ENSZ-egyezmény 1. cikke szerint az
Egyezmény célja „az emberi
jogok és alapvetõ
szabadság-jogok teljes körû és egyenlõ
élvezetének elõmozdítása,
vé-delme és biztosítása, a
fogya-tékossággal élõ személyek
számára…”
Ha megvizsgáljuk az elõkészítés során készült dokumentumokat, azt találjuk, hogy az egyetemes jog- és cselekvõképesség paradig-májának elfogadása azért volt megkérdõjelezve, mert voltak, akik attól tartottak, hogy nem tud majd adekvát megoldást nyújtani a magasabb támogatási igényû személyek gondjaira. Ezen aggodalom következménye, hogy a 3. bekezdés arra kötelezi a szerzõdõ államokat, hogy gon-doskodjanak a támogatásról, és a 4. bekezdést úgy fogalmazták meg, hogy magában foglaljon egy sor biztosítékot a támogatással való vissza-élésekkel szemben. A nagy támogatásigényû személyek csoportja lehetett volna az a csoport, amelytõl megtagadták volna a teljes személyiség jogát és a cselekvõképességet, ha a 12. cikkben nem esik említés a támogatásról való gondos-kodásról.
Azonban, ha együtt olvassuk a fogyatékos-ság definícióját és a támogatás nyújtására vonatkozó kötelezettséget, arra a következte-tésre jutunk, hogy a 12. cikk azzal a céllal került megfogalmazásra, hogy égisze alá kerüljön minden fogyatékossággal élõ személy. Ez a támogatás személyi segítõkbõl vagy sorstár-sakból állhatna, de lehet a fogyatékossággal élõ személy preferenciáinak írásbeli deklarációja is.
Az Egyezmény megköveteli, hogy a támogatás bizalomra épüljön, tisztelettel és ne a fogyatékos-sággal élõ személy akarata ellenére történjék.
F
ENNTARTÁSOKAz utolsó elemzendõ kérdés az volt, hogy a szer-zõdõ államok élhetnek-e fenntartással a 12.
cikkel kapcsolatban.
A CRPD 46. cikke és az Egyezmény Fakul-tatív Jegyzõkönyve 14. cikkének 1. bekezdése nem engedi meg az olyan kikötéseket, amelyek nem kompatibilisek a CRPD tárgyával és cél-jával. Az egyenlõség, a diszkrimináció tilalma, az emberi méltóság, az egyéni autonómia és az egyéni választási szabadság elismerést nyertek mint a CRPD általános elvei. Az általános elvek azért kerültek be, hogy az Egyezmény tárgyát és célját nyilvánvalóvá tegyék. A 12. cikkel szemben kifejezett fenntartás ellentétben áll ezeknek az elveknek mindegyikével, éppen ezért nem meg-engedhetõ az Egyezmény 46. cikke értelmében.
Továbbá, ha egy fenntartás rögzítésre kerülne – akár azért, hogy körülírja a „legal capacity” jelen-tését, akár, hogy korlátozza a fogyatékossággal élõ személyeket, akik benne foglaltatnak az intézkedé-sekben – ez nem pusztán a 12. cikkre korlátozódna, hanem a CRPD által garantált összes többi jogra is vonatkozna, legyen az a tanuláshoz való jog, a szólás és kifejezés szabadságára vonatkozó jog vagy a politikai részvétel joga. Ez a konzekvencia destruktívnak bizonyulna mind a CRPD szövegére, mind a szellemére vonatkozóan, éppen ezért elkép-zelhetetlen.
A CRPD azzal, hogy megteremtette a cselek-võképesség támogatott döntéshozatali modelljét egy újításszámba menõ erõfeszítést tett minden fogyatékossággal élõ személy aspirációinak elis-merése felé. Azért adjuk közre ezt a jogi véleményt, hogy tájékoztatást nyújtsunk ezen innováció lé-nyegérõl, és ezzel segítsük elõ megértését.
2008. június 21.
Argentina:
Santos Cifuentes
Estudio Jurídico Cifuentes y Asociados Ex Profesor Titular de Derecho Civil, Facultad de Derecho, Universidad de Buenos Aires Académico de Número de la Academia Nacional de Derecho y Ciencias Sociales Ciudad de Buenos Aires
Argentina Christian Courtis
School of Law/Facultad de Derecho University of Buenos Aires
Buenos Aires Argentina
International Commission of Jurists/Comision Internacional de Juristas
Geneva Switzerland Agustina Palacios
Directora de la Dirección de lucha contra la Discriminación y la promoción de Derechos Humanos, Mar del Plata, Argentina Profesora de la Facultad de Derecho de la Universidad Nacional de Mar del Plata, Argentina
Australia:
Australian Research Council Federation Fellow
Rethinking Mental Health Laws Project Faculty of Law
Monash University Clayton
Australia Brazil:
Ana Paula Crosara de Resende
CVI-BRASIL Conselho Nacional dos Centros de Vida Independente
APARU - Associação dos Paraplégicos de Uberlândia
Instituto dos Advogados de Minas Gerais Seção Uberlândia
Advocacia Catani e Crosara Uberlândia - MG
Brasil
Patrícia Garcia Coelho Catani Advocacia Catani e Crosara Uberlândia - MG
Brasil Chile:
María Soledad Cisternas Reyes Directora del Programa Jurídico sobre Discapacidad
University of Costa Rica
Master Degree in Disabilities Studies San Jose
Costa Rica Denmark:
Holger Kallehauge
Ex High Court Judge and Deputy Parliamentary Ombudsman Professor of Law NALSAR University of Law Hyderabad
India Ireland:
Gerard Quinn
Main Statutory Chair in Law National University of Ireland Galway
Ireland Japan:
Yoshikazu Ikehara Tokyo Advocacy Law Office Hongo Bunkyo-ku Tokyo
Japan Makoto Iwai Yuri Sogo Law Office Shinbashi Minato-ku Tokyo
Japan
Hirobumi Uchida
Professor, Department of Private and Criminal Law Nishijin Kyodo Law Office Nishijin Sawara-ku Fukuoka
Japan Mexico:
Santiago Corcuera Cabezut
Consejero de la Comisión de Derechos Humanos del Distrito Federal
Maestro (Master Degree, LLM) en Derechos Humanos
Miembro del Comité de la Convención Internacional para la Protección de Todas las Personas contra Desapariciones Forzadas de Naciones Unidas
México, D.F.
México
Carlos Ríos Espinosa
Consejero de la Comisión de Derechos Humanos del Distrito Federal
Maestro (Master Degree) y Profesor del CIDE Centro de Investigación y Docencia
Económica
México, D.F.
México Netherlands:
Lisa Waddington
Extraordinary Professor in European Disability Law
Susan Jane (aka Huhana) Hickey Auckland Disability Law
Mangere Community Law Centre Auckland
New Zealand Nicaragua:
Carlos Emilio Lopez
Ex-Procurador de los Derechos de la Niñez Profesor Universitario en Universidades Públicas y Privadas en las
facultades de sociología y derecho;
Universidad Centroamericana, Univalle, Paulo Freire y Escuela Judicial de la Corte Suprema De Justicia
Managua Nicaragua Peru:
Juan Vicente Ugarte del Pino Presidente de la Excelentísima Corte Suprema de Justicia de Perú (1987) Magistrado del Tribunal de Justicia de Acuerdo a Cartagena
Miembro Correspondiente de la Real Academia de Ciencias Morales y Políticas – España (1988)
Presidente del Curatorium de Doctores del Perú
Vicepresidente del Instituto de Derecho Indiano y de Estudios Clásicos
Director de la Sociedad Peruana de Historia Director del Instituto Peruano de Historia del Derecho
Lima Perú United Kingdom:
Peter Bartlett
Nottingham Healthcare NHS Trust Professor of Mental Health Law
Faculty of Social Sciences, Law and Education
University Park Nottingham United Kingdom
United States of America:
Robert Dinerstein Professor of Law American University Washington College of Law Washington, D.C.
USA
Arlene S. Kanter Professor of Law
Meredith Professor of Teaching Excellence Director, Disability Law and Policy Program Co-Director, Center on Human Policy, Law, and Disability Studies
Center for the Human Rights of Users and Survivors of Psychiatry
Chestertown, New York USA
Michael L. Perlin
Director, International Mental Disability Law Reform Project
Director, Online Mental Disability Law Program New York Law School
New York, New York USA
Stephen A. Rosenbaum
Lecturer in Law, University of California, Berkeley
Lecturer in Law, Stanford University
Staff Attorney, Disability Rights California dba Protection & Advocacy Inc.
Oakland, California USA
Susan Stefan
Center for Public Representation Newton, Massachusetts USA
Michael Stein
Executive Director, Harvard Project on Disability
1. A
Z ÉRTELMEZÉS FELHASZNÁLT ESZKÖZEINemzetközi szerzõdések értelmezése tekinteté-ben a Bécsi egyezmény a szerzõdések jogáról3 31–33. cikkei adnak iránymutatást.
31.
CIKKA
Z ÉRTELMEZÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 1. A szerzõdést jóhiszemûen, kifejezéseinekszövegösszefüggésükben szokásos értelme
szerint, valamint tárgya és célja figyelembe-vételével kell értelmezni.
2. A szerzõdés értelmezése céljából a szerzõ-désnek a bevezetõ részt és a mellékleteit is magában foglaló szövegén túl a szöveg-összefüggésbe tartozónak kell tekinteni:
a) bármely, a szerzõdéssel összefüggõ olyan megállapodást, amely valamennyi részes fél között a szerzõdés megköté-sével kapcsolatban jött létre;
b) bármely okmányt, amelyet egy vagy több részes fél készített a szerzõdés megkö-tésével kapcsolatban, és amelyet a többi