Élsportolók attitűdje a médiához – három csoport eloszlásának tükrében:

Az olimpikonok példaképek, és amit ők képviselnek, az értéket jelenthet a társadalom számára. Ezzel párhuzamosan az élsportolók nemcsak a sportot képviselik, hanem egyben a szórakoztatóipar részei is (Billings és mtsai 2015). Megfogalmazódik a kérdés, hogy a sportolók mennyire tudnak vagy akarnak azonosulni ezzel az állítással, valamint az a felvetés is, hogy a versenyző mint a szórakoztatóipar szereplője milyen eszközökkel akarja és tudja közvetíteni az általa képviselt értékeket a nyilvánosság felé.

Disszertációmnak ebben a fejezetében kategorizálva vizsgálom az olimpikonokat, mégpedig úgy, hogy a vizsgált mintában szereplő élsportolókat három csoportra osztottam: médiakerülő, neutrális és médiabarát (Kovács és Dóczi 2020). A csoportokat a következő szempontok szerint határoztam meg: a kérdőívben szereplő, kilenc elemből álló Likert-skálás kérdéssorra adott válaszokat kategorizáltam, amely az olimpikonok médiához való hozzáállását vizsgálta. Az összevont változó értékei így 0 és 9 közötti tartományban voltak. Azok az olimpikonok, akik legalább 7 pozitív választ adtak a 9 feltett kérdésből, a médiabarát, akik 4 és 6 között, a neutrális, és akik legfeljebb 3 pozitív választ adtak, a médiakerülő csoportba kerültek. A válaszok és a kategóriák vizsgálata alapján az látható, hogy a médiabarát csoportba tartozó sportolók sokkal nyitottabbak a nem kizárólag sporttal kapcsolatos médiamegjelenésekre, míg a médiakerülő olimpikonok jellemzően csak sporttémában vállalnak nyilvános szereplést (9. táblázat). A médiabarát csoportban szignifikáns különbség mutatható ki a férfiak és nők százalékos eloszlását illetően. A teljes mintát tekintve a férfiak 25%-a, míg a nők 12%-a tartozik a médiabarát csoportba. Ezzel párhuzamban a médiakerülő csoportban százalékos arányban a hölgyek nagyobb arányban szerepelnek, mint az erősebbik nem képviselői. Életkor tekintetében is tapasztalható eltérés a három csoport között. A

médiakerülő és neutrális kategóriában az átlagéletkor 26 év körül van, míg a médiabarát esetében ez közel 30 évre tehető (9. táblázat).

9. táblázat. Olimpikonok hozzáállása médiamegjelenéseikhez nem és életkor szerint a három csoport tükrében

Vizsgált populáció 104 fő

Médiakerülő Neutrális Médiabarát

fő arány Fő arány fő arány

42 40,4% 41 39,4% 21 20,2%

Nemek szerint

Férfi 22 34,9% 25 39,7% 16 25,4%

Nő 20 48,8% 16 39,0% 5 12,2%

Életkor szerint

14-20 9 56,3% 21 43,8% 0 0,0%

21-26 12 36,4% 16 48,5% 5 15,2%

27-32 16 40,0% 14 35,0% 10 25,0%

33 felett 5 33,3% 4 26,7% 6 40,0%

A táblázat bemutatja a médiamegjelenéshez való hozzáállás szerint három csoportra – médiakerülő, neutrális és médiabarát – bontott olimpikon minta eloszlását nem és életkor

szerint (N=104).

Mindhárom kategória sportolóinak válaszát vizsgálva azt tapasztalhatjuk, hogy jelent már meg olyan írás az olimpikonokról, amellyel nem voltak a sportolók megelégedve, és amelyet valamiért nem szerettek volna viszontlátni.

„Az újságírók olyan dolgokat írnak, amiket én soha nem is mondtam. Az én filozófiám, hogy ne beszélj, és így nem eshet bántódásod.” (Neutrális, nő, vízilabdázó.)

„Érdekellentét van olimpikonok és újságírók között. Én a korrekt tájékoztatásban hiszek, a bulvárújságíró pedig a hangzatos hírekben. A végleges anyagot mindig bekérem megjelenés előtt jóváhagyásra, de ennek ellenére sokszor sajnos ez elmarad.

Felkészültebb, jobb időbeosztású, korrektebb újságírói hozzáállás segítene a kapcsolaton.” (Médiakerülő, férfi, atléta.)

A média munkatársainak fontos figyelembe venni az időzítést, mert vannak olyan helyzetek, amikor a sportoló nem áll készen vagy felfokozott idegállapotban van, és ezért nehezen tudja kezelni a médiaérdeklődést.

„Előfordul, hogy rossz időben, rossz kérdéseket kapok. A véleményem az, hogy a kevesebb sokszor tud több lenni. Szükségem lenne több segítségre, hogy hogyan kezeljem a médiát.” (Médiabarát, nő, birkózó.)

„Az újságírók azt hiszik, hogy mi mindig készen állunk interjút adni. A helyzet lehetne más, ha nem a példányszámeladás lenne a fő motiváció” (Médiakerülő, nő, kajak-kenu.)

„Elbeszélünk sokszor az újságíróval egymás mellett, és ezért nem jön át az írásban, amit közölni szeretnék. Elégedett vagyok, de hatékonyabb lenne a kommunikáció, ha jobban ismernék a sportágam szakmai részleteit.” (Neutrális, nő, sportlövő.)

Mindhárom kategória sportolóinak a legnagyobb motivációja a médiában való szereplésre, hogy képviselje a saját sportágát. Azoknál az eredményeknél, ahol már nem a sporttal kapcsolatos szerepükben nyilvánulnak meg a sportolók, szignifikáns különbségeket kaptam a kategóriák között a következők szerint: szponzorok miatt, a sportoló jövője szempontjából hasznos lehet, ismertség fokozása céljából, a sportoló szeret szerepelni (10. táblázat). A médiabarát kategóriába tartozó sportolók nyitottabbak minden egyéb, sporton kívüli megjelenésre is.

10. táblázat. Olimpikonok motivációja a médiában való megjelenésre vonatkozóan a 3 kategória eloszlásában (0–4 skálán)

Összesen Médiakerülő Neutrális Médiabarát

Válasz Mean SD Mean SD. Mean SD Mean SD

A táblázat bemutatja az olimpikonok motivációját a médiamegjelenéseik tekintetében a három csoport – médiakerülő, neutrális, médiabarát – eloszlásában (N=104).

Az olimpikonok elvárják, hogy a média munkatársai felkészültek legyenek, hiszen a pihenésükből áldoznak fel időt arra, hogy a média rendelkezésére álljanak. Egy olimpikon hozzá van szokva ahhoz, hogy jó eredményt csak maximalizmussal lehet elérni. Ezért is vannak nagy elvárásaik a média munkatársainak felkészültségével kapcsolatban.

„A média munkatársainak felkészültsége kulcskérdés, és sajnos sokszor nem az kerül nyilvánosságra, amit én mondtam. Összességében azonban többet szeretnék szerepelni a médiában.” (Médiabarát, férfi, atléta.)

„Szükségem van a pihenésre, és nem szeretem, ha az újságírók túl agresszívak. A média munkatársainak meg kell érteniük, hogy számomra a legfontosabb dolog a sport.

Versenyek után azonban nagyon szívesen adok interjúkat.” (Médiabarát, férfi, hegyikerékpározó.)

Az élsportolók elmondása szerint a bulvárműfaj az, ami miatt nem szívesen vállalnak el minden médiafelkérést. Többségük a sportra és a sporttal kapcsolatos témákra szeretne fókuszálni, a magánéleti témákat pedig legtöbben nem favorizálják.

„A média munkatársait kiemelten érdekli a magánéletem. Az optimális megoldás számomra az lenne, hogy az interjú az edzéshelyszínen készüljön el, mert nem szeretném, hogy betekintést nyerjenek a privát szférámba. Mindig bekérem a velem készült interjút megjelenés előtt, aminek átnézésében a menedzserem segít. A sportbulvárosodásban határokat kellene szabni.” (Médiakerülő, nő, cselgáncsozó.)

Az eredmények alapján elmondható, hogy minden sportoló legszívesebben a sporttal kapcsolatos témában szerepel a médiában, azonban a három kategóriát vizsgálva az is megállapítható, hogy a sportolók nem egyenlő mértékben, minőségben és mennyiségben szeretnek a nagy nyilvánosság előtt megjelenni.