II. A szeminárium irányítása és vezetése 1. Az irányítás
3. Az általános szeminárium a forradalomig (1813 – 1848)
188 Beke Margit: Habsburg-Lotharingiai Károly Ambrus. In Eé. 354-357. o.
189Meszlényi 147-167., PáLt Collectanea adnotationes ab a. 1808-1812.
Az újraindulástól a szeminárium régi törvénye volt életben, 1804-ben más
szemináriumokkal közösen jelöltek ki irányvonalat az esztergomi főkáptalan részéről. Az átalános szeminárium létrejötte előtt újra önálló törvénykezést 1812-ben hoztak.190
A statútumot báró Perényi Imre191 káptalani vikárius írta alá, aki egykoron maga is növendéke volt az intézetnek, majd pedig rektora. Maga a kézirat több részből áll.
Az Instructio az elöljáróknak szól és személytelen, talán később fogalmazódott meg. A rendelkezések itt szólnak a rektor, a vicerektor, a spirituális és a prefektus kötelességeiről.
A növendékek számára a Leges et institutiones szól, amely egységesnek tűnik, mottóval kezdődik és előszóval van ellátva, és hangvétele személyes, megszólítja az ifjakat. Ez a rész igen művelt, tudós személyről árulkodik, és jegyzetapparátusa is kitűnő. Az előszóban a kollégium jelentőségét ecseteli a szerző, amelynek feladata a vallásos és egyházias szellemű nevelés.
A kollégiumban a kényszerűen megnövekedett létszámot követő
színvonalcsökkenés miatt Perényi Imre káptalani helynök azt tervezte, hogy a tehetségben, szorgalomban, magaviseletben kitűnt esztergomi főegyházmegyés növedékek közül 20-an maradhatnak, a többieket pedig visszaküldi a nagyszombati szemináriumba. A
besztercebányai, rozsnyói és szepesi egyházmegyék 3-3 növendéket továbbra is küldhetnek a Pázmány alapítvány terhére.192
Az uralkodó szándéka azonban egészen más volt. Szerinte még 31
növendéknek kell nevelkednie az intézetben, és ez a szám a 15 magyar latin egyházmegye 2-2, és a zágrábi 1-3 közötti növendékek számából adódik, akik az egyházmegyei
szemináriumi alapból kapnak ellátást. Ez az uralkodó részéről azt jelentette, hogy általános szemináriumot akar létrehozni, amely bekövetkezett 1813.július 1-jei rendeletével. A növendékek létszámának teljes feltöltését fokozatosan akarták elérni.
Az egyházmegyei alapokon álló szeminárium általánossá való átszervezése nehézségekkel járt és ezt a káptalani vikárius írásba foglalta.193Perényi Imre szerint az alapító Pázmány csak az esztergomi egyházmegye ifjúsága számára alapította a Pázmáneumot.
Visszaemlékezik arra, hogy az egyhámegyének a szétosztása 1776.január 15-i rendelettel történt, az esztergomi érseki szék üresedése idején, amikor területéből leválasztották a besztercebányai, szepesi és rozsnyói egyházmegyéket és ez az átalakítás sújtja az esztergomi
190PáLt 1812. Statuta seminarii
191 Kollányi 1900. 388. o.
192Rimely 243. o.
193Rimely 240. o.
főegyházmegyét. Már 1777-ben, amikor Nagyszombatból a Pázmány Péter által alapított egyetemet Budára vitték, a nagyszombati Adalbert szeminárium épületét az általános szemináriumnak kellett átadni, a növendékeket pedig 1784-ben Pozsonyba, 1802-ben Nagyszombatba vinni. Sőt mi több, 1804-ben az óbudai prépostság 30 000 forintját Lósy Imre (1637-1642) esztergomi érsek 194alapításából át kellett engedni a pesti központi
szeminárium javára azzal, hogy oda az esztergomi egyházmegyének 10 tanulót jogában áll küldeni. A Helytartótanács viszont azzal érvelt, hogy Pázmány nem határozta meg az intézeti növendékek számát, hanem csak az ellátásukhoz szükséges összeget. I. Ferenc ezért a hiányzó összeget kiegészítette részben a szabályozott püspökségek alapjából, részben az intercalaris jövedelemből. A király az 1813-as rendeletével meghagyta a Pázmány-féle alapítványt, de azt a magyar egyház nagyobb javára bővítette ki. Eldőlt tehát az intézmény átalakításának sorsa és valóban Pázmány szándékának ellenére, hiszen eredetileg is - a nagyszombati egyetem mintájára - általános szemináriumként működtethette volna a Pázmáneumot, ha jónak látta volna. Ennek ellenére megállapíthatjuk, hogy ez az intézet későbbi áldásos működéséből, természetesen nem von le semmit.
Az általános szeminárium bevezetésével mások sem értettek egyet. Kurbély Ferenc veszprémi püspök kifogásolta, hogy az esztergomi főegyházmegyének hagyja meg az elöljáróknak saját kebeléből való kiválasztásának jogát, és nehezményezi azt is, hogy az esztergomi káptalani vikárius - érsek hiányában - az esztergomi főkáptalani
konzisztóriumon súlyos ügyekben dönt, noha nem lehet mindent ítéletére bízni. 195 Szerinte a Pázmáneumba küldött tanulók teljesen a szemináriumi elöljárók tetszésére vannak bízva.
Félti a magyar egyházi ifjúság színe-virágát, akiket hivatásuk formálása, erkölcsük, erényük és tanulmányaik gyarapítása végett küldenek Bécsbe. A püspöknek rossz véleménye van a császárvárosról, félő hogy annak fénye, korrupciója, idegen kultúrája eltéríti a helyes iránytól az ifjakat, ha nem megfelelő az intézet vezetése, és ha nem az okosság őrködik fölötte. Elégedetlen az irodalom tananyagával is, hiszen a professzorok az egyetemen a Németországban kiadott protestáns szellemiségű könyvek alapján tartják meg előadásaikat.
Ilyen pl. Eichorn: Geschichte des Literatur c. könyve, tehát sem az irodalom, sem a filozófia nem alkalmas a katolikus hit számára. A bécsi teológiai fakultás ugyanis a bécsi érsek
felügyelete alatt áll és az iskolai könyvek az ő ítéletére vannak bízva. A püspök megállapításától függetlenül mégis tanultak veszprémi kispapok az intézetben.
194 Tusor Péter: Lósy Imre. In Eé. 290-296. o.
195MOL Helytartótanácsi Levéltár. C 73. Departamentum Ecclesiasticum Fundationale. 1814. Fons 44. Nr. 45.
Az általános szeminárium, pontosabban a város szellemiségével elégedetlen volt később Dréta Antal zirci apát is.196 Amint 1819-ben írta - arra vágyik, hogy klerikusait, akik Bécs zavaros szellemétől visszatértek, a jövőben szeme előtt és saját igazgatása alatt igazi vallásos szellemben nevelje.197 A század folyamán később mégis küldenek növendéket a Pázmáneumba.
Az általános szeminárium tehát 1813 őszével beindult Vrana István198 rektor (1813-20) irányításával. Ha végig tekintünk az 1814-ben végzett növendékek létszámán, valójában 47 közül 19 az esztergomi, 6 a rozsnyói és besztercebányai, 20 a székesfehérvári, győri, váci, kalocsai, nagyváradi, egri, kassai, szatmári, veszprémi, nyitrai, és végül 2 a szombathelyi és szepesi egyházmegyéből került ki.199 Érdekes, hogy a felvidéki
egyházmegyék képviseltették magukat, Nagyváradról és Szatmárról, valmint a délvidékről ekkor még senki nem volt. Az 1815. év az első, amikor a djakovári püspökség l, a zágrábi 3 tanulója mellett 3 bencés és 3 ciszterci növendék található, és ettől az évtől kezdve
folyamatosan küldenek növendékeket az említett szerzetesek.200
Rudnay Sándor esztergomi érseki kinevezését (1819-31) azzal a feladattal kapta meg, hogy az 1543 óta távol levő érsekséget Pozsonyból, a káptalant pedig
Nagyszombatból költöztesse vissza Esztergomba, amelynek az érsek eleget tett.201 Már Rudnay Sándor nevezte ki 1820. november 1-jétől a tudományban és jámborságban
jeleskedő Láng Keresztelő János Fortunatust202az intézet rektorává (1820-23)203. A kollégium épületét belülről megújította, a bútorokat restauráltatta, de leginkább a kápolnát díszítette.
A rektor erős fegyelmet tartott a kollégiumban, és az ősi tisztelet szellemét megőrizte. Az intézet hírnevét öregbítette, amikor 1822. szeptember 8-án Pozsonyba Rudnay Sándor nemzeti zsinatra hívta, ahol jegyzői tisztet látott el.204
196MOL Helytartótanácsi Levéltár. C 73. Departamentum Ecclesiasticum Fundationale.1820. Fons 44. Nr. 8, 10, 16.
197 . ld. Előző jegyzet „Cupio enim clericos meos, qui turbato spiritu Vienna redeunt, pro futuro sub oculis meis et directione mea in spiritu vero et religioso educare”
198 Beke Pázmáneum 2002. 309. o.
199PáLt R/C kötet 1814. év
200PáLt R/C kötet 1815. év.,MOL Helytartótanácsi Levéltár. C 73. Departamentum Ecclesiasticum Fundationale.
1817 .Fons 44. Nr. 34.
201 Kaefer István: Rudnay Sándor. In Eé. 358-360. o.
202Kollányi 1900 439- 440. o.
203 Beke Pázmáneum 2002. 309-310. o.
204PáLt 1821. júl. 24.
A növendékek közül egyesekkel probléma adódott. Így fordulhatott elő Viszhoffer Ferenc kizárása 1813-ban, és hogy Rudnay Sándor hercegprímás 1820-ban Imre József erdélyi növendéket eltávolította és helyére Buday Antalt hozta át a nagyszombati szemináriumból.205 A kassai püspök 1821-ben nem tudott tanulót küldeni Bécs messzeségére hivatkozva, a segély szerzés nehézségeit ecsetelve, továbbá arra, hogy német nyelvben jártas KL 1933erikust nehéz találni, noha a terület német nyelvi ismerete köztudott.206
Láng János eltávoztával rövid ideig Kunszt József 207vicerektor vezette az intézetet (1824.aug.- 1825.ápr.), de hamarosan Schneider József208 rektor (1825-30) vette át az irányítást,209 akit a pozsonyi káptalanból nemrégen helyeztek át az esztergomiba, és éveken át volt a Pázmáneum vicerektora /1821-31). A Pázmáneum történetét
magánszorgalomból eredeti okiratok alapján kezdte összeírni, azonban több dokumentum ismeretlen volt számára, részben töredékeket gyűjtött, részben akadályoztatva volt
elgondolásai végrehajtásában. 1830-ban a rektor gyengélkedni kezdett és esztergomi káptalanjába visszatért.
Az intézetben utódja Németh György210 (1830-32) erős kézzel vezette a rábízottakat, és akik nem kecsegtettek a jövő szép gyümölcseivel, azokat eltávolította a kollégiumból, helyesen ismerve fel, hogy inkább kevesen legyenek, de feleljenek meg az elvárásoknak.211 Az ő rektorsága alatt küldi Laicsák Ferenc nagyváradi püspök a
Pázmáneumba 1830-ban Kováts József 27-éves nőtlen férfit, aki eddig a helvét hitvallás igéjének szolgája volt a Bihar vármegyei Örvénd községben, de szeptemberben letette a katolikus hitvallást, és a váradi egyházmegyébe kérte felvételét.212 Az áttérés nagy szenzáció volt a környéken, emiatt a püspök nem akarta saját szemináriumában nevelni a sok fiatal között, ezért Bécsbe küldi. A növendék második év végén valóban szigorlatot tett biblikus tudományokból, de a jámbor gyakorlatokat is példásan tartotta meg.213 Feljegyzik róla, hogy Tiszafüreden, Heves megyében született, németül és magyarul tud, tanulmányaiban
szorgalmas, és a törvények megtartásában pontos.
205PáLt 1820. okt. 22.
206PáLt 1821. szept. 23.
207 Beke Pázmáneum 2002. 310. o.
208 Beke Pázmáneum 2002. 310. o.
209Kollányi 1900 440-441. o., PáLt 1825. ápr. 8.
210 Beke Pázmáneum 2002. 310. o.
211Kollányi 1900 446-447. o.
212PáLt 1830. okt. 18.
213PáLt P kötet Informationes 1831/32., azonban IV.évben már nem található a növendékek között
1831-ben elhunyt Rudnay Sándor hercegprímás és halála után 1837-ig üres az érseki szék. Miután Németh György 1832. májusában a királyi tábla prelátusa lett, Pestre távozása előtt, értékes miseruhát hagyott az intézetre. Hivatalában követte Kunszt József (1832- 1845), aki Rudnay Sándor esztergomi érsek halála után káptalani vikárius volt.214 Közben kinevezték a főegyházmegye új főpásztorát, Kopácsy Józsefet (1837-47) esztergomi érseknek, aki szintén szeretettel vette körül a pazmanitákat.215
Kunszt József rektor kétségtelenül igen meghatározó, jelentős személyisége volt az adott időszaknak, egyes források szerint az intézet virágkorát, kormányzása alatt élte. A rektor arra törekedett, hogy a kiválasztott ifjak jámborságban, tudományban és fegyelemben gyakorlatot szerezzenek, és kérte a püspököket, hogy a király által előirt módon tudásuk és magaviseletük szerint kiválasztott ifjakat küldjenek.216 A nem megfelelő növendékeket pedig az intézetből eltávolította. A klerikusok látogatták a művészeti és antik múzeumokat Bécsben, ünnepi nyilvános szónoklatokat tartottak a császári udvarban, otthon pedig konferenciákat rendeztek a város szabályozásáról és egyebekről.
A növendékek létszáma 1839-ben 61 volt.217Kunszt József rektor beszámolója szerint az alapító szándéka az volt, hogy 18 esztergomi egyházmegyés , 2 erdélyi, akiknek a második alapító, I. Ferenc rendeletéből székelynek kell lenniük, az esztergomi
főegyházmegyéből kialakított 3 egyházmegye 3-3 növendékével így adja ki a 29-es
létszámot és ez évben teljesen be van töltve. A nem alapítványi helyeket illetően ide tartozik minden más latin rítusú egyházmegye, a Partium és a kapcsolt részek is. A zengi
egyházmegyéből 2, a zágrábiból 3, a bencésektől 3, a ciszterektől 2, vagyis összesen 36-an lennének, azonban jelenleg 32 a létszám, mivel a zágrábiból 1 növendék van, viszont hiányoznak a bencések.
Kopácsy József 1840-ben Szájbélyi Henrik218 eddigi prefektust vicerektorrá nevezte ki(1851-58) helyét pedig Simor János 219foglalta el (1840-42). Őt követte prefektusi tisztségében Schopper György (1846-49).220 Ismeretes, hogy Simor növendéke volt a Pázmáneumnak, majd esztergomi érsek lett, Schopper György pedig rozsnyói püspök.
214Kollányi 1900 456-457. o.
215 Beke Margit: Kopácsy József. In Eé. 360-364. o.
216Rimely 252. o.
217PL Kopácsy József. Cat. 6. Seminaria. Pazmaneum. 1221. fasc. F. 1838/39. Relatio de statu Collegii Pazmaniani., PáLt 1839. ápr. 10.
218 Beke Pázmáneum 2002. 310. o.
219 Beke Pázmáneum 2002. 319. o.
220PL Kopácsy József. Cat. 6. Seminaria. Pazmaneum. 1212. fasc .E f/1. 1840. Nr. 327., PáLt 1840. júl. 4.
Osegovich Imre zengi püspök 1841-ben növendékeket szándékozik küldeni a Pázmáneumba, ugyanúgy, mint a Pesti Központiba is küld, nem érti milyen nehézségei vannak ezzel kapcsolatban a rektornak.221 A rektor válaszában kifejti, hogy amikor 1813-ban általános szeminárium lett az intézet és meghatározták, melyik egyházmegye hány tanulót küldhet, akkor még a zengi egyházmegye nem volt incorporálva, és nem tudhatták előre, hogy 28 év múlva szeretnének itt növendékeket elhelyezni. A királyi rendelet értelmében nincs akadálya, hogy évente 2 tanulót küldjenek az intézetbe. Valóban a következő évben már 1 növendékük megtalálható a Pázmáneum falai között.
Az intézet létszámának növelését a görög katolikus növendékek is
befolyásolták. Bécsben ugyanis, a görög katolikus növendékek részére fenntartott Császári és királyi konviktus létszámát csökkentették, ezért 1843-ban Erdélyi Bazil nagyváradi görög katolikus püspök kéri, hogy Váncsa János II.éves teológus hallgatót vegye át a
Pázmáneum.222 Ettől kezdve folyamatosan vannak az intézetben görög növendékek a munkácsi , a nagyváradi, a fogarasi,és más görög katolikus egyházmegyéből. Az ő
neveltetésük azonban nehézségekbe ütközött, hiszen a cölibátus kérdésében a latin papságtól eltérő fegyelmet követnek, ezért a későbbiek során Szájbélyi Henrik rektor örülne, ha a görög kispapok részére más megoldást találnának. Az intézetben tartózkodás 1853-ban ér véget, amikor átmehetnek az újranyíló görög katolikus konviktusba.
Az új rektor a szónoklattanban jártas és a lelkigondozásban gyakorlott Pribyla József (1845-49) esztergomi kanonok, aki előzőleg Pozsony városában plébános volt.223 Nem véletlenül esett rá Kopácsy József választása, hiszen azt hangsúlyozta, hogy legyen gondja rá, hogy a papság a szónoklat művészetében gyakorolja magát, és a növendékek a két utolsó évben vasárnapon és ünnepnapon képesek legyenek felolvasás nélkül jó beszédet tartani az evangélium olvasmányához kapcsolódva. Az érsek azt is fontosnak tartja, hogy a haza valamennyi nyelvén járatosak legyenek. A beszédeket részben a spirituális, részben a prefektus tegye kritika tárgyává, és stílusukat javítsa. Ahányszor az érsek Bécsbe érkezett, szívesen meghallgatta a szentbeszédre készülő növendékeket, hibáikat szeretettel javította és kitartásra buzdította őket.