Anyagi feltételek és alapítványok

A század viharos évtizedei nem kedveztek az intézet anyagi ügyeinek, ugyanis a

századforduló után az alapítványi tőkék továbbra is értékpapírokban voltak befektetve, amelyek az első világháború után értéktelenné váltak. Az állam 1918/19-ben nem fizetett kamatokat, csak 1920/21-ben, ezért az elöljárók kölcsönöket vettek fel a kiadások fedezésére.

A püspöki kar több alkalommal tárgyalt a Pázmáneumról, így Csernoch János hercegprímás 1921-ben kifejtette, hogy az alapítványi helyeken lévő növendékek után is fizetni kell bizonyos tartásdíjat, a nem alapítványi helyekre csak fizetéses növendékeket tudnak felvenni, különben lehetetlenné válik az intézet helyzete.⁴⁶⁸ Szerinte az alapítványi helyekre a még meglévő alapítványi tőke hozadékát levonva kell befizetni

tartásdíjat. Az alapítványi helyek között tartják számon továbbra is a 18 esztergomi, 3 besztercebányai, 3 rozsnyói, 3 szepesi és 2 erdélyi egyházmegyést, a többi egyházmegyés és szerzetesi növendékek a nem alapítványos helyeken tanulhatnak.

A biztos bevételek között található a régi kollégium - a Postgasse 11. és a Fleischmarkt 28 sz. épület - eladásából kapott 72 000 Ft, ezen kívül az intézet számíthatott a bécsi Leopoldstadtban lévő két bérház bérleti díjára, amely bizonyos szempontból

törzstőkének számított.⁴⁶⁹

Az első világháború utáni "vörös városház"-nak egyik adórendszere a házadó volt, amelynek nagysága a helyiségek száma szerint progresszíven nőtt.⁴⁷⁰ Az intézet nagy adóteher alá esett, amit éveken át nem fizettek, és ez annyira emelkedett, hogy az épületet a városnak át kellett volna adni. Csárszky István azonban pert indított a város ellen, amelyet 1928. januárjában megnyert. A rektor ugyanis kimutatta, hogy a növendékek albérlőként laknak az intézetben, ezért a közös helyiségek is szétosztódnak, így az adózás összege jóval alacsonyabb lett. Ennek alapján az intézet új pert indított, hogy az 1922. óta eltávozott növendékeken a város ezt hajtsa be. A pert ezzel az intézet részéről befejezettnek tekintették.

466 Beke Pázmáneum 2002. 318., 321. o.

467 Beke Pázmáneum 2002. 314., 321. o.

468 Beke Pkjk. I. 61. 1921. febr. 10. 3. pont.

469 PáLt 1900., 1905. Status activus.

470 PT 1928/29. III. 46

Az anyagi helyzet javítására tervbe vették az elöljárók, hogy az intézet

fennállásának 300. évfordulóján, 1923-ban gyűjtést rendeznek, és abból birtokot vásárolnak, illetve tőkét képeznek, amely megoldaná az élelmezési gondokat.⁴⁷¹ E célból Fraknói Vilmos püspök arra vállalkozott, hogy megírja a Pázmáneum történetét, különös tekintettel az alapítás körülményeire, amelynek kiadását az egykori rektor, Széchenyi Miklós nagyváradi püspök vállalta. A Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium e célra 200 000 koronát

utalványozott, a többi püspöktől is érkeztek adományok, bár ez még mindig nem volt elég, mégis a mű megjelenhetett.⁴⁷² A rektor mezőgazdasági ingatlant szeretne vásárolni a

tanulmányi és vallásalapba bekebelezett valamilyen apátsági, illetve prépostsági birtokból, hogy az alap által fizetett összeget kiegészíthessék, de a terv nem valósult meg. ⁴⁷³

Az intézet pénzügyi helyzete rendkívüli mértékben megingott és 1925-ben megindult a szanálás, amikor a vallásalap 266 000 koronát adott a ház tatarozására.⁴⁷⁴ 1926-ban 200 000 koronát, 1927-ben 3 500 pengőt kaptak a vallásalaptól. A püspököktől 500 pengőt kértek. Az intézet bevétele 1926-ban 39 053 Schilling volt, ez havonta

növendékenként 108 Schillinget jelent, ebben benne van minden kiadás. Vagyis az ellátás kevesebb, mint a Budapesten szokásos 150-200 Schilling. A jövedelem oly csekély, hogy vagy az ellátás vagy a fűtés rovására megy.

A harmincas években 16 000 P rendes és 14 000 P rendkívüli segélyben részesül a kollégium a kultuszminisztérium részéről, ez azonban csak akkor elegendő az intézet fennmaradására, ha ott maximálisan kihasználják a férőhelyeket, mert ezekre a bevételekre is szükség van.⁴⁷⁵ Így az intézet fenntartása továbbra is, a létszámtól is függött.

Később, bizonyos mentességet élvezett az intézet, de 1941. őszén a házadókat a német birodalmi adórendszer szellemében módosították, így a mentességet megszüntették.⁴⁷⁶ Sőt, ebben az időben a szerzetesrendekre társulati adót vetettek ki, így a házban lakó

nővéreknek tiszta jövedelmük után 1/3 részt kellett adózniuk. A nehézségeket fokozta a Magyarországról érkező áruk vámolása is,amelyet ritkán engedtek el, aminek következtében az anyagi ellátás súlyosabb terheket rótt az intézetre.

471 PáLt 1922. Nr. 29.

472 PáLt 1922. Nr. 29., Nr. 2. a kész mű: Fraknói Vilmos: A bécsi Pázmány intézet megalapítása. Róma 1923.

473 PáLt 1924. Nr. 1.

474 PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. Cat. 6. Seminaria. Pazmaneum. 1928. Nr. 1026.

475 Beke Pkjk. I. 386. o. 1931. okt. 14. 14. pont.

476PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. 1942. Nr. 9981

A növendékek tartásdíját több alkalommal emelték, de ez sem volt elegendő, ha Csernoch János 100 000 koronás segéllyel sietett az intézetet megmenteni. ⁴⁷⁷Ő járt elől a természetbeni juttatásokban is, a veszprémi püspök mellett, és ezen kívül megkereste az amerikai püspöki kart segélykérés végett. Az elöljárók elérték, hogy az osztrák - argentin segélyakció felvette az intézetet névsorába, és csatlakozhattak a magyar követség által alapított beszerzési csoporthoz is, ezzel az ellátás kissé könnyebb lett.

Az intézet gyakorlatilag a növendékek után járó díjakra van utalva, különösen 1931-től kezdve. ⁴⁷⁸ Ekkor ugyanis a vallásalap megvonta a rendkívüli segélyt és a rendes segélynek a 10 %-át. A növendékekért eddig fizetett 400 P már nem elegendő, ezért felemelték 600, majd 800 P-re. Az egyházmegyék ezt az összeget már nem voltak képesek magukra vállalni, így a növendékek száma erőteljesen csökkent, illetve változó.

Az intézet anyagi alapjai 1945 után teljes mértékben megrendültek, hiszen nem számíthattak az addigi állami és egyházi segélyre, mint előzőleg. Ettől kezdve az intézet azért volt képes fennmaradni, mert vatikáni, svájci, német, osztrák és amerikai adományok

érkeztek. Az 1950-es években a rektor személyenként 6000 Schillinget tartana szűken elegendőnek a ház és az intézet fenntartására, hiszen a növendékeknek nem csupán a teljes ellátását, hanem az egyetemhez szükséges beiratkozást és tandíjat is fedezni kellene. Az anyagi nehézséget fokozta, hogy a bérházak közül az egyik különösen megrongálódott és innen sem várhattak bevételt. Később Zágon Józsefnek sokat köszönhet az intézet, aki bizonyos összegű kölcsönt vett fel és azt ki is fizette. A bérházak kijavítására 1962-63-ban 2 milliónyi Schillinget voltak kénytelenek felvenni, amelyből az épületeket helyreállították, viszont az eladósodás hosszú és nehéz utat jelölt ki az intézet részére. A bérházak javítására 2000-re újra sor került és az anyagi helyezet mai napig nem megnyugtató, de némi bevételre mégis számíthat a kollégium.

Új alapítványokról igen kevés szó esik. Klinger István egyetemi tanár a Magyar Egyházirodalmi Iskolának a hitszónoklat előmozdítása érdekében 2000 koronát hagyott.⁴⁷⁹ Az alapítvány kamataiból származó díjat három éves ciklusra osztották el. Az I.

évben a hitszónoklat módszertanának témájában, a II. évben a hitszónoklat előadásának szabályaira, végül a III. évben a hitszónoklati előadásra adtak díjat. Oltványi Pál 400 koronás mise alapítványa szerepel 1909-ben, amely minden második hónap péntekén csendes mise

477 PáLt 1920. Nr. 49.

478PL Serédi Jusztinián. Egyházkormányzati iratok. Cat. 6. Seminaria. Pazmaneum. 1935. Nr. 1437

479 PL Vaszary Kolos. Egyházkormányzati iratok. Cat. 6. Seminaria. Pazmaneum. 1908. Nr. 7893., PáLt 1909.

Nr. 111

tartására kötelezi az intézetet.⁴⁸⁰ Szó van a későbbiek során Török Mihály 1000 pengős ajándékáról, amelyet az intézet könyv vásárlásra fordított.