A büntetőjog eszközrendszere

6.1.1. Mi bűncselekmény és mi nem?

A jelen könyv alapvetően a fájlcsere magánjogi szabályozására, ezen belül is a polgári jogi felelősségre összpontosít, így arra nem vállalkoztam, hogy akár a külföldi, akár a magyar vonatkozó büntetőjogi szabályozást és gyakorlatot részleteibe menően bemutassam vagy ösz-szehasonlítsam (főként úgy, hogy a téma büntetőjogi vonatkozásait mélységében tárgyaló művekkel már a magyar irodalomban is találkozhatunk.)⁷⁷⁸ Mindössze az ezekkel kapcsola-tos véleményemet és a magyar szabályozás ismertetését (és kritikáját), valamint egyes jogérvé-nyesítési (eljárásjogi) kérdést tartottam szükségesnek még kitérni e könyvben.

A büntetőjog célkeresztjébe elsősorban a kereskedelmi méreteket öltő jogsértések, így a torrentoldalak üzemeltetői kerülnek. Az egyik leghíresebb büntetőügy a svéd Pirate Bay oldal alapítói ellen folyt, amely eredményeként másodfokon több hónapos börtönbüntetésre (Peter Sunde 8 hónap, Fredrik Neij 10 hónap, és Carl Lundström 4 hónap) és jelentős pénzbüntetésre ítélték őket (összesen 1,4 milliárd forintnak megfelelő kártérítést kellett fi zetniük). Az alapítók nem meglepő módon a svéd legfelső bíróságig is elmentek, az azonban elutasította a kérelmü-ket,⁷⁷⁹ így végül – Carl Lundström kivételével – börtönbe kellett vonulniuk, ahonnan azóta már ki is szabadultak.⁷⁸⁰ Az talán indokolt, hogy a jelentős vagyoni kár miatt (is) a legtöbb ország pönalizálja a szerzői jog megsértésének kereskedelmi mértéket elérő eseteit, azonban felmerül a kérdés, hogy hol húzzuk meg a határt. A polgári jogi felelősségre és a közigazgatási alternatívákra tekintettel a büntetőjog csak kivételes, kisegítő eszköz legyen (a büntetőjog ulti-ma ratio jellege), amit csak azok ellen fordítson a jogrendszer, akik ulti-maguk is jelentős hasznot érnek el a jogsértések útján, vagy azok ellen is, akik bár (jelentős) kárt okoznak, tulajdonkép-pen hasznot abból nem realizálnak. Rövidebben: az egyéni felhasználókkal szemben valóban szükséges és arányos megoldás a büntetőjog „bevetése”? Véleményem szerint nem.

Meg kell jegyezni, hogy viszonylag kevés adat áll rendelkezésre magánszemélyekkel szem-beni büntetőügyekről, van azonban néhány elhíresült eset. Angliában pl. Philip Danks a Halálos iramban 6. című fi lmet engedély nélkül felvette egy moziban, majd megosztotta az interneten (körülbelül 700 ezren töltötték le), továbbá másolatokat értékesített DVD-n.

2014-ben e cselekményért Danksot 33 hónap börtönre ítélték. A cselekmény vélhetően azért is hívhatta fel a Universal Picture fi gyelmét, mert Danks nem egyszerű letöltő volt, hanem egy első példányt (release) töltött fel, amellyel megindította a letöltések folyamát. Danks le-tartóztatása utáni Facebook bejegyzése jól illusztrálja, hogy a felhasználók mennyire nem

778 Így pl. Ott 2012, Ujhelyi 2015.

779 https://copy21.com/2012/02/the-pirate-bay-vege-a-tortenetnek/

780 bays-peter-sunde-released-prison-141011/; https://torrentfreak.com/pirate-bay-co-founder-fredrik-neij-released-from-prison-150601/; https://torrentfreak.com/pirate-bay-fi n-will-serve-sentence-electronically-tagged-120319/

érzik a büntetőjogi fenyegetettség reális lehetőségét: „Hét milliárd emberből én voltam az első. B**** meg Universal Pictures!”⁷⁸¹

A magyar büntetőjog témánk szempontjából lényeges rendelkezéseit a Büntető Törvénykönyről szóló 2012. évi C. törvény XXXVII. fejezetében (A szellemi tulajdonjog elleni bűncselekmények) találhatjuk. A Btk. irányadó, 385. §-a (Szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése) szorosan kötődik az Szjt. szabályanyagához, tulajdonképpen annak magánjogi szabályai töltik ki tartalommal a büntetőjogi tényállást (pl. meghatároz-zák a szabad felhasználás esetköreit). Az (1) bekezdésben található alapeset szerint ugyanis

„Aki másnak vagy másoknak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait vagyoni hátrányt okozva megsérti, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” A minősített esetek már nem vétséget, hanem bűn-tettet valósítanak meg, és a büntetési tétel is értelemszerűen növekszik aszerint, hogy a fent nevezett jogok megsértését nagyobb vagyoni hátrányt (három évig terjedő szabadságvesz-tés), jelentős vagyoni hátrányt (egy évtől öt évig terjedő szabadságveszszabadságvesz-tés), különösen nagy vagyoni hátrányt (két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés), különösen jelentős vagyoni hátrányt (öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés) okozva követik el. A Btk. alkalmazá-sában a vagyoni hátrány a) ötvenezer-egy és ötszázezer forint között kisebb; b) ötszázezer-egy és ötmillió forint között nagyobb; c) ötmillió-b) ötszázezer-egy és ötvenmillió forint között jelentős;

d) ötvenmillió-egy és ötszázmillió forint között különösen nagy; e) ötszázmillió forint felett különösen jelentős [459. § (6) bek.]. Vagyoni hátrány alatt pedig a törvény a vagyonban okozott kárt és az elmaradt vagyoni előnyt [459. § (1) bek. 17. pont], kárnak a bűncselek-ménnyel a vagyonban okozott értékcsökkenést érti [459. § (1) bek. 16. pont]. Mezei szerint a fájlcsere folytán nehezen képzelhető el, hogy az eredeti műben értékcsökkenés következzen be,⁷⁸² így azt kell megítélni, „hogy a fájlcserélés esetén elmaradt-e bármilyen vagyoni előnye a jogosultnak, vagy sem.”⁷⁸³

A Szerzői Jogi Szakértő Testületnek a fájlcsere büntetőjogi megítéléséről szóló 03/2014-es számú szakértői véleménye kitér az ilyen módon okozott vagyoni hátrányra is. Az adott ügyben a megkereső az egyes fi lmekre vonatkozóan kérte megállapítani, hogy milyen összegű vagyoni hátrány keletkezik. A Testület elvi álláspontja – hivatkozva korábbi véleményére is⁷⁸⁴ – az volt, hogy „Miután a díjak megállapítása a felek megállapodásán múlik, s csak szűkebb körben állnak rendelkezésre jóváhagyott vagy legalább is közzétett tarifák, az eljáró taná-csok csak hozzávetőleges tételek megállapítására, vagy a díj-, illetve kárösszegmegállapításnál alkalmazandó ismérvek megjelölésére tudnak vállalkozni.”⁷⁸⁵ A Testület kifejtette, hogy a kizárólagos jogok jellegéből következően a művek piaci értékét a jogosult állapítja meg, a tényleges vagyoni hátrány pedig ezzel mutat szoros összefüggést, „mivel a jogosultat – mint a hátrány legalacsonyabb összege – éppen akkora hátrány éri, amekkora összegtől azáltal elesik,

781 http://arstechnica.com/tech-policy/2014/08/british-man-sentenced-to-nearly-three-years-in-prison-for-movie-piracy/

782 Véleményem szerint a vagyonban bekövetkezett értékcsökkenés (Btk. szerinti kár) nem korlátozódik a bűn-cselekmény elkövetési tárgyára, tehát nem kizárólag az eredeti műben – mint szellemi alkotásban – bekövetkező értékcsökkenés lehetne releváns (ez ugyanis valóban kizárt), hanem a jogosult teljes vagyona vizsgálandó ebben a körben (bár e tágabb fogalmi körben is valószínűtlen a kár kimutatása).

783 Mezei 2012a, 181–182.

784 04/12/1. számú SZJSZT szakértői vélemény.

785 03/14. számú SZJSZT szakértői vélemény.

hogy az adott felhasználásra nem adhatott engedélyt,”⁷⁸⁶ vagyis a vagyoni hátrányt tulajdon-képpen az elmaradt vagyoni előny adja, ami ilyen esetekben legalább a felhasználási díj.

A felhasználási díj azonban a felek között nem lehet tényleges megállapodás tárgya, a legtöbb esetben a köztük kialakult piaci gyakorlat sem lehet mérvadó, így a Testület megjegyzi, hogy a

vagyoni hátrány megállapításánál célszerű fi gyelembe venni a piaci gyakorlatot, azaz, hogy hasonló felhasználási módok jogszerű engedélyezése esetén milyen licencdíjakat állapítanak meg. Tekintet-tel arra, hogy a kirendelés tárgyát képező jogsértő felhasználások nem állnak közös jogkezelés alatt, az okozott vagyoni hátrány mértékére a jogosult nyilatkozata lehet irányadó.⁷⁸⁷

Véleményem szerint önmagában a jogosulti nyilatkozat megfelelő levezetés, alátámasztás, bizonyítás nélkül nem lehetne elégséges, valóban legfeljebb „irányadónak” kellene tekinteni.

Az adott ügyben egyébként a jogosult fi lmenként és jogsértésenként 550 ezer forintban jelölte meg az őt ért vagyoni hátrányt.

Egyetértek Ujhelyi álláspontjával, aki szerint aggodalomra adhat okot, hogy a Legfőbb Ügyészség több alkalommal is azt az iránymutatást adta, hogy a szerzői jogok megsértésével kapcsolatos eljárásokban a vagyoni hátrány pontos felderítése nem feladata az eljáró hatósá-goknak,⁷⁸⁸ azaz, ha valaki összességében 500 ezer forintot meghaladó vagyoni hátrányt okoz, akkor már nem a bűncselekmény alapesetét valósítja meg (ez a következőkben még nagyon lényeges szempont lesz). Lényeges még megjegyezni, hogy a Btk. szerint nem bűncselekmény, hanem szabálysértés valósul meg, ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok meg-sértését 100 ezer forintot meg nem haladó vagyoni hátrányt okozva követik el.⁷⁸⁹ A vagyoni hátrány meghatározásával kapcsolatban meg kell említeni a Kúria 7/2014. számú büntető elvi határozatát, ami szerint

Az elkövetőnek több jogosult szerzői (vagy ahhoz kapcsolódó) jogát sértő egy eljárásban elbírált részcselekményei, amennyiben az azokkal okozott vagyoni hátrányok összege a bűncselekményi ér-tékhatárt meghaladja, összefoglalt bűncselekményként törvényi egységet alkotnak. A törvényi egy-ségben értékelésre kerülnek azok a részcselekmények is, amelyek az általuk okozott vagyoni hátrány folytán önmagukban véve csak szabálysértésnek minősülnének.

A Büntető Törvénykönyv, nagyrészt a fájlcseréhez kapcsolódó elkövetési magatartásokra fókuszálva, tartalmaz egy dekriminalizációs rendelkezést, ezekben az esetekben tehát az il-lető nem követhet el bűncselekményt, mert a törvény kifejezetten így rendelkezik. Eszerint:

„Nem valósítja meg az (1) bekezdés szerinti bűncselekményt, aki másnak vagy másoknak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait többszörözéssel vagy lehívásra történő hozzáférhetővé tétellel sérti meg, feltéve, hogy a cselek-mény jövedelemszerzés célját közvetve sem szolgálja.” (Ezzel szinte egyező dekriminalizációs szabály található a szabálysértési alakzatnál is, vagyis abban az esetben, ha a vagyoni hátrány

786 Uo.

787 Uo.

788 Ujhelyi 2015, 73.

789 L. Btk. 462. § (2) bek. d) pont.

nem haladja meg a 100 ezer forintot).⁷⁹⁰ A szövegezésből egyrészt kitűnik, hogy csak az alap-eset nem lesz bűncselekmény – vagyis, ha a vagyoni hátrány meghaladja az 500 ezer forintot, akkor az elkövetőre kedvező szabályra már nem hivatkozhatunk! Itt ismét fel kell idézni a Kúria 7/2014. számú büntető elvi határozatában foglaltakat: „A több jogosultat a szerzői jogukat többszörözéssel vagy a lehívásra hozzáférhetővé tétellel sértő, de a jövedelemszerzés célját még közvetve sem szolgáló részcselekmények törvényi egységként akkor nem büntet-hetők, ha azok összességében ötszázezer forintnál kisebb, de százezer forintot meghaladó vagyoni hátrányt okoznak.”

Másrészt a normaszöveggel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a jogalkotó csak a több-szörözésre (fájlcsere vonatkozásában: a letöltésre) vagy a lehívásra történő hozzáférhetővé tételre (fájlcsere vonatkozásában: a megosztásra) korlátozta a dekriminalizált felhasználási cselekmények körét. Ahogy korábban kifejtettem, ezek a felhasználási esetkörök a dinamikus fájlcsere esetén tipikusan szimultán megvalósulnak, így védhető, hogy miért szerepel mind-kettő a normaszövegben. Szintén helyes a többszörözés kifejezett megjelenítése, hiszen a nem jogszerű forrásból történő többszörözés (letöltés) – ahogy ezt már szintén tárgyaltam – nem lehet jogszerű cselekmény. Ujhelyi azonban felhívja a fi gyelmet arra, hogy fájlcserével össze-függésben egyéb felhasználási cselekmények is tipikusak, amelyekre a törvényi kivétel nem vonatkozik: „szoftverek esetében a tárolás és futtatás is felhasználási cselekménynek minősül.

Így tehát egy operációs rendszer futtatása, vagy egy fi lmalkotás puszta tárolása – bármilyen viszonyban legyen is ez a többszörözéssel” már nem esik a törvényi kivétel alá.⁷⁹¹

Harmadrészt meg kell jegyezni, hogy a „jövedelemszerzés célját közvetve sem szolgálja”

kitétel érezhetően további értelmezési kérdéseket vet fel (ha pl. valaki a letöltött zenét üzle-ti tevékenysége során felhasználja, ez már közvetve szolgálhat jövedelemszerzést). Érdekes megállapításokat tesz Ujhelyi a „jövedelemszerzés célját közvetve sem szolgálja” fordulat és a háromlépcsős teszt kapcsolatáról:

Azon – az Szjt. által nevesített – felhasználások, mint például a magáncélú másolás, amelyek jövede-lemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálják, elvileg eleve szabad felhasználások, így az alapeset körébe sem tartoznak bele, tehát nem büntethetők. A jogalkotó dekriminalizáló szándéka így feltehetően azokra az esetekre terjed ki, amelyek a szabad felhasználás más általá-nos feltételeinek nem teljes mértékben tesznek eleget – tehát adott esetben sérelmesek a mű rendes felhasználására, indokolatlanul károsítják a szerző jogos érdekeit, tisztességtelenek, vagy a szabad felhasználás rendeltetésével össze nem férhető célra irányulnak –, de azok közül legalább a fent említettnek megfelelnek.⁷⁹²

Lényegesnek látom megjegyezni azonban, hogy az Szjt. és Btk. által használt fogalmak nem teljesen fedik egymást. Kérdésként merül fel, hogy a közvetett jövedelemszerzési célba beleilleszthető-e az Szjt. által használt és a jövedelemszerzési céltól megkülönböztetett (de a Btk. által nem használt és meg nem különböztetett) akár közvetlen, akár közvetett

„jövede-790 L. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012.

évi II. törvény 238/A. § (3) bekezdés.

791 http://copy21.com/2013/08/a-magancelu-fajlmegosztas-dekriminalizalasanak-margojara/; l. még Ujhelyi 2015, 64.

792 Uo., 64–65.

lemfokozási cél” is. Tekintettel arra, hogy a Btk. keretdiszpozíciókkal dolgozik, és az Szjt. a közvetett jövedelemszerzési és jövedelemfokozási célt különtartja, a Btk.-nak a (terhelt) fel-használók számára kedvezőbb értelmezését látom elfogadhatónak, azaz a jövedelemfokozási cél nem zárja ki a kivétel alkalmazhatóságát.

Mezei kitér arra a problémára is, hogy mi szükséges a büntető eljárás megindításhoz. A bűncselekmény gyanújához elegendő-e, hogy a nyomozó hatóság feljelentés alapján, vagy más bűncselekmény miatt folyó eljárásban a terhelt gépén jogvédett tartalmakat talál?

A Mezei szerint is helyesnek ítélt jogirodalmi álláspont szerint nem, ugyanis „a bűncselek-mény gyanúját nem lehet a tartalmak puszta létével magyarázni, vagy arra a vélelemre ala-pítani, hogy az adott tartalmat minden bizonnyal fájlcserélő hálózatról töltötték le,” ahhoz egyéb, ezt alátámasztó tények (felhasználónév, e-mail cím, letöltési előzmények, IP-cím) szükségesek.⁷⁹³ Véleményem szerint – ha a nyomozást el is rendelik – a számítógépen talál-ható jogvédett tartalom (még az ezzel kapcsolatba hoztalál-ható torrentfájllal együtt) sem lehet elégséges ahhoz, hogy a bűncselekmény elkövetését megállapítsák (azaz nem alkalmazhatjuk a res ipsa loquitur elvét). A vádelvből és az ártatlanság vélelméből kiindulva ugyanis bizonyí-tani szükséges, hogy egyáltalán megvalósult-e a tényállásban foglalt cselekmény. A fájlok más úton is keletkezhettek (pl. magáncélú többszörözés útján), vagy a gépre kerülhettek (pl.

használt gép vásárlása), ennek (és így ártatlanságának) bizonyítására azonban a terhelt nem kötelezhető. Így, megítélésem szerint, a terheltnek még arra sem kellene hivatkoznia, hogy a magáncélú többszörözéshez használt eredeti műpéldány időközben elkallódott, eladta, el-ajándékozta, vagy megsemmisült.

Ennek épp ellenkezőjét kell a büntetőeljárásban a vádnak bizonyítani, vagyis azt, hogy a fájl csak és kizárólag a megjelölt és egyértelműen a terhelt által elkövetett cselekmény út-ján keletkezhetett. Ezzel kapcsolatban keletkezik a következő aggály, ami már a korábban tárgyalt polgári jogi kártérítési igények esetében is felmerült a német gyakorlat vizsgálata során. Bár az IP-cím alapján az előfi zető személye beazonosítható, ezt követően esetleges-nek mondható annak bizonyítása, hogy pontosan hányan és kik férhettek hozzá az adott időpontban a számítógéphez. A német magánjog a felelősség megalapozásához vélelmet állít fel (Störerhaftung), vagy az előfi zető fi gyelmeztetési/felügyeleti kötelezettségeire hivatkozva állapít meg felelősséget. Ezt egyes, nem kártérítési követelések esetén itthon is elképzelhető-nek tartanám, de semmiképpen sem a magánjogtól eltérő funkcióval, és az attól különböző elvek mentén működő büntetőjogban. (Önvádra senki sem kötelezhető (Be. 8. §), a terhelt hozzátartozói nem kötelesek vallomást tenni, továbbá megtagadhatja a tanúvallomást az, aki magát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná.)⁷⁹⁴ Márpedig „kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére” [Be. 4. § (2) bek.] továbbá büntetőeljárás nem indítható, illetve nem folytatható (vagy felmentő ítéletet kell hozni), ha nem állapítható meg, hogy a bűncselekményt a terhelt (feljelentett személy) követte el [Be.

6. § (3) bek. b) pont].

Mindezen bizonyítási nehézségek ellenére a büntetőeljárás egy szempontból biztos rendkí-vül hasznos: kiváló információszerzési mód egy későbbi polgári jogi igény érvényesítéséhez.

793 Mezei 2012a, 184. Mezei ezzel kapcsolatban Szathmáry Zoltán A szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése nyomozásának jogalkalmazási anomáliái című művét hivatkozza.

794 Be. 82. § (1) bek. a) és b) pontjai. Ennek ellenére – és ez több esetben meg is történt – a terhelt dönthet úgy, hogy beismerő vallomást tesz.

A szellemi tulajdonnal összefüggő bűncselekményekre vonatkozó statisztikai adat elemzé-sének eredményeként Gyömbér megállapítja, hogy 2010 és 2012 között a szellemi tulajdon megsértésével járó bűncselekmények száma jelentősen és hirtelen csökkent, ami egybeesik azzal, hogy a rendőrségtől a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) került a nyomozati hatáskör.⁷⁹⁵

6.1.2. A büntetőjogi szankcionálás „fokozatos” rendszere

A magánjog mellett a közjog is különféle esetkörökben teszi lehetővé az interneten meg-jelenő jogsértő tartalmakkal szembeni fellépést, biztosítva ezen esetekben a hatékony(nak vélt) eljárási szabályokat is. A közjogból kiemelve a büntetőjogi esetköröket, több különféle szankciótípust is elkülöníthetünk. A jogsértő tartalom hozzáférhetetlenné tételének egyrészt van ideiglenes és végleges formája, másrészt mindkét kategórián belül találhatunk eltávolí-tási esetkört (amikor a tárhelyszolgáltató kötelessége lesz ilyen módon a hozzáférhetetlenné tétel) és a hozzáférés megakadályozásának esetkörét. Utóbbi a talán leginkább drasztikus korlátozás (erre a nemzetközileg is bevett „blokkolás” kifejezést használom), ugyanis ennek kötelezettje az összes internethozzáférés-szolgáltató (ISP).

Amikor a jog a tartalom akár ideiglenes, akár végleges blokkolását rendeli alkalmazni, a végrehajtást a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz (NMHH) telepíti.⁷⁹⁶ A gyorsaság és hatékonyság jegyében a kötelezettséget megállapító bíróság vagy hatóság és az NMHH közötti kapcsolattartás kizárólag elektronikus úton történik, a kötelezettség tényét pedig az NMHH bevezeti a Központi Elektronikus Hozzáférhetetlenné Tételi Határozatok Adatbázi-sába (KEHTA), ezzel egyidejűleg elektronikus úton az elektronikus hírközlési szolgáltatókat is értesíti a határozatról. Az adatbázis nem nyilvános, ahhoz csak a bíróság és meghatározott hatóságok és személyek férhetnek hozzá, ami bár törvényi előírás, nehezen magyarázható.⁷⁹⁷ Az NMHH feladataival és KEHTA-val kapcsolatos részletes szabályanyagot az Eht.-ban ta-lálhatjuk.⁷⁹⁸

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényben (Be.) szabályozott ideiglenes hozzá-férhetetlenné tétel – lényegét tekintve – a bíróság által elrendelt kényszerintézkedés, aminek feltétele, hogy az eljárás olyan közvádra üldözendő bűncselekmény miatt folyjon, amellyel kapcsolatban a Btk. szerinti végleges hozzáférhetetlenné tételnek van helye (l. a későbbi-ekben), további konjunktív feltétel, hogy az intézkedés szükséges legyen a bűncselekmény folytatásának megakadályozásához. Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel két módon történ-het: az adat ideiglenes eltávolításával, valamint az ahhoz való hozzáférés megakadályozásával (blokkolással).

Az ideiglenes eltávolítás kötelezettje – a Be. utaló szabálya szerint – az Ekertv. 2. § lc) pontjában meghatározott tárhelyszolgáltató, aki a határozat vele történő közlését követő egy munkanapon belül köteles annak eleget tenni. A bíróság az ideiglenes hozzáférhetetlenné

795 http://copy21.com/2015/11/szellemi-tulajdonnal-osszefuggo-buncselekmenyek-statisztikaja-az-uj-bunteto-torvenykonyv-tukreben/; l. még Gyömbér 2014, 39–51.

796 Eht. 10. § (1) bekezdés 28. pont és 159/B. §.

797 Eht. 159/B. (3) bekezdés.

798 A „Hatóság közreműködése az elektronikus adat ideiglenes és végleges hozzáférhetetlenné tételében” cím alatt (159/B-159/C. §§), ennek részletes szabályait a jelen könyvben nem ismertetem.

tételt megszünteti, és elrendeli az adat visszaállítását, ha az elrendelés oka megszűnt, vagy a nyomozást megszüntették.⁷⁹⁹ A Be. rendelkezése szerint az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel a büntetőeljárás befejezésével amúgy is megszűnik, vagy átfordul végleges hozzáférhetetlenné tételbe. Az intézkedés megszüntetése esetén a tárhelyszolgáltató egy munkanapon belül köte-les a visszaállításra. Mind az eltávolítás, mind a visszaállítás kötelezettségének (és ezek gyors megvalósulásának) igyekszik nyomatékot adni a jogalkotó azzal, hogy a bíróság (hivatalból vagy az ügyész indítványára) 100 ezer forinttól 1 millió forintig terjedő rendbírságot szabhat ki, akár ismételten is. A Be. az intézkedés végrehajtását a bírósági végrehajtóhoz telepítette.

Az ideiglenes hozzáférhetetlenné tétel két alapesete felfogható egy lépcsőzetes megoldás két szintjének, ugyanis amennyiben a tárhelyszolgáltató ideiglenes eltávolításra kötelezése nem járt eredménnyel (belföldi szolgáltató nem tesz eleget annak, vagy külföldi hatóság jog-segély iránti megkeresése 30 napon belül nem vezet eredményre), a bíróság számára megnyí-lik az út az összes elektronikus hírközlési szolgáltató (esetünkben az ISP-k) kötelezése előtt⁸⁰⁰ – ezt nevezi a törvény a hozzáférés ideiglenes megakadályozásának (ideiglenes blokkolás).

Ugyanígy lehetőség van erre, ráadásul közvetlenül, amennyiben a Be. által kiemelt és felsorolt egyes bűncselekmények miatt indult az eljárás, és az adat is ezekkel áll összefüggésben (azaz ilyenkor a bíróság rögtön a második lépcsőre ugorhat).⁸⁰¹ Mivel az intézkedés végrehajtása a tartalomszolgáltató (a Be. fogalmi rendszerében: az elektronikus adat feletti rendelkezésre jogosult) közreműködése nélkül történik, a Be. megadja neki a 8 napon belüli fellebbezés lehetőségét. (A Be. ennek érdekében az ismeretlen jogosultak esetén részletes hirdetményi kézbesítési szabályokat is megállapít.) Az ideiglenes blokkolás végrehajtása már nem a bíró-sági végrehajtó közreműködésével, hanem az NMHH-n keresztül történik. A végrehajtást ugyancsak az NMHH szervezi és ellenőrzi. A kötelezettség tényét az NMHH bevezeti a már említett KEHTA-ba, ezzel egyidejűleg elektronikus úton az elektronikus hírközlési szolgál-tatókat is értesíti a bíróság határozatáról. A kötelezettség végrehajtására, ahogy az ideiglenes

Ugyanígy lehetőség van erre, ráadásul közvetlenül, amennyiben a Be. által kiemelt és felsorolt egyes bűncselekmények miatt indult az eljárás, és az adat is ezekkel áll összefüggésben (azaz ilyenkor a bíróság rögtön a második lépcsőre ugorhat).⁸⁰¹ Mivel az intézkedés végrehajtása a tartalomszolgáltató (a Be. fogalmi rendszerében: az elektronikus adat feletti rendelkezésre jogosult) közreműködése nélkül történik, a Be. megadja neki a 8 napon belüli fellebbezés lehetőségét. (A Be. ennek érdekében az ismeretlen jogosultak esetén részletes hirdetményi kézbesítési szabályokat is megállapít.) Az ideiglenes blokkolás végrehajtása már nem a bíró-sági végrehajtó közreműködésével, hanem az NMHH-n keresztül történik. A végrehajtást ugyancsak az NMHH szervezi és ellenőrzi. A kötelezettség tényét az NMHH bevezeti a már említett KEHTA-ba, ezzel egyidejűleg elektronikus úton az elektronikus hírközlési szolgál-tatókat is értesíti a bíróság határozatáról. A kötelezettség végrehajtására, ahogy az ideiglenes