A társadalmi szokások, kulturális sajátosságok a megújuló energia ipar rendszerére is befolyással vannak. Ezek a hatások tetten érhetőek implicit módon a már fentebb emlí-tett innovációs cselekvésekben, de ugyanígy megjelennek a policy dokumentumokban, a stratégiákban is. Minél alacsonyabb szintre megyünk a területfejlesztési tervhierarchi-ában, a helyi érdekek, a helyi érintettség, ennél fogva pedig a körülvevő környezet vé-delme is annál erőteljesebben jelenik meg.
5http://www.enying.hu/article/index/id/181
ADÉL-DUNÁNTÚLMEGÚJULÓ ENERGETIKAIHASZNOSÍTÁSÁNAKLEHETŐSÉGEI
169
AzEUenergiapolitikahatótényezői6
Az Európai Unió energiapolitikájára, energiapiaci sajátosságaira alapvetően hat a kö-zösségi belső piacot érintő liberalizációs politika, a fosszilis energiahordozók gazdasá-gosan kitermelhető készleteinek zsugorodása, a környezetterhelés és az arra adott kör-nyezetpolitikai válaszok, valamint az ellátásbiztonságra való törekvés. A hatótényezők az energiatermelés diverzifikációja felé orientálnak. Az Európai Unióban az energiaárak jellemzően nemzeti szinten mutatnak különbségeket, különös tekintettel a fogyasztói szektor különbségeire, ahol hangsúlyosan érzékelhető az eltérő állami politikák hatása.
A különbségeket meghatározó alapvető tényezők a gazdaságpolitikai fejlettség és kör-nyezettudatosság együttese, a szociálpolitikai szempontok, valamint a belföldi termelő kapacitások nagysága. A villamos energia költségeiben a legjelentősebb tétel a termelési költség. Éppen ez a tényező befolyásolja a legmarkánsabban a megújuló energiaterme-lés lehetőségeit, ha nem vesszük figyelembe a különböző mértékű és szerkezetű szub-venciókat. LUX és munkatársai (2010) megállapítják, hogy „az állami támogatások hosszú távon érvényesülő kiadásait is figyelembevevő életciklus-alapú költségkalkuláci-ók alapján az atom- és a szélerőművek voltak képesek termelési költségeik leghatéko-nyabb csökkentésére és az állami támogatások jelentette költségek amortizálására, a vízierőművek pedig figyelemreméltóan alacsony támogatásigénnyel voltak képesek ked-vező árú energia előállítására. A meghatározó napenergia-technológiák és a biomassza teljesítménye ezzel szemben jelentősen elmaradt erről a szinttől, míg a szénerőművek esetén a magas externáliák hosszabb távon is komoly költségekkel járnak” (LUXet al., 2010 p. 4). A unió államaiban megjelenő megújuló energiatermelés ösztönzőeszközei között (pl. zöld tanúsítványok, tendereztetés, adókedvezmény, beruházás-támogatás) a betáplálási tarifák szolgálták leghatékonyabban a megújuló energiatermelés elterjedését (LUXet al., 2010).
Mindemellett ma már egyre elfogadottabb az az irányvonal, hogy a megújuló ener-giatermelési rendszereket kiskapacitású, területileg decentralizált egységekben célszerű telepíteni, így az egyes földrajzi területekre jellemző erőforrás-előnyök is hatékonyab-ban érvényesíthetőek. Mindez igaz úgy is, hogy a jelenlegi megújuló elektromosener-gia-termelés koncentrált, nagyteljesítményű erőművekben termelődik, és nagyarányú előremozdulás az energiaszerkezetben a nagyobb kapacitású, centralizáltabb erőművek telepítésével érhető el. A megújuló energiaforrások fajtánkénti részarányában a vízener-gia tölti be a legnagyobb szerepet az elektromos enervízener-giatermelésben (1. táblázat).
6A fejezet Lux G. és munkatársai (2010) „A villamos energia előállításának és fogyasztói árképzésének területi különbségi és árdifferenciációs lehetőségei ” című kutatási zárótanulmány megállapításaira épül.
1. táblázat
A megújuló energia forrásai az energiatermelésben, EU27 (%)
Forrás/Év 2005 2006 2007 2008
Vízenergia 60,60% 64,40% 60,60% 60,00%
Szélenergia 20,40% 17,10% 20,40% 21,00%
Biomassza 17,00% 16,70% 17,00% 17,00%
Geotermikus energia 1,20% 1,20% 1,20% 1,00%
Napenergia 0,80% 0,50% 0,80% 1,00%
Forrás:www.energy.eu
Stratégiák–anemzetésacivilek
Az energiafelhasználás szerkezetét, az energiafogyasztás összetételét a primer energia-hordozók esetében hosszú ideig a földrajzi adottságok határozták meg. A szállítási felté-telek javulása, valamint a költségelemek összetételének a változása azonban ezt a fajta földrajzi determináltságot háttérbe szorította (RUDLNÉ BANK 2002). A megújuló ener-giaforrások felhasználása ebben a tekintetben némiképp eltérő, hiszen a vízenergia, a geotermia, a napenergia vagy akár a szélenergia (bár az innovációk függvényében egyre kisebb mértékben, de) függőbb a földrajzi sajátosságoktól, mint például a biomassza. A biomassza a fosszilis energiahordozókhoz hasonlóan könnyebben mobilizálható, tech-nológiája könnyebben hozzáférhető. Magyarországon a biomasszának mint megújuló energiaforrásnak a Nemzeti Energiastratégia kiemelt szerepet tulajdonít, ami számos ok miatt ellentmondásokkal tarkított (pl. energiaültetvények monokulturális termesztésével együtt járó negatív externáliák (lásd bővebben VARJÚ, 2007), mezőgazdasági mellék-termék talajerő-utánpótlási ciklusból való kivonásának/helyettesítésének problematiká-ja)!
Magyarországon a megújuló energiaforrások használata és a hozzá kapcsolódó fej-lesztési szint nem áll ott, ami az ország gazdasági fejlettségének, környezetvédelmi pri-oritásainak és EU-tagságból adódó helyzetének megfelel (RUDLNÉ BANK, 2008). Az importérzékenységen túl a társadalmi sajátosságok (pl. a túlzottan bürokratikus intéz-ményrendszer, hierarchizált irányítási struktúrák) negatívan befolyásolják a potenciálok kihasználását.
Az energiapolitika alakításában ma már nem csak a szubancionális és a nemzeti szakpolitikáknak és a gazdasági érdekérvényesítésnek van meghatározó szerepe. Az 1970-es évektől felerősödő környezetvédelmi mozgalmak és civil szervezetek nem csak a társadalmi nyilvánosságon keresztül, hanem megalapozott szakmai tudásbázissal ko-molyan befolyásolják az energiapolitika alakulását. Szakértői tudásukra alapozva forga-tókönyveket, stratégiákat alkotnak az energiapolitika alakítására.
ADÉL-DUNÁNTÚLMEGÚJULÓ ENERGETIKAIHASZNOSÍTÁSÁNAKLEHETŐSÉGEI
171
A Greenpeace7 a 2000-es évek közepén világszerte, majd 2007-ben Magyarországon is megjelentette Energiaforradalom című tanulmányát, amely az egyes makrorégiók, országok energiaszerkezeti átalakítására vázolt fel forgatókönyveket. Céljuk az volt, hogy felhívják a figyelmet az éghajlatváltozás sürgető problémájára, és olyan átalaku-lást kezdeményezzenek, amely az energiahatékonyságra és a megújuló energiaforrások-ra épül. A cél a megújuló energiaforrások arányának majd 100%-energiaforrások-ra történő emelése, valamint a nukleáris energia teljes száműzése az energiatermelésből.
A Greenpeace (2007) forgatókönyve meglehetősen nagy energiaigény-csökkenést vetít előre, valamint ezzel párhuzamosan nem csak hazai, hanem EU szinten is az atom-energia erőteljes visszaszorításával számol (1. ábra).
1. ábra
Az EU 25 villamosenergia-ellátási struktúrájának fejlődése a Greenpeace forgatókönyve szerint
Forrás:Greenpeace 2007
7www.greenpeace.org/hungary/hu
A Greenpeace szcenáriója a 2010-es időszakot követően (az új forgatókönyvben 2022 után) nem számol atomenergiával a hazai primer energiaellátásban (2. ábra).
Szemben az ún. „referencia” forgatókönyvvel, az energiafelhasználás e forgatókönyv szerint mintegy a felére fog csökkenni 2050-re. A hazai energiahatékonysági potenciál-nak, valamint a nemzeti kiosztási terv szigorításápotenciál-nak, valamint a Magyar Természetvé-dők Szövetségének klímavédelmi ajánlása alapján az évi 1%-os energiahatékonyság-növekedésnek, és ezzel együtt a felhasználás-csökkenésnek (tehát bruttó null növeke-désnek) lehet valóságalapja, ám a gazdaságfejlesztési elképzelések és megvalósulások ezt az elkövetkezendő években kevéssé valószínűsítik.
2. ábra
Hazai primerenergia-felhasználás alakulása a Greenpeace szerint
Forrás:Greenpeace 2007.
A geotermikus energiafelhasználás serkentése sem megoldható addig, amíg például a fejlesztési pályázatok a geotermiában nem támogatják a geotermia elektromos energia felhasználásának beruházás-finanszírozását, azt csak hőenergia-ellátás felhasználására preferálják. A szélenergia-kapacitás növelésével kapcsolatban széles vita alakult ki a beépíthető kapacitások tekintetében. A Magyar Villamos Művek a termelési képesség nagy ingadozása miatt a szélenergia 360 MW kapacitáskorlátját is soknak tartotta. A Greenpeace 2020-ra 1000 MW szélerőmű-teljesítmény elérését tartja reálisnak, és ennek érdekében kampányolt 2007-ben (TESKEet al., 2007). A KVvM NÉS stratégia
megala-ADÉL-DUNÁNTÚLMEGÚJULÓ ENERGETIKAIHASZNOSÍTÁSÁNAKLEHETŐSÉGEI
173
pozó kutatásai szerint szintén 1000 MW-ig fel lehet tornászni a teljesítményt rendszer-stabilitási problémák nélkül. Ahogy MUNKÁCSY(2010) megjegyzi, az érdekérvényesítés a Megújuló Energia Stratégiába (2008–2020) is átcsatornázódott, hiszen az optimáli-sabb forgatókönyve 970 MW összesített teljesítménnyel számol (MUNKÁCSY, 2010).
Meg kell azonban jegyezni, hogy Magyarországon a szélerőművek telepítése nem zök-kenőmentes. Amíg 2012-ben az EU-ban (az Európai Szélenergia Szövetség, EWEA adatai alapján) 11 566 MW-nyi szélerőmű kapacitás épült ki, Magyarország – a terme-lési jogosítványok kiosztásának hiánya miatt – azon öt uniós ország közé tartozik, ahol nem épült újabb kapacitás. Magyarország a 329 MW beépített kapacitással a 17. „leg-nagyobb” szélenergia-teljesítménnyel bíró tagállam.8
A 2011-es második kiadása az Energiaforradalom című tanulmánynak az időközbeni változásokat figyelembe véve részben módosította a forgatókönyveket. A forgatókönyv továbbra is a primer energiaigények csökkenésével számol 2050-re, a 2010-es 1085 PJ/év értékről 796 PJ/év értékre. Összehasonlítva a 2. ábrával, jól kitűnik, hogy ez utóbbi érték jóval magasabb, és talán kivitelezhetőbb, figyelembe véve azt is, hogy az előre jelzett 2010-re várt csökkenés megvalósult, noha ennek a 2008-at követő gazdasá-gi visszaesés is oka volt. Az új, frissített forgatókönyv 2050-re az elektromos áram 78%-át, a hőellátási szektorban pedig a hőenergia 93%-át várja megújuló energiaforrás-ból. A forgatókönyv szerint a primerenergia-igények 75%-át megújuló energiaforrások fogják kielégíteni.9
Magyarország 2011 januárjában – a 2009/28/EK irányelvnek megfelelően – benyúj-totta a „Nemzeti Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervét”, amelyben a koráb-bi 13%-os megújuló energia részarány vállalását 14,65%-osra növelte 2020 vonatkozá-sában. Összehasonlítva ezt a többi tagállam vállalásaival, nem mondható ambiciózus tervnek, de összehasonlítva a 2010-es vállalásokkal a vállalt arány immáron nem a leg-utolsó a tagállamok sorában.
A 2011 őszén a Kormány által elfogadott Nemzeti Energiastratégia 2030 az atom-energia erőteljes jelenlétével számol. A megújuló atom-energia részarányának növelését a primerenergia-felhasználásban 2030-ra 20%-ra várja, az ösztönzőrendszernél pedig el-sősorban a kapcsolt energiatermelés ösztönzésére helyezi a hangsúlyt. A stratégiában
„prioritást élvez a mezőgazdasági melléktermékek (pl. szalma, kukoricaszár), illetve szennyvizek és szennyvíziszapok lokális energetikai felhasználása, többek között bio-massza erőművekben, illetve biogáz telepeken” (Nemzeti Energiastratégia 2030 p. 67).
Itt kell azonban felhívni a figyelmet arra, hogy a mezőgazdasági melléktermékek ener-getikai felhasználása nem ellentmondásmentes, hiszen a termőföldről lehordott mellék-terméket talajerő-utánpótlásként helyettesíteni kell. A műtrágya nem tekinthető megol-dásnak, hiszen a kemikáliák használata éppen a fosszilis energiafelhasználást növeli, így
8http://www.portfolio.hu/vallalatok/zold_energia/magyarorszag_ismet_lemaradt_a_szelenergia_rekorde verol.179840.html
9Progresszív Energia[forradalom], 2011.
összességében a megújuló energiafelhasználás ilyetén növelése a fosszilis erőforrások felhasználását növeli. A műtrágyahasználat továbbá nem segíti a megfelelő talajszerke-zet megóvását, valamint a túlpótlás miatt a talajvízbe és élővizekbe kerülése további ökológiai károkat okoz.
A dokumentum a napenergia fotovoltatikus felhasználásának nagyobb mértékű előre-törését csak 2020 utánra várja. A szélenergiával kapcsolatban megállapítja, hogy az előállítási ára már versenyképes a hagyományos erőforrásokkal szemben, azonban használatát nem különösebben favorizálja a változó rendelkezésre állási képessége mi-att. Annak ellenére sem, hogy a dokumentum által citált (69. o.) potenciálja (amely csak elméleti maximumot jelent) hozzávetőlegesen kétszer akkora, mint a biomassza-poten-ciál. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az ingadozások jól kezelhetők a meglévő, és fokozatosan leépíthető fosszilis erőművek kapacitásainak változtatásával, valamint ener-giatároló rendszerek (pl. szivattyús energiatárolás; hidrogéncella, biogáztelepek szabá-lyozóként való használata) beiktatásával.
A megújuló energiák térnyerésének egyik kulcsa lehet az energiafüggőség kérdése.
Az EU hozzávetőlegesen 50%-os energiafüggőségéhez képest 2009-ben Magyarország energiafüggősége 58% volt (a korábbi 2007-es 62,5%-hoz képest), amely ugyan javuló tendenciát mutat, de ebben szerepet játszott a hazai energiafogyasztás válság utáni visz-szaesése is.10 Az alapvető problematika, hogy az energiafüggőség ellentételezéseként a hazai dokumentumok a megújuló energia használatának csak kis szerepet tulajdoníta-nak, a nukleáris energia, valamint a fosszilis energia szerepét nem csökkentik (hosszú távú biztonsági tartalékként tekint rá). Az energiafüggőség megújuló energiaforrásokkal történő csökkentésének kulcsa viszont a decentralizált, kistérségi, saját energiaforrás hasznosítására épülő energia-előállítás. A zöldenergia központosított termelése, nagytá-volságú transzportrendszeren történő továbbítása (még akkor is, ha ezzel el lehetne érni a 100%-os megújuló primer energiafelhasználást egyes zéró karbon víziók (pl.www.roadmap2050.eu) alapján, nem előremutató stratégia. Ezt erősíti a „Nemzeti Energiastratégia 2030” kitekintése is.
A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (NÉS) (2008–2025) is kiemelt figyelmet szen-tel a megújuló energiahasználatnak. Az energiahatékonyság, az energiatakarékosság, a szén-dioxid megkötő technikák alkalmazása mellett a megújuló energiaforrásoknak ren-del meghatározó szerepet. A kormány a NÉS-sel párhuzamosan elkészítette Magyaror-szág Megújuló Energia Stratégiáját, amely szerint 2020-ig az alternatív energiatermelés teljes energiafogyasztáson belüli súlya legfeljebb 16 százalékot, a zöldenergiáé az áram-fogyasztáson belül pedig maximum 18 százalékot tesz majd ki. Az EU 2020 stratégiába ezeknél az értékeknél kisebb értékek kerültek. „Ennek oka, hogy Magyarország megúju-ló energiapotenciálja összességében elmarad az átlagos EU-tagállam megújumegúju-ló potenci-áljától – a biomassza termelésben és a geotermális energiatermelésben rendelkezünk
10www.energy.eu
ADÉL-DUNÁNTÚLMEGÚJULÓ ENERGETIKAIHASZNOSÍTÁSÁNAKLEHETŐSÉGEI
175
elsősorban relatív előnnyel a többi tagállamhoz képest. Az első energiafajta alkalmazása egy bizonyos mértéken felül azonban természetvédelmi problémákat vet fel, a második alkalmazása pedig jelenleg alacsony a megújuló energiafajtákon belül. Így a NÉS a megújuló energiatermelés feltétlen növelése helyett elsősorban az energiafelhasználás csökkentésére helyezi a hangsúlyt az energiatakarékosságon és az energiahatékonyság fejlesztésén keresztül” (NÉS, 2008-2025 p. 47).
Dél-Dunántúl
Számos, nem csak megújuló energiával foglalkozó tanulmány írja le részletesen hazánk és a régió természetföldrajzi adottságait, bemutatva a megújuló erőforrások potenciálját.
Magyarország tekintetében is már készült, és folyamatosan frissül számos stratégia, elképzelés, amely az ország energetikai felhasználási pályáját, a megújuló energiapo-tenciál használatának kérdéseit vázolja fel, de ahogy látható volt, a megvalósításnak nem csak földrajzi feltételei vannak, hanem a társadalmi/intézményi keretfeltételek le-galább olyan fontosak.
A Dél-dunántúli régióra frissen elkészült stratégia azt hivatott bemutatni, hogy a ré-gió földrajzi, társadalmi és gazdasági potenciáljait figyelembe véve milyen energiafel-használási forgatókönyvek, célok képzelhetőek el.11 A stratégia nagy alapossággal tárja fel a meglévő megújuló energiatermelés bázisait, jogszabályi keretfeltételeit.
A mecseki szén nem csak a Dél-Dunántúl fejlődésében volt meghatározó szerepű már a XIX. századtól hozzávetőlegesen a rendszerváltásig, de a magyar gazdasági élet-ben is fontos volt a jelenléte. A termelés az 1980-as évektől kezdve egyre inkább csök-kent, végül 2004-ben a mecseki bányák bezártak (FODOR, 2006) (legalább is egy időre).
A Dél-dunántúli régió természetföldrajzi adottságai sok lehetőséget kínálnak arra, hogy a régió a megújuló energiára alapozza energiaellátásának jelentősebb részét. A mezőgazdasági adottságok, az erdősültség már most is lehetőséget biztosít arra, hogy a területen lévő biomasszát felhasználja energetikai célra. A térségben jelenleg működő biomassza erőművek ezt meg is teszik. Már most látszik azonban az, hogy az erőforrás-ok kihasználása túlzó, más jellegű problémákat vet fel (pl. talajerő-utánpótlás), és társa-dalmi ellenállásba is ütközik („erdők elégetése” problematika).
Geotermikus adottságokban mind Magyarország, mind a Dél-dunántúli régió megle-hetősen gazdag, a műszaki technológia költségei egyelőre azonban hátráltatják a geotermia nagymértékű elterjedését (FODOR, 2006), pedig a potenciál a térségben jelen-tős.
A klimatikus adottságok a régióban különösen kedveznek a napenergia hasznosításá-nak (3. ábra). Az ország területére érkező napsugárzás nagysága Dél-Dunántúlon külö-nösen nagy. Mind a fotovoltatikus, mind a napkollektoros rendszerek telepítéséhez jó a régió adottsága.
11Dél-Dunántúli Regionális Energia Stratégia (2012)
3. ábra
Magyarországi horizontális besugárzás
Forrás:Solargis.info
A természetföldrajzi adottságok, a medencejelleg, a tengerpart hiánya nem biztosítja az állandó jellegű és viszonylag nagy erősségű levegőáramlást, amely hatékony szél-erőművi kapacitás kiépítését biztosíthatná. MUNKÁCSY (2010) jelzi azonban, hogy Ma-gyarország legnagyobb része éppúgy az 1. szélosztályba tartozik, mint Németország vagy Ausztria keleti része, ahol a szélturbinák világviszonylatban is jelentős szerepet kapnak a villamos energia előállításában. Ezek alapján MUNKÁCSY 6500 MW (±30%) kapacitási potenciállal számol Magyarországra vonatkozóan! Bár a cikk a régió megyéi-re technikai szél-energiapotenciált nem számol, más anyagokból kiviláglik, hogy a régió nagy része alkalmas szélenergia-termelésre.
Vajon hogyan látja a Dél-dunántúli régiót energetikai szempontból Dél-Dunántúl Energiastratégiája?12 Terv, stratégia és elképzelések tekintetében a helyzetfeltárás kis-mértékű tudatosságot állapít meg. A stratégia jelzi, hogy a régióban kevés önkormány-zat rendelkezik az energiagazdálkodás területéhez kapcsolódó települési szintű
stratégi-12Dél-Dunántúli Regionális Energia Stratégia (2012)
ADÉL-DUNÁNTÚLMEGÚJULÓ ENERGETIKAIHASZNOSÍTÁSÁNAKLEHETŐSÉGEI
177
ával. Kocsis 2010-ben végzett kérdőíves kutatásának13 eredményei azt mutatják, hogy a kistérségekben az energiaköltségek csökkentése és a legalább részleges önellátás megte-remtése érdekében a fosszilis energiaforrások megújuló erőforrásokkal történő kiváltása fontos prioritás. A kutatás szerint 2010-ben a kistérségek 80%-ában volt olyan település, amely intézményeiben hő- vagy villamos energia ellátásához hasznosított napenergiát.
Az alkalmazás gyakorisága szerint ezt a biomassza és a geotermikus energia hasznosítá-sa követte. Az energiafelhasználásban a megújuló forrásból származó energia arányát a kutatás azonban csak 2%-ra becsüli, ami alacsony aránynak tekinthető. Pozitív fejle-mény, hogy a régióban több klaszterkezdeményezés is elindult, amely valamilyen mó-don kapcsolódik a megújuló energiafelhasználáshoz vagy az energiafelhasználás haté-konyságának növeléséhez. Ezek a klaszterek koordináló szerepet töltenek be, valamint kísérleti projekteket kezdeményeznek, ami hasznos és szükséges, de a valódi, hatékony klaszter-együttműködések még nem jöttek létre a régióban.
Ha a társadalmi és gazdasági adottságait vizsgáljuk a Dél-Dunántúlnak, a stratégia14 olyan anomáliákat tár fel, amely kihívások, feladatok megoldása a megújuló energia-használat bővülését segítheti. A tőkeszegénység az egyik olyan alapvető felsorolt indok, amely a megújuló beruházásoknak gátat szab. Mivel a regionális és települési energia-stratégiák is hiányoznak sok helyen, így gyakorlatilag a beruházások ad hoc jelleggel születnek. A beruházási és/vagy innovációs keretfeltételként alacsony a vállalkozási K+F projektek száma, hiányos a térség energetikai képzése, a felsőoktatás a piaci igé-nyeknek nem felel meg. Az elemzés a technológia transzfer alacsony szintjére is felhív-ja a figyelmet, amely szintén gátfelhív-ja a fejlődésnek.
A stratégia15éppen a fent említett hiátusok miatt nem tud paradigmaváltásra töreked-ni. Így hosszú távú, fenntarthatóbb energiagazdálkodási célként elsőrendűen az energia-fogyasztás mérséklését, az energiahatékonyság növelését tűzi ki célul (öt pillérből egy fókuszál a megújuló energiaforrások növelésére, amely viszonylag kevés konkrét célki-tűzést tartalmaz, inkább helyzetértékelő jellegű). A cél reális és alapvető, de fontos vol-na a térségben az innovációs, szakképzési és szakértői kapacitások fejlesztése, a tudás vállalkozói szektor általi igénybevétele – a tudástranszfer ugyanis fontos indítókarja az innovációnak, a fejlesztésnek. Egy magyarországi vizsgálat eredményeként LUX (2012) arra mutat rá, hogy a Miskolci Egyetem aktív együttműködési kapcsolata segíti az agg-lomerációban lévő vállalatokat. A Győri Egyetem tudásbázisát az aggagg-lomerációban mű-ködő vállalkozások jónak vagy kiemelkedően jónak ítélték meg, míg a pécsi agglomerá-cióban hiányosságok tapasztalhatóak. Az egyetem nyújtotta szolgáltatásokat a másik két agglomerációhoz képest alacsonynak ítélték meg a vállalkozói és üzleti szolgáltatási szektorból kikerülő válaszadók (LUX, 2012).
13Kocsi Tamás: Alternatív energiák felhasználása és elterjedése a Dél-Dunántúli régióban – kérdőíves felmérés, PTE Közgazdaságtudományi Kara Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola, 2010.
november In: Dél-Dunántúli Regionális Energia Stratégia (2012)
14Dél-Dunántúli Regionális Energia Stratégia (2012)
15Dél-Dunántúli Regionális Energia Stratégia (2012)
Összegzés
A földrajzi tényezők, különös tekintettel a természetföldrajzi adottságok differenciálják az egyes energiaforrás-típusok potenciális szerepvállalását az egyes téregységek ener-giaháztartásában. Emellett fontos tényező az innovációk létrejöttében a társadalom
A földrajzi tényezők, különös tekintettel a természetföldrajzi adottságok differenciálják az egyes energiaforrás-típusok potenciális szerepvállalását az egyes téregységek ener-giaháztartásában. Emellett fontos tényező az innovációk létrejöttében a társadalom