vánvaló, hogy
a)az ügy az általános szabályok szerint eleve nem intéz-hetõ el, vagy
b)a hatáskörelvonás hiányában olyan késedelem követ-kezne be, mely nagyobb hátrányt okozna, mint a döntés szakmai megalapozottságának – a hatáskörelvonással szükségképpen együtt járó – csökkenése.
28.
(1) Az SZMSZ alkalmazásában döntési jogkör a vala-mely ügy megindítására, folyamatban levõ ügy állapotának érdemi megváltoztatására és az ügy lezárására vonatkozó jogosítványok összessége. A döntési jogkör – a 27. pont eseteit kivéve – magában foglalja a döntést tartalmazó ügy-irat kiadmányozásának jogát (kiadmányozási jog) is.
(2) A Minisztérium teljes ügymenete során törekedni kell arra, hogy az ügy már a legalacsonyabb döntési szin-ten érdemben elintézésre kerüljön.
29.
(1) A miniszter döntési jogköre – ha jogszabály eltérõen nem rendelkezik – a Minisztérium minden ügyére kiterjed.
Az államtitkár, a szakállamtitkárok és a szervezeti egysé-gek vezetõi döntési jogköre a feladatkörükbe tartozó ügyekre terjed ki.
(2) A miniszter vagy – feladatkörében eljárva – az állam-titkár, a szakállamállam-titkár, a szervezeti egység vezetõje meg-határozott ügyre vagy ügycsoportra vonatkozóan bármely ügyintézõt döntési jogkörrel ruházhat fel.
(3) A (2) bekezdésben foglalt döntési jogkör nem ad-ható tovább.
30.
(1) A jelen utasításban foglalt rendelkezéseken kívül ki-admányozási jogot döntési jogkör nélkül
a)a miniszter – kivéve a jogszabály által a miniszter ki-zárólagos hatáskörébe tartozó döntést tartalmazó ügyirat kiadmányozási jogát – az államtitkárra, a szakállamtitkár-ra, az irányítása és felügyelete alatt álló szervezeti egység vezetõjére, ügyintézõjére,
b)az államtitkár a szakállamtitkárra,
c)a szakállamtitkár az irányítása és felügyelete alatt álló szervezeti egység vezetõjére,
d) a fõosztályvezetõ a helyettesére, az osztályvezetõre és a fõosztály ügyintézõjére
ruházhatja át.
(2) Az, akire a kiadmányozási jogot az (1) bekezdés alapján ruházták át, az intézkedésért a jog átruházója irá-nyában felel. Ez nem érinti a jog átruházójának saját felet-tesével szemben a döntésért fennálló felelõsségét.
(3) A kiadmányozási jog további átruházása tilos.
(4) A döntési jogkör nélküli kiadmányozási jog elfoga-dására senki sem kötelezhetõ.
Az ügyintézés szabályai 31.
A Minisztérium folyamatos mûködését a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei által meghatáro-zott kereteken belül és azokkal összhangban a Minisztéri-um vezetõinek, valamint a szervezeti egységek vezetõinek egyedi utasításai és döntései határozzák meg.
32.
(1) A szervezeti egység vezetõjének, az ügyintézõnek, az ügykezelõnek és a fizikai alkalmazottnak a feladatait munkaköri leírás szabályozza, amely a felelõsség
megálla-pítására alkalmas módon tartalmazza a munkakörben ellá-tandó tevékenységet, a döntési jogosultságot, a munkakört betöltõ alá- és fölérendeltségi viszonyait, a munkakörre vonatkozó sajátos elõírásokat. A munkaköri leírást a fel-adatok megváltozásakor módosítani kell.
(2) Az ügyintézés törvényességének, eredményességé-nek, gyorsaságának és gazdaságosságának érdekében a Minisztérium minden dolgozójának részletesen, összefüg-géseiben ismernie és tevékenysége során alkalmaznia kell mindazokat a jogszabályokat, utasításokat, egyéb rendel-kezéseket és döntéseket, amelyek feladataik elvégzéséhez szükségesek. Az ügyeket a Minisztérium egészének fel-adatait és érdekeit figyelembe véve, az érintettekkel egyeztetve kell intézni.
(3) A feladatokat úgy kell meghatározni, hogy a teljesí-tésükért viselt felelõsség folyamatosan nyomon követhetõ és érvényesíthetõ legyen. Ehhez igazodik a beosztott és fe-lettese közötti munkakapcsolat formája is.
(4) Szervezeti vagy személyi változás, valamint elõre látható hosszabb távollét esetén az ügyeket írásban kell át-adni és átvenni. Az átadás-átvétel megtörténtét a közvetlen felettes minden esetben ellenõrizni köteles.
33.
(1) Döntési jogkör hiányában a döntés tervezetét a dön-tési jogkörrel rendelkezõ közvetlen felettes elé kell terjesz-teni (hivatali út).
(2) A döntéseket mindig azon a szinten kell meghozni, ahol az összes információ és az ügy teljességére való rálá-tás biztosított. Amennyiben az ügy jellegére, a rendelke-zésre álló információra, valamint az ügyben releváns és is-mert iránymutatásokra tekintettel a döntés az adott szinten meghozható, az ügyet csak indokolt esetben szabad felter-jeszteni. Minden ügyintézõ, osztályvezetõ, fõosztályveze-tõ-helyettes, fõosztályvezetõ és szakállamtitkár felelõs azért, hogy az általa meghozható döntések idõben és fele-lõsen megtörténjenek, és indok nélkül ne kerüljenek felter-jesztésre. Felelõsek továbbá azért, hogy a meghozott dön-tésekrõl a szükséges információt haladéktalanul megos-szák azokkal, akiknek az adott vagy más ügyekben arra szüksége lehet.
(3) A hivatali út megkerülésének csak a miniszter, vagy egyedi ügyben a hatáskörében eljáró államtitkár vagy szakállamtitkár közvetlen utasítása alapján van helye. Az utasítást adó eltérõ rendelkezése hiányában az így kapott feladat végrehajtását hivatali úton kell jelenteni.
34.
(1) Az ügyintézés során gondoskodni kell mindazon alakiságok megtartásáról, melyek a felelõsség nyomon kö-vethetõségét, érvényesíthetõségét biztosítják.
(2) Intézkedést igénylõ ügyekben ügyiratot kell indíta-ni, amit minden érintett szervezeti egységnek meg kell kül-deni. Ha a feljegyzésbõl (tájékoztatóból, emlékeztetõ-bõl stb.) valamely szervezeti egységnél intézkedésének szükségessége tûnik ki, úgy e szervezeti egységnek egyez-tetnie kell a feljegyzést készítõ szervezeti egységgel. Ügy-irat indítására ettõl függõen kerülhet sor.
(3) Az ügyintézésért felelõs az eljárás során a követke-zõket látja el:
a)áttanulmányozza az ügyre vonatkozó iratokat, ellen-õrzi azok teljességét, és szükség szerint intézkedik az ügy-ben elõzõleg keletkezett iratok pótlólagos összegyûjtése és csatolása iránt,
b)amennyiben az ügyben más szervezeti egység állás-pontjának ismerete szükséges, errõl indokolt esetben felet-tesét külön tájékoztatja, az egyeztetést az érintettel szóban vagy írásban elvégzi,
c) az ügyben folytatott jelentõsebb tárgyalásról, érte-kezletrõl, megbeszélésrõl, szóbeli megállapodásról és egyeztetésrõl feljegyzést készít, és azt az ügyiratban elhe-lyezi,
d)megállapításait, javaslatát az ügyiratban összegzi és elkészíti a kiadmány tervezetét,
e) az ügyiratot – annak formai és tartalmi ellenõrzése után – kiadmányozza, vagy azt a kiadmányozásra jogosult-hoz továbbítja,
f)az ügyiratra feljegyzi a kezelõi és kiadói utasításokat.
(4) Az alábbi sorrend szerint késedelem nélkül kell in-tézkedni
a)a Kormánynál, vagy valamely bizottságánál keletke-zett irat,
b)a Minisztériumban keletkezett, a Kormánynak vagy valamely bizottságának döntését igénylõ irat,
c)a Minisztériumban keletkezett egyéb irat alapján, ha az határidõt nem tartalmaz.
(5) A döntési jogkörrel rendelkezõ a Minisztériumba ér-kezett ügyirat alapján történõ intézkedésre a jogszabály-ban, az állami irányítás egyéb jogi eszközében vagy az iratban elõírt határidõnél rövidebb határidõt is megálla-píthat.
A Minisztérium képviselete 35.
(1) Felettese által meghatározott körben és felhatalma-zása alapján a Minisztériumot minden köztisztviselõje képviselheti a magyar közigazgatásban. E képviselet során a Minisztérium érdekeinek szem elõtt tartásával, az elõze-tesen egyeztetett hivatalos álláspont érvényesítése érdeké-ben kell eljárni.
(2) Ha a képviselet során
a)olyan kérdés merül fel, mely az (1) bekezdés szerinti jogosultságot meghaladja, vagy
b)az egyeztetett hivatalos álláspont érvényesítése nyil-vánvalóan nem lehetséges, vagy
c)az egyeztetett hivatalos álláspont érvényesítése a kö-rülmények lényeges változása folytán nyilvánvalóan sér-tené a Minisztérium érdekeit,
úgy újabb felhatalmazás iránt kell intézkedni, a hivatali út azonban csak sürgõs és kivételesen indokolt esetben kerül-hetõ meg.
(3) A Minisztérium nevében jognyilatkozatot a Minisz-térium vezetõje tehet.
(4) A Minisztérium nevében peres és nem peres ügyek-ben a hatályos jogszabályoknak megfelelõen
a)a Koordinációs és Jogi Fõosztály vezetõje, helyettese vagy ügyintézõje,
b)a miniszter vagy az államtitkár meghatalmazása alap-ján – a vonatkozó jogszabályok keretei között – a Minisz-térium más köztisztviselõje,
c)a miniszter, az államtitkár eseti, illetve állandó meg-bízása alapján ügyvéd
járhat el.
(5) A Minisztérium képviseletére való meghatalmazási okiratokról a Koordinációs és Jogi Fõosztály nyilvántar-tást vezet.
(6) A Gazdálkodási Fõosztály vezetõjének ellenjegyzé-se nélkül nem küldhetõ pénzügyi adatot tartalmazó doku-mentáció az Állami Számvevõszék, a Pénzügyminisztéri-um, a Köztársasági Elnöki Hivatal, a Központi Ellenõrzési Hivatal, valamint a Miniszterelnöki Hivatal felé.
(7) A Minisztérium költségvetésének terhére történõ kötelezettségvállalások rendjét külön miniszteri utasítás szabályozza.
A Külügyminisztérium belsõ ellenõrzése 36.
(1) A belsõ ellenõrzés kialakításáról, a mûködéséhez szükséges feltételek biztosításáról a miniszter gondosko-dik, aki megteremti és szavatolja a belsõ ellenõrzés funk-cionális függetlenségét.
(2) A belsõ ellenõrzés célja, hogy a szervezeti egy-ség(ek), valamint a külképviseletek(ek) tekintetében a dip-lomáciai és konzuli alaptevékenységet, annak feltételrend-szerét, továbbá az alaptevékenységet segítõ szaktevékeny-séget a jog- és szakszerûség, a gazdaságosság, valamint a hatékonyság szempontjából – a függetlenség, tárgyilagos-ság, pártatlanság elveinek betartásával – ellenõrizze, és ez-zel a Minisztérium mûködésének eredményességét, annak továbbfejlesztését elõmozdítsa.
A közvélemény tájékoztatása 37.
(1) A Minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó vagy azt érintõ kérdésben nyilvánosság elõtt nyilatkozhatnak
a)a Minisztérium vezetõi, b)a külképviselet vezetõje,
c) a szóvivõ (akadályoztatása esetén a szóvivõhelyet-tes),
d)a szóvivõvel történt egyeztetést követõen a központ hatáskörrel rendelkezõ szervezeti egységének vezetõje,
e)aza)–b)pontban feltüntetett vezetõ által arra felhatal-mazott köztisztviselõ.
(2) A hazai és a nemzetközi közvélemény a Minisztéri-um honlapja révén kap folyamatos tájékoztatást a külpoli-tikai célkitûzések megvalósításáról, valamint a Miniszté-rium feladat- és hatáskörét érintõ kérdésekrõl.
Érdekvédelem 38.
(1) A szakszervezeti érdekvédelem tartalmát a Minisz-térium és a szakszervezet(ek) között írásban kötött megál-lapodásban kell rögzíteni. E megállapodást közzé kell ten-ni a belsõ honlapon.
(2) A megállapodásban rögzítetteket az irányítása és fel-ügyelete (vezetése) alatt álló munkatársak tekintetében mindenki köteles érvényesíteni.
Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség 39.
Vagyonnyilatkozat tételére köteles
a) a miniszter, az államtitkár, a szakállamtitkárok évente,
b)évenként az a köztisztviselõ, aki közbeszerzési eljá-rás során – önállóan vagy testület tagjaként – javaslattétel-re, döntésre vagy ellenõrzésre jogosult,
c)kétévenként az a köztisztviselõ, aki feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett, to-vábbá az állami vagyonnal való gazdálkodás, fejezeti ke-zelésû elõirányzatok tekintetében; egyedi állami támoga-tásról való döntésre irányuló eljárás lefolytatása során;
vagy állami támogatások felhasználásának vizsgálata vagy a felhasználással való elszámoltatás során – önállóan vagy testület tagjaként – javaslattételre, döntésre vagy el-lenõrzésre jogosult,
d) ötévenként a vezetõi megbízással rendelkezõ köz-tisztviselõ; a politikai tanácsadó és fõtanácsadó, a minisz-teri tanácsadó vagy fõtanácsadó; illetve az a köztisztvise-lõ, aki közigazgatási hatósági vagy szabálysértési ügyben – önállóan vagy testület tagjaként – javaslattételre, döntés-re vagy ellenõrzésdöntés-re jogosult; vagy jogszabály alapján C típusú nemzetbiztonsági ellenõrzésre köteles fontos és bizalmas munkakört tölt be.
Záró rendelkezések 40.
(1) Ez az utasítás 2008. február 15-én lép hatályba.
(2) Az utasítás hatálybalépésével egyidejûleg hatályu-kat veszti a Külügyminisztérium Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról szóló 9/2007. KüM utasítás, a Külügymi-nisztérium Szervezeti és Mûködési Szabályzatáról szóló 9/2007. KüM utasítás módosításáról szóló 3/2008. KüM miniszteri utasítás, valamint az 1/2008., 3/2008., 4/2008.
és 5/2008. államtitkári ügyviteli szabályzat.
Dr. Göncz Kingas. k.,
külügyminiszter
Jóváhagyom:
Gyurcsány Ferencs. k.,
miniszterelnök
számHIVATALOSÉRTESÍTÕ1577 1. számú melléklet a 4/2009. (II. 13.) KüM utasításhoz
A Külügyminisztérium
szervezeti felépítésének organigramja
2. számú melléklet a 4/2009. (II. 13.) KüM utasításhoz
A Külügyminisztérium létszámkerete A Külügyminisztérium létszámkerete az alábbi:
(1) A Külügyminisztérium belsõ igazgatásának létszáma 667 fõ.
a)a kabinetfõnök irányítása alá tartozó szervezeti egységek együttes létszáma:
b)a miniszter irányítása alá tartozó szervezeti egységek együttes létszáma:
c)az államtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek együttes létszáma:
d)a politikai igazgató irányítása alá tartozó szervezeti egységek együttes létszáma:
e)az európai uniós ügyekért felelõs szakállamtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek együttes létszáma:
f)az Amerikáért, Ázsiáért és Afrikáért, valamint a nemzetközi fejlesztésért felelõs szakállamtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek együttes létszáma:
g)az igazgatási és kelet-európai és közép-ázsiai kérdésekért felelõs szakállamtitkár irányítása alá tartozó szervezeti egységek együttes létszáma:
65 7 135 47 97 65 251 (2) A Külügyminisztérium Külképviseletek igazgatásának létszáma: 1096 fõ.
(3) A Külügyminisztérium szervezeti egységeinek engedélyezett létszáma:
Miniszteri titkárság 7
Miniszteri kabinet 18
Szóvivõi iroda 6
Miniszteri kabinet, Nemzetpolitikai Diplomáciai Osztály 2
Kommunikációs és Közkapcsolati Fõosztály 25
Külpolitikai Stratégiai Tervezõ és Információs Fõosztály 14
Államtitkár titkársága 14
Nemzetközi és Európai Uniós Közjogi Fõosztály 12
Koordinációs és Jogi Fõosztály 11
Konzuli Fõosztály 45
Humán Erõforrások Fõosztálya 31
Nemzetközi Szervezetek és Emberi Jogok Fõosztálya 22
Politikai igazgató titkársága 4
Politikai igazgató titkársága, Európai Levelezõ 4
EU Kül- és Biztonságpolitikai Fõosztály 16
Biztonságpolitikai és Non-proliferációs Fõosztály 23
Európai uniós ügyekért felelõs szakállamtitkár titkársága 6
Európai uniós ügyekért felelõs szakállamtitkár titkársága, Bõvítési Osztály 5
EU Elnökségi, Koordinációs és Jogi Fõosztály 29
EU Gazdaságpolitikai Fõosztály 13
EU Ágazati és Kereskedelempolitikai Fõosztály 14
I. Európai Fõosztály 16
II. Európai Fõosztály 14
Szakállamtitkár titkársága (nemzetközi viszonylat) 4
Amerikai Fõosztály 11
Afrikai és Közel-keleti Fõosztály 17
Ázsiai és Csendes-óceáni Fõosztály 17
Nemzetközi Fejlesztési Együttmûködési Fõosztály 16
Szakállamtitkár titkársága (igazgatás és európai viszonylat) 9
Szakállamtitkár titkársága (igazgatás és európai viszonylat), Pályáztatási Osztály 7 Szakállamtitkár titkársága (igazgatás és európai viszonylat), Közbeszerzési Osztály 3 Szakállamtitkár titkársága (igazgatás és európai viszonylat), EU Elnökségi Költségvetési és Logisztikai
Osztály
5
Gazdálkodási Fõosztály 70
Gazdaságdiplomáciai Fõosztály 4
Biztonsági, Informatikai és Távközlési Fõosztály 70
Protokoll Fõosztály 30
Dokumentációs Fõosztály 30
III. Európai Fõosztály 10
IV. Európai Fõosztály 13
3. számú melléklet a 4/2009. (II. 13.) KüM utasításhoz
A szervezeti egységekrõl és azok feladatkörérõl I. Fejezet
Általános feladatok I.
A szakmai fõosztályok általános feladatai A szakmai fõosztályok feladat- és hatáskörükben – együttmûködve más illetékes szervezeti egységekkel, az SZMSZ vonatkozó elõírásainak betartásával – az alábbi, általános feladatokat látják el:
(1) Részt vesznek az európai uniós ügyek intézésében a Minisztériumon belüli koordinációnak megfelelõen, az SZMSZ-ben elõírt eljárási szabályok szerint. Az európai uniós ügyek intézése során feladat- és hatáskörükben:
a)közremûködnek az Európai Unió döntéshozatali tevé-kenységéhez kapcsolódóan a magyar tagállami érdekek egységes érvényesítésének, továbbá a tagállami kötelezett-ségek kifejezésre juttatásának biztosításában a kormányza-ti döntések elõkészítése és gyakorlakormányza-ti végrehajtása során;
b) közremûködnek a közösségi politikák kidolgozásá-ban és végrehajtásákidolgozásá-ban, az uniós tagsággal összefüggésben vállalt kötelezettségek teljesítésében, a szükséges kor-mányzati koordinációs rendszer mûködtetésében;
c) a parlamenti, valamint kormányzati bizottságokkal való együttmûködés keretében – a Minisztérium illetékes vezetõjének eseti kijelölése alapján – képviselik a Minisz-tériumot az Országgyûlés Európai Ügyek Bizottságában, valamint más bizottságaiban, továbbá egyéb kormányzati bizottságok ülésein;
d)közremûködnek az EKTB üléseinek elõkészítésében, és a Minisztérium illetékes vezetõjének utasítása szerint részt vesznek azokon;
e)részt vesznek az EKTB szakértõi munkacsoportjainak munkájában és Európai Unió tanácsának
munkacsoportjai-ban, a komitológiai bizottságokban és az Európai Bizottság munkacsoportjaiban;
f)elemzik és értékelik az európai uniós intézményekben az európai ügyekben folytatott magyar tevékenység politi-kai hatásait, javaslatot tesznek külpolitipoliti-kai lépésekre.
g)az EU Elnökségi, Koordinációs és Jogi Fõosztállyal együttmûködve közremûködnek a 2011-es magyar EU-el-nökség elõkészítésében.
(2) A külképviseletekkel történõ kapcsolattartás során feladat- és hatáskörükben:
a)rendszeres tájékoztatást nyújtanak az EU-tagállamok-ban, valamint a társult országokban mûködõ magyar kül-képviseletek számára az európai uniós tagsággal össze-függõ fejleményekrõl;
b)jelentéseket, értékeléseket kérnek az EU-tagállamok-ban mûködõ magyar külképviseletektõl a magyar tagállami álláspont kidolgozásához, az Európai Unió mûködését érintõ kérdésekrõl;
c) utasítást adhatnak az SZMSZ 4. mellékletének 8. pontjában meghatározott elõírások megtartásával;
d)szakmai feladataik ellátásához jelentéseket, tájékoz-tatókat, elemzéseket kérhetnek.
(3) Feladat- és hatáskörükben gondoskodnak az irányítá-suk és felügyeletük alá tartozó külképviseletre kihelyezés-re kerülõ kikihelyezés-rendeltek felkészítésérõl.
(4) Összehangolják és – együttmûködve más érintett szervezeti egységekkel – elõkészítik a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyûlés elnöke és a Miniszté-rium vezetõi külföldi, valamint külföldi partnereik magyar-országi látogatását és azokat az érintett tárcákkal egyezte-tik. Biztosítják a magasszintû és egyéb látogatásokhoz a tá-jékoztatók, háttéranyagok, vezetõi nyilatkozatok, felszóla-lások, beszédek elkészítését.
(5) A Minisztérium vezetõi és szervezeti egységei szá-mára folyamatos tájékoztatást és szakmai támogatást nyúj-tanak, állásfoglalást adnak.
(6) Kormányjelentéseket, szükség szerint kormány-elõterjesztést készítenek.
(7) Elemzik és értékelik azokat a nemzetközi eseménye-ket és összefüggéseeseménye-ket, amelyek hatást gyakorolnak a ma-gyar külpolitikai érdekek érvényesítésére.
(8) Közvetlen kapcsolatot tartanak a Magyar Köztársa-ságban akkreditált diplomáciai és konzuli képviseletekkel, illetve a nemzetközi szervezetek képviseleteivel.
(9) Közremûködnek a Minisztérium és más szervek, va-lamint a Magyar Köztársaságban akkreditált diplomáciai és konzuli képviseletek, illetve a nemzetközi szervezetek képviseletei közötti érintkezésben, szervezik a képvisele-tek tagjainak a Minisztériumban, más állami szerveknél te-endõ látogatásait, segítséget nyújtanak a képviseletek za-vartalan mûködésének biztosításához.
(10) Közremûködnek a Minisztériumba jelentkezõk számára szervezett felvételi és pályaalkalmassági vizsgák tartalmának összeállításában, értékelésében, az újonnan felvettek szakmai alapképzésében és vizsgáztatásában, va-lamint a Minisztérium köztisztviselõinek, ügykezelõinek és fizikai alkalmazottainak szakmai képzésében, tovább-képzésében és vizsgáztatásában. Elkészítik a szakmai te-vékenységgel összefüggõ oktatási, felkészítési segédanya-gokat, jegyzeteket és kidolgozzák a vizsgakérdéseket.
(11) Közremûködnek a Minisztérium honlapja egyes fe-jezeteinek elkészítésében.
(12) Az önálló fejezeti kezelésû elõirányzatból finanszí-rozott támogatási projektek szakmai felügyeletéért felelõs fõosztályok együttmûködnek a Pályáztatási Osztállyal a támogatási pályázatok szakmai összeállítása, a pályázatok elbírálása, a támogatási szerzõdések elkészítése és a
(12) Az önálló fejezeti kezelésû elõirányzatból finanszí-rozott támogatási projektek szakmai felügyeletéért felelõs fõosztályok együttmûködnek a Pályáztatási Osztállyal a támogatási pályázatok szakmai összeállítása, a pályázatok elbírálása, a támogatási szerzõdések elkészítése és a