II. A szeminárium irányítása és vezetése
3. A lelkiség formálása az év és nap tükrében
A szemináriumi törvények előírják, hogy a növendék állandó imádságban és szemlélődésben töltse el idejét.639 A szent gyakorlatokat szelíden, komoly jámborsággal, engedelmes lélekkel végezze, és az imára, elmélkedésre négy negyedórát szánjon naponta.
637PT 1926/27.
638PáLt Utódomnak. 1906 - 12 között
639 PáLt 1900.Leges III.
A kápolna maradt a lelkiség formálásának a színhelye, ahol sokat tartózkodtak a növendékek, és azért vezették be a központi fűtést, mert oda csak reverendában léphettek be.
Az elöljárók az 1896. szeptember 16-án megjelent utasítás értelmében igyekeztek az alázatra, engedelmességre, elöljárók iránti tiszteletre való törekvést növelni a növendékekben, emellett önállóságra és öntudatos viselkedésre tanították őket.640 Naponta kétszer, ebéd és vacsora előtt Szentírásolvasás és szentségimádás a kápolnában, ezen túl ajánlatos minél gyakrabban a szentséglátogatás, és más lelki könyvek olvasása. A házirend előírja az esti imát és elmélkedést lefekvés előtt. A növendékek imádkoznak a jótevőkért, elsősorban Pázmány Péter lelkiüdvéért, Mária Terézia és I. Ferenc császárért, Magyarország hercegprímásáért, és saját főpapjukért, akiknek jóságából az intézetben nevelkedhetnek.
A hallgatás megtartása nagyon fontos volt az egész ház területén.641 Kivételt képezett ebéd és vacsora alatt az olvasmány után megmaradt idő, amely már engedménynek számított az előző évekhez képest. A felüdülés idején csak a dohányzó-, olvasó-,
zeneteremben és a kertben lehetett beszélni. Séta alkalmával a kapun túl csendben
beszélgethettek, illetve otthon a múzeumokban halkan kérdezhettek a másiktól valamit, de a folyosókon és másutt csendben kellett lenni.
A spirituális a reggeli elmélkedéshez továbbra is este adta elő az elmélkedési pontokat, és ez Drexler Antal idejében latinul történt, kitűnő formában és stílusban. A szentmise 6 órakor volt és általában 40 percig tartott. Előtte, 5,30-kor már a növendékek a kápolnában tartózkodtak a reggeli ima és elmélkedés elvégzésére. Aki áldozni akart, az superpelliceumban jelent meg a kápolnában, és a sekrestyés prefektus összeszámolta őket a partikula miatt. A ministrálás a hetes tisztségéhez tartozott. A mise kezdetétől az
Úrfelmutatásig a növendékek énekeltek, azután csendben voltak áldozás utánig, a misé végét énekkel - szombaton a Pázmány-féle O speciosa-val - zárták. A spirituális minden vasárnap és ünnepnapon a szentmise olvasmányai alapján félórás szentbeszédet tartott.
Ausztriában 1926 karácsonyán első alkalommal engedték meg az éjféli mise tartását, és a növendékek saját kápolnájukban hallgathattak misét.642 Ez a nap különös ünnepélyességgel telt mindig, hiszen este 6 órakor vesperást tartottak, karácsonyfagyújtás, ajándék, vacsora után pásztorjáték, majd 11 órakor zsolozsma, és az éjféli mise következett.
A Pázmáneum elöljárói a második világháború idején nem csupán a növendékek részére tartottak szentmiséket, hanem a házba betelepített lakók igényének
640 PáLt 1910. júl. 23. Relatio
641 PáLt 1913. Nr. 420
642 PT 1926/27. I. 1.
megfelelően vasár- és ünnepnapokon szentmisét mondtak szentbeszéddel, májusban pedig naponta litániát is. Amikor 1945-ben a lakók eltávoztak az intézetből, ünnepélyes hálaadást végeztek azért, hogy Isten megóvta őket minden bajtól. A városban, a Kaertnerstrassei templom magyar miséi zsúfolásig megtelt hívekkel, és Bécs lakossága csodálkozva szemlélte a magyar katonák és polgári menekültek buzgóságát. A spirituális 1908-ban elrendelte, hogy június 29-ét Pázmány Péter névnapjának emlékezetessé tételére mindenkor énekes nagymisét tartsanak.643
Karácsonykor és nagyhéten a növendékek az officiumot az egyetemi
templomában mondták, ahol a szertartást a spirituális végezte, amely szerzett kötelesség volt, és még abból az időből származott, amikor a jezsuiták vezették a Pázmáneumot. Egyébként a nagyheti szertartáson nem csak a jezsuiták, hanem a Sacre Coeur nővérek templomában is énekelte a pazmanita énekkar Jeremiás siralmait és a Passiot.644 Ezen kívül otthon is szívesen énekeltek többszólamú énekkarukkal különösen ünnepi vesperásokon és szentmiséken.
A szentségi fegyelem változásának is tanúi lehetünk. A növendékek minden héten gyóntak, akiknek zöme a spirituálishoz járt. Különösen szerették Drexler Antalt, aki hetente szombat délutánonként gyóntatott, és minden esti ima előtt. A spirituálishoz az első éveseknek minden hónapban , a többieknek kéthavonta lelki kollokviumra kellett járni, aminek szívesen tettek eleget. Gyóntatásra még bejárt egy jezsuita atya, illetve több pap is, mint például az 1930-as évek végén Rudolf Löwenstein, a 72 éves hittanár és Herczeg János, valamint Sipos András kassai egyházmegyés pap, a máltai lovagrendi templom igazgatója.
Első alkalommal olvasható a dokumentumok között, hogy 1938/39-ben a növendékek bárhol a városban máshol is elvégezhetik heti gyónásukat.645 Ugyanakkor, a Bécsben tartózkodó világi magyarok bejárnak gyónni az intézetbe. Miután Herczeg János eltávozott Bécsből, Sipos András pedig 1941-ben 79 éves korára való tekintettel lemondott, a gyóntatói tisztséget Lang József bécsi káplán foglalta el.
A szentáldozáshoz való járulás a század elején hetente egyszer volt kötelező, ennél gyakrabban a gyóntató engedélyével lehetett. 646Később örvendetes haladás történt a napi szentáldozás irányába, amit az 1938-as Eucharisztikus Kongresszus erősített. Az
Oltáriszentség iránti tisztelet abban is megnyilvánult, hogy mindenki tagja a Papi Imaegyesületnek és a Papi Eucharisztikus Társulatnak.
643 PáLt Cantus praefectus protocolluma
644 PáLt Cantus praefectus protocolluma
645 PáLt 1939. Nr. 117
646 PáLt 1900. Leges.
A XX. században is megmaradt az évi szokásos két lelkigyakorlat. Később az év eleji lelkigyakorlatot 1935/36-ban január 1-7 között tartotta Müller Lajos jezsuita. Az 1938-as január 1-7 közöttit Csávossy Elemér jezsuita vezette az eucharistia gondolakörébe állítva. Az 1938/39-es évben visszatértek a tanév eleji lelkigyakorlathoz, ezt október végén Révay Tibor jezsuita, a Manréza igazgatója vezette. Később, más rendektől kértek alkalmas személyeket a lelki napok vezetésére, így 1941-ben Angelicus Töffler domonkos
tartományfőnököt, majd Rohner Albert SVD szerzetest, aki 1942. január 1-7 között tartott lekigyakorlatot. Mindketten német nyelven tartották meg elmélkedéseiket. A következő évit Michel Károly a burgenlandi papnevelő régense tartotta magyar nyelven. A második
világháború után többnyire a spirituálisnak volt alkalma lelkigyakorlat tartására.
Krisztus iránti tisztelet ébren tartására jellemző, hogy pénteken és nagyböjt idején Krisztus szenvedésének emlékére a keresztúti ájtatosságot szívesen végzik. Komolyan vették Korompai József spirituális elmélkedését, aki szerint "Minden szenvedőben Krisztus szenved. Nekem elsőrangú hivatásom, hogy Krisztus válláról levegyem a keresztet. Nem várok, míg másodszor is leroskad a kereszt súlya alatt."647A pápai rendelkezéseknek
megfelelően 1940. november 24-én engesztelő szentórát tartottak - az intézetben tartózkodó német növendékekre tekintettel - németül.648
A szentek közül továbbra is kiemelkedő helyet foglalt el a Szűz Mária iránti tisztelet. Egyik megnyilvánulási formája az, hogy októberben mindennap rózsafűzért mondtak és litániát énekeltek, májusban pedig a lorettói litániát. Szombatonként vacsora előtt vagy Szűz Mária vesperását, vagy rózsafűzért imádkoztak. A rózsafüzér imádkozására buzdítottak a szemináriumi törvények, amikor két-három tized elmondását előírták.649 A kápolna előtti előcsarnok falán Mária szobra előtt esténként térden állva mondtak 1-2 Üdvözlégy Máriát.
1936-ban például a Magyar Iskola keretén belül február 15-én Szűz Mária tiszteletére ünnepi gyűlést tartottak. A bécsi döntés örömére 1938. októberében triduumot tartottak Magyarok Nagyasszonyához, a havonta egyébként is szokásos O gloriosa szertartással és Eszterházy Pál nádor imájával. Ezen felül reggel és este könyörögtek a Nagyasszonyhoz a haza jólétéért.
1940 májusában a Szentatya kívánságának megfelelően a Szűz Anyához szóló litániákon a békéért imádkoztak. A mély Mária tisztelet bizonyítéka, hogy a növendékek közül sokan felvették a Szűz Mária skapulárét.
647 PT 1939-40. XIV. 12.
648 PáLt 1941. Nr. 68.
649 PáLt 1900.Leges
Kosztka Szent Sazniszló ünnepén a bécsi kegykápolnában hallgattak misét.
Szent Jozafátnak, a vértanú püspöknek ünnepén részt vettek a görög katolikus ukrán templom szertartásán, az ereklyés oltárnál a bíboros által bemutatott misén.