Attitűdök

Kutatásom során szignifikáns különbség mutatkozott az olimpikonok és a média munkatársainak véleményét illetően arról, hogy az élsportolók mennyire szívesen szerepelnek a médiában. Az olimpikonoknak kevesebb, mint fele, 44%-a szeret a médiában szerepelni, közülük is minden második csak sportszakmai témában, miközben a médiában dolgozó szakemberek 75%-a feltételezi azt, hogy legalább sportszakmai témában szeretnek a versenyzők a nagyközönség előtt megnyilvánulni (2. táblázat).

igen 96%

nem 4%

Ön szerint az élsportolóknak szükségük lenne (több) segítségre/tanácsra abban, hogy hogyan kezeljék a médiát?

igen nem

2. táblázat. Olimpikonok hozzáállása a médiában való megjelenésekhez: a sportolók és a média munkatársainak véleménye szerint (χ²=21,502; df=3; p≤0,001)

A táblázat az élsportolók és a média munkatársainak véleményét mutatja be az olimpikonok média megjelenéseikhez való hozzáállásukkal kapcsolatban.

A sportolók nagy része úgy érzi, hogy a média munkatársai nem eléggé észlelik az ő életüket. Nem érzik át, mit miért csinálnak, és melyek a sportolók prioritásai, milyen az ő motivációjuk és értékrendjük.

„Sokan nem látják át, milyen sok munka van az eredményeink mögött, rossz oldalról közelítenek meg minket, nem érzékelik, mi van amögött, amit csinálunk. Túl sok a negatív hír, olyan jó lenne többet olvasni azokról az értékekről, amelyeket mi képviselünk.” (Nő, atléta.)

A média munkatársai azt mondják, igyekeznek felkészülni, de sajnos előfordul, hogy ők is hibáznak, hiszen ők sem gépek. Nagy a nyomás rajtuk, amivel sokszor nem tudnak mit kezdeni.

„Gyorsan, és sokat kell írni. Ez különösen igaz az internet térnyerése óta. Aki dolgozik, hibázik, és előfordulnak elírások. Volt olyan, hogy az ment ki egy sportolóról, hogy negyedik lett, de közben a négyes pályáról nyert.” (Sportújságíró sportnapilapnál.)

Szeretsz/szeretnek

Az eredmények azt mutatják, hogy a sportolók többsége életkortól függetlenül nem szeret kivétel nélkül minden témában a nyilvánosság elé állni. Azonban az olimpikonok életkor szerinti eloszlásában találtam különbséget a médiához való hozzáállásuk tekintetében, de nem szignifikáns mértékben (3. táblázat).

3. táblázat. Olimpikonok viszonyulása a médiaszerepléshez életkor szerinti megoszlásban

A táblázat az olimpikonok médiaszerepléséhez való viszonyulását mutatja be életkor szerinti megoszlásban.

A válaszok alapján leszűrhető, hogy a 30 év feletti élsportolók nyitottabbak minden témában a média munkatársai felé, mint a fiatalabb versenyzők. Ők több mint 50%-ban szeretnek legalább sportszakmai témában szerepelni. A 20 év alatti olimpikonok zárkóznak el legjobban a médiától, több mint 60%-uk nem szeret nyilvánosan szerepelni (3. táblázat).

„Volt olyan sportoló, aki fiatalkori ostobasága után rájött, hogy fontos, mit mutat meg magából az embereknek, nyitottabb lett felénk, és mi ennek nagyon örülünk.” (Online sportújságíró nyolcéves tapasztalattal.)

A nemek szerinti eloszlást tekintve is észlelhető, de nem szignifikáns különbséget találtam: az élsportolók többsége nem szeret a médiában szerepelni, azonban a férfiak nagyobb százalékban nyitottak a nyilvános megjelenésre, mint a nők, ezért ők több felkérést is vállalnak el. Különösen megmutatkozik ez a különbség a nem sportszakmai felkéréseket illetően, ahol a férfiak 26,9%, míg a nők 14,6%-a szeret minden témában szerepelni a médiában (4. táblázat).

4. táblázat. Olimpikonok attitűdje a médiaszerepléshez nemek szerinti megoszlásban

A táblázat a vizsgált olimpikonok médiaszerepléséhez való attitűdjét mutatja be nemek szerinti megoszlásban.

Az az olimpikon, aki saját maga élte át a média világában a ’90-es években kezdődő és napjainkig is tartó változásokat, saját bőrén tapasztalhatta meg azt, hogy a bulvárműfaj és a digitális média jelenléte miként változtatta meg a sportolók médiához való viszonyát.

„A bulvár a ’90-es évek közepén jelent meg Magyarországon, és ez érezhető volt sportolóként is. ’92-ben még szinte csak az eredményekről számoltak be a média munkatársai, ’96-ban már megjelentek a szenzációhajhász bulvárcikkek is az olimpiai tudósításokban. A ’90-es években teljesen más volt a helyzet, mint napjainkban. Fel sem merült akkor senkiben, hogy bármilyen segítséget kapjunk abban, hogy hogyan kezeljük a médiát. Manapság már előfordul a fiataloknál, hogy van saját sajtósuk, aki segíti őket, az edzők erre szerintem nem is alkalmasak. A mai fiatalok már máshogy szocializálódnak, mint ahogy annak idején mi. Egyrészt ösztönből ügyesebbek, mint mi

Szeretsz a médiában

voltunk, meg ha kérnek segítséget, talán meg is kapják azt. Ezen a területen azonban még van hova fejlődni. Aki segítséget szeretne, annak nagyon utána kell járnia, hogy hogyan kaphat.” (Férfi, vívó.)

A média munkatársai többen megemlítették, hogy az eredmények mellett messze nem elhanyagolható, hogy ki mennyire nyitott a média felé.

„Sokat számít egy sportoló személyisége. Ha valaki visszafogottabb, sosem lesz annyira ismert, mint aki nyitottabb, közvetlenebb, többet megmutat magából.” (Online újságíró.)

Az olimpikonok és a média munkatársainak véleményét összevetve az állapítható meg, hogy a média munkatársai lelkesebbnek gondolják a sportolók médiaszerepléshez kapcsolódó attitűdjét, mint ahogy az a valóságban van. Az eredmények azt is világosan tükrözik, hogy a média munkatársai is tisztában vannak azzal, hogy az olimpikonok leginkább sporttal kapcsolatos témákban szeretnek megjelenni a nyilvánosság előtt (5.

táblázat).

5. táblázat. Milyen témákban szeretnek az olimpikonok a médiában megjelenni: az élsportolók és a média munkatársainak véleménye szerint (1–4-ig tartó skálán)

Olimpikonok Média munkatársai

Válasz Mean SD Mean SD

Verseny, sporteredmény 3,75 0,535 3,93 0,262

Közéleti tevékenység (jótékonyság,

önkéntesség, …) 2,94 1,056 3,18 0,670

Egyéb sporttéma (átigazolás,

felkészülés, szponzorok, …) 2,78 0,986 3,04 0,881

Aktualitás (pozitív)*** 2,45 1,245 3,75 0,518

Civil élet (hobbik, utazás, főzés, …) 2,23 1,081 2,11 0,934 Véleménynyilvánítás nem velem

kapcsolatos, aktuális témáról 1,78 0,945 2,25 1,041 Egyéb közszereplés (vetélkedő,

show-műsor, …) 1,76 0,907 2,11 0,892

Aktualitás (negatív) 1,62 0,938 1,64 1,096

Magánélet (párkapcsolat, család) 1,58 0,823 1,68 1,090

*** p≤0.001

A táblázat bemutatja, hogy az olimpikonok milyen témákban szeretnek a médiában megjelenni az élportolók, és a média munkatársainak véleménye szerint.

Az eredmények olvasatában elmondható, hogy az olimpikonok általánosságban nem szeretnek, de kötelességtudatból mégis szerepelnek nyilvánosan, elsősorban azért, hogy képviseljék magukat és a sportágukat. Azonban a magánéleti témákat a legtöbb olimpikon nem preferálja. Az élsportolók és a média munkatársainak kapcsolatában fontos tényező, hogy objektivitásra törekedjenek, minimalizálják a szubjektív elemeket.

Ezzel elősegíthetik, hogy a sportágak és ezen belül maguk a sportolók is milyen színben tűnnek fel a közönség számára.