Alapjogi vonatkozások

A következőkben a téma főbb alapjogi összefüggéseit vázolom. Jelen könyv keretein belül nem célom sem az összes releváns egyezmény egymáshoz való viszonyát bemutatni, sem az egyes meghatározásokat az összes kapcsolódó emberi jog kontextusában vizsgálni, ehelyütt csak egy rövid európai áttekintéssel kívánok élni.¹⁵¹ Az USA alkotmányával ellentétben Eu-rópában a szerzők jogai nem alkotmányban védett alapjogok. A legtöbb európai uniós tag-államban ezeket vagy a személyiség védelmét megalapozó rendelkezésekből, azaz az emberi méltóságból, vagy a tulajdonhoz való jog védelméből vezetik le.¹⁵²

Az 1950-ben elfogadott Emberi Jogok Európai Egyezménye (EJEE) nem tartalmazza ki-fejezetten a szerzők jogainak védelmét, 10. cikke azonban rendelkezik a véleménynyilvánítás szabadságáról. Ezt azért is lényeges kiemelni, mert az Európai Unióról szóló szerződés értel-mében az EU az EJEE-ben foglalt jogokat elismeri.¹⁵³ A véleménynyilvánítási szabadság meg-fogalmazásának lényeges eleme, hogy e jog magában foglalja az információk megismerésének és közlésének szabadságát is, anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhatna.¹⁵⁴ A 10. cikk 2. pontja azonban meghatároz bizonyos korlátokat. Egyrészt a joggyakorlás immanensnek tekinthető korlátait, vagyis hogy az előbbi szabadságok kötelezettségekkel és felelősséggel is együtt járnak, másrészt, hogy ezek a törvényben meghatározott, olyan alakszerűségeknek, feltételeknek, korlátozásoknak vagy szankcióknak vethetők alá, amelyek szükséges intézke-déseknek minősülnek egy demokratikus társadalomban.

Több fi gyelembe vehető jogot és érdeket is nevesít az egyezmény, témám szempntjából talán leginkább mások jó hírneve és (általában) jogainak védelme a lényeges.¹⁵⁵ Ez utóbbi viszonylag rugalmas kategória, érezhetően tág teret ad bármilyen, alapjoggal való konkurá-lásnak és a szükségesség, arányosság tesztjének.¹⁵⁶ Azonban mindenképpen hivatkozási alap lehet bármilyen európai digitális szerzői jogi intézkedéssel, szabályozással szemben. Az EU Alapjogi Chartájának 11. cikke gyakorlatilag megismétli az EJEE előbb tárgyalt 10. cikkének

151 Az összes nemzetközi egyezményt és a szerzői jog emberi jogi hátterét részletekbe menően vizsgálja Gyenge 2010.

152 Mazziotti 2008, 236.

153 Az Európai Unióról szóló szerződés 6. cikk (2) bekezdése: „Az Unió csatlakozik az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez. Ez a csatlakozás nem érinti az Uniónk a Szerződésekben meghatározott hatásköreit;” valamint (3) bekezdése: „Az alapvető jogok, ahogyan azokat az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény biztosítja, továbbá ahogyan azok a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból következnek, az uniós jogrend részét képezik mint annak általános elvei.”

154 EJEE 10.1: „Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát és az információk, eszmék megismerésének és közlésének szabadságát országhatá-rokra tekintet nélkül és anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhasson. Ez a cikk nem akadályozza, hogy az államok a rádió-, televízió- vagy mozgókép vállalatok működését engedélyezéshez kössék.”

155 Hasonló megfogalmazás található az EJEE 8. cikkének 2. pontjában, ahol a magán- és családi élet tisz-teletben tartásához való jog gyakorlásának korlátai között a hatósági beavatkozást „mások jogainak és szabad-ságainak védelme érdekében szükséges” okból is megengedi. Ilyen okként fogadta el az Emberi Jogok Európai Bírósága a szerzői jogokat is. L. Chappell v. Th e United Kingdom (1989. 03. 30.) 10461/83. ügyet, amiben egy videokölcsönző üzemeltetőjének ingatlanában rendeltek el házkutatást a helyi hatóságok.

156 EJEE 10.2: „E kötelezettségekkel és felelősséggel együttjáró szabadságok gyakorlása a törvényben meg-határozott olyan alakszerűségeknek, feltételeknek, korlátozásoknak vagy szankcióknak vethető alá, amelyek szükséges intézkedéseknek minősülnek egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a területi sértet-lenség, a közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, mások jó hírneve vagy jogai védelme, a bizalmas értesülés közlésének megakadályozása, vagy a bíróságok tekintélyének és pártatlanságának fenntartása céljából.”

1. pontjában foglalt rendelkezéseket, a 2. pont részletező korlátozási lehetőségeit azonban nem veszi át.¹⁵⁷ A Charta 17. cikke jelentheti az ellenpólust, ami a tulajdonhoz való jog vé-delméről rendelkezik, a (2) szakasz expressis verbis, ám lakonikusan kiterjeszti azt a szellemi tulajdon védelmére is, amikor rögzíti: „a szellemi tulajdon védelmet élvez.”¹⁵⁸ Az Európai Unió Bírósága (EUB) azonban kifejti, hogy e rendelkezésből nem tűnik ki az, hogy e jog érinthetetlen, és védelmét abszolút jelleggel kellene biztosítani.¹⁵⁹

Az egyik legismertebb torrentoldal, a Pirate Bay üzemeltetésével kapcsolatban az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) is vizsgálta, hogy az belefér-e az EJEE 10. cikkében rögzí-tett véleménynyilvánítás szabadságába. A testület kiemelte, hogy a véleménynyilvánítás sza-badsága nem korlátlan alapjog, jogszabályi úton és az arányosság elve mentén korlátozható.

Az EJEB 2013 elején hozott döntése szerint a svéd hatóságok nem sértették meg a 10. cikk rendelkezéseit az eljárás megindításával, és a kiszabott büntetés (börtönbüntetés és kártérítés) sem tekinthető aránytalannak.¹⁶⁰ Ehhez kapcsolódik az – időben a Chartát megelőző – EJEE 1952-es Első kiegészítő jegyzőkönyvének 1. cikke, ami a tulajdon védelméről rendelkezik:

„minden természetes vagy jogi személynek joga van javai tiszteletben tartásához.” Az egyez-ményben meghatározott korlátozások gyakorlatilag egybecsengenek a Chartában megfogal-mazottakkal.¹⁶¹ Ahogy azt az EJEE-t értelmező EJEB több döntésében is kifejtette, „javak”

alatt nem kizárólag a fi zikai javakat, hanem az immateriális javakat is érteni kell.¹⁶² Azonban az EJEB legújabb gyakorlata a döntéseket már a véleménynyilvánítás szabadságáról rendelke-ző 10. cikkre alapozza.¹⁶³

A képzeletbeli mérleg egyik serpenyőjében helyezhető el a szerzők azon joga, hogy az ad-digi alkotásaikkal összefüggő befektetéseiket a jog kizárólagos jogok biztosításával honorálja, ezzel egyidejűleg jövőbeni alkotásra késztetve őket. A másik serpenyőben pedig a felhaszná-lók magánszférája és a feltörekvő alkotók hozzáférésének biztosítása helyezkedik el. Ugyanis kétségtelen, hogy a kész szellemi termék a folyamat eredménye, de egyben eredője is a későbbi

157 Lásd még Herr 2011, 202–204, 210–211.

158 Kétségkívül tartható álláspont az, hogy az (1) szakasz rendelkezéseit a szellemi tulajdonra is alkalmaz-ni kell. Ez azért lehet jelentős, mert az (1) szakasz kiemeli „a tulajdon használatát, az általános érdek által szükségesé tett mértékben, törvénnyel lehet szabályozni.” Ez a szabad felhasználási esetkörök alapjogi hátteréül szolgálhatna, bár a használat ellentételezéséről ehelyütt nem, csak a megfosztásnál (kártalanítás formájában) rendelkezik a Charta. Vö. Braegelmann 2009, 138–139.

159 L. az EUB 2012. február 16-i, C-360/10. számú, SABAM v. Netlog ügyben hozott ítéletének 41. pontját, továbbá a 2011. november 24-i, C 70/10. számú, SABAM v. BEA Video, BEA Music, and ISPA ügyben hozott döntésének 43. pontját.

160 http://copy21.com/2013/03/hirmorzsak-3-6/; l. még http://kluwercopyrightblog.com/2013/03/20/echr-copyright-vs-freedom-of-expression-ii-the-pirate-bay/

161 EJEE 1. kieg., Jegyzőkönyv 1. cikk: „Minden természetes vagy jogi személynek joga van javai tiszteletben tartá-sához. Senkit sem lehet tulajdonától megfosztani, kivéve, ha ez közérdekből és a törvényben meghatározott feltételek, valamint a nemzetközi jog általános elvei szerint történik. Az előző bekezdésben foglaltak nem korlátozzák az államok jogát olyan törvények alkalmazásában, amelyeket szükségesnek ítélnek ahhoz, hogy a javaknak a köz érdekében tör-ténő használatát szabályozhassák, illetőleg az adók, más közterhek vagy bírságok megfi zetését biztosítsák.”

162 Szabadalommal kapcsolatos ügyekre l. pl. Smith Kline and French Laboratories Ltd. v. the Netherlands (1990. 10. 04.) 12633/87, British-American Tobacco Company Ltd. v. the Netherlands (1995. 11. 20.), védjegy-gyel kapcsolatos ügyekre l. Anheuser-Busch Inc. v. Portugal (2007. 01. 11.) 73049/01. Az egyezményben meg-határozott jog kiterjesztő értelmezésével kapcsolatban l. még Coban 2004, 149–150. Az első olyan eset pedig, ahol a bíróság a szerzői jogi védelmet a tulajdon védelmére alapozta, a Melnychuk v. Ukraine ügy volt. Az eset leírásáért és további esetekért l. Gyenge 2010, 27–28.

163 Gyenge 2010, 28.

szellemi javak létrehozásához szükséges alkotói kreativitásnak. Mindez a gyártáshoz és a ter-jesztéshez fűződő érdekek konfl iktusaként is összegezhető. Az InfoSoc-irányelv preambulu-mának 22. pontja igyekszik az érdekegyensúly elvi alapjait megteremteni: „A kultúra terjesz-tésének ösztönzése nem valósítható meg a szigorú jogvédelem feladásával, sem pedig a hamis, illetve hamisított műpéldányok jogellenes terjesztésének eltűrésével.” A szerzői jogi védelem megléte tehát nem vitatható, az viszont érezhető túlzás és az információáramlás szabadsá-gának aránytalan korlátozása lenne, ha a P2P-technológiát általában (és nem speciálisan a jogsértő tartalmak továbbításával kapcsolatos) sújtó intézkedést vezetnének be.

A francia „fokozatos válasz” rendszerének vizsgálata során is több alapjogi kérdés merült fel. (A rendszer részletes leírását l. a 6. fejezetben.) Az alapvetően közjogi megoldás lényege, hogy egy külön e célra létrehozott hatóság fi gyelmezteti a felhasználókat az elkövetett szerzői jogi jogsértések tényére és várható következményeire, majd különféle szankciók alkalmazását rendelheti el. (Az eredeti, azóta több ízben fi nomodott koncepció szerint a hatóság magáról az internetszolgáltatás felfüggesztéséről is dönthetett volna.) A törvénnyel kapcsolatos vita túlmutatott a nemzeti jogalkotás keretein, és az Európai Parlamentben is jelentős visszhan-got váltott ki. Gyakorlatilag a francia szabályozásra reagálva született meg a később elutasí-tott Bono-javaslat,¹⁶⁴ amit francia európai parlamenti képviselők terjesztettek be a Távközlési Csomaggal kapcsolatban.¹⁶⁵ A javaslat kinyilatkoztatta a felhasználók alapvető jogait és azt, hogy előzetes bírósági eljárás nélkül ezeket nem lehet korlátozni, mivel az az Alapjogi Char-ta véleménynyilvánításról és tájékozódás szabadságáról rendelkező 11. cikkébe ütközne. Ezt követően 2009 áprilisában Franciaországban elfogadták az új törvényt, a korábbiakban ter-vezetthez képest annyival enyhítve, hogy nemcsak az internetszolgáltatás felfüggesztésére, hanem annak korlátozására is lehetőség van. (A felfüggesztés legrövidebb idejét pedig három hónapról egy hónapra mérsékelték.)

A szabályozást folyamatos politikai vita övezte, amiben a Szenátus az európai irányel-vek fi gyelembevételére hivatkozott, azok ugyanis meghagyják a tagállamok jogát arra, hogy megtalálják az egyensúlyt az egyes alapjogok egymás érdekében történő korlátozása során.

(Jelen esetben a szellemi alkotások joga az internethozzáférést alátámasztó alapjogokkal üt-közik.) A törvény mellett érvelők hivatkoztak az EJEB Productores de Música de Espana (Promusicae) v. Telefónica de Espana SAU esetben hozott döntésre,¹⁶⁶ amiben a Bíróság meg-állapította, hogy az irányelvek implementációja során a tagállamoknak kell megtalálniuk az egyensúlyt az alapjogok fair, arányos és a közösség alapvető elveivel összhangban álló érvényre juttatásában. A Szenátus értelemszerűen egyrészt arra hivatkozott, hogy a terve-zett szabályozás megfelel ezeknek a kívánalmaknak, másrészt nincs olyan közösségi forrás, amely az internethozzáférés jogát alapjogként jelölné meg, emellett az arányosság elve sem sérül, mivel a korlátozást egy fi gyelmeztetési eljárás is megelőzi. Végül 2009 májusában az Nemzetgyűlés elfogadta a HADOPI-törvényt (Haute Autorité pour la Diff usion des Œuvres et la Protection des Droits sur Internet), ami az eredeti koncepció szerint megtartotta az internethozzáférés felfüggesztésének lehetőségét.

164 http://europa.eu/rapid/pressReleasesAction.do?reference=MEMO/08/681; az eredeti, 1380-as számú javas-latot utóbb 46. javaslatként újra benyújtották, amit az Európai Parlament elfogadott.

165 Ez kezdetben öt irányelvet foglalt magában, majd bővült további irányelvekkel és határozatokkal. Bőveb-ben l. 2009/136/EK irányelv.

166 2008. január 29-i C-275/06. számú döntés.

Ezután az alapjogi kérdések vizsgálata visszakerült nemzeti szintre, ugyanis a törvényt az Alkotmánytanács előtt támadták meg. A testület két fő okból találta azt alkotmányellenesnek:

egyrészt a törvény szerint maguknak a felhasználóknak kell intézkedniük annak érdekében, hogy biztosítsák a szerzői jogi sérelmek kiküszöbölését (pl. kódolni az internetet vagy biztonsági szoftvereket telepíteni azért, hogy a háztartás többi tagja, illetve kívülálló harmadik személyek se használhassák azt jogsértések elkövetéséhez), mivel a törvény az ő felelősségüket vélelmezi.¹⁶⁷ Másrészt ennek sikertelensége esetén az internethozzáférés felfüggeszthető – ezzel kapcsolatban az Alkotmánytanács három ellenérvet hozott fel. Az ilyen jellegű korlátozás sérti az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának 11. cikkében foglaltakat, a véleménynyilvánítás szabadságát, továbbá az önkifejezés és kommunikáció alapjogát. Ez utóbbi alapjog ugyanis magában foglalja az internethozzáféréshez való jogot is, többek között azért, mert manapság a demokratikus rész-vétel és a véleménynyilvánítás jogának gyakorlása is nagyrészt az interneten keresztül valósul meg. Sérti mindezek mellett a francia alkotmány 34. cikkét, az önkifejezés és véleménynyilvá-nítás szabadságát, ami csak szükséges esetben és arányosan korlátozható. Az internethozzáférés ilyen módon történő korlátozása nem felel meg ezeknek a követelményeknek, mivel egyrészt egy közigazgatási szerv gyakorol bírói hatáskört, másrészt a szabályozás nem diff erenciál a fel-használók között, hiszen a jogsértést elkövetheti a ténylegesen szerződő, de az éppen aktuális használó is. Mindezek mellett az internetszolgáltatás felfüggesztése sérti az ártatlanság vélelmé-nek elvét is. Az Alkotmánytanács megállapításaiból következik, hogy az internethozzáféréshez való jog alapvető jog, amit a francia alkotmány biztosít.¹⁶⁸ A törvényt végül módosították, így az internetszolgáltatás felfüggesztéséről való döntés átkerült a bíróság hatáskörébe.

Ami a Bono-javaslat sorsát illeti, az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírköz-lési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló 2002/21/EK irányelvbe (Keretirányelv) az előbbiben találhatóhoz hasonló alapjogvédelmi hivatkozás került.¹⁶⁹ Ez a Bono-javaslathoz képest annyival kedvezőbb a felhasználók szempontjából, hogy az Európai Unió Alapjogi Chartájára hivatkozik, míg az előbbi az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményre (továbbá a közösségi jog általános elvei által garantált alapvető jogokra és szabadságokra), amit az Alapjogi Chartával ellentétben minden tagállam aláírt. A vonatkozó irányelvek tehát nem mint alapjogot rögzítik az internethozzáférés jogát, mindössze ennek korlátozása kapcsán kötik ki, hogy az intézkedéseknek meg kell felelniük a szükségesség és arányosság tesztjének. Bár a vonatkozó irányelvek korlátokat állítanak fel alapelvi szinten, az EU nem tiltja a francia megoldáshoz hasonló szabályozást és eszközrendszert. Sőt, egyesek szerint az ACTA-hoz való csatlakozással úgy tűnt, hogy közösségi szinten is támogatja az eh-hez hasonló megoldásokat.¹⁷⁰ (Ez a feltevés azonban az ACTA elutasításával megdőlni látszik.) Részben a francia megoldás hatására került be a három elektronikus hírközléssel kapcsola-tos irányelvet módosító 2009/140/EK irányelv (Better Regulation Directive)

preambulumá-167 A nyilvános helyeken (netkávézók, hotelek) történő internetezéssel kapcsolatban is problémák adódhatnak, itt ugyanis nem azonosítható be a konkrét használó személye, a hotspot-üzemeltető büntetése pedig erősen megkér-dőjelezhető. Ezen legfeljebb a részletes bejelentkezés segíthetne, ebben az esetben azonban olyan adatokat kellene megadni, amelyek szükségessége vitatható lenne egy ilyen jellegű és tartamú szolgáltatás igénybevétele kapcsán.

168 Vö. Sirinelli 2010, 486.

169 2002/21/EK irányelv 1. cikk (3)a) bekezdése.

170 Lásd pl. http://www.iptegrity.com/index.php/acta/569-fi nal-acta-puts-europe-under-more-pressure-for-graduated-response; a felvetést maga a Tanács is cáfolta a „10 Myths about ACTA” című dokumentum 6. pont-jában: http://trade.ec.europa.eu/doclib/docs/2012/january/tradoc_148964.pdf

nak negyedik pontjába, hogy „az internet lényeges az oktatás és a szólásszabadság gyakorlása, illetve az információhoz való hozzáférés szempontjából, e jogok bármely korlátozása csak az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló európai egyezménnyel összhang-ban történhet.”

A francia megoldáshoz hasonlót igyekeznek bevezetni Angliában is, az ez ellen tiltakozók legfőbb érve az volt, hogy az internethozzáférés alapvető jognak minősül.¹⁷¹ A francia szabályo-zással kapcsolatban kifejtettek mellett ezt támasztja alá az ENSZ Emberi Jogi Bizottságának különleges jelentéstevője, Frank La Rue is,¹⁷² aki elsősorban az internetszolgáltatás felfüggeszté-sének lehetőségét bírálja az egyes nemzeti szabályokban, ez ugyanis együtt járhat egyes emberi jogok sérelmével.¹⁷³ A jelentésében foglaltakat később maga a Bizottság is megerősítette, amikor (kötelező erővel egyébként nem bíró) határozatában kinyilatkoztatta, hogy online környezetben is biztosítani kell a véleménynyilvánítás szabadságának széles körű érvényesülését.¹⁷⁴

Az ACTA-t heves médiaérdeklődés övezte, részben ennek, részben pedig a civil- és más szervezetek által rendezett tüntetéseknek köszönhetően számos mítosz, tévképzet és kritikai ellenérv hangzott el. (Egyébiránt az Európai Bizottság röpiratban igyekezett eloszlatni az ACTA-val kapcsolatban felmerült tévképzeteket.)¹⁷⁵ Az ACTA, röviden összefoglalva, az Eu-rópai Közösség jogalkotási kereteihez képest nagyobb volumenű dokumentum, ami a szerzői jogok megsértése esetén alkalmazandó polgári jogi és büntetőjogi jogérvényesítési eszköz-rendszert kívánta egységesíteni. A megállapodást 2011. október 1-jén nyolc ország képviselői írták alá (Ausztrália, Kanada, Japán, a Koreai Köztársaság, Marokkó, Új-Zéland, Szingapúr és az USA). 2012. január 26-án Magyarország és másik 21 európai uniós tagállam is csat-lakozott hozzá. A hatályba lépés azonban még váratott magára, ugyanis 2012 februárjában a Bizottság több tagja is támogatta Karel De Gucht, az EU kereskedelmi biztosának arra irányuló javaslatát,¹⁷⁶ hogy az EU Bírósága vizsgálja meg, a megállapodás összhangban áll-e az alapjogokkal és az uniós alapelvekkel. Ezzel kapcsolatban fontos kiemelni, hogy a megál-lapodás adatkezeléssel foglalkozó 4. cikke és az online jogsértések elleni fellépésre vonatkozó 27. cikkének 4. pontja kiemelten rögzítette, hogy a jogérvényesítési eljárások nem sérthetik a szólásszabadsághoz, a méltányos eljáráshoz, a magánszféra védelméhez és az adatvédelemhez fűződő jogokat. A megállapodás 1–2. cikkei továbbá rögzítették, hogy rendelkezései nem érintik a felek között fennálló egyéb megállapodásokat, külön nevesítve a TRIPS Egyez-ményt és az annak 7. és 8. cikkében lefektetett célok és alapelvek alkalmazhatóságát. (Nyil-ván ilyennek tekintendő az Egyezmény jogérvényesítéssel kapcsolatos 41. cikk 2. pontja is, ami a tisztességes és méltányos eljárás követelményét fogalmazza meg.) Az ACTA-ra – vég-kimenetelét tekintve – csak mint kodifi kációs kísérletre tekinthetünk, ugyanis az Európai Parlament 2012. július 4-én elutasította a dokumentumot.¹⁷⁷

171 A BBC által közzétett, 26 országban 27 ezer felnőttön végzett 2010-es felmérés szerint öt emberből négy úgy véli, hogy az internethozzáférés joga alapjog.

172 http://www2.ohchr.org/english/bodies/hrcouncil/docs/14session/A.HRC.14.23.pdf

173 Az egyes jogellenes felhasználási módok szankciójaként ugyanis a teljes internetelérés megszűnik, ez a jelentés szerint aránytalan korlátozást jelent, és a Polgári és Politikai Jogok Egyezségokmányának 19. cikk 3.

pontjába ütközik.

174 Lásd még http://copyrightinthexxicentury.blogspot.hu/2012/07/kis-lepes-fajlcsereloknek-de-nagy-lepes.html 175 Vö. 170. lj.

176 A nyilatkozat teljes szövege itt található: http://trade.ec.europa.eu/doclib/press/index.cfm?id=778 177 http://torrentfreak.com/acta-is-dead-after-european-parliament-vote-120704/