3. Ezen vizsgálat megállapításainak megvizsgá-lását követõen a Bizottság továbbítja a megállapításokat az érintett részes államnak észrevételeivel és ajánlásaival együtt.
4. Az érintett részes állam a Bizottság által hozzá eljuttatott megállapítások, észrevételek és ajánlások kézhezvételétõl számított hat hónapon belül beterjeszti észrevételeit a Bizottságnak.
5. Ezen vizsgálatot bizalmas formában kell lefoly-tatni, és a részes állam együttmûködésének biztosítására az eljárás minden szakaszában törekedni kell.
7.
CIKK1. A Bizottság felkérheti az érintett részes államot, hogy az Egyezmény 35. cikke szerinti jelenté-sében számoljon be bármely olyan intézkedés részleteirõl, amelyet a jelen Jegyzõkönyv 6.
cikke értelmében folytatott vizsgálat nyomán foganatosított.
2. A Bizottság szükség esetén a 6. cikk 4. bekez-désében említett hat hónapos idõszak letel-tével felkérheti az érintett részes államot, hogy számoljon be a vizsgálatra válaszul tett intéz-kedésekrõl.
8.
CIKKMinden részes állam a jelen Jegyzõkönyv aláírá-sakor, megerõsítésekor, illetve az ahhoz való csatlakozáskor nyilatkozatot tehet, hogy nem ismeri el a Bizottság 6. és 7. cikkekben rögzített hatáskörét.
9.
CIKKA jelen Jegyzõkönyv letéteményese az Egyesült Nemzetek Fõtitkára.
10.
CIKKA jelen Jegyzõkönyv 2007. március 30-ától alá-írásra nyitva áll az Egyezményt aláíró valamennyi állam és a regionális integrációs szervezetek szá-mára az Egyesült Nemzetek New York-i szék-helyén.
11.
CIKKA jelen Jegyzõkönyvet az Egyezményt megerõsítõ vagy ahhoz csatlakozó, a Jegyzõkönyvet aláíró államoknak meg kell erõsíteni. A Jegyzõkönyvet
hivatalosan meg kell erõsíteniük az Egyezményt hivatalosan megerõsítõ vagy ahhoz csatlakozó, a jelen Jegyzõkönyvet aláíró regionális integrációs szervezeteknek. A Jegyzõkönyv bármely olyan állam vagy regionális integrációs szervezet számára nyitva áll a csatlakozásra, amely az Egyezményt megerõsítette, hivatalosan megerõ-sítette vagy ahhoz csatlakozott, de a Jegyzõ-könyvet nem írta alá.
12.
CIKK1. „Regionális integrációs szervezet” olyan, egy adott régió szuverén államai által létrehozott szervezetet jelent, amelyre tagállamai az Egyezmény és a jelen Jegyzõkönyv által sza-bályozott kérdésekben hatáskört ruháztak. E szervezetek hivatalos megerõsítési vagy csat-lakozási okiratukban nyilatkoznak az Egyez-mény és a jelen Jegyzõkönyv által szabá-lyozott kérdésekre vonatkozó hatáskörük terjedelmérõl. Ezt követõen a hatáskörük terjedelmében bekövetkezett minden jelentõs változásról tájékoztatják a letéteményest.
2. A „részes államok” utalás a jelen Jegyzõ-könyvben e szervezetekre hatáskörükön belül vonatkozik.
3. A regionális integrációs szervezetek letétbe helyezett okiratai a 13. cikk 1. bekezdésének és a 15. cikk 2. bekezdésének tekintetében nem vehetõk figyelembe.
4. A regionális integrációs szervezetek a részes államok találkozóján hatáskörükbe tartozó kérdésekben gyakorolhatják szavazati jogukat olyan számú szavazattal, amely egyenlõ a jelen Jegyzõkönyvben részes tagállamaik számával. E szervezet nem gyakorolhatja szavazati jogát, amennyiben valamely tagál-lama szavazati jogát gyakorolni kívánja és fordítva.
13.
CIKK1. Az Egyezmény hatálybalépésétõl függõen a jelen Jegyzõkönyv a tizedik megerõsítõ vagy csatlakozási okirat letétbe helyezését követõ harmincadik napon lép hatályba.
2. A Jegyzõkönyvet a tizedik fenti okirat letétbe helyezését követõen megerõsítõ, hivatalosan megerõsítõ, illetõleg ahhoz csatlakozó állam és regionális integrációs szervezet vonatko-zásában a Jegyzõkönyv az adott állam vagy szervezet saját okiratának letétbe helyezését követõ harmincadik napon lép hatályba.
14.
CIKK1. A jelen Jegyzõkönyvhöz annak tárgyával és célkitûzéseivel összeegyeztethetetlen fenntar-tás nem fûzhetõ.
2. A fenntartás bármikor visszavonható.
15.
CIKK1. Bármely részes állam kezdeményezheti a jelen Jegyzõkönyv módosítását, és benyújt-hatja javaslatát az Egyesült Nemzetek Fõtitká-rához. A Fõtitkár a módosítási javaslatot meg-küldi a részes államoknak azzal a kéréssel, hogy tájékoztassák, amennyiben egyetérte-nek a részes államok találkozójának összehí-vásával a javaslatok megvitatása és az azokról való döntés céljából. Amennyiben ezen értesítéstõl számított négy hónapon belül a részes államok legalább egyharmada támogatja a találkozó összehívását, a Fõtitkár az Egyesült Nemzetek égisze alatt összehívja a találkozót. A jelen lévõ és szavazó részes államok kétharmados többsége által elfo-gadott módosítást a Fõtitkár a Közgyûlés elé terjeszti jóváhagyásra, majd ezt követõen valamennyi részes állam elé elfogadásra.
2. A jelen cikk 1. bekezdésének megfelelõen elfogadott és jóváhagyott módosítás az azt követõ harmincadik napon lép hatályba, amikor a letétbe helyezett elfogadó okiratok
száma eléri a módosítás elfogadásának napján meglévõ részes államok számának kétharmadát. Ezt követõen a módosítás min-den részes állam vonatkozásában az állam saját elfogadó okiratának letétbe helyezését követõ harmincadik napon lép hatályba. A módosítás kizárólag az azt elfogadó részes államokat kötelezi.
16.
CIKKBármely részes állam az Egyesült Nemzetek Fõtit-kárához intézett írásbeli közléssel felmondhatja a jelen Jegyzõkönyvet. A felmondás egy évvel a közlésnek a Fõtitkár által történt kézhezvételét követõen lép hatályba.
17.
CIKKA jelen Jegyzõkönyv szövegét hozzáférhetõ for-mátumban is rendelkezésre kell bocsátani.
18.
CIKK1. A jelen Jegyzõkönyv arab, kínai, angol, francia, orosz és spanyol nyelvû szövege egyaránt hiteles.
2. A fentiek hiteléül a kormányuktól megfelelõ felhatalmazással rendelkezõ alulírott meg-hatalmazottak aláírták a jelen Jegyzõkönyvet.
Forrás: http://www.un.org/disabilities/documents/maps/enablemap.jpg
Nem aláíró Aláírta az Egyezményt Aláírta az Egyezményt és a Jegyzõkönyvet Megerõsítette az Egyezményt Megerõsítette az Egyezményt és a Jegyzõkönyvet
Több kérdés is felvetõdött a Fogyatékossággal élõ személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 12. cikkével kapcsolatban. Az alábbiakban felsorolunk néhányat ezek közül, amelyek több joghatóságon ívelnek át és a világ különbözõ részein merültek fel:
1. Hogyan épül fel a „legal capacity”1 a Fo-gyatékossággal élõ személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményben?
2. Magában foglalja a jogok birtoklását és a cselekvõképességet is? Ha igen, ez a „legal capacity” kiterjed-e minden fogyatékossággal élõ személyre, vagy bizonyos személyeket ki-zár? Ha nem, megengedi-e, hogy az egyes államok fenntartásaiknak adjanak hangot a cikk azon részeivel kapcsolatban, amelyek az egyetemes jog- és cselekvõképességet garantálják.
Annak érdekében, hogy az egyes államok job-ban megértsék kötelességeiket általájob-ban a Fo-gyatékossággal élõ személyek jogairól szóló ENSZ-egyezménnyel, illetve különösen a 12. cik-kel kapcsolatban, a következõ jogi véleményt fo-galmazzuk meg.
A „
LEGAL CAPACITY”
FELÉPÍTÉSE A „legal capacity” két szorosan egymással össze-függõ komponensbõl áll: az egyik a jog birtoklá-sa, a másik a cselekvés, a joggyakorlás képes-sége, amelybe beletartozik az ezekre a jogokra épülõ, bírósági perléshez való jogképesség.Mindkét elem szervesen hozzátartozik a „legal capacity” fogalmához, ennek következtében bármely csoport vagy személy kapacitásának elismerése mindkét elem elismerését jelenti. Ki-mutatható, hogy a jogképesség bármely csoport-tól vagy személytõl történõ megvonása egyben a
személyiséghez való jog és a cselekvési jog negligálását is jelenti. A helyhatósági jogsza-bályok vizsgálatakor is kiderül, hogy amikor az ilyen hátrányosan megkülönböztetõ törvények kritikában részesülnek, elõször olyan jogszabá-lyokkal helyettesítik õket, amelyek szimbolikusan elismerik a kirekesztett csoport jogait. Ezzel egy-felõl a jogbirtoklás képessége elismerést nyer, másfelõl viszont ugyanezeknek a jogoknak a gyakorlását továbbra is megtagadják a hátrányo-san megkülönböztetettektõl.
Összehasonlításképpen az emberi jogi törvé-nyek, amelyeket gyakran fogadnak el hátrányo-san megkülönböztetõ helyhatósági jogszabá-lyokkal szemben, úgy építik fel a „legal capacity”-t, hogy mind az identitás, mind az ágencia elemeit magában foglalja. A Nõk elleni diszkrimináció megszüntetésérõl szóló egyezmény 15. cikke jól példázza ezt.
A Fogyatékossággal élõ személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 1. cikke szerint az Egyezmény célja „az emberi jogok és alapvetõ szabadságjogok teljes körû és egyenlõ élve-zetének elõmozdítása, védelme és biztosítása, a fogyatékossággal élõ személyek számára…”
(kiemelés: a Szerk.). Ezt a célt kell, hogy elõmoz-dítsa a Fogyatékossággal élõ személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény minden rendelkezése, ideértve a „legal capacity”-rõl szóló cikket is. A 12. cikk szövegét e cél figyelembevételével kell értelmezni.
I
DENTITÁS ÉS ÁGENCIAA 12. cikk 1. bekezdésében a szerzõdõ államok újfent megerõsítik, hogy a fogyatékossággal élõ személyeknek joguk van ahhoz, hogy a törvény elõtt mindenhol személyként ismerjék el õket. A