Az antitest választ kiváltó vakcináció mellett bizonyos esetekben a sejt-mediálta immunválasz

A T-sejtes válasz három fázisa:

 klonális expanzió az antigén jelenlétében,

 az antigén eltávolítása utáni kontrakció (apoptózissal),

 fennmaradó memória.

A CD8+ sejtek a CD4+ sejtektől némiképp eltérően viselkednek ebben a három fázisban. Egyrészt a CD4+ T-sejt válasz magnitúdója jellemzően alacsonyabb, mint a CD8+ válaszé, másrészt a kontrakciós fázis is kevésbé kifejezett, mint a CD8+ sejtek esetében. Feltételezhető, hogy a CD4+

memória T-sejtek száma az idő előrehaladtával lassan csökken. (7.5. ábra).

104

7.5. ábra: CD8+ és CD4+ T-sejtes antivirális válasz fázisai

CD8+ sejtek esetében a három, időben egymást követő fázis a következőképpen alakul. (7.6. ábra)

7.6. ábra: CD8+ T- sejt válasz szakaszai

1. A vakcinációt (vagy fertőzést) követően a dendritikus sejtek közreműködésével lezajlik az aktiváció. Ez akár 2 órával az antigénstimulus után bekövetkezhet. (CD4+ T sejtek esetében hosszabb idő múlva – min. 6 óra -, és nagyobb antigén-koncentrációnak kell jelen lennie. A CD4+ sejtek a kostimulációra is érzékenyebbek.)

2. Az expanzió során kialakul az elsődleges immunválasz. A sejtek az aktivációt követő 24 óra elteltével 6-8 óránként osztódnak (ez a CD4+ sejtek esetében lassabb ütemben zajlik.) Funkcionálisan különböző elsődleges Tc effektorsejtek alakulnak ki: legtöbbje IFN-gamma termelő sejt, vagy TNF-termelő citolitikus sejt.

3. A kontrakció során az elsődleges CD8+ T-sejtek 90-95 %-a apoptózissal elpusztul.

4. Az apoptózist elkerülő sejtek képezik a korai elsődleges CD8+ memóriasejt repertoirt. A memóriasejtek száma ezáltal függ az effektorsejtek számától. Minnél több effektorsejt alakult ki, annál több (5-10%-uk) memóriasejt jön létre. Sejtfelszínükön a naív CD8+ sejtekre jellemző molekulák expresszálódnak, és IFN-gamma mellett (ugyanazon sejtek) TNF-alfát is termelnek.

5. Az IFN-gamma és TNF-alfa mellett IL-2-t is termelő memória T-sejtek önmegújulásra képesek, a hosszú távú CD8+ memória sejtek nagyobb részét ezek teszik ki. Önmegújító képességük adja a magyarázatát annak, hogy miért az antigén eltávolítása utáni 2-3 napban találhatók meg legnagyobb számban egy adott patogénre specifikus CD8+ memóriasejtek.

A T sejtek száma az antitestszinthez hasonlóan változik az elsődleges és a másodlagos immunválasz során. Az elsődleges immunválaszban szereplő effektor T-sejtek száma kevesebb, mint a másodlagos immunválaszban kialakulóké. A memória T-sejtek száma is hasonlóképpen a B-memória sejtekéhez az elsődleges immunválasz után kevesebb, mint a másodlagos immunválasz után.

Az ismételt – emlékeztető vakcinációkor (a másodlagos immunválasz során) a T-sejtek kontrakciós fázisa elhúzódik, a másodlagos memóriasejtek nagyobb számban alakulnak ki, mint az elsődleges immunválaszkor, de csökkent önmegújuló képességgel (IL-2 termelő) rendelkeznek.

A másodlagos immunválaszt követően évek alatt kialakuló hosszú távú memóriasejtek között jóval nagyobb arányban vannak önmegújuló képességű CD8+ késői memória T-sejtek (7.7. ábra).

7.7. ábra: Elsődleges – másodlagos CD8+ T-sejt memória kinetikája

7.1.2.1. A T-memóriasejtek típusai

Az elsődleges immunválasz során kialakuló effektor T-sejtekből kétféle memóriasejt differenciálódik, amelyeket funkciójuk illetve a felszínükön expresszálódó homing receptoraik alapján különböztetnek meg (7.8. ábra)

106

 TCM: centrális memória T-sejt

 Főleg CD4+ follikuláris Th.

 Sejtfelszínén expresszálódó molekulái (pl. a naív T-sejteken is jelenlévő CCR7, és CD62L/L-szelektin) lehetővé teszik a HEV-en át történő migrációt a másodlagos nyirokszervekbe – így a TCM a nyirokcsomóban, mandulákban, lépben, ( és vérben keringve) található meg.

 A naív T-sejteknél szenzitívebb az antigénekre.

 A naív T-sejteknél kevésbé kostimuláció dependens.

 A naív T-sejteknél erősebben expresszálja a CD40L-t (ez mint kostimulációs feedback hat a B-sejtekre, dendritikus sejtekre).

 Antigénstimulusra főleg IL-2-t termel, ezzel saját magát megújítja, ill. IFN-gamma vagy IL-4 termelő effektor sejtté alakul.

 TEM: effektor memória T-sejt

 Lehet CD4+ Th1, CD4+ Th2, CD8+ Tc (felszíni kemokinreceptoraik alapján különíthetők el).

 Felszínén olyan kemokinreceptorok, adhéziós molekulák vannak, amelyek elsősorban nem a HEV-en át zajló másodlagos nyirokszervekbe irányuló vándorlást, hanem a gyulladt szövetekbe irányuló vándorlást segítik. Így a TEM a tüdőben, májban, bélrendszerben és ugyancsak a lépben (ill. keringve a vérben) található.

 Antigénstimulusra gyorsan, órákon belül reagál és a megfelelő effektor T-sejtté alakul:

IFNgammát, vagy IL-4-et, vagy perforint/granzimot termel.

7.8. ábra: Centrális egyszer aktivált sejtek programozva folytatják az expanziós és kontrakciós fázist, illetve a memóriasejtek kialakulása programozva folyik, az oltási naptárban az egy oltásra vonatkozó megadott intervallumokat minimumként kell felfogni, amelyek nem csökkenthetők, de meghosszabbításuk általában nem zavarja az immunválasz kialakulását. Ez egyben azt is jelenti, hogy ha az immunizálási program bármely okból hosszabb időre megszakad, az oltást nem kell újra

kezdeni, hanem folytatni kell. A másodlagos memória T-sejtek minden esetben ugyanolyan nagy számban jönnek létre.

Az oltási ellenjavallatok között szerepel a lázas állapot. Akut lázas betegségben oltani tilos, a lázas betegség gyógyulása után az oltás elvégezhető. Ez egyrészt azzal magyarázható, hogy az oltási reakciók közt gyakran szerepel lázas állapot, ami a szervezetet tovább terheli, másrészt az eredendő lázas állapot elfedheti az oltóanyag mellékhatásait.

Ugyanakkor az oltás hatásosságára is befolyással van, mivel az akut gyulladás szabályozza a CD8+

T-sejtek memóriasejté alakulását.

Akut fertőzés esetén gyulladásos citokinek kapnak szerepet az aktivációban részt vevő dendritikus sejtek érett antigénbemutató sejtekké történő átalakulásában. Mind vírusos, mind intracelluláris bakteriális fertőzés esetén az expanziós fázisban létrejött effektor CD8+ T-sejtek a kontrakciós fázisban átadják helyüket a memória sejteknek, de bizonyos számban még jelen vannak a szervezetben.

Ha a vakcinációkor egyéb fertőzés miatt gyulladás áll fenn, a folyamatos stimulus miatt nagyobb arányban maradnak fenn effektor T-sejtek. Proliferációs rátájuk magas, a vakcina antigénre specifikus T-sejtek aránya a populációban kihígul, viszont az effektor CD8+ sejtek citolitikus hatásainak következményei terhelik a szervezetet. A memóriasejtek száma ezzel szemben alacsony, a gyulladásos (nem homeosztatikus) citokin környezetben funkcionálisan károsodnak, pl. nem képesek önmegújításra – apoptózis rátájuk magas.

7.2. Életkorfüggő oltási stratégiák a B-sejt repertoár életkor függő